Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-23 / 145. szám

SZERDA, 2004. JÚNIUS 23. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Négy városban egy engedélyt sem kértek „Ingyenvíz", csak locsolásra Létminimum Alatt Élők Társasága A legszegényebbeket támogatják Szegeden működik a Létmini­mum Alatt Élők Társasága re­gionális irodája, amely az ala­csony jövedelmű, hátrányos helyzetű, jogsérelmet szenvedő embereket támogatja. Létminimum alatt élőnek az szá­mít ma Magyarországon, akinek családjában az egy főre eső jöve­delem nem éri el a 23 ezer 800 fo­rintot, vagyis a legkisebb öregségi nyugdíj összegét. Csongrád me­gyében eddig több mint tízezren kérték a Létminimum Alatt Élők Társasága (LAET) regionális iro­dájának segítségét, de a támoga­tásra szorulók köre ennél bizo­nyára nagyobb. Sokan azonban szégyellik szegénységüket „kite­regetni", így hát inkább csöndben viselik nyomorúságukat. Virág István, a 2002 novembe­rében megalakult Csongrád me­gyei LAET regionális elnöke tájé­koztatása szerint közel hatszá­zan tagjai, mintegy tízezren pe­dig pártolói az érdekvédő szerve­zetnek. A cél - amint a társaság nevéből is következik - a legala­csonyabb jövedelmű, hátrányos helyzetű emberek képviselete. A LAET a megye hatvan önkor­mányzata közül huszonkettővel kötött együttműködési szerző­dést. így kapott düledező háza meg­erősítéséhez építőanyagot az ön­kormányzattól egy kislányát egyedül nevelő apa, ennivalót egy héttagú, éhező család, s így jutott - a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ átképzése révén - újra munkához egy állá­sából elbocsátott, roma szárma­zású titkárnő. A társaság csupán tagdíjakból és pályázatokon nyert pénzek­ből gazdálkodik. Más bevételi forrása nincs - egyedül az új­szentiváni önkormányzat támo­gatta ez év elején 60 ezer forint­tal a szervezet működését. A A szakember szerint a megyé­ben működő fúrt kutak fele en­gedély nélkül készült, s a mes­terek gyakran a legelemibb kör­nyezetvédelmi szabályokat sem tartják be. Nem a szárazság, hanem a magas víz- és csator­nadíjak miatt döntenek úgy egy­re többen, hogy elhívják a kút­fúrót. Most vagyunk a kútfúrások sze­zonjában - állítják a szakemberek - annak ellenére, hogy ez a nyár csapadékosabb a korábbiaknál. A drága víz- és csatornadíjak miatt már nem csak a hétvégi vagy hob­bikertek tulajdonosai szeretné­nek saját kútból öntözni. - Saját használatra, kiskert ön­tözésére, jószág ellátására na­gyon sokan fúratnak otthon is ilyen kutat - mondta lapunknak Török lózsef, az Alsó-Tisza-vidé­ki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezető-he­lyettese. - Ezekből nem ivóvizet Kertlocsolásra ez is megteszi nyernek, a minőségét sem vizs­gáltatják meg. A szakember becslése szerint a saját használatra készített kutak felére nem kértek engedélyt a víz­ügyi hatóságtól. Erre a vízkészlet megóvása miatt lenne szükség, és azért, mert a felszín alatti vizek is állami tulajdonban vannak. Az ellenőrzött kútfúrásnál engedé­lyeztetési tervet kellene készíteni, s azt jóvá is kell hagyatni. Kardos Sándor, az engedélye­ket kiadó Vízügyi Felügyelet megbízott igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy az önkor­mányzatok jegyzőinek hatáskö­rébe tartozik azoknak a kutak­nak az engedélyeztetése, melyek mélysége nem éri el a harminc métert, saját használatra fúrták, s évente 500 köbméternél keve­sebb vizet termel. A Vízügyi Fel­ügyelet engedélye szükséges minden ettől eltérő kút létesíté­sére. Fotó: Tésik Attila emberi fogyasztásra, ugyanis