Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-23 / 145. szám

SZERDA, 2004. JÚNIUS 23. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Négy városban egy engedélyt sem kértek „Ingyenvíz", csak locsolásra Létminimum Alatt Élők Társasága A legszegényebbeket támogatják Szegeden működik a Létminimum Alatt Élők Társasága regionális irodája, amely az alacsony jövedelmű, hátrányos helyzetű, jogsérelmet szenvedő embereket támogatja. Létminimum alatt élőnek az számít ma Magyarországon, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el a 23 ezer 800 forintot, vagyis a legkisebb öregségi nyugdíj összegét. Csongrád megyében eddig több mint tízezren kérték a Létminimum Alatt Élők Társasága (LAET) regionális irodájának segítségét, de a támogatásra szorulók köre ennél bizonyára nagyobb. Sokan azonban szégyellik szegénységüket „kiteregetni", így hát inkább csöndben viselik nyomorúságukat. Virág István, a 2002 novemberében megalakult Csongrád megyei LAET regionális elnöke tájékoztatása szerint közel hatszázan tagjai, mintegy tízezren pedig pártolói az érdekvédő szervezetnek. A cél - amint a társaság nevéből is következik - a legalacsonyabb jövedelmű, hátrányos helyzetű emberek képviselete. A LAET a megye hatvan önkormányzata közül huszonkettővel kötött együttműködési szerződést. így kapott düledező háza megerősítéséhez építőanyagot az önkormányzattól egy kislányát egyedül nevelő apa, ennivalót egy héttagú, éhező család, s így jutott - a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ átképzése révén - újra munkához egy állásából elbocsátott, roma származású titkárnő. A társaság csupán tagdíjakból és pályázatokon nyert pénzekből gazdálkodik. Más bevételi forrása nincs - egyedül az újszentiváni önkormányzat támogatta ez év elején 60 ezer forinttal a szervezet működését. A A szakember szerint a megyében működő fúrt kutak fele engedély nélkül készült, s a mesterek gyakran a legelemibb környezetvédelmi szabályokat sem tartják be. Nem a szárazság, hanem a magas víz- és csatornadíjak miatt döntenek úgy egyre többen, hogy elhívják a kútfúrót. Most vagyunk a kútfúrások szezonjában - állítják a szakemberek - annak ellenére, hogy ez a nyár csapadékosabb a korábbiaknál. A drága víz- és csatornadíjak miatt már nem csak a hétvégi vagy hobbikertek tulajdonosai szeretnének saját kútból öntözni. - Saját használatra, kiskert öntözésére, jószág ellátására nagyon sokan fúratnak otthon is ilyen kutat - mondta lapunknak Török lózsef, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezető-helyettese. - Ezekből nem ivóvizet Kertlocsolásra ez is megteszi nyernek, a minőségét sem vizsgáltatják meg. A szakember becslése szerint a saját használatra készített kutak felére nem kértek engedélyt a vízügyi hatóságtól. Erre a vízkészlet megóvása miatt lenne szükség, és azért, mert a felszín alatti vizek is állami tulajdonban vannak. Az ellenőrzött kútfúrásnál engedélyeztetési tervet kellene készíteni, s azt jóvá is kell hagyatni. Kardos Sándor, az engedélyeket kiadó Vízügyi Felügyelet megbízott igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok jegyzőinek hatáskörébe tartozik azoknak a kutaknak az engedélyeztetése, melyek mélysége nem éri el a harminc métert, saját használatra fúrták, s évente 500 köbméternél kevesebb vizet termel. A Vízügyi Felügyelet engedélye szükséges minden ettől eltérő kút létesítésére. Fotó: Tésik Attila emberi fogyasztásra, ugyanis elszennyeződtek a mezőgazdasági