Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-25 / 147. szám

PÉNTEK, 2004. JÚNIUS 25. • AKTUÁLIS» 3 A jó első benyomás legalább annyira fontos, mint a protekció Diploma után álláskeresés A nyári vizsgaidőszak lezárult, következhet a diplomaosztás. A végzősök legkésőbb az oklevél átvételekor szembesülnek a kér­déssel: mi vár a diplomásokra az iskola után, a munkaerőpiac kí­nál-e elegendő lehetőséget a pá­lyakezdőknek. Időben el kell kezdeni munkát ke­resni. Ez a tapasztalata Laki Zsolt­nak, aki tavaly harmadévesként, kíváncsiságból mérte fel a lehető­ségeit. A Szegedi Tudományegye­tem Élelmiszeripari Főiskolai Kar vállalkozó-menedzser szakán most diplomázott fiatalembert az autók már régebben is érdekelték, ezért célirányosan autószalonokat keresett meg. - Két céghez adtam be az ön­életrajzomat, az egyikhez behív­tak, és a kétfordulós állásinterjú alapján megfeleltem - mesélte Laki Zsolt a tavaly kezdődött tör­ténetet. - Már az első pillanat­ban tisztáztam, hogy a következő szemeszterben be kell járnom az iskolába, viszont az utolsó félév­ben már teljes munkaidőben tu­dok dolgozni, amit szakmai gya­korlatként alá is írtak. A pályakezdők közül sokan folytatják a tanulást. Laki Zsolt is, aki a következő években egy közgazdasági diploma megszer­zésére koncentrál, ezért szep­tembertől levelező szakon foly­tatja tanulmányait. - Fontos, hogy az önéletrajz maximálisan kidolgozott legyen, minden kívánt mellékletet tar­talmazzon - osztotta meg velünk tapasztalatát Laki Zsolt. - Ha a leendő munkaadó személyes ta­Az állásbörzéken is sok egyetemista tájékozódhat Fotó: Schmidt Andrea MUNKA NELKUL A friss diplomával rendelkezők, ha tehetik, még a szülőkre támaszkodva töltik el az utolsó nyarat, vagyis ősszel kezdődik tömegesen az álláskere­sés - derül ki a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ adataiból. - Itt ta­valy ősszel közel 2000, az év végén kevesebb mint 1700 pályakezdő diplo­más keresett munkát. lálkozást igényel, akkor a jelent­kezőnek megfelelő öltözékben kell megjelennie, hogy jól élhes­sen az első benyomás erejével. Bár nagy szerepe van a kapcso­latoknak, a protekciónak, de ez ma már nem minden. Ugyanis ha az új munkatárs a három hó­napos próbaidő alatt nem éri el a megfelelő szintet, ugyanúgy bú­csút intenek neki, mintha nem ismernék az illetőt. - Az államvizsga után kezembe vettem a telefonkönyvet és a kör­nyékbeli iskolák címére elküld­tem az önéletrajzomat - ismer­tette saját módszerét Gál Éva, aki tavaly végzett tanító szakon. - Egészen nyár végéig nem kap­tam semminemű visszajelzést, majd augusztus végén megkeres­tek a szomszéd faluból és öröm­mel elfogadtam az állásajánlatot. - A legfontosabb, hogy nyitott szemmel járjanak a diploma előtt állók - magyarázta Karai Gábor, az SZTE hallgatói önkor­mányzatának tagja. - Az állás­börzék - például az Universitas Szeged Kht. szervezésében - a különböző cégek kínálta lehető­ségekről tájékoztatnak. A mun­kaadók ugyanis saját igényeik szerint hirdetik meg az álláspá­lyázatokat, nem pedig a munka­erőpiacra figyelve. A pályázatot nyilvánosságra hozzák, s adott határidőre várják az önéletrajzo­kat. Az alapján szelektálnak első körben, hogy megfelelő diplomá­val rendelkezik-e a pályázó. Ezt követi a személyes beszélgetés, amelynek alapján többnyire el is dől, hogy felveszik-e a jelentke­zőt. SZ. B. K. Bírósághoz fordul a makói kórházigazgató Nem indul fegyelmi a főjegyző ellen