Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-25 / 147. szám

6 •MEGYEI TŰKOR« PÉNTEK, 2004. JÚNIUS 25. Színházi születésnapok Szegeden Nyári fesztivál kettő az egyben A legrangosabb hazai színházi fesztiválok között tartják immár számon az összefonódni látszó Thealter Internationalt és az Alternatív Színházi Szemlét, amit július 17. és 25. között idén is párhuzamosan rendeznek meg Szegeden. Hosszabb távon is szeretne együttműködni Szegeden a tavaly már sikerrel „közösködő" két fesztivál, az 1991-ben indult Thealter International és a tízéves jubileumát ünneplő Alternatív Színházi Szemle. Tegnap a szitáló esőben a fő helyszín, a régi zsinagóga kertjében esernyő alatt tartott tájékoztatót a kettős programsorozatról a két rendező szervezet, a MASZK Egyesület és az Alternatív és Független Színházak Szövetsége vezetője, Balog József és Szögi Csaba. A Thealter, vagyis a szabad színházak XIV. nemzetközi találkozója a szegedi önkormányzattal öt évre megkötött együttműködési megállapodásnak is köszönhetően jöhet létre. Július 17. és 25. között a hazai társulatok - Magyar Királyi Bábszínház, Andaxínház, Urbán András Társulat, Ágens - előadásai mellett az Újvidéki Színház, a német Thcater Tetrapiloktomie és a BK Cie, a cseh Pavel Vangeli bábegyüttese, a lengyel Komuna Otwock is elhozza produkcióit Szegedre. A háromtagú válogató zsűri mintegy száz előadásból választotta ki azt a tizenkettőt, amit a közönség ugyanekkor az Alternatív Színházi Szemlén láthat: például a Honvéd Kamaraszínház Bozgorok, az Utolsó Vonal Üvegfigurák, a Bozsik Yvette Társulat Táncterápia és a Zugszínház Per című produkcióját. A régi zsinagóga kertjében idén először - szabadtéri színpadot is felállítanak, ott mutatják be az Opera In/Vita - Compania dell'Arte Négyhangú opera című előadását Szolnoki Apollóniával. A párhuzamos fesztivál kísérőprogramjai is izgalmasnak ígérkeznek: alternatív művészetekhez kötődő fotókiállításokra, koncertekre, filmvetítésekre, szakmai előadásokra, mozgásszínházi workshopra várják a közönséget. A Grand Caféban mutatják be Jeles András József és testvére című új filmjét. A NKÖM, az NKA, az SZTE, a szegedi és budapesti önkormányzat támogatásával megvalósuló kettős fesztivál teljes költségvetése 20 millió forint - ebben az alternatív szemle jelentős pénzdíjai is benne foglaltatnak. H. ZS. Egy francia család békekaravánja - Mártélyon és Vásárhelyen át Szekérrel Jeruzsálemig fúliustól kutyaútlevél Csak egy csípés lesz a csipbeültetés Tetoválással vagy az állat bőre alá beültetett mikrocsippel azonosítják az unióban a hobbiból tartott kutyákat, macskákat és görényeket. A nyilvántartási rendszer bevezetésére nyolcéves türelmi időt adtak, a határátlépést viszont már júliustól „kutyaűtlcvélhez" kötik. Egy tavalyi uniós előírás szabályozza a kedvtelésből tartott kutyák, macskák és görények azonosítását. Eszerint nyolcéves átmeneti idő után minden tagországban kötelező lesz az előbb elsorolt állatok egyértelmű megjelölése: vagy jól olvasható tetoválással, vagy a bőr alá ültetett mikrocsippel „mutatkozhatnak be" a háznál tartott kedvencek. Szűts László főállatorvos, a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élclmiszerellenőrző Állomás igazgatóhelyettese az előbbieken túl azt is elmondta, hogy minden .bizonnyal az elektronikus .ellenőrző 'rendszeré a jövő, hiszen megfelelő számítógépes háttérrel, gyorsan rendelkezésre állnak majd az állatról szóló (például a kötelező védőoltások megtörténtét igazölól adatok. Az állat-egészségügyi hatóság már rendelkezik is a „kutyacsip" beültetésére szolgáló, injekciós tú formájú eszközzel, amellyel az állat bőre alá helyezik a mindössze rizsszem nagyságú csipet. Az azonosítás az élelmiszerboltokból ismert, kódleolvasóhoz hasonló berendezéssel történik. Bár az átmeneti idő lejárta még messze van, s egyelőre nem tudni, hazánkban mikor teszik