Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-24 / 146. szám

MEGYEI TŰKOR" CSÜTÖRTÖK, 2004. JUNIUS 24. Politikamentes együttműködés az építészeti értékekért Védenék a víz előtti házakat A Tisza vize ugyanezeket az épületeket nyaldosta 1879-ben Fotó: Miskolczi Róbert Fölmérik és később várhatóan valamilyen módon védik is Szeged víz előtti építészeti emlékeit. Egyelőre nem tudni, hány épület maradt ránk az 1879-es árvíz előttről, hiszen utoljára az újjáépítés előtt készítettek lajstromot a lábon maradt házakról. Azt biztosan tudjuk a korabeli fölmérések alapján, hogy 265 épület élte túl a veszedelmet. A pusztító víz 5458 házat döntött romba. Az igazi változások azonban csak ekkor kezdődtek. Azt nem tudjuk, hogy az újjáépítéssel együtt járó kényszerű rombolást és a további évtizedeket hány öreg ház vészelte át. Az árvízi évforduló kapcsán egy kormánypárti és egy ellenzéki önkormányzati képviselő közösen kezdeményezte, hogy keressék meg, mérjék föl, számolják össze, és ha lehet, védjék ezeket az öreg épületeket. 1879 óta ugyanis egyre csak fogy a víz előtti Szeged. Az árvíz utáni újjáépítés rögtön a város egyik legnagyobb léptékű bontásával kezdődött. Ferenc József a katonai jelentőségét már régen elvesztett várat a városnak adományozta, tégláit fölhasználták töltésépítésre, újjáépítésre. Az első magyar műemlékvédelmi törvény mindössze egy évet késett - figyelmeztet Révész Mihály (MSZP] és Szabó László (MDF-MKDSZ) képviselő közös indítványában. - A védelem azért fontos, mert ha egy évvel hamarabb születik meg a törvény, az Alföld legnagyobb téglavára ma is állna. Elképzelni is fájdalmas, milyen turisztikai vonzerőt jelentene ma a vár eredeti, középkori patinájával a város közepén - mondta Szabó. A képviselő megjegyezte azonban, hogy a pusztítás az elmúlt években sem állt le. Az úgynevezett Fehérkereszt-ház a Somogyi utcában állt, a szegediek inkább úgy ismerik, mint a Szőlőfürt borozó épületét. Ezt az árvíz előtti házat néhány éve bontották le, helyén sokáig egy parkoló éktelenkedett, a jövőben pedig egy irodaház épül. Miközben bontották, kiderült, hogy megmentését, védelmét is javasolta volna az építész szakma, de későn. Nem tudni, melyik ház árvíz előtti. Körülbelül 60-70 épület maradt meg, ám nem mindegyik védett. Utoljára a víz utáni károk fölmérésekor készült lista a „túlélő" házakról. A cél azonban nem csupán az, hogy tudjuk, mely házak állnak már legalább 125 éve, de ezeket védeni is kell. Szabó László emellett olyan emléktáblával jelölné a házakat, amelyen a víz szintjét is ábrázolnák. A képviselő már készíttetett is egy vázlatot a bronz domborműről. Ha valaki el akarja képzelni a víz előtti várost, az még találhat néhány utcát, ahol egymás mellett sorakoznak az öreg épületek. A Fölső Tisza-part mentén, a Kis-Tisza utca apró házacskái egymás után szépülnek meg. Egyetlen olyan kereszteződés is megmaradt a városban, ahol az utca mind a négy sarkán árvíz előtti épület áll. Érdemes megállni egy pillanatra a zajos és forgalmas kereszteződésben, és elképzelni ugyanezt a helyet 130 évvel ezelőtt. A Kelemen és a Somogyi utca sarkán körbenézve fölidézhetjük a Tisza pusztítása előtti Szegedet. MOLNÁR B. IMRE Segíthet az agrár-környezetvédelmi program Repcét vetnek a túzokoknak Csongrád megyében is előfordul - a csanádi, illetve a cscrebökényi pusztán - Európa legnagyobb madara, a túzok. Jellegzetesen pusztai madár - magyar struccnak is nevezték egykor, ez is jelzi, jobban szeret gyalogolni, mint repülni. Sajnos, az is jellemző rá, hogy kevés van belőle, a pusztai élőhelyek fogytával. Különösen kevés a túzok a tavalyelőtti tél óta, s az állomány csak lassan regenerálódik. Drasztikusan lecsökkent a túzoklctszám Magyarországon, a két évvel ezelőtti télen. A madarak számára szinte egyedüli téli táplálékot biztosító repceföldekct belepte a hó, messzire elkóboroltak, elhagyva a biztonságot jelentő területeket, és sok elpusztult közülük. Az idén már 1280 körül alakul számuk, ez körülbelül 70-nel több, mint