Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-28 / 149. szám

SZOMBAT, 2004. JÚNIUS 26. •AKTUÁLIS* 5 Huszonegymillió, szerződésbontásért A közeli óvodák megakadályozhatják a működési engedélykiadását Kaszinó nyílna a Virág Zöld szalonjában A Szegedi Nemzeti Színház 21 millió forintot fizet szer­ződésbontás miatt. A városi intézménynek azért kellett felmondania az Erdősi és Tár­sa Kft. szerződését, mert az önkormányzat csak így tudja teljesíteni a Borsodi Sörgyár Rt.-vei kötött megállapodást. A városháza házasságkötő ter­mében jelentették be tavaly ta­vasszal azt a megállapodást, amelynek értelmében a Borso­di Sörgyár Rt. öt éven keresz­tül, évi 50 millió, azaz összes­ségében 250 millió forinttal tá­mogatja a szegedi kulturális rendezvényeket. A város csak keretmegállapodást kötött, a Borsodi Rt. külön állapodott meg a városi cégekkel, illetve intézményekkel. Korábban azonban már léte­zett egy szerződés a Szegedi Nemzeti Színház és az Erdősi és Társai Kft. között. Eszerint a magáncég évi másfél millió forintos bérleti díjat fizetett a színháznak, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok ideje alatt a Dóm téren büfét üzemeltet­hessen. A cég kizárólagos for­galmazási megállapodást kö­tött a Dreherrel, az így befolyó pénz azonban száz százalékban a kft.-t illette meg, abból a színház nem részesült. - Amikor az önkormányzat és a Borsodi Sörgyár Rt. megkötötte az ötéves támogatási keretszerző­dést, fel kellett mondani a színház és az Erdősi és Társai Kft. korábbi megállapodását - mondta Soly­mos László. A polgármesteri kabi­net vezetője szerint ugyanis egyébként nem tudták volna biz­tosítani a Borsodi kizárólagossá­gát a szabadtéri fesztiválon, és a cég ezért jelentős kártérítést kér­hetett volna. Hozzátette: a város számára jóval előnytelenebb ko­rábbi szerződést - amelyet a szín­ház előző vezetése kötött - még azon az áron is megérte felmonda­ni, hogy így 21 millió forintot kel­lett kifizetni. Hiszen a másik olda­lon öt év alatt 250 milliós támoga­táshoz jut a város, kulturáüs prog­ramjai megrendezéséhez. - A közgyűlés Fidesz-MPP-frak­ciója nem vitatja, hogy a korábbi szerződés nem volt igazán elő­nyös, ezért meg is szavazta annak felmondását - mondta el Szöllősi Béla. A képviselőcsoport helyettes vezetője ugyanakkor megjegyezte: jóval nagyobb körültekintéssel kellett volna eljárni, és akkor ki­küszöbölhető lett volna, hogy ilyen nagy összegű kártalanítást fizessen ki a színház - azaz vég­eredményben az önkormányzat ­a felbontott szerződés miatt. - Ha tiszta viszonyokat teremtve kötik meg az új szerződést, akkor nem fenyegetett volna a veszély, hogy a Borsodi Sörgyár Rt. kártérítést kö­vetel a megállapodás nem teljesí­tése miatt - fogalmazott Szöllősi. Ugyanakkor szerinte nem mér­hető össze a két megállapodás, hi­szen amíg az Erdősi és Társa Kft.-vel csupán a Dóm téri és az újszegedi szabadtéri területére kö­töttek szerződést, addig a Borsodi Sörgyár Rt.-vei az egész városra, azaz minden rendezvényre. A frakcióvezető-helyettes azt is ne­hezményezte, hogy a bizottsági üléseken mindeddig nem ismer­hették meg az új megállapodás tel­jes szövegét, ezért a napokban kéri a jegyzőt, hogy engedélyezze szá­mára az iratokba való betekintést. K. B. Európa legkorszerűbb és egyik legelegánsabb kaszinóját sze­retnék kialakítani a szegedi Vi­rág cukrászda különtermében. A kis és a nagy Virág profilja nem változna, ám az elképze­lések szerint ősszel megnyíló szórakozóhely nyitását megaka­dályozhatja a közelben lévő két óvoda. MUNKATÁRSUNKTÓL - Meggyőződésem, hogy Szeged­nek előbb vagy utóbb az idegen­forgalom hozza a legnagyobb be­vételt - jelentette ki a Virág cuk­rászdát üzemeltető, egyébként budapesti székhelyű Virág Cuk­rászda Kft. tulajdonosa, György Sándor. - A város gyönyörű, há­rom ország találkozásánál fek­szik, Európa egyik legnagyobb fo­lyója szeli ketté. Persze ez önma­gában nem elég, a szegedieknek, valamint a hazai és külföldi tu­ristáknak mindig kínálni kell va­lami újat. Szegednek