kemikáliák használata miatt világította meg a helyzetet a VIFE megbízott igazgatója. - Őseink pedig még ittak az ásott kutakból, melyek ugyanennek a rétegnek a vizét tartalmazták. B. K.A. AKIK ENGEDÉLYT KERTEK Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Kisteleken és Makón január óta egyetlen kútfúrással kapcsolatos engedélykérelmet sem kapott a polgármesteri hivatal. Mindszenten egy ilyen kérés érkezett, Szegeden három. A jelek szerint a kútfúrásra készülő telektulajdonosok közül Szentesen él a legtöbb jogkövető; a Kurca-parti város polgármesteri hivatalához az első félévben összesen húsz engedélykérelem futott be. ÜDÜLTETÉS, INGYENES ÉLELEM A Nemzeti Civil Alapprogram H internetes lapjának adatai szerint az 1 millió 200 ezer tagot és 700 ezer pártolót maga mögött tudó, 1992-ben megalakult Létminimum Alatt Elők Társasága tavaly 360 gyermeket üdültetett ingyenesen, 35 ezer embert látott el élelemmel, 4 ezer család köztartozását rendezte (400 millió forint értékben), s havonta 4 tonna ruhát juttatott el a rászoruló nagycsaládosokhoz. Csongrádi sugárút 106. számú tízemeletes panelház egyik földszinti irodáját a szegedi önkormányzattól bérli a LAET, havi 4 ezer 500 forintért. A rezsi (fűtés, világítás stb.) havonta 45-50 ezer forint. A tagdíjakból (amelynek legalacsonyabb öszszege havi 1 forint) csak 15 ezer forint folyik be, a különbséget onnan teremtik elő, ahonnan tudják: az elnök gyakran saját zsebből fizeti a számlákat. A három megyét (Csongrád, Békés, Bács-Kiskun) összefogó regionális iroda a közelmúltban az uniós csatlakozás kapcsán fórumot rendezett a Szegedi Ifjúsági Házban. Molnár Gézáné, az országos szervezet elnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy „az unió sült galambot nem hoz, csak az előrelépés esélyét kínálja azoknak, akik maguk is tenni akarnak fölemelkedésükért." A LAET szegedi irodájának telefonszáma 30/361-5854. A szervezet internetcíme: www.laet.hu. NY. P. METERENKENT 1200 Kivitelezőtől függ, hogy ki mennyiért is túr kutat. Az átlagos árak szerint az első tíz métert Vásárhelyen és környékén méterenként 1200 forintért, míg ennél mélyebben minden méterért 800 forintot kérnek a fúrók. A munka során az első nagyobb víznyerő réteget 20 és 42 méternyi mélységben találták, ám a külterületen van olyan rész, ahol ezért 80 méterre is le kell nyomni a csövet. Az egyik, nevének elhallgatását kérő vidéki kúttúró elmondta, az olcsó kivitelezés miatt valóban tovább szennyeződhet a talajvízbázis, ám a korábbi szennyezések miatt ezt a vizet már az állatok itatá sára sem lenne szabad használni. - A megye területén átlagosan harminc méternél elérhető az első vízréteg - mondta a szakember - igaz, van, ahol ez a réteg a talaj felszíne alatt csupán öt méterre van. Kardos Sándor hangsúlyozta: a felügyelet rugalmas ebben a kérdésben, hiszen egy saját használatra készülő kút 5-8-10 ezer forintba kerül, ám az engedélyezés díja ennek többszöröse lenne. Tapasztalatuk szerint viszont az olcsón dolgozó kútfúró mesterek a legelemibb környezetvédelmi előírásokat sem tartják be, így a kutak sokszor kívülről szennyeződhetnek be. - Ezeknek a vize azonban napjainkra amúgy sem alkalmas Családi események A tulajdonosváltás megtörtént, a cél a munkahelyteremtés Újraindulhat a makói kolbászgyár? A makói csípős kolbászt gyártó egykori üzem három éve áll üresen Fotó: Schmidt Andrea Ismét van remény arra, hogy újraindul a termelés az egykori makói kolbászgyárban. A