el­szennyeződtek a mezőgazdasági kemikáliák használata miatt ­világította meg a helyzetet a VI­FE megbízott igazgatója. - Őse­ink pedig még ittak az ásott ku­takból, melyek ugyanennek a ré­tegnek a vizét tartalmazták. B. K.A. AKIK ENGEDÉLYT KERTEK Csongrádon, Hódmezővásárhe­lyen, Kisteleken és Makón január óta egyetlen kútfúrással kapcsola­tos engedélykérelmet sem kapott a polgármesteri hivatal. Mind­szenten egy ilyen kérés érkezett, Szegeden három. A jelek szerint a kútfúrásra készülő telektulajdono­sok közül Szentesen él a legtöbb jogkövető; a Kurca-parti város polgármesteri hivatalához az első félévben összesen húsz engedély­kérelem futott be. ÜDÜLTETÉS, INGYENES ÉLELEM A Nemzeti Civil Alapprogram H internetes lapjának adatai szerint az 1 millió 200 ezer tagot és 700 ezer pártolót maga mögött tudó, 1992-ben megalakult Létmi­nimum Alatt Elők Társasága tavaly 360 gyermeket üdül­tetett ingyenesen, 35 ezer embert látott el élelemmel, 4 ezer család köztartozását rendezte (400 millió forint értékben), s havonta 4 ton­na ruhát juttatott el a rászo­ruló nagycsaládosokhoz. Csongrádi sugárút 106. számú tízemeletes panelház egyik föld­szinti irodáját a szegedi önkor­mányzattól bérli a LAET, havi 4 ezer 500 forintért. A rezsi (fűtés, világítás stb.) havonta 45-50 ezer forint. A tagdíjakból (amelynek legalacsonyabb ösz­szege havi 1 forint) csak 15 ezer forint folyik be, a különbséget onnan teremtik elő, ahonnan tudják: az elnök gyakran saját zsebből fizeti a számlákat. A három megyét (Csongrád, Békés, Bács-Kiskun) összefogó regionális iroda a közelmúltban az uniós csatlakozás kapcsán fó­rumot rendezett a Szegedi Ifjúsá­gi Házban. Molnár Gézáné, az országos szervezet elnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy „az unió sült galambot nem hoz, csak az előrelépés esélyét kínálja azoknak, akik maguk is tenni akarnak fölemelkedésükért." A LAET szegedi irodájának te­lefonszáma 30/361-5854. A szervezet internetcíme: www.la­et.hu. NY. P. METERENKENT 1200 Kivitelezőtől függ, hogy ki mennyiért is túr kutat. Az átlagos árak szerint az első tíz métert Vásárhelyen és környékén méterenként 1200 forintért, míg ennél mélyebben minden méterért 800 forintot kérnek a fúrók. A munka során az első nagyobb víznyerő réteget 20 és 42 méternyi mélységben ta­lálták, ám a külterületen van olyan rész, ahol ezért 80 méterre is le kell nyomni a csövet. Az egyik, nevének elhallgatását kérő vidéki kúttúró el­mondta, az olcsó kivitelezés miatt valóban tovább szennyeződhet a talaj­vízbázis, ám a korábbi szennyezések miatt ezt a vizet már az állatok itatá sára sem lenne szabad használni. - A megye területén átlagosan harminc méternél elérhető az el­ső vízréteg - mondta a szakem­ber - igaz, van, ahol ez a réteg a talaj felszíne alatt csupán öt mé­terre van. Kardos Sándor hangsúlyozta: a felügyelet rugalmas ebben a kér­désben, hiszen egy saját haszná­latra készülő kút 5-8-10 ezer fo­rintba kerül, ám az engedélyezés díja ennek többszöröse lenne. Tapasztalatuk szerint viszont az olcsón dolgozó kútfúró mesterek a legelemibb környezetvédelmi előírásokat sem tartják be, így a kutak sokszor kívülről szennye­ződhetnek be. - Ezeknek a vize azonban nap­jainkra amúgy sem alkalmas Családi események A tulajdonosváltás megtörtént, a cél a munkahelyteremtés Újraindulhat a makói kolbászgyár? A makói csípős kolbászt gyártó egykori üzem három éve áll üresen Fotó: Schmidt Andrea Ismét van remény arra, hogy újraindul a termelés az egykori makói kolbászgyárban. A