például szüksége van egy rendkívül ele­gáns szórakozóhelyre, olyasmire, amilyen még nincs a környéken. Ezért gondoltunk arra, hogy a Vi­rág cukrászda és kávéház egyik különtermében, a 150 négyzet­méteres volt Zöld szalonban elektronikus kaszinót alakítunk ki. Szakemberek véleményére és személyes benyomásaimra ala­pozva ki kell jelentenem: a tér­ségben szükség van egy magas színvonalú, a magyar társada­lomban is egyre nagyobb szám­ban meglévő elit számára min­den igényt kielégítő szórakozó­helyre. A változás nem érinti sem a kis, sem a nagy cukrászdát, sem a teraszt - magyarázta a cukrász­da üzletvezetője, a tulajdonos fia, György Attila, aki elismerte, hogy a kaszinó leendő helye, a szegediek által még mindig Zöld szalonként emlegetett különte­rem többnyire kihasználatlan. - A Zöld szalont előző tulajdo­nosa raktárnak használta: hűtő­szekrényeket, törött székeket, asztalokat tárolt az egyébként nagyon szép helyiségben, ami­nek eredeti állapotba történő fel­újítása százmilliókba került ­árulta el György Attila. - A jól el­különíthető, a Kelemen utca fe­lől is megközelíthető terem pro­filváltás nélkül nem hozná visz­sza a rekonstrukció költségeit ­tette hozzá az üzletvezető, ugyanakkor az elképzelések sze­rint már ősszel megnyíló üzlettel kapcsolatban megjegyezte: Ma­gyarországon hasonló csak Buda­pesten, a Kempinski Hotel mel­lett található, bár az előzetes ter­vek szerint a szegedi még annál is modernebb, a helyiség pedig elegánsabb lesz. Az elektronikus kaszinót nem a Virág Cukrászda Kft. üzemel­tetné, hanem a budapesti szék­helyű, ezen a területen profinak számító Benseslot Kft. A cég már előzetes bérleti szerződést kötött a cukrászda tulajdonosával, egyúttal megkezdte a szükséges engedélyek beszerzését. - A Kárász utcán már működő kaszinó más, mint amilyet a Benseslot alakít ki - hangsúlyoz­ta György Attila. Arra a közbevetésre, hogy az Oroszlán utcai óvoda nem aka­dályozhatja-e meg a működés­hez szükséges engedélyek kiadá­sát, Hadfi fános úgyvéd, a cuk­rászda jogi képviselője kijelen­tette: szakértő vélemények sze­rint a törvény által előírt vala­mennyi feltételnek, így ennek is megfelel a leendő elektronikus kaszinó, amelyre a Szerencsejá­ték Felügyeletnek is rá kell bó­lintania. Az önkormányzathoz még nem érkezett meg az elektroni­kus kaszinó engedélyezési kérel­me. Mózes Ervin jegyző azt mondta, a tulajdonosok játékte­rem nyitásával fordultak a város­hoz. A jegyző kijelentette, mie­lőtt döntenének, alaposan meg­vizsgálják az összes körülményt. Köztük azt is, hogy az óvodáktól, mint azt a becsatolt szekértői vé­lemény állítja, valóban megfelelő távolságra alakítanák-e ki a ter­vezett új szórakozóhelyet. Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester (balról), Fejtő Ferenc író, Botka László szegedi polgármester, Lednitzky András hitközségi elnök és Markovics Zsolt főrabbi az istentisztelet előtt Fotó: Kantok Csaba HOLOKAUSZTMUZEUM NYÍLT VÁSÁRHELYEN A magyar holokauszt 50. évfordulójára emlékeztek tegnap Hódmezővásár­helyen. Az önkormányzat és a helyi zsidó hitközség rendezvényén megnyílt az első magyar vidéki holokausztmúzeum. Emléktáblát kapott néhai Be­retzk Pál alpolgármester, aki a vészkorszakban a város első számú vezető­je volt, s megtagadta, hogy Vásárhelyen gettó létesülhessen, a készülő de­portálásokról pedig értesítette a zsidóság vezetőit. A tegnapi ünnepségen fölavatták az immár teljes egészében fölújított zsinagógát. Elhangzott: nem évszámok, adatok sulykolásával lehet felfoghatóvá tenni a gyermekek szá­mára, mi Is történt, hanem személyes élményhez kell őket juttatni, aho­gyan ez a múzeum létrehozásával Vásárhelyen történik. het falakkal védekezni, ezért hi­dakat kell építeni - hangsúlyozta Benyik György római katolikus teológus, aki arra kérte gyászoló „idősebb testvéreit": ne tekint­sék az antiszemitizmus titkos gerjesztőjének a római katolikus egyházat, mert nem az. Szerinte a Tórát minden zsidónak és nem zsidónak ismernie kellene, hogy érvényesülhessen annak a zsina­góga