Tusth Gyula utcai üzemet egy magyar tulajdonú társaság vásárolta meg és negyven-ötven ember számára szeretne ott munkahelyet teremteni. Arról, hogy a gyártelepet a tulajdonos Pick Rt. eladásra kínálta fel, bő egy hónapja számoltunk be. A társaság vezérigazgatója, Kovács Károly akkor úgy nyilatkozott lapunknak: a sajtóban is meghirdetett üzem iránt komoly érdeklődés mutatkozik, és remélik, sikerül értékesíteni az éppen három esztendeje bezárt húsfeldolgozót. A tulajdonos annak idején azzal indokolta a termelés felszámolását a nyolcvanhat embert foglalkoztató gyárban, hogy már hosszabb ideje veszteséges volt. Az alkalmazottak közül az anyacég tizenhárom embernek ajánlott munkát Szegeden, illetve Cegléden, a többiek állása megszűnt. Ez igen érzékenyen érintette az amúgy is nagy munkanélküliségtől sújtott várost, hiszen itt csupán egy ötszáz főnél többet foglalkoztató üzem - a Phoenix Gumiművek - működik, a többi, bő tucatnyi gyár hasonló vagy kisebb létszámban foglalkoztat, mint amennyi a Hentes- és Szárazárugyárban talált megélhetést. Hasonló léptékű leépítésre azóta nem került sor, az állástalanok aránya az utóbbi két évben azonban így is 54 százalékkal, 9,2-ről 14,2 százalékra nőtt a kistérségben. Az elmúlt három évben a nagy múltú, valaha a makói csípős kolbász előállítójaként külföldön is ismert gyár kapuján lakat lógott, az épületek üresen álltak, csupán a terület őrzésével megbízott biztonsági emberek dolgoztak itt. A hagyományos makói ízvilágot kitűnően jellemző, gazdagon fűszerezett csípős kolbász gyártása egyébként nem állt le: azóta Szegeden készítik. A három évvel ezelőtt felröppent hírek szerint közvetlenül a bezárást követően is lett volna vevő a kolbászgyárra, a Pick azonban akkor nem értékesítette. Most a teljes egészében magyar tulajdonú, hódmezővásárhelyi és makói telephellyel is rendelkező Ma-Ko Bt. (a cég neve a makói kolbászgyár rövidítéséből adódik) vásárolta meg - tudtuk meg Molnár Alajostól, aki a társaság képviseletében az adásvételről a Pickkel tárgyalt. Mint megtudtuk, a Ma-Ko káeftévé alakítása jelenleg is folyik, ezt követően fognak dönteni arról, ki lesz a cég ügyvezető igazgatója. Arról, hogy a gyár pontosan mikor és milyen profillal fog újraindulni, egyelőre még nem tudott nyilatkozni Molnár Alajos. Elmondta, hogy egyelőre azt igyekeznek felmérni, milyen állapotban van az üzem. Első tapasztalataik szerint az elmúlt évek során az épületek és a berendezések állapota erősen leromlott, ráadásul időközben az előírások is szigorúbbak lettek. Először a felújítást, helyreállítást szeretné megoldani az új tulajdonos, amihez állami munkahelyteremtő támogatást, illetve hitelt is igyekszik szerezni. A bezárt gyár újbóli nyitása elsősorban azon múlik, ez sikerül-e. Ha minden az eredeti elképzelések szerint alakul, idén akkor sem indulhat már meg itt a termelés. Molnár Alajos az elképzelésekről úgy nyilatkozott: mindenképpen élelmiszer-ipari üzemet szeretnének az egykori kolbászgyárban kialakítani - lehet, hogy csak egyszerűbb, például zöldségfeldolgozó profillal, de az is lehet, hogy ismét a húsipari lesz belőle. A cél mindenképpen az épületegyüttes megmentése, valamint az álláshelyteremtés - hangsúlyozta Molnár Alajos. Terveik szerint negyven-ötven embernek adnak majd munkát. SZABÓ IMRE HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Kertész Sándor és Kecskés Viktória, Bakaity Béla László és Kovács Zsuzsanna, Csányi Norbert László és Csontos Rózsa