Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-24 / 146. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. JÚNIUS 24. AKTUÁLIS 3 Helyben maradhatnak a fiatal pályakezdők Új bérlakások Balástyán PMW l»i!f •ÉÉÉ íJSfHl •íjUMlmlMiM ^¡IMMPfll Jllplpp! ::: : :: Település Szociális alapú Költségalapú Telepules Szociális alapú Költségalapú Algyő 1 14 Mórahalom 92 9 Ambrózfalva 10 0 Nagylak 0 33 Apátfalva 0 6 Nagymágocs 1 0 Ásotthalom 0 8 Öttömös 5 0 Saks 7 3 Pitvaros 3 0 Balástya 0 6 Pusztamérges 6 0 Bordány 0 10 Pusztaszer 6 0 Csanádalberti 6 0 Röszke 9 1 Csanádpalota 2 1 Rúzsa 10 0 Csanytelek 1 4 Sándorfalva 10 8 Csengeie 0 5 Szatymaz 19 10 Derekegyház 0 5 Szegvár 20 8 Deszk 5 15 Székkutas 3 20 Domaszék 0 16 Újszentiván 0 6 Forráskút 0 2 Üilés 7 0 Kistelek 14 56 Zákányszék 0 s Mindszent 12 0 Zsombó 0 5 WESS5S5L BüliiB^wi ll®fflBI Már most elkezdték a beköltözést az egyik balástyai új otthonba Fotó: Karnok Csaba Hat önkormányzati bérlakást adtak át Balástyán. Fiatal pá­lyakezdők költözhetnek az 54, illetve a 65 négyzetméter alap­területű lakásokba. Az önkor­mányzat célja, hogy helyben tartsa a friss diplomásokat. A balástyai Hunyadi utcában lévő elhanyagolt telket megvásárolta az önkormányzat. A méteres gazt kiirtották, a porta végén álló düle­dező házikót pedig teljesen felújí­tották. Az így újjászületett épület jelenleg szociális bérlakásként működik. A telek nagyobbik ré­szén pedig egy hatlakásos bérház építését kezdték el még tavaly. - A Széchenyi-terv költségalapú bérlakás programjának keretében sikerült támogatást szereznünk a beruházáshoz - tájékoztatott Új­vári László polgármester. Az építés költsége összesen 41 millió 300 ezer forint volt, mely­ből 18 millió 900 forint állami tá­mogatás. A fennmaradó összeget a község állta. Mivel költségalapú bérlakások készültek, a költségek legalább két százalékát kell lakbér­ként megállapítani. A képvise­lő-testület döntése értelmében az 54 négyzetméteres lakások havi bérleti díja 19 ezer forint. A 65 négyzetmétereseknél pedig ha­vonta 24 ezret kell fizetniük a bér­lőknek. Mind a hat balástyai la­kás tetőtér-beépítéses. A földszin­ten nappalit, előszobát, konyhát, fürdőszobát és WC-t alakítottak ki. Az emeleten pedig egy háló- és gyermekszoba található. Az ön­kormányzat pályázatot írt ki a le­endő bérlők fellelése érdekében. A feltételek között szerepelt, hogy a beköltöző fiatal család legalább egyik tagjának minimum öt éve balástyai lakosnak kell lennie. - A legfontosabb cél, hogy a községben maradjanak a fiatal pályakezdők. A munkahely mel­lett a másik legfontosabb, hogy megfelelő lakást találjanak itt maguknak - tette hozzá a telepü­lés első embere. A balástyai lakásokat a na­pokban adták át ünnepélyes keretek között. A Hunyadi ut­cai bérlemények jelenleg még lakatlanok. A bérlők most ta­karítják új otthonukat, illetve néhányba már a bútorokat vi­szik. K.T. Pusztákról szóló tanyakonferencia A városoktól és falvaktól viszonylag távol, mert tanyán élő emberek biztonságáért létre­hozott tanyaprogramokkal ismerkedhettek meg a mórahalmi Aranyszöm Rendezvény­házban tegnap tartott konferencia résztvevői. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság 1997 óta fokozott figyelmet fordít a külterüle­teken élők biztonságára. A kistérségi progra­mokat a települési önkormányzatok, a polgár­őrök, a civil szervezetek együttműködése teszi sikeressé. Mivel a tanyavilág infrastruktúrájá­nak kiépítése még várat magára, a kistérségi programoknak, így az úgynevezett civil hír­láncnak is, meghatározó szerepe van a tanyán élő emberek nyugalmának megteremtésében. Ez erősíti a polgárok rendőrség iránti bizalmát is. Lényege, hogy kialakuljon az emberek kö­zötti bizalom, hiszen a bűnmegelőzés legjobb módja a társadalmi kötelékek megerősítése. A tegnapi pusztázó tanyakonferencián elő­adást tartott - többek között - Gönczöl Kata­lin miniszteri biztos, Szabó Gábor, a SZTE rektora, valamint Nógrádi Zoltán Mórahalom polgármestere. Több mint százan az érdeklődők csapatában A Pick-vételhez még idő kell Túljutott a tárgyalások első sza­kaszán a termelőkkel és a be­szállítókkal a Pick megvásár­lására létrehozott Bábolna Nemzeti Agrárholding Befekte­tési Rt. Több mint százan írtak alá szándéknyilatkozatot a rész­vények megvásárlására. Több mint száz termelő és be­szállító foglalta írásba részvény­vásárlási szándékát a Bábolna Rt. által a Pick Szeged Rt. meg­vételére alapított agrárholding­AZ ÜZLET TARGYA „Mi csak az adásvétel elszenvedői vagyunk" - nyilatkozta lapunknak Kovács Tamás, a Pick Szeged Rt. igazgatóságának elnöke, jelezve, hogy a húsipari óriás megvásárlá­sára alakult cég erőfeszítéseit a partvonalról figyelik. Kovács el­mondta, a vételi szándékról hiva­talosan akkor szereznek tudo­mást, amikor az agrárholding be­adja a tendertervezetet a Pénz­ügyi Szervezetek Állami Felügye­letéhez (PSZÁF). Amennyiben a felügyeletnek nem kell hiánypót­lásra visszaadnia, 30 nap múlva jóváhagyhatja és nyilvánosan meg is hirdetheti a céget. Ekkor a fel­ajánlott vételár is nyilvánosságra kerül, amelyről az igazgatóság dönt. elfogadja-e, avagy sem. Op­timális esetben - és ha nem érke­zik ellentender - a folyamat két hónapig tart. ban. A tárgyalások első szakasza lezárult, óriási az érdeklődés a 100 millió forintos alaptőkével létrehozott Bábolna Nemzeti Agrárholding Befektetési Rt. részvényei iránt - adta közzé a Bábolna Rt. Velez Zoltán, a Bá­bolna igazgatóságának elnöke lapunkban három héttel ezelőtt azt nyilatkozta, az első eredmé­nyeket június közepén a sajtó nyilvánossága elé tárják. Ehhez az igazgatóság tartotta is magát. A Bábolna Agrárholdingot az ország legnagyobb, ámde eladó­sodott agárgazdasága, a Bábolna Rt. május elején hozta létre, majd 12-én már be is jelentette, hogy megvásárolná az Arago Holding érdekeltségébe tartozó nagy múltú Pick Szeged Rt.