Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-28 / 149. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR" HÉTFŐ, 2004. JÚNIUS 28. Kirándulás a kurgánok világába Az Alföld „katedrálisai" -rr." v, • • ;"v' '' > • íj fec&fc**' fém. RH • i ¥ I : JÍÍ* A kurgánok egyre kedveltebb túracélpontok; bármiféle háborgatásuk tilos Fotó: Tésik Attila A kurgánok - „kunhalmok" - minden szempontból rendkívül értékes, országosan védett területei az Alföldnek. Csongrád me­gyének elsősorban a keleti részén találhatók, főleg Vásárhely és Szentes között, illetve Makó határában. Ahogyan terjed a falusi, tanyai turizmus, ügy figyelnek föl rájuk mind többen. „Ti vagytok a mi katedrálisaink" - jellemezte Illyés Gyula a kurgá­nokat, az Alföldön fel-felbukka­nó, a környező síkságból olykor tíz méterre is kiemelkedő, ember alkotta ősi halmokat. ,Kurgán' kipcsak török szó, jelentése: sír­halom, a ,kunhalom' szó, amint sokszor emlegetik a kurgánt, ro­manticizáló írói lelemény, a ma­gyar népnyelv nem ismert ilyen kifejezést. A kurgánok java része valóban sírhalom: a halottat el­temették, a sírt körülárkolták, s halmot emeltek fölé - mondja Tóth Katalin régész, a hódmező­vásárhelyi Tornyai János Múze­um kutatója. Az, hogy olykor a honfoglaló magyarok, vagy a ku­nok is hasznosították őket, nem azt jelenti, hogy ők is hozták vol­na létre e halmokat. Vásárhely határában a két legnagyobb kur­gán a régi derekegyházi út men­tén magasodó Nagy-Bővehalom és a Zöldhalom; a csanádi pusz­tán található Feketehalom a leg­jelentősebb kurgánjaink egyike. Az eddigi régészeti kutatások alapján valószínűsíthető: a kör­nyéken föllelhető több tucatnyi halom belsejében, gerendákból ácsolt sírkamrákban, vörösre fes­tett testű, zsugorított pózban el­helyezett halottak nyugszanak ­olvasható Hódmezővásárhely történelmi kronológiája című, Szabó Gábor. Boros Gábor és Kő­szegfalvi Ferenc összeállította kötetben. A Magyarországon ta­lálható összes kurgán védett te­rület, bármiféle bolygatásuk szi­gorúan tilos. Az Alföldön, bele­értve a határainkon túli területe­ket is, egykor mintegy negyven­ezer kunhalom volt, mára 1300-1700 maradt belőlük. Kü­lönösen a nagyüzemi gazdálko­dási rendszer bevezetésekor sé­rült sokuk; akad, amit teljes egé­szében beszántottak, másoknak csak legteteje maradt érintetlen, ahová már nem tudott fölmenni a traktor. Ismét mások hirdető­táblának adnak helyet, építmény került rá, vagy beakácosították. „Hasznosításuk" legelrettentőbb módja, amennyiben rodeóznak rajtuk. Ahol valaha fölszántották őket, ott elgyomosodtak - de az eredeti növényzet visszaállításá­ra léteznek módszerek. Például az, hogy lucernával vetik be a kurgánt, folyamatosan kaszál­ják, a lucerna kiszorítja a gyomo­kat, és három-négy év után, mi­kor elkezd kiritkulni, a ritkulá­sokba a szakemberek elkezdik visszatelepíteni az őshonos nö­vényeket - ismertet egy érdekes eljárást Kiss Csaba. A kurgánok állatvilágából megemlíthető az ürge, s ha ürge van, úrgéző kere­csensólymot is megfigyelhetnek a nagyon szerencsések, amikor szédítő tempóban fölkap a föld­ről egy rágcsálót, és változatlan sebességgel továbbszáguld vele,' alacsonyan a föld fölött. Ahol ko­rábban „beleástak" valakik a domboldalba s meredek löszfal keletkezett, gyurgyalagok, parti­fecskék alkotnak telepeket ­mondja Tirják László, a Kö­rös-Maros Nemzeti Park igazga­tója. A kurgánok tehát kulturálisan, történetileg, és élőviláguk szem­pontjából egyaránt nagy értéket képviselnek. Ma, az idegenforga­lom jelentőségének növekedésé­vel különösen fontos, hogy hábo­rítatlanságuk