falán is olvasható legfőbb tanítása: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat." Az istentisztelet végén a templom előcsarnokában, a mártírok emlékfalánál elmond­ták a kaddist, a gyászolók imá­ját, majd a polgármester koszo­rút helyezett el a jelképes sírnál. Markovics főrabbi azzal búcsú­zott a vendégektől: vigyék hírül, hogy Szeged ma egy toleráns vá­ros, ahol békében élnek egymás­sal az eltérő vallású és nézetű emberek. H. ZS. Szeged és a történelmi egyházak képviselői együtt emlékeztek a zsidó hitközség tagjaival Gyászistentisztelet a zsinagógában Határőrnap Röszkén MUNKATÁRSUNKTÓL Fegyverpattogásra és puskapor­szagra lehettek figyelmesek, akik szombaton ellátogattak a X. jubi­leumi határőrnapra. A határőr­ség látványos kutyás és taktikai bemutatóján nem fukarkodtak az effektekkel. Az érdeklődők kézbe vehették a lőfegyvereket, megnézhették a hőkamerás au­tót. A rendőrségi sátorból elvi­hették saját ujjlenyomatukat a gyerekek, és megismerkedhettek a különböző nyomrögzítési eljá­rásokkal. Családi programmá lett a jubi­leumi-határőrnap, mert minden­ki talált az érdeklődési körének megfelelő időtöltést. Az egészen kicsiket szolgálta a helyszínen kialakított ideiglenes játszótér. A focirajongók a röszkei sportpá­lyán rúgták a bőrt, az elsők átvet­ték a kupát, a többiek a finoman illatozó pörkölttel vigasztalták magukat. A Szent László-napi rendezvényen arra is felhívták a figyelmet, hogy a határőrséggel nemcsak a zöld határon, de bel­területen is találkozhatunk, hi­szen jogkörük kibővült, és az il­legális bevándorlók ügye is hoz­zájuk tartozik. Folytatódó pályafelújítás A Cegléd-Szeged vasútvonalon folytatja a pályafelújítást a MÁV Rt. E munka érinti a Buda­pest-Cegléd-Szeged vonalon közlekedő vonatok menetrend­jét, továbbá változások várhatók a Szeged-Békéscsaba, illetve a Kiskunfélegyháza-Szentes vas­út-vonalon is. Az állomásokon elhelyezett hirdetmények a rész­letekről is tájékoztatást adnak az utazóközönségnek. A módosí­tott menetrend várhatóan július 23-ig lesz érvényben. Kivágták a gőzfürdő előtti fákat Fakivágással kezdődött a szegedi gőzfürdő és az Anna-kút kör­nyékének fölújítása. Az újjászülető fürdő körüli területre dísz­burkolat kerül. A pusztulásra ítélt fákat a rekonstrukció végén pótolják Fotó: Miskolczi Róben A holokauszt 60. évfordulóján Szeged vezetőinek és a törté­nelmi egyházak képviselőinek részvételével emelkedett han­gulatú gyászistentiszteletet tar­tottak vasárnap délelőtt a zsi­nagógában. Havas fudit előadásában Pilinsz­ky János emlékezése és Szenes Hanna imája adta meg a gyászis­tentisztelet alaphangját tegnap a szegedi zsinagógában. A hitköz­ség elnöke, Lednitzky András a II. világháború 2723 zsidó áldo­zatára, a 612 munkaszolgálatos és 2091 elgázosított izraelita sze­gedire emlékezett. Botka László polgármester azt hangsúlyozta: a város nemcsak a hatvan eszten­deje elveszített zsidó polgáraival lett szegényebb, hanem azokkal is, akik azóta nem szúlettek meg. Arra emlékeztetett: 1944-ben Szegeden is akadtak, akik ellent tudtak állni. Pálfy Jó­zsef polgármester a németek márciusi bevonulása után azon­nali hatállyal nyugdíjazását kér­te, és egyetlen rendeletet sem írt alá. Hamvas Endre megyés püs­pök pedig prédikációjában „a ke­reszténységgel semmiképp sem összeegyeztethetőnek" minősí­tette a történéseket. Asaf Ichilevich, Izrael budapes­ti nagykövetségének első titkára arról beszélt: a nácik csak a ma­gyar hatóságok együttműködésé­vel tudták végrehajtani a terv- és iparszerű deportálást és meg­semmisítést. Markovics Zsolt fő­rabbi arra emlékezett: a zsidó kö­zösség az évszázadok során meg­találta helyét Szegeden, templo­mokat, iskolákat épített, a város­ért is dolgozott. Kereskényi Sán­dor a református, Cserháti Sán­dor az evangélikus egyház képvi­seletében mondott beszédet. Nincs ma a világon olyan em­ber, aki többet tett volna az anti­szemitizmus felszámolásáért, mint II. János Pál pápa, aki vall­ja, hogy a gyűlölet ellen nem le-

Next

/
Thumbnails
Contents