Erzsébet, Katona Róbert és Szűcs Hajnalka Mária, Laukó Zoltán Sándor és Imre Tünde, Rutai Zoltán és Szőcs Éva, Pálinkás Péter és Korom Bettina, KIí— mész Sándor és Gábor Judit, Tóth László János és Virág Erika, Pipicz Zsolt és Nagygyörgy Éva, Téglás Zsolt és Farkas Ágnes, Karácsonyi Róbert és Sándor Jolán. SZÜLETETT Kiss Pál Csabának és Walla Ingridnek Emil, Kun Józsefnek és Roszik Erzsébet Évának József, Tóth-Szeles Gábornak és Temesvári Ildikónak Gábor, Vecsernyés Zsolt Andrásnak és Simon Angélának Enikő, Kiss Ágoston Józsefnek és Olajos Teréziának Dorottya, Zsiga Tamásnak és Nyári Marianna Zitának Zsombor, Csontos Attilának és Csikós Tímea Mariannának Nándor Attila, Táborosi Zoltán Péternek és Gonda Zsuzsannának Kristóf, Kollár Zsolt Ervinnek és Mraznicza Krisztinának Tamás Zsolt, Rózsa Adriánnak és Papp Gabriellának Ármin, Zsoldos Sándornak és Sebők Tündének Ferenc, Radu Ottónak és Lóderer Julianna Ágnesnek Alexandrer Bendegúz, Tóth Zoltánnak és Csikós Andreának Adrienn, Csóti Józsefnek és Berecz Ágnesnek Marcell, Farkas Zsoltnak és Kevin Andrea Ilonának Adrián, Kassai Norbertnek és Veres Ildikónak Dávid, Kovács Józsefnek és Gyovai Aranka Piroskának Nikolett, Berezeli Csabának és Miklós Tímea Gabriellának Nikolett, Gál Zoltánnak és Ábrahám Ildikónak Violetta, Faragó Tibornak és Apró Edina Klárának Levente, Mihály Rolandnak és Farkas Zsuzsannának Marcell, Körtvély Elődnek és Boros Erikának Orsolya, Gombkötő Tibornak és Juhász Ivettnek Ádám, Borsos Zsoltnak és Kókai Anikónak Norbert, Kapás Pálnak és Ancsányi Ilonának Erika, Szekeres Gábornak és Görbe Évának Kitti, Hegedűs Jánosnak és Kállai Juditnak János, Grácin Mirkónak és Béleczki Ibolyának Ilona, Csűri László Attilának és Katona Melinda Anettnek Zsaklin Anna, dr. Gyovai Ferencnek és Bányai Juditnak Virág, Dávid Istvánnak és Forró Gabriellának Attila István, Mrena Bélának és Turóczi Erzsébetnek István József, Jó Attilának és Szalados Emíliának Fanni Laura, Sipos Sándornak és Sztán Erzsébetnek Zsófia Csenge, Király Ferencnek és Kőszegi Edinának Dórién Gábor, Szalma Tamásnak és Varga Mónika Máriának Tamás, Füleki Lászlónak és Szabó Anita Máriának Balázs, Ézsiás Zsolt Gyulának és Nierges Cardinának Balázs, Mikuska Gábor Róbertnek és Bazán Ilonának Milán Máté, Tóth Tibornak és Kónya Zsuzsannának Evelin, Vas Kálmánnak és Török Erika Krisztinának Viktória Anna, Balogh Józsefnek és Koltai Anitának Nóra nevű gyermeke. MEGHALT Dósa Józsefné Rideg Eszter, Seres Gyula Ferenc, Lovas Etelka, Kappan-Tóth Ferencné Hegedűs Julianna, Szél Mátyásné Tóth Mária, Savanya Tamásné Szűcs Irén, Hódi Imre, Erdélyi Lajosné Sutóczki Margit, dr. Lányi Dezsőné Filperger Ida, Klslukács Jenő János, Pásztor Pál, Rácz István, Szalma-Baksi Ferencné Lengyel Margit, Bigors Antal, Szalma László, dr. Salamon Erzsébet Ilona, Mészáros József, Laczó Andrásné Fercsik Éva Mária, Almási Józsefné Pulai Mária Matild, Gáspár Szilveszter, Poór György Lajosné Daday Emese Erzsébet, Vigh Ferencné Csikós Julianna, dr. Fránki Sándor, Gedel Zoltán, Heibl István, Vass M lés né Batki Julianna, Domonkos István Jánosné Bozóki Erzsébet, Kopasz György, Tiszavölgyi Béláné Kiss Margit Olga, Laczi Ferenc,'Hódi Istvánná Oltványi Irénke Julianna, Pálvölgyi Gábor, Takó András, Kovács Tamás, Vecsernyés István, Csomány Ferencné Kiss Margit, Lesetár István Mihályné Németh Edit Eszter, Kondász Zoltán József, Zádori Györgyné Papp Irma, Illés Ilona, Gajda István Józsefné Jó Rozália.