Tusth Gyula utcai üzemet egy magyar tulajdonú társaság vásárolta meg és negyven-ötven ember számára szeretne ott munka­helyet teremteni. Arról, hogy a gyártelepet a tulaj­donos Pick Rt. eladásra kínálta fel, bő egy hónapja számoltunk be. A társaság vezérigazgatója, Kovács Károly akkor úgy nyilat­kozott lapunknak: a sajtóban is meghirdetett üzem iránt komoly érdeklődés mutatkozik, és remé­lik, sikerül értékesíteni az éppen három esztendeje bezárt húsfel­dolgozót. A tulajdonos annak idején azzal indokolta a termelés felszámolását a nyolcvanhat em­bert foglalkoztató gyárban, hogy már hosszabb ideje veszteséges volt. Az alkalmazottak közül az anyacég tizenhárom embernek ajánlott munkát Szegeden, illet­ve Cegléden, a többiek állása megszűnt. Ez igen érzékenyen érintette az amúgy is nagy mun­kanélküliségtől sújtott várost, hiszen itt csupán egy ötszáz fő­nél többet foglalkoztató üzem - a Phoenix Gumiművek - műkö­dik, a többi, bő tucatnyi gyár ha­sonló vagy kisebb létszámban foglalkoztat, mint amennyi a Hentes- és Szárazárugyárban ta­lált megélhetést. Hasonló lépté­kű leépítésre azóta nem került sor, az állástalanok aránya az utóbbi két évben azonban így is 54 százalékkal, 9,2-ről 14,2 szá­zalékra nőtt a kistérségben. Az elmúlt három évben a nagy múltú, valaha a makói csípős kolbász előállítójaként külföldön is ismert gyár kapuján lakat ló­gott, az épületek üresen álltak, csupán a terület őrzésével megbí­zott biztonsági emberek dolgoz­tak itt. A hagyományos makói ízvilágot kitűnően jellemző, gaz­dagon fűszerezett csípős kolbász gyártása egyébként nem állt le: azóta Szegeden készítik. A három évvel ezelőtt felröp­pent hírek szerint közvetlenül a bezárást követően is lett volna vevő a kolbászgyárra, a Pick azonban akkor nem értékesítet­te. Most a teljes egészében ma­gyar tulajdonú, hódmezővásár­helyi és makói telephellyel is rendelkező Ma-Ko Bt. (a cég neve a makói kolbászgyár rövidítésé­ből adódik) vásárolta meg - tud­tuk meg Molnár Alajostól, aki a társaság képviseletében az adás­vételről a Pickkel tárgyalt. Mint megtudtuk, a Ma-Ko káeftévé alakítása jelenleg is folyik, ezt követően fognak dönteni arról, ki lesz a cég ügyvezető igazgató­ja. Arról, hogy a gyár pontosan mikor és milyen profillal fog új­raindulni, egyelőre még nem tu­dott nyilatkozni Molnár Alajos. Elmondta, hogy egyelőre azt igyekeznek felmérni, milyen ál­lapotban van az üzem. Első ta­pasztalataik szerint az elmúlt évek során az épületek és a be­rendezések állapota erősen le­romlott, ráadásul időközben az előírások is szigorúbbak lettek. Először a felújítást, helyreállítást szeretné megoldani az új tulajdo­nos, amihez állami munkahely­teremtő támogatást, illetve hitelt is igyekszik szerezni. A bezárt gyár újbóli nyitása elsősorban azon múlik, ez sikerül-e. Ha minden az eredeti elképzelések szerint alakul, idén akkor sem indulhat már meg itt a termelés. Molnár Alajos az elképzelésekről úgy nyilatkozott: mindenképpen élelmiszer-ipari üzemet szeret­nének az egykori kolbászgyárban kialakítani - lehet, hogy csak egyszerűbb, például zöldségfel­dolgozó profillal, de az is lehet, hogy ismét a húsipari lesz belőle. A cél mindenképpen az épület­együttes megmentése, valamint az álláshelyteremtés - hangsú­lyozta Molnár Alajos. Terveik szerint negyven-ötven embernek adnak majd munkát. SZABÓ IMRE HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Kertész Sándor és Kecskés Viktória, Ba­kaity Béla László és Kovács Zsuzsanna, Csányi Norbert László és Csontos Rózsa Erzsébet, Katona