megmaradjon. Egyébként nemcsak Kárpát-me­dencében fordulnak elő, de az orosz, ukrán sztyeppövezetben is. Hollandiában szintén lelhe­tők kurgánok - ott „hun ha­lom"-nak hívják őket. F.CS. Magyar szólások és közmondások szótára Mitől szomjas a kefekötő? A szegedi Forgács Tamás magyar szólásokat és közmondásokat egybegyűjtő szótára a ma hasz­nált állandósult szókapcsolato­kat sorolja föl. A szórakoztató olvasmányként is forgatható kötetből több száz közismert szófordulat eredetét is megtud­hatjuk. Mit csinál, aki éppen „ráncba szed", mitől szomjas a kefekötő, miért keseredik el, aki kosarat kap? Ezekre a kérdésekre is vá­laszt találunk Forgács Tamás Magyar szólások és közmondá­sok szótára című könyvében. A Szegedi Tudományegyetem Ma­gyar Nyelvi és Irodalmi Intézeté­nek vezetője néhány éve Mün­chenben tartott szemináriumot a magyar szólásokról és közmon­dásokról, s ekkor látta, mennyire hiányzik a magyart idegen nyelv­ként tanulóknak egy olyan kézi­könyv, amely a mai magyar nyelv állandósult szókapcsolatait tar­talmazza. Hasonló tapasztalato­kat gyűjtött Göttingenben is, ahol magyar lektorként dolgo­zott. Mivel O. Nagy Gábor 1976-os (és további) kiadású Magyar szólások és közmondá­sok című szótára jóval több nyelvjárási és régi nyelvi adatot tartalmaz, mint a nyelvünkben még valóban eleven fordulatot, megszületett az ötlet: itt az ideje a frissített változat összeállításá­nak. Az új szótár azonban nem csak friss kifejezésanyaga miatt nó­vum: ez az első olyan munka a magyar szótárirodalomban, amely a szólásokat és közmon­dásokat alkalmazási példákon keresztül is bemutatja, sőt elfer­dített változataikat is közli. A szakszerű gyűjtés mellett lel­kes egyetemi hallgatók is gyara­pították a szótárba kívánkozó ki­fejezések sorát, valamint Forgács Tamás maga is beépített jó né­hány olyan szókapcsolatot, ame­lyek eddig nem találtak még he­lyet szótárban, de egyértelmű­en gyökeret vertek mindenna­pi nyelvhasználatunkban. Ilyen volt például a „már a spájzban van" szólás, amely A tizedes meg a többiek című magyar filmvígjá­ték egyik jelenetére utal, amely­ben a főszereplő benyit a kamrá­ba, majd kijövet jelenti: „Azt hi­szem, az oroszok már a spájzban vannak." Ugyancsak közismert „a helyzet fokozódik" |Bacsó Pé­ter Tanú című filmjéből). Az ábécérendben fölsorolt kulcsszavakhoz több kifejezés, utalás és példamondat is kapcso­lódik, s újdonság az is, hogy a mintegy 8 ezer címszóból közel hétszáznak kultúrtörténeti vagy néprajzi hátterét, magyarázatát is megismerhetjük. így kiderül, hogy a kefekötőnek a torkára ta­padt szőrszálakat kellett sűrűn leöblögetnie; hogy a régen férfivi­seletként hordott gatyába kézzel hajtogatta az asszony a ruhada­rabot mutatósabbá tevő ránco­kat, így szedvén azt ráncba; végül pedig, hogy a lovagkorban a vár­toronyból csigával lebocsátott kosárba ülhetett a szíve hölgye után vágyakozó szerelmes ifjú, ám ha nemkívánatos személlyé vált, fenék nélküli kosarat ka­pott... A szótár nélkülözhetetlen se­gédeszköz az iskolai tanulásban, de igen hasznos a hivatásos toll­forgatók számára is, egyúttal pe­dig az elmúlt tíz év publicisztiká­jából származó példaanyaga foly­tán mindannyiunk számára szó­rakoztató olvasmányként is szol­gál. NY. P. I Két új bkossági hiteltermékkel, a hitelkártyával és a személyi köl­csönnel bővítette kínálatát az el­múlt hónapokban az OTP Bank Miért érdemes igényelni az OTP hitelkártyát? Az igénylők döntése szerinti fényképes, vagy ha­gyományos küllemű plasztiklapok az. OTP Bank több mint 400 bankfiókjában igényelhetők. A hi­telkártyához kapcsolódó