Folytatás az 1. oldalról Éles vitát váltott ki a megyei közgyűlés elnökének jutalmazá­sáról szóló előterjesztés, ame­lyet a korábbi ülésen már levet­tek napirendről. Ezt kérte most is Baláspiri Csaba, a konzervatív frakció vezetője. Amikor ilyen ÁSZ-jelentés készül az önkor­mányzatról, nem túl etikus a háromhavi illetménynek megfe­lelő jutalom előterjesztése. Mu­rányi László, a térségi frakció vezetője is úgy vélte, amikor a közszféra bére rendezetlen, nem szerencsés ez a jutalom. Simicz József, az MSZP-SZDSZ-frak­ció vezetője arra emlékeztetett, hogy a jutalmat betervezték a költségvetésbe, és a jutalmazás­ról ugyanilyen logika mentén döntöttek akkor is, amikor más színű volt a kormány. Nagy Sándor, Kistelek polgár­mestere azt mondta, már látja a Délmagyarországot, amelyben ez a cím áll erről a közgyűlésről: Fegyelmi és jutalom a megyei közgyűlésen. Ehhez a botrány­hoz ő nem akar asszisztálni, ezért nemmel szavaz. Molnár Jó­zsef viszont arra emlékeztetett, nincs egy szó valótlanság sem az előterjesztésben, amely a juta­lom indoklásáról szól. A képvise­lők végül 21 igen 11 nem és 4 tartózkodó szavazattal jóváhagy­ták az 1 millió 575 ezer forintos jutalmat. Frank József elnök egyébként nem volt jelen, Ott Jó­zsef alelnök vezette az ülést. A költségvetési rendelet módo­sítása kapcsán elsősorban a ma­kói kórház helyzete került szóba. Teljesen független az igazgató fe­gyelmi ügyétől, hogy az intéz­mény adóssága nő, s eléri azt a kritikus szintet, a hetvenmilliót, aminél önkormányzati biztost kell kinevezni. Ez az év elején be­vezetett új OEP-finanszírozás eredménye. A pénzügyi bizottság a biztos kinevezését szorgalmaz­ta, Gazdag János bizottsági elnök szerint azért, mert a szakember a nyáron meghozhatja a szükséges döntéseket. Az ellenzéki képvise­lők többsége, közöttük Martonosi György viszont úgy vélte, szük­ségtelen a biztos kinevezése, hi­szen ő úgyis a közgyűlésre bízza majd a legfontosabb döntéseket, ahogy ez más esetben történt. Ba­láspiri Csaba felkérésére a makói polgármester, Búzás Péter is hoz­zászólt. Szerinte a makói igazga­tó, azonkívül, hogy levelet írt az elnöknek a várható forráshiány­ról, mást is tehetett volna az adósság csökkentéséért, s nem lenne jó ötlet, ha a műszerfejlesz­tésre félretett pénzt erre költenék. Am ő sem tartja indokoltnak a biztos kinevezését: meg kell adni a lehetőséget a kórházvezetésnek arra, hogy a már kidolgozott ja­vaslatai alapján szervezze át a kórház gazdálkodását, s biztosíta­ni kell számára a szükséges 100 milliós működési hitelt. A közgyűlés ennek megfelelően nem nevezett ki biztost, a rende­letmódosítás azonban első kör­ben nem sikerült, az ellenzéki el­lenszavazatok miatt. Ez azt jelen­tette volna, hogy a működési hi­tel felvételére nem nyílik lehető­ség, több intézmény is kiegészítő forrás híján marad, a polgárőrök sem kapják meg a másfél millió forintjukat, amit pedig az ellen­zék szorgalmazott. Búzás javasla­tára aztán a közgyűlés ismét na­pirendre tűzte a rendeletet, s né­mi módosítással elfogadta. Az Állami Számvevőszék je­lentését, amely a belső ellenőr­zést hiányolta a megyei önkor­mányzatnál, elfogadta a közgyű­lés, a problémák megoldására ki­dolgozott tervet is. Huber Berta­lan főjegyző ellen pedig - bár az ellenzék ebben az ÁSZ javaslatát támogatta - nem indult fegyelmi vizsgálat, négy nappal a nyugdíj­bavonulása előtt. BAKOS ANDRÁS Hatályba léphet a gyógyszerár-megállapodás Aláírtak a gyártók