Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-30 / 151. szám

SZOMBAT, 2004. JÚNIUS 26. «MEGYEI TÜKÖR« 267 Vígoperával az Alpokban A Szegedi Szimfonikus Zenekar Olaszországban egy ünnepi koncerten, Svájcban operaelőadásokon aratott nagy sikert. MUNKATÁRSUNKTÓL A szokásosnál is mozgalmasabb a Szegedi Szimfonikus Zenekar nyári programja: az évadzáró és a szeptemberi évadnyitó társulati ülés között összesen 25 fellépése lesz az együttesnek. A nemzetközi karmesterkurzust záró koncert után két csoportra oszlott a zenekar: az egyik része az olaszországi Bresciába utazott, ahol a zenei heteken vett rész. Ennek záróeseménye - a Zene Ünnepén - a szegediek hangversenye volt. Gyüdi Sándor igazgató-karnagy elmondta: a zsúfolásig megtelt Szt. Barnabás Auditóriumban - ami egykor kolostortemplom volt - a zenekar óriási sikerrel játszotta Mozart Varázsfuvolájának nyitányát, Haydn C-dúr gordonkaversenyét, Prokofjev J. zongoraversenyét, Liszt Les Préludes-jét, majd ráadásként Berlioz Rákóczi-indulóját. A két szólista a román Anton Niculescu és a portugál Miguel Proenga volt, és a mexikói karmester, Félix Carrasco dirigált. A zenekar kisebbik fele Svájcba indult: az Engadini Operafesztivál Rossini-bemutatójának próbáira, St. Moritzba. Az 1800 méter magasan fekvő világhírű alpesi üdülőhely legrangosabb szállodájában, a Palace-ban nyolc alkalommal adják elő A török Itáliában című vígoperát. A produkció énekkarát a helybeli kórus adja, a karmester a fesztivál művészeti vezetője és intendánsa, a Svájcban élő holland Jan Schultsz. A nemzet-, közi szereplőgárda és a német Joachim Rattke speciális játéktérhez alkalmazkodó, szellemes, szórakoztató rendezése mellett a szegedieknek is jelentős szerepe volt a szombat esti bemutató viharos sikerében. A fesztiválon a szimfonikus zenekar egy gálakoncerten is játszik majd, amelynek sztárja a Zürichben élő világhírű basszistánk, Polgár László. A pszichológia már az angolt és a kommunikációt is lekörözte Szegeden A második legnépszerűbb egyetem Három kar is akad a Szegedi Tüdományegyetemen (SZTE), ahol mintegy félezerrel többen akarnak tanulni, mint tavaly: a bölcsészkaron, az egészségügyi és a tanárképző főiskolai karon. A felsőoktatási intézmények országos rangsorában a második legnépszerűbb az SZTE: az idén több mint 12 ezer fiatal szeretne bekerülni. Figyelemre méltó, hogy bár országosan majdnem hétezerrel többen adták be a jelentkezésüket az idén valamilyen felsőoktatási intézménybe, mint tavaly, inkább azoknak a száma nőtt, akik már a második, vagy a sokadik diplomát igyekeznek megszerezni. Az is érdekes, hogy az összes jelentkező 65 százaléka - korábban érettségizett. Az összesen 166 ezer 909 pályázó közül 22 ezer 328-an vannak a 28 és 35 év közöttiek. Határozottan megnőtt az érdeklődés (30 százalék) a felsőfokú szakképzés iránt. Előnyben a rövidebb tanulmányi idő Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) nemrég közzétett elemzése szerint a fönti adatok az életen át tartó tanulás honosodását jelzik. A számokból az is kiderül, hogy a rövidebb idejű, 3-4 éves (főiskolai) képzéseket általában előnyben részesítik, ezek közül is az egészségügyi és a szociális jellegűek a legnépszerűbbek. Továbbra is nagy az érdeklődés a gazdasági szakok iránt, változatlanul igen népszerűek a bölcsészkarok, ezeket a műszaki felsőoktatás intézményei követik. A legnagyobb a verseny a művészeti területen - négyszeres túljelentkezés - és a klasszikus bölcsész szakokon, ahol hárman pályáznak egy helyre. Ugyancsak két és fél, vagy háromszoros a túljelentkezés a jogi, a gazdasági képzésben és a testkultúra területén. Az SZTE 11 kara közül háromra jelentkeztek látványosan többen, mint tavaly: 500-zal a bölcsész- és az egészségügyi főiskolai karra, 400-zal a tanárképző főiskolai karra. Népes a bölcsészkar, érdekes a psziché Országosan és Szegeden is a pszichológia szak vezeti a