kötelezővé az elektronikus azonosító W m Kötelező lesz az azonosításra szolgáló csíp vagy a tetoválás Fotó: Karnok Csaba rendszert, a kutyacsip használata már most kötelező a veszélyesnek minősített ebfajták esetében. Szúts László viszont ez ügyben meghökkentő tényre hívta föl figyelmünket: Csongrád megyében, „hivatalosan" (tehát csippel fölszerelve | egyetlen veszélyes kutya sincs. Ennek egyik magyarázata, hogy a fajtabesorolás, a sokféle keresztezés miatt, sokszor igen nehéz. Csongrád megyében összesen mintegy 80-90 ezer ebet tartanak. Magyarországon van olyan település, ahol már kötelező a kutyacsip: a Pécs közelében fekvő Kozármislenyen az önkormányzat az elektromos azonosító .bevezetése mellett döntött (információ: www.kutya.hu). Bíró Károly, a falu jegyzője indoklása szerint előfordul, hogy ha például a család három-négy kutyát tart, legtöbbször csak egyet oltanak be, s a többinél is azt mutatják föl. A nyilvántartási rendszer bevezetésére nyolcéves a türelmi idő, a határátlépést viszont már júliustól „kutyaútlevélhez" kötik. NY. P. Ekhós szekérrel tart Jeruzsálembe az izraeli származású Amit Wcisberger és családja. A békekaraván tavaly indult útjára egy Párizs környéki városból, s idáig mintegy 3 ezer kilométert tett meg. A kis csapattal tegnap Mártélyon találkoztunk. MUNKATÁRSUNKTÓL Nem mindennapi szekerek rótták tegnap Mártély és Vásárhely utcáit. Az ekhós kocsik egyikén a francia zászló lobogott, míg a másikon angolul volt olvasható a különleges karaván küldetését és úti célját hirdető „Szekér a békéért", valamint a Franciaország és Jeruzsálem felirat. Az egy-egy lóval húzott kocsikat két kutyus is kísérte, gazdáik a Weisberger család, vagyis az izraeli Amit és francia felesége, Aude, valamint barátjuk, Bruno Sabalat zenész. A „vándorok" egy évvel ezelőtt indultak el egy Párizs környéki városból, hogy kilenc országon keresztül eljussanak Jeruzsálembe, Amit szülővárosába. Május közepén érkeztek Magyarországra, ahol a korábbiakhoz hasonlóan nomád körülmények között töltik mindennapjaikat. A kis csapattal Mártélyon találkoztunk, ahol az útszéli gyepen néhány órás pihenőt tartottak volna, ha a terület gazdája megengedi. - Talán vándorkomédiásnak nézett bennünket, ezért küldött el - jegyezte meg Amit, aki újságíró, s gyermektörténeteket ír. A 29 éves fiatalembert elmondása szerint az izraeli-palesztin konfliktus ösztönözte erre a kalandra. Háromezer kilométert már megtettek, ugyanennyi még előttük van - Ezzel az úttal szeretném kifejezni, hogy az izraelieknek is át kell értékelniük a jelenlegi politikájukat a konfliktus megoldása érdekében - fejtette ki Amit. Persze más okok is közrejátszottak abban, hogy nekivágtunk a nagy túrának. Feleségemmel szeretjük a kalandokat és ki akartuk próbálni a nomád életet. Weisbergerék másfél éves kislányukat, Annabelle-t is elhozták a túrára. Édesapja szerint a kicsi nagyon élvezi az utazást, csak az éjszakai szúnyoginvázió miatt akad néhány fájdalmas emléke. A család egyébként, ha az időjárás engedi, szabad tűzön főz, de a szekerükön azért egy mini gáztűzhely is található. Sőt még egy hordozható tusolójuk is van. A kis csapat szerint általában barátságosan, s nagylelkűen fogadják őket az emberek. Bár mint azt Amit megjegyezte, Ausztriában előfordult, hogy vándorcigányoknak nézték a családot, s féltek tőlük. Németországban viFotó: Schmidt Andrea szont télre 5 hónapig befogadták őket egy farmra, ahol munkájukért cserébe szállást és ellátást kaptak. Hazánkban egyébként legjobban a gulyást szerették meg. Weisbergerék már mintegy 3 ezer kilométert tudhatnak maguk mögött, de közel ugyanennyi távolságot még meg kell tenniük Jeruzsálemig. A békekaraván egyébként napi 4-5 órát menetel. Hazánkból Belgrád felé mennek, s ha minden jól megy, jövő tavasszal ér véget a nagy családi kaland. Könyvtári szünet Nyaranta látogatnak haza új hazájukból