Hatályba léphet július elsején az a szerződés, amely részleteiben sza­bályozza a kormány és a gyógyszergyártók között a gyógyszerárakról létrejött megállapodást, mivel a szerződést a tavalyi piaci részesedés alapján számítva a gyógyszercégek több mint 90 százaléka aláírta. A betegek terheinek mérséklésére és a piac biztonsága érdeké­ben létrejött megállapodást a júliustól hatályos szerződés részle­teiben szabályozza, és annak alapján garantálható a betegek za­vartalan gyógyszerellátása. A csütörtökön aláírt szerződések alapján július l-jétől a termelői gyógyszerárak visszaállnak az ár­befagyasztás előtti szintre, de a lakossági gyógyszerterhek nem emelkedhetnek. Elkésett generáció MOLNÁR B. IMRE Nettó százat kért András, mikor friss diplomájával elment né­hány hete szakfordítónak. (Hozzáteszem: Budapesten.) Diplo­mát szerzett Szegeden, utána megváltotta másodosztályú vonat­jegyét a fővárosba. Kivettek egy romló kétszobás panelt ötven plusz rezsiért, szivacson alszanak. Egy tanári diplomás mene­dzserasszisztens, egy koordinátor, egy ügyfélszolgálati munkatárs és egy szakfordító. Önjáró, egymással ellentétes folyamatok zajlanak az oktatás­ban és a munkaügyben. A munkaügy kezeli a diplomás munka­nélküliek problémáját, az oktatás meg termeli az újabb álláskere­sőket. A fejpénzzel a hallgatói létszám növelésére ösztönzött egyetemek a munkaerőpiac igényeitől teljesen függetlenül ontják a diplomásokat. Négy-öt-hat év lappangás után a fiatalok ugyan­úgy megjelennek a munkaerőpiacon, csak magasabb elvárások­kal. A végzősök kétségbeesetten keresnek állást. Csakhogy a szegedi egyetem szegényedő vonzáskörzetében nincs túl sok üres poszt. A zsírosabb helyeket pedig az adott kisváros elitje sokszor előre le­osztja saját csemetéi számára. A többieknek marad a főváros, ahol a gyökértelen vidékieknek rosszak a túlélési esélyei. András keres és fizet, néhány ezer plusszal zárta a hónapot. Értelmiségiként föl tudja mérni, hogy semmi sansza az előrelépésre. Ráadásul látja, hogy a korábban ér­kezett generációnak még sikerült. Akik néhány évvel ezelőtt nyelvtudással, jó diplomával nagyon fiatalon kerültek középveze­tői pozícióba, mára elhúztak. A harminc körüli vezetők nem akarnak egykönnyen kiöregedni, a rendszer bedugult. A kezdő fi­zetések csökkennek, a munkaadók pedig - élvezve a túlkínálatot - a lehető legjobban kihasználják a fiatal dolgozókat. András most menekülne. Állítólag a vénülő jóléti államokban lassan hiány lesz fiatal, képzett vezetőkből és valóban hozzáértő szakmunkásokból. Egyelőre azonban az alapozáshoz, úgy gondol­ja, jó lesz neki a takarítás egy skót szállodában a szakfordítói bér négyszereséért. Az egyetem és a fizikai kutatóintézet együttműködése Szoftvertesztelő diákok A Szegedi Tudományegyetem informatikai oktatásának tá­mogatását vállalta a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI), amely szakmai gyakorlati lehe­tőséget biztosít a tehetséges hallgatók számára. MUNKATÁRSUNKTÓL Egyetemisták tesztelhetik a Köz­ponti Fizikai Kutatóintézet (KFKI) újonnan kifejlesztett szoftverprogramjait. Többek kö­zött ezzel az előnnyel jár a Szege­di Tudományegyetem (SZTE) számára a kutatóintézettel csü­törtökön kötött megállapodás, amellyel az informatikai okta­tást segítik. Az együttműködés célja a ma­gas színvonalú informatikai kép­zés, innovációs készség, gyakorla­ti hasznosítás, kutatás és gazda­sági tevékenység összekapcsolá­sa. A szerződést