bölcsész toplistát, megelőzve az évek óta igen népszerű angol szakot és az utóbbi esztendők legdinamikusabban fejlődő szakját, a kommunikációt is. Az ELTE és a Debreceni Egyetem után az SZTE a harmadik legnépszerűbb intézmény a pszichológusnak készülők körében. Kimagaslóan sokan vannak a szegedi szakra jelentkezők között azok, akiknek már van egy diplomájuk (30 százalék), mégis hasznosnak és kifizetődőnek érzik, hogy költségtérítéses képzésben szerezzenek pszichológiai végzettséget. Közöttük sokkal nagyobb a nők aránya, mint más szakokon, és sokkal többeknek van nyelvvizsgája. A szegedi tanárképző főiskolai karon a tanító és a gyógypedagógusi képzésre jelentkeztek lényegesen többen, mint tavaly. Mindkettő viszonylag új szak, az első tanítók az idén végeztek, az első gyógypedagógusok pedig most voltak másodévesek. A szegedi természettudományi karon a legkeresettebb a biológus, a környezettudományi és a programtervező informatikus képzés. A tavalyihoz képest 173-mal többen jelentkeztek a hagyományosan nagy presztízsű képzésre, az általános orvoskarra, viszont negyvennel kevesebben jönnének gyógyszerészhallgatónak. Mindössze egy-két éve, de érezhetően kevesebben felvételiznek a jogi karra. Érthető, a pálya telített, a végzettek egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni. Kevesebben pályáztak az idén a rövidebb idejű, négyéves társadalombiztosítási és munkaügyi kapcsolatok képzésre is. A pálya megtelt, kevesebb a jogász A költségtérítéses képzésben azok között, akik az első diplomáért tanulnak, mintegy 40 százalékos a csökkenés, s feleannyian akarják a már meglévő, más diplomájuk mellé a jogit is megszerezni, mint tavaly. Mindazonáltal a szegedi jogi karon még mindig mintegy négyezren tanulnak. Az elmúlt héten írták meg a felvételizők az egységes írásbeli teszteket és esszéket - a legtöbben magyarból és történelemből, a legkevesebben - 220-an az országban - oroszból. A szóbeli felvételi vizsgák ezután, június-júliusban következnek, július 20-án válnak ismertté a ponthatárok. S. E. A TOPLISTA A legtöbben az idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) pályáznak - a 166 ezer felvételiző több mint egytizede. Az ország második legnépszerűbb felsőoktatási intézménye a Szegedi Tudományegyetem: több mint 12 ezer hallgató jelentkezett. Akárcsak a Pécsi Tudományegyetemre, amely mindössze öt felvételizővel szorult az idei ranglista harmadik helyére. A negyedik a Debreceni Tudományegyetem (tavaly hatodik volt!), majdnem 11 ezer jelentkezővel. A főiskolák rangsorát 10 ezer felvételizővel a Gazdasági Főiskola vezeti. A szegedi Dugonics tér nem csak turisztikai szempontból érdekes - itt található az ország második legnépszerűbb egyetemének rektori hivatala Fotó: Karnok Csaba Végezd, kicsim! Mekkora együttérzésből fakad ez a két szó, megmondani nem tudom, de kihallom belőle, teljes odaadás van benne. Aki mondja, enyhén szólva is élemedett korban van már, lelki ráhangolódása is egyszerűbb, mint egy süldőlányé lenne. Menyecskekorban indulat jönne elő inkább, a mi esetünkben azonban a teljes türelem szól ki belőle. Nem sietünk, kicsim, mi ráérünk, mi már mindenre ráérünk, végezd nyugodtan, amit végezned kell. Fajtájához illően élemedett korban van az a valami is, aki a kicsim szó babusgatását érdemli. Füleivel az utcát söpri, bár ezt fiatalon is megtette már, mostanában azonban a hasa is köztisztasági munkát végez. Nehéz az élet ebben a korban már, de ezt csak az éri meg, akinek szerencséje van. Anyóka kezében a póráz, és szívében a türelem. Végezd, kicsim, végezd! Azt hiszem, puszta szimbólum már a póráz, az a kutyuska, aki egész életét szeretetben élte, a legjámborabb emberek között, ha uszítanák, akkor se támadna senkire. Arra már gyönge, hogy agyonszeresse az idegent, de ellenségként meg se ugatná már. Gyötrődik szegény a póráz végén, hétrét görbedve, erőlködve, bele is könnyezik a