hitelkeret az igénylő nettó jövedelmének legfeljebb háromszorosa, minimum 150 ezer, maximum 500 ezer forint lehet. A privát banki ügyfeleknél 1 millió forin­tig terjedhet a felhasználható hitelkeret összege. A MasterCard és a VISA típusú hitelkártyák­kal a hitelkeret erejéig vásárolni, vagy a hi­telkeret 40 százalékáig bankjegy-automa­táknál készpénzt felvenni lehet. A hitelkár­tyához kapcsolódó hitel rulírozó jellegű, va­gyis a felhasznált hitelkeretből visszafizetett összeg a rendelkezésre álló hitelkeretet nö­veli. A kamatmentes periódus 30 napos el­számolási időszakból és 15 napos türelmi időszakból áll. Amennyiben a türelmi időszak alatt a hitelkártya birtokosa a teljes összeget visszafizeti, továbbá ha bankkár­tyájával kizárólag vásárolt, kamat nem ke­rül felszámításra. Akkor, ha a hitelösszeg fel­használásának kezdetétől rendelkezésre álló maximum 45 napban a teljes hitelösszeg visszafizetése nem történik meg, továbbá birtokosa a hitelkártyát készpénzfelvételre használta, 2004. június 30-ig a havonta fizetendő kamat mértéke 1,2 százalék, ezt követően 2,4 százalék. Az OTP Bank havi rendszerességgel számlakivo­natban értesíti ügyfeleit a hitelszámla-egyenlegről és a havonta fizetendő.törlesztőrészlet minimum­összegéről, mely az igénybe vett hitel 5 százalé­ka, de legalább 5000 fórint. A hitelkártya éves dí­ja 5000 forint, a társkártyáé 4000 forint. A hitelszámla-vezetés, valamint az OTP bankjegy-automarák használata a hitelkár­tyákkal 2004. június 30-ig ingyenes. A plasztiklappal az OTP Bank ATM hálóza­tában a hitelszámla-egyenleg lekérdezésére, limitmódosításra, a PIN-kód megváltozta­tására, valamint mobiltelefon-kártya feltöl­tésére is mód van. Az OTP Banknál 2004 májusától Íjra igényelhető a személyi kölcsön. Melyek a legfon­tosabb ismérvei? A hitelt igénybe veheti 21. életévét betöltött, legalább 12 hónapos, legfeljebb 2 munkahelyen eltöltött folyamatos munkaviszonnyal rendelkező alkalmazott, valamint nyugdíjas, egyéni vállalko­zó, társas vállalkozás tulajdonosa, betéti társaság bel- vagy kültagja és őstermelő. Az egyszeri, na­gyobb összegű, alacsony kamatozású, kiszámít­hatóan törleszthető hitel az OTP Bank 347 bank­fiókjában igényelhető. A szükséges igazolások és feltérelek meglétekor hitelbírálati díj felszámítá­sa nélkül a kölcsön összege még aznap jóváírás­ra kerülhet az úgyfél számláján. Az OTP személyi kölcsön felvehető mini­mum összege 100 ezer, maximuma 5 mil­lió forint, de nem haladhatja meg az igazolt jövedelem tízszeresét. A kölcsön futamide­je az úgyfél által 12 és 60 hónap között vá­lasztható. A jelenlegi éves hitelkamat 100 ezer forinttól 1 millió 600 ezer forintig 21 szá­zalék, 1 millió 600 ezer forinttól 3 millió fo­rintig 20 százalék, 3 millió forinttól 5 mil­lió forintig 19 százalék. Az OTP Bank be­szedési megbízás alapján lakossági bank­vagy folyószámláról vonja le a havi törlesztőrészietet. Ha a törlesztés az OTP Banknál vezetett lakossági folyószámláról történik, a kezelési költség havi 0,19%, mi­nimum havi 550 forint, a folyósítási jutalék pedig 1%, minimum 3500 forint. Ha a tör­lesztés más banknál vezetett lakossági fo­lyó-, illetve bankszámláról történik, a keze­lési költség havi 0,29%, minimum havi 650 forint, míg a folyósítási jutalék 2%, mini­mum 7000 forint. Hogyan és hol igényelhető az OTP hitelkártya és az OTP személyi kölcsön? Mindkét hiteltermék igényelhető az OTP Bank fiókjaiban, illetve az igénylőlap megtalálható és letölthető a bank internetes honlapjáról (www.otpbank.hu). őId BANK MAGYAR ÁLLAM PAP ÍR

Next

/
Thumbnails
Contents