-t. Az indoklásban az szerepelt, hogy így kívánja egy kézben tartani a három külföldön is jól ismert hungaricumot, a Pick és a Herz szalámit, valamint a szegedi pap­rikát. Az egyszemélyes társaság kormánygaranciával felvett ^ ? v ü i * p s^F I i'NjMp A termelés eladósorban is zavartalan J Fotó: Karnok Csaba bankhitelből, valamint saját for­rásból fizetné ki a vételárat. A hi­tel fedezetét maga a Pick, illetve annak részvényei jelentenék. Az agrárholding célja, hogy minél több termelőt - elsősor­ban sertéstartót - vonjon be a tulajdonosi körbe. Az előzetes tervek szerint a Bábolna Rt. csupán katalizátor szerepet kí­ván játszani az agrárholding létrehozásában. Bábolna - a legfrissebb értesülések szerint ­az eredetileg tervezett 25 száza­lékos kisebbségi tulajdonát to­vább szeretné csökkenteni és csak 10 százalékot tartana meg. Az agrárholdinghoz a sze­gedi önkormányzat is csatlako­zott. Szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy névértéken 5 százalékos tulajdonrészt vásá­rol, s az elkövetkező két évben újabb 5 százalék megvásárlásá­ra opciós jogot tart fenn. Továb­bá 15 millió forintos kölcsönt is nyújt a társaságnak. A város garanciákat kapott arra, hogy a Pick székhelye Szegeden ma­rad, a dolgozók munkahelyét megőrzik. Az önkormányzat nem törekszik irányító szerep­re, de felügyelő-bizottsági tag­sággal úgy a Pickben, mint az agrárholdingban rajta tartja a szemét a történéseken - nyilat­kozta lapunknak az aláíráskor, május 19-én Botka László pol­gármester. F.K. Bölcsiből napközi UJSZASZI ILONA Sárgarépa-főzelék, vajas-mézes kenyér. Az ilyen és ehhez ha­sonló emlékek nemzedékeket kötnek össze. Az egykori bölcső­dések és napközisek ma anyukaként és apukaként igénylik a bölcsit és a napközit. Igaz, az intézmények száma a gyermekek létszámához igazodva csökken, ám az úgynevezett kihasznált­ság évtizedek óta nagy. A gyermekmegőrzővé silányított városi mamutintézmények ugyanúgy csúcsra járatottak, mint a diétás étrendet kínáló, vagy éppen éjjel-nappal igénybe vehető magán­intézmények. A bölcsire gondol a kisgyerekes anyuka, akinek részt kell vállal­nia a családfenntartásból, s vissza kellene mennie a munkahe­lyére dolgozni. Ez az automatizmus mozgatja az algyői bölcsődét aláírásgyűjtéssel kikövetelni akarókat is. Minden kismama a köz­pénzből fenntartott bölcsit emlegeti, pedig nálunk is létezik egy másik, a nyugatról ellesett kisdedóvó-modell: a magánvállalko­zásra alapuló, de állami és önkormányzati támogatást is élvező családi napközi. A nálunk gazdagabb uniós országokban virágzó intézmény­ként és nyereséges vállalkozásként működik a családi napkö­zi. Ez a bölcsi, óvoda és kisiskolások napközijének helyettesí­tésére-kiegészítésére egyaránt alkalmas forma még nem sza­porodik gombamód. Pedig az illetékes szaktárca sok-sok pénzt pumpált az úgynevezett családi napközikbe: vissza nem térí­tendő összegeket kaptak azok az asszonyok, akik családi há­zukat, lakásukat úgy alakították át, hogy ott nap közben a sa­játjukon kívül más gyerekeket is fogadhatnak és elláthatnak. Az e vállalkozók és a szakszemélyzet felkészítését szolgáló képzőközpontokat is állami pénzek táplálták. Ilyen mértékű befektetés után, mára talán megérett a helyzet arra, hogy a falvakban is akadjon álmodozó, aki meg meri csinálni a helyi családi napközit. Mert bízhat abban, hogy nem csak a család fenntartásához szükséges a hölcsi, hanem egy bölcsi is eltart­hat egy családot. Igény lenne, pénz viszont