a két esztendővel ezelőtti mélypont idején - mondja Széli Antal, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának őrkerületvezetője. Hozzáteszi: ezt csak akkor lehet eredményként elkönyvelni, ha éveken át megmarad az említett mennyiség. Hol él túzok Magyarországon? Legtöbbje a Kiskunságban, a Hortobágyon, illetve a délkeleti régióban, elsősorban Déva: ványa térségében, ahol a védelmének központját jelentő túzokrezervátum is működik. Csongrád megyében a csanádi, illetve a cserebökényi pusztán A túzok számára a teljesen háborítatlan puszták jelentik a legjobb élőhelyet Fotó: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága fészkel, kisebb létszámban. Mit lehet tenni érte? „Önmagában" nemigen lehet megvédeni, csak akkor, ha élőhelye is zavartalan marad. Legalább ezerhektáros terület szükséges ahhoz, hogy a túzok otthon érezze magát. De mezőgazdasági területeken is fészkelhet, különösen kedveli a lucernást és az őszi gabonákat, ám a vegyszeres növényvédelem itt korlátozó tényező lehet. S mert e területek rovarvilága szegényes, a túzoknak messzire kell vezetnie csibéit, mire elérik a legközelebbi árokpartot, ahol kellő mennyiségű eleségre találnak. Téli táplálékként pedig a repce jöhet számításba, ezt ma, mint ipari növényt, egyre több helyen termesztik, és a természetvédelem is sok száz hektáron hoz létre repceföldeket, túzokvédelmi céllal. Az agrár-környezetvédelmi program beindítása rengeteget segíthet az állományon, ez a gazdák számára pénzt jelent, ha olyan növényekkel hasznosítják területüket, mely a túzok számára kedvező, illetve a gyepkaszálást június közepe utánra halasztják, amikor már elhagyják a túzokcsibék a területet. Mi történhet, ha nem természetvédelmi területen jelenik meg tartósabban a túzok? Ilyenkor fölmerülhet e terület védelem alá helyezése. Amennyiben mezőgazdasági növénykultúrában bukkannak kotló túzokra a természetvédők, biztonsági sávot jelölnek ki, ide a gépek nem mehetnek be a költés végéig. Ha a fészket mégis elhagyja az anyamadár, a tojásokat mesterségesen keltetik ki a dévaványai túzokrezervátumban és nevelik föl a csibéket. E megoldás egyébként nem mindig hatékony, mert a fiatal madarak nem tanulhatják meg a szülőktől: milyen élőlény számít ellenségnek, mi elől kell elrejtőzni. Ám még mindig sokkal jobb a mesterséges keltetés, nevelés, mintha sorsára maradna az elhagyott fészek. ECS. Hűvösebb a nyár, kevesebb a klímaszerelők munkája A magyar ember nem gondol előre Időjárásfüggő a klímaberendezések piaca: míg kánikulában nincs az a mennyiség, amelyet ne tudnának eladni a kereskedők, addig a hűvösebb időjárásban kevésbé kelendő a portéka. Tavaly nyáron arattak a klímaberendezéseket áruló és szerelő cégek, vállalkozások, mivel májustól szeptemberig szinte elviselhetetlenül forró nyár tombolt. A trópusi időjárás miatt az egyik szegedi műszaki cikkeket árusító áruházban annyi légkondicionálót adtak el egy hónap alatt, mint az előző esztendőben egész évben. Ebben a szezonban azonban visszaesett a kereslet, holott a berendezések jóval olcsóbbak. A legtöbbször vevőcsalogatóként a katalógusok első oldalán hirdetett klímák ára 39 ezer 990 forintnál kezdődik. A szakemberek azonban óva intenek a „no name" portékák megvásárlásától, valamint attól is, hogy kontárokra bízzák az emberek a berendezéseiket. Sándor Attila, a Szeged Klíma Bt. ügyvezetője arra is felhívja a figyelmet, gyanús az a szerelő, aki 20 ezer forintért elvállalja a légkondik felszerelését. Az ő cége által alkalmazott mesterek sem mehetnek persze 35 ezer forint plusz áfa fölé az óriási piaci verseny miatt, de ehhez az árhoz garantálják a szakértelmet, valamint négyméteres távolságig az összes szerelvényt, s a csövezést. Sándor Attila érzékeli a kereslet visszaesését, amiben szerinte a magyar ember mentalitása is közrejátszik: amikor ugyanis nagy a hőség, azonnal hűvös lakásért kiáltunk, ha viszont nincs nagy nyár, kivárunk. A Szeged Klímának szerencséje, hogy a légtechnika is a profiljához tartozik, így