nagy erőlködésbe. A hölgynek tudnia keli, biztosan tudja is, sok ideje nincsen már hátra kedvenc kutyuskájának, és az is látszik rajta, ha ez elmegy, még egyet be nem fogad a házba. Magára marad teljesen. Elmúlnak majd a kötelező napi séták. Ha netán kimegy a házból, a boltig jut csak, és vissza, aztán odáig se. Majd hoz valamit a szomszéd. Napi bicikliutam közben meg azt látom, a város másik felén, mintha a Vörösmarty imádságos könyvéből duplázva lépne elém két nénike, ugyanabban az időben indul neki a hosszú utca túlsó végének, nagy szatyorral, hogy a világ legkedvesebb senki-macskáinak vigyen. Az egyik csorda az egyikhez fut, a másik a másikhoz, reklamáció nélkül elfogadják az alamizsnát. Időközben engedelmeskedik valamennyi a természet parancsának, szaporodnak szépen, és nagy falka kölyök övezi őket. A két anyóka mást-mást mondogat közben, legalább akkora kedvességgel, amekkorával a kutyás hölgy biztatja egészségügyi pontosságra egyetlen társát, és megemeli a cipelni való adagot a létszámnövekedés parancsa szerint. Boldog az a macska, amelyiknek két ilyen gondozója van. Félve merem azt is kimondani: szegény öregek! Miért lenne szegény, akinek még van táplálásra váró pajtása 1A másiknak meg pórázvégi öregecske kicsije. H. D. A szegedi holokausztmegemlékezések díszvendége: Fejtő Ferenc Párizsból A huszadik század európai utasa Fejtő Ferenc is részt vett a Szeged környéki zsidóság deportálásának 60. évfordulójára készült emlékmű avatásán Fotó: Schmidt Andrea Fejtő Ferenc volt a holokauszt 60. évfordulóján rendezett szegedi megemlékezéssorozat díszvendége. A Párizsban élő író, publicista a zsidó hitközség dísztermében találkozott olvasóival. Indításképpen Fejtő Ferenc nevezetes korábbi kötetéből, a Zsidóság, magyarságból olvasta fel a Zsidók és a modern magyar kultúra című tanulmányt a szombati író-olvasó találkozón Havas Judit előadóművész. Az 1938 óta Párizsban élő író esetében mindig vissza kell térni az életrajzi adatokhoz - ezt már a beszélgetőtárs, Dlusztus Imre, a Szegedi Egyetem főszerkesztője mondta, aki emlékeztetett Fejtő Ferenc pályájának indulására, József Attilával, Hamvas Bélával való kapcsolatára. A ma is tökéletes szellemi frissességnek örvendő 95 esztendős gondolkodó kifogyhatatlanul mesélte a régi történeteket, majd A század utasa címmel nemrégiben napvilágot látott új kötetéről beszélt. Véleménye szerint az antiszemitizmus vallási elemekkel alátámasztott nézetként válhatott sikeressé. A keresztény egyház évszázadokkal ezelőtt a sátán mítoszához igyekezett minden gonoszságot kötni. A sátán fiai pedig mindazok, akik nem ismerik el az evangéliumok tanítását úgy, ahogyan azt az egyházalapítók magyarázták. A sátán fiainak tekintették az eretnekek, a bálványimádók mellett a zsidókat is, akik nem fogadták el a feltámadást és a szentháromságot. A sátán fiai ellen pedig minden erőszakot, üldöztetést el lehet követni - a katolikus egyház eretnekek elleni kíméletlen harcát is erre a tételre alapozták. Aki nincs velem, az ellenem van nézetét a teológiától örökölték az ideológiák. Fejtő Ferenc úgy látja: a rasszizmusról azt hitték: német sajátosság, de a világ most meglepve tapasztalja, hogy az iszlámista muzulmán világ is magáévá teszi, hiszen a német antiszemitizmus nyelvezetével hirdet félholdas háborút a kereszténység és a zsidóság ellen. Ez a sátánhit jelenvalóságát bizonyítja és azt az emberi sajátosságot, hogy akire gyanakszunk, azt minden elképzelhető rosszal hajlamosak vagyunk felruházni. A rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelem - amely a legutóbbi hónapokban az Európai Biztonsági Tanács üléseinek középpontjában is állt - tulajdonképpen egy fanatikus (tév)hit elleni harc. Ezt a küzdelmet Magyarországon éppúgy, mint bárhol a világon - nehéz másként megvívni, mint a törvény teljes szigorával és az ifjúság következetes nevelésével - véli Fejtő Ferenc. H. ZS.