Csongrádi házaspár - Lappföldről Hétfőtől Szegeden két hétre bezár a Somogyi Dóm téri, központi könyvtára. Július 12-én nyitja meg újra kapuit és várja olvasóit a szokásos nyári nyitvatartási rend szerint (hétfőtől péntekig 10 és 17, szombaton 10 és 16 óra között). A kéthetes szünet után új kiállítással nyit a könyvtár. Európa szívében - az egyesült Európa a Somogyi-könyvtár régi és ritka könyveinek tükrében címmel rendezett tárlattal várja a látogatókat. A fiókkönyvtárak változatlan nyitva tartással állnak olvasóik rendelkezésére. Szögi Csaba és Balog József az esernyős szegedi sajtótájékoztatón Fotó: HoUósi Zsolt Tizenegy éve Finnországban él Endrédi Renáta hegedűművész, koncertmester és férje, Mojzer Antal fagottmúvész. A zenészek a Lapp Kamarazenekarban dolgoznak, s nyaranta látogatnak haza, Csongrádra. Az idén is megkérték őket itthon: muzsikáljanak kedvük szerint. Vajon ez az ötödik vagy már a hatodik föllépés? Némi bizonytalanság, mert nem számolták, de az biztos, amikor hazajönnek Csongrádra, általában összejön egy-egy koncert. Barátok, ismerősök elvárják őket, fölébreszti a kíváncsiságot a hírük: valaki távol Csongrádtól vitte, viszi valamire. Páros hangversenyük előtt kérdeztem: annak idején véletlenül sodródtak külföldre, vagy mindenáron el akartak menni innen? A koncert előtti hangpróbát megszakítva idézték föl, hogyan kerültek - Dél-Afrikába. A rendszerváltáskor, 1990-ben történt. Muszáj volt menni, nem volt állás? Erről szó sincs, mondják, mert a Salieri Kamarazenekarban játszottak mindketten 1987-től, vagyis az alapítástól kezdve, amit nagyon élveztek. Az Interkoncert akkoriban próbajátékokat rendezett, elmentek ők is; a Dél-afrikai Köztársaság Nemzeti Szimfonikus Zenekarát választották. Ehhez a tudásukon kívül nem kellett semmiféle összeköttetés. Azt gondolták, jól megtanulnak angolul, világot látnak és sok tapasztalattal hazajönnek. Erről sommásan azt mondják: „két év vakáció!" Ott is rendszerváltozás zajlott, sokat kellett dolgozni, mégis jól érezték magukat. Oroszok, bolgárok is játszottak a zenekarban, tehát nemzetközi társaságba kerültek. Renáta 90-ben diplomázott Szegeden, tulajdonképpen ő Dél-Afrikában lett pályakezdő, belepottyant a zenei világ mély vizébe, sokféle zenét játszhatott. Amikor hazajöttek, nagyot csalódtak. Anynyi rosszkedvű emberrel azóta se találkoztak, mint akkor. Nyomasztó volt a dél-afrikai „vakáció" után. Ez az élmény - mely kedvüket szegte - közrejátszott abban, hogy nem tudtak nemet mondani a finnországi ajánlatnak. Renátát akkor vették föl a szegedi színházi zenekarba. Egy baráti telefonhívás nyomán elmentek Lappföldre, s nyolc hónapos előszerződés után akár haza is jöhettek volna. Nem tették. Beleugrottak egy izraeli „kirándulásba": 1999-től 2000-ig Antal egy évadot az Israel Sinfoniettánál töltött, vele volt a család. Abban az időben viszonylagos nyugalom volt. Olyan városrészben laktak, ahol csaknem mindenki oroszul beszélt. Jó-e magyarnak lenni Finnországban? Nem rossz - válaszolják, majd pontosítanak: nem érzik hátrányát annak, hogy nem finnek, valószínűleg azért, mert jól megfelelnek az elvárásoknak. Végül egy igen aktuális kérdés: jó-e az unióban élni, vásárolni? Az euró bevezetésével sok minden drágább lett, mondják, de senki ne számítson gyors változásra. A finnek optimisták a jövőt illetően, s persze megpróbálják jól kihasználni az unió kínálta előnyöket, de nem felejtik el történelmüket, hagyományaikat. Magyar állampolgárok ma is, közben három gyerekük született, ők is magyar állampolgárok. Rovaniemiben élnek, ahol a híres Mikulás is lakik. Hazaköltöznek-e? Igen. Mikor? Egymásra néz Renáta és Tóni, utóbbi nevetve mondja: „én már nézegetem a Szőlőhegyen a kerteket..." Majd hegedű szól, fagott szól. Folytatódik a koncert előtti próba. BÁLINT GYULA GYÖRGY A házaspár 1990 óta járja a világot Fotó: Bálint Gyula György