nem okoz traumát a klímás piac visszaesése. Ugyanígy nyilatkozott a Klímaés Légtechnika Vento 2000 Bt. vezetője, Bodó Attila is, aki elmondta: foglalkoznak természetesen légkondikkal is a piaci kereslettől függően, de kapacitásuk nagy részét a légtechnika foglalja le. A konkurenciával kapcsolatban Sándor Attila hozzátette: a régóta a szakmában tevékenykedő cégekkel nem állnak „harcban", a kontárok viszont sok kellemetlenséget okoznak és a szakma jó hírét is csorbítják. A legnagyobb és klímaberendezések értékesítésében, szerelésében a legrégebbi szegedi cég a Főszer-Elektroprofil Kft., amelynek kereskedelmi és vállalkozási igazgatója, Kispéter Gábor a következőket mondta: a kft. árbevételében alig 20 százalékot tesz ki a lakossági piac, 80 százalékban ugyanis közületeknek, áruházaknak, irodáknak, nagy cégeknek adnak el Toshiba légkondicionálókat. Mivel ezek a megrendelők hoszszú távra terveznek, döntéseiket nem egyik napról a másikra hozzák, az éppen aktuális időjárás hatására. Emiatt a Főszernél átlagban - a lakossági piacot leszámítva - nem érezni a kereslet visszaesését, közületi megrendeléseik a duplájára nőttek, összességében pedig még növekedést is fel tud mutatni a cég. EK. Tehetségkutató esték a szegedi Eko-parkban Újra Aranypódium Júliustól ismét megrendezik az Aranypódium tehetségkutató estéket. Pleskonics András szervezésében havonta lépnek majd közönség elé a bármely téren kiemelkedő képességű emberek. Folytatja tehetségkutató szervezőmunkáját Pleskonics András (népszerű nevén: Plesi), aki 1997-ben indította el Aranypódium című műsorát, amelyben az előadó-művészetben vagy bármely más tekintetben az átlagosnál jobb képességekkel megáldott emberek mutatkozhattak be a közönségnek. A magát „tehetségpásztornak" nevező szervező újraindítja a sikeres sorozatot, mert meggyőződése: a tehetségek kifogyhatatlanok. A kiválasztás meghallgatásijai kezdődik, s ha színpadképesnek bizonyul a produkció, az aranyszínűre festett pódium „világot jelentő deszkáira" léphet az előadó. A műsor sok helyszínt megjárt az elmúlt évek alatt. Idén az újszegedi Eko-parkban működő Hídvégi étteremben tartják a bemutatóesteket. Hídvégi Béláné, a korábban Garden néven ismert étterem vezetője kezdettől támogatta az Aranypódium sorozat újraindításának tervét. Az első előadóest július 20-án lesz. Pleskonics András addig is várja mindazok (előadók, csoportok, zenekarok) érdeklődését, akik úgy gondolják, tudásukat érdemes másoknak is bemutatni. Jelentkezni a 30/965-7237-es telefonszámon, a plesi@freestart.hu e-mail-címen, vagy a Hidvégi Étterem 409-490-es telefonszámán lehet. Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola a King's School Oxford magyarországi képviselete: SZEPTEMBER 1-JEN INDULÓ KÉPZÉSEINK ÉRETTSÉGIZETTEKNEK: • vámügyintéző (jövedéki ismeretekkel) + külker, ügyintéző 1 év • újságíró 2 év • nemzetközi logisztikai menedzser + külker, ügyintéző 2 év • marketing- és reklámügyintéző 1 év • külkereskedelmi ügyintéző 1 év • irodavezető 1 év • idegenvezető 1 év • idegenforgalmi technikus + idegenvezető 2 év • gazdasági informatikus 2 év EGYETEMEKKEL KOZOS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEK: • PÉNZÜGYI SZAKÜGYINTÉZŐ (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron - felvételi mentességet nyújt) • LOGISZTIKAI MŰSZAKI MENEDZSERASSZISZTENS (Budapesti Műszaki Egyetem felvételi mentességet nyújt) • IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER (Budapesti Gazdasági Főiskola - felvételi mentességet nyújt) J •JOGI ASSZISZTENS 1 (Pécsi Tudományegyetem) Nappali tagozaton, 23 év alatt ingyenes képzések, kollégiumi elhelyezés. Valamennyi szakunk levelező tagozaton is indul, korhatár nélkül, szombati tanítási napokkal. Felvételi nap: 2004. június 25., 26., július 2., 3. Képzéseinkről és a King'S School Oxford angliai kurzusairól Információ: 8000 Székesfehérvár, Várkörút 54. • Tel.: 22/348-103 1051 Budapest, Vörösmarty tér 2. • Tel.: 1/411-09-00, 1/327-04-17 Honlap: www.peter-rozsa.hu