Róbert és Szűcs Haj­nalka Mária, Laukó Zoltán Sándor és Imre Tünde, Rutai Zoltán és Szőcs Éva, Pálinkás Péter és Korom Bettina, KIí— mész Sándor és Gábor Judit, Tóth Lász­ló János és Virág Erika, Pipicz Zsolt és Nagygyörgy Éva, Téglás Zsolt és Farkas Ágnes, Karácsonyi Róbert és Sándor Jo­lán. SZÜLETETT Kiss Pál Csabának és Walla Ingridnek Emil, Kun Józsefnek és Roszik Erzsébet Évának József, Tóth-Szeles Gábornak és Temesvári Ildikónak Gábor, Vecsernyés Zsolt Andrásnak és Simon Angélának Enikő, Kiss Ágoston Józsefnek és Olajos Teréziának Dorottya, Zsiga Tamásnak és Nyári Marianna Zitának Zsombor, Cson­tos Attilának és Csikós Tímea Marian­nának Nándor Attila, Táborosi Zoltán Péternek és Gonda Zsuzsannának Kris­tóf, Kollár Zsolt Ervinnek és Mraznicza Krisztinának Tamás Zsolt, Rózsa Adri­ánnak és Papp Gabriellának Ármin, Zsoldos Sándornak és Sebők Tündének Ferenc, Radu Ottónak és Lóderer Julian­na Ágnesnek Alexandrer Bendegúz, Tóth Zoltánnak és Csikós Andreának Adri­enn, Csóti Józsefnek és Berecz Ágnes­nek Marcell, Farkas Zsoltnak és Kevin Andrea Ilonának Adrián, Kassai Nor­bertnek és Veres Ildikónak Dávid, Ko­vács Józsefnek és Gyovai Aranka Piros­kának Nikolett, Berezeli Csabának és Miklós Tímea Gabriellának Nikolett, Gál Zoltánnak és Ábrahám Ildikónak Violet­ta, Faragó Tibornak és Apró Edina Klá­rának Levente, Mihály Rolandnak és Farkas Zsuzsannának Marcell, Körtvély Elődnek és Boros Erikának Orsolya, Gombkötő Tibornak és Juhász Ivettnek Ádám, Borsos Zsoltnak és Kókai Anikó­nak Norbert, Kapás Pálnak és Ancsányi Ilonának Erika, Szekeres Gábornak és Görbe Évának Kitti, Hegedűs Jánosnak és Kállai Juditnak János, Grácin Mirkó­nak és Béleczki Ibolyának Ilona, Csűri László Attilának és Katona Melinda Anettnek Zsaklin Anna, dr. Gyovai Fe­rencnek és Bányai Juditnak Virág, Dávid Istvánnak és Forró Gabriellának Attila István, Mrena Bélának és Turóczi Erzsé­betnek István József, Jó Attilának és Szalados Emíliának Fanni Laura, Sipos Sándornak és Sztán Erzsébetnek Zsófia Csenge, Király Ferencnek és Kőszegi Edinának Dórién Gábor, Szalma Tamás­nak és Varga Mónika Máriának Tamás, Füleki Lászlónak és Szabó Anita Máriá­nak Balázs, Ézsiás Zsolt Gyulának és Nierges Cardinának Balázs, Mikuska Gábor Róbertnek és Bazán Ilonának Mi­lán Máté, Tóth Tibornak és Kónya Zsu­zsannának Evelin, Vas Kálmánnak és Török Erika Krisztinának Viktória Anna, Balogh Józsefnek és Koltai Anitának Nó­ra nevű gyermeke. MEGHALT Dósa Józsefné Rideg Eszter, Seres Gyula Ferenc, Lovas Etelka, Kap­pan-Tóth Ferencné Hegedűs Julianna, Szél Mátyásné Tóth Mária, Savanya Ta­másné Szűcs Irén, Hódi Imre, Erdélyi Lajosné Sutóczki Margit, dr. Lányi De­zsőné Filperger Ida, Klslukács Jenő Já­nos, Pásztor Pál, Rácz István, Szal­ma-Baksi Ferencné Lengyel Margit, Bi­gors Antal, Szalma László, dr. Salamon Erzsébet Ilona, Mészáros József, Laczó Andrásné Fercsik Éva Mária, Almási Jó­zsefné Pulai Mária Matild, Gáspár Szil­veszter, Poór György Lajosné Daday Emese Erzsébet, Vigh Ferencné Csikós Julianna, dr. Fránki Sándor, Gedel Zol­tán, Heibl István, Vass M lés né Batki Juli­anna, Domonkos István Jánosné Bozóki Erzsébet, Kopasz György, Tiszavölgyi Bé­láné Kiss Margit Olga, Laczi Ferenc,'Hó­di Istvánná Oltványi Irénke Julianna, Pálvölgyi Gábor, Takó András, Kovács Tamás, Vecsernyés István, Csomány Fe­rencné Kiss Margit, Lesetár István Mi­hályné Németh Edit Eszter, Kondász Zol­tán József, Zádori Györgyné Papp Irma, Illés Ilona, Gajda István Józsefné Jó Ro­zália.

Next

/
Thumbnails
Contents