Szabó Gábor, az SZTE rektora és Ludman Lajos, a KFKI vezérigazgatója írta alá. A fizikai kutatóintézet szak­mai gyakorlatra is hívja a legte­hetségesebb hallgatókat. Szabó Gábor szerint az egyetem fejlő­dése „újabb mérföldkőhöz érke­zett", mert a KFKI-vel kötött megállapodás a gyakorlatorien­tált képzést segíti. Tizenöt év után elköltözik a Belvedere palotából az iparkamara Kitérővel mentek a nagykörútra Tizenöt éves állandóság után egy éven belül várhatóan kétszer költözik a Csongrád Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK). Ma és holnap a hurcolkodás miatt még zárva tartanak, hétfőtől a Szi­lágyi utca 5. alatti műemlék épületben várják a tagokat, 2005 februárjában pedig elfoglalják végleges székházukat a volt Elektroházban. Tizenöt évvel ezelőtt rendezkedett be a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ra a Belvedere palotában a Tisza-parton és bé­relt irodákat a földszinten, valamint a máso­dik emeleten. Már a 90-es években kiderült, hosszú távon tarthatatlan az albérlet. A Bel­vedere fiiggőfolyosós labirintusában csak a bennfentesek ismerték ki magukat, nagyobb létszámmal megrendezett konferenciákra pe­dig a város más pontjain kellett termeket bé­relniük. Ezért négy évvel ezelőtt úgy döntött a kamara, megvásárolja a Szilágyi utca 5. szá­mú impozáns, ám lelakott épületet, hogy ab­ban a székház mellett oktatókabineteket, in­novációs központot is berendezhessen. A székház felújítása azonban csak ígéretes terv maradt, valamint egy aktahalmaz lett, amely a hatóságok és a kamara közötti oda­és visszaküldött levelekből, engedélykérel­mekből, határozatokból áll. Az átépítést ugyanis a szomszédos társasház megvétózta, s a négy év hercehurcája közepette még mű­emlékké is nyilvánított házra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal végül nem adta meg az építési engedélyt. (így csak a mostani köl­tözéshez szükséges fenntartási és javítási munkálatokat végezték el, így sikerült meg­óvni a műemlékházat.) A volt Elektroház épületébe költöznek Fotó: Schmidt Andrea EL IS ADHATJAK S hogy mi lesz a Szilágyi utca 5. alatti mű­emlék épület sorsa, ha a kamara jövőre végleges helyére költözik? Horváth Lajos, a CSMKIK titkára tömören a következőket vá­laszolta: a kamara hasznosítani kívánja a házat, erre ugyanis a 2003. évi CXXXI. szá­mú törvény értelmében lehetősége nyílik. Ezért vagy oktatási és innovációs bázist működtetnek benne, vagy tartós bérle­ménybe adják, de nem kizárt, hogy kedve­ző ajánlat esetén megválnak tőle. Ezt a határozatot - amely nemrégiben, jú­nius elején érkezett meg - azonban már nem várta meg az iparkamara. A hatóságok­kal való küszködés miatt „kiszeretett" a Szilágyi utcából, s 2003 elején megvásárolta a békéscsabai Elektroház Kft.-tői annak Pá­rizsi körúti, kamarai célokra sokkal jobban megfelelő, üresen álló áruházát. Az épület elsősorban a kamarát szolgálja majd, ennek megfelelően irodákat, 500 főt befogadni ké­pes konferenciatermet, szolgáltató közpon­tot alakítanak ki benne. A mintegy 70 par­kolóhellyel megoldódnak az örökös belváro­si gondok is. A felújítás elkezdődött, az ün­nepélyes átadást 2004 februárjának végére tervezik. A Szilágyi utcában tehát nem rendezkedik be állandóra a Csongrád Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara. Ma még tart a költözés, ta­gok számára telefonügyeletet tartanak, hét­főn pedig újra megnyílik az ügyfélszolgálat. F.K.

Next

/
Thumbnails
Contents