sok helyen nincs Hiányzik a bölcsőde a kisebb falvakban Folytatás az 1. oldalról - A Szegedtől való különválás óta kidolgozott fejlesztési prog­ramok egyikébe sem fért bele a bölcsőde. Ez nem azt jelenti, hogy elvetettük volna a tervet, de anyagiak híján még nem si­került megvalósítani. A gyer­mekjóléti szolgálat pályázaton nyert pénzből biztosította a családi napközit ellátó két sze­mély képzését. Erre alapozva folyamatban van a családi nap­közi engedélyezése, s ez az ellá­tás a későbbiekben kiválthatja a bölcsődét. E napközi műkö­dését az önkormányzat is tá­mogathatja. Domaszéken néhány éve be­zárt a magánbölcsőde. Ám az önkormányzat a lakosok kérésé­re nemrég úgy nyitotta meg az új intézményt, hogy az óvoda épületét kibővítette egy új szárnnyal. Az épületet már át­adták, most a kicsik behatásá­nál tartanak. - Az új intézmény négy mun­katársat foglalkoztat, s 12 gyere­ket fogadhat, pedig háromszor ennyire lenne igény - mondta Csiszárné Kónya Tünde intéz­ményvezető. Ezért Domaszéken azt tervezik, hogy jövő ősszel már két csoport kap helyet az új bölcsődében. NYEMCSOK ÉVA KICSI A B0LCSIBEN A gyermekvédelmi törvény kimondja, hogy bölcsődei ellátás a gyermek fél­éves korától vehető igénybe. A gyesen lévő szülő csak akkor adhatja böl­csődébe a gyermekét a segély további folyósítása mellett, ha a kicsi más­fél évesnél idősebb, és nem tölt napi négy óránál többet az intézményben, illetve ha a szülő nappali tagozaton tanul. Alig van szabad hely Ahol működik bölcsőde a köz­ségekben, mindenütt maximá­lis a kihasználtsága, de a vá­rosokban is sokan veszik igény­be ezt a szolgáltatást. MUNKATÁRSUNKTÓL A szentesi önkormányzat egy bölcsődét működtet. A Vásárhe­lyi úti intézmény 60 gyerek befo­gadására alkalmas. Jelenleg több mint 100 százalékos a kihasz­náltság, hiszen 88 kicsit visznek oda a szülők - tudtuk meg Benkő Istvánné intézményvezetőtől. Szentes Kisér nevű városré­szében 2003 óta működik egy magánbölcsőde is, amelyet Erdő­hátiné Bocskay Zsófia vezet. A Nyanyus háza nevű családi nap­köziben 18 hetes kortól fogadják a kicsiket; jelenleg 80 százalékos a kihasználtság. A vásárhelyi kertvárosi bölcső­débe 102 gyermek jár, ami 102 százalékos kihasználtságot je­lent - tudtuk meg Hajdúné Gál Anikótól, az intézmény vezetőjé­től. Mindszenten a bölcsőde megszűnése óta az óvoda épüle­tében 92 százalékos kihasznált­sággal működik a bölcsődei cso­port, ahol jelenleg 11 gyermeket gondoznak - tájékoztatta lapun­kat Szeri Ferencné gondozónő. Két igen jó adottságú bölcsődé­je van Csongrád város önkor­mányzatának, ezek egyenként 30 fősek, jelenlegi kihasználtsá­guk 120 százalékos. Makón három bölcsőde műkö­dik. Ezek közül a Kálvin téri in­tézményben 40 gyermeket fo­gadhatnak. A vezető, Aradán Gabriella elmondta: a kihasz­náltság közel 79 százalékos, ami azt jelenti, hogy 31 kicsi jár ide. A Makóhoz közeb, 3500 lelkes Csanádpalota bölcsődéjben ezzel szemben 20 gyermeket gondoz­hatnak - tudtuk meg a polgár­mesteri hivatalban Forgács Sán­dornétól. Az intézmény jelenleg 100 százalékos kihasználtsággal működik.

Next

/
Thumbnails
Contents