Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-22 / 144. szám

KEDD, 2004. JÚNIUS 22. • AKTUÁLIS» 3 A napkollektor még a gazdag ember úri huncutsága Ár ellen kevés az orvosság Valamennyi alternatív, a gázt, a villanyt és a szenet helyettesítő energiaforrás hasznosítása egyszeri, nagy összegű beruházást igényel, ezért hosszú idő alatt hozza be az árát. A szakember szerint csak korszerű építőanyagok felhasználásával, takarékos fűtéssel lehet pénzt megtakarítani. Minden egyes energia-áremelés meglódítja az emberi fantáziát, azt gondoljuk: valamit csinálni kellene, nem igaz, hogy a borsos gáz- és villanyszámla megspórolására ne lenne megoldás. Hiszen a nap- és szélenergia ingyen van, a talpunk alatt pedig termálvíz csörgedez, csak le kell fúrnunk érte. Tamás Miklós, az MTESZ energiahatékonysági centrumának igazgatója azonban nem hitegeti gyors sikerekkel, jelentős megtakarításokkal azokat, akik az alternatív energiaforrásokban reménykednek. Még drága a saját Tamás Miklós azt fejtegeti, mivel a tömegszerű termelés mindig olcsóbb, mint az egyedi, nehéz azt elképzelni, hogy egy család saját felhasználásra olcsóbban tudna energiát előállítani, mintha azt megvásárolná. A legkézenfekvőbb például a napenergia hasznosítása lehetne, s egy napkollektorért ma már nem is kell a szomszédba menni, sokféle látható és kapható. Nyaraláskor, például Görögországban sok család kap kedvet a napenergia hasznosításához, hazaérve mégis meggondolja magát. A gond ugyanis az, hogy az egyszeri beruházás költségei több mint tíz Szeged legnagyobb lakóparkjában minden épületet hőszigetelnek Fotó: Miskolczi Róbert év alatt térülnek meg, miközben a napenergia a mi éghajlati körülményeink mellett csak kiegészítő energia lehet. A kemény telek miatt be kell építeni a házba a központi fűtést is. Szegeden elvétve látni már házak tetején napkollektort, de ezen berendezések egyike sem a szegény ember pénztárcáját kíméli. A földhő lehet elérhető Nagyobbak a lehetőségek a geotermikus energiánál, de csak abban az esetben, ha nem egy család, hanem kisebb közösség próbálja meg hasznosítani a föld gyomrának kincsét. A termálvizet ugyanis - magas sótartalma miatt - nem lehet a csatornarendszerbe engedni, hanem viszsza kell sajtolni a földbe, ami költséges beruházást igényel. Nem véletlen tehát, hogy a megyében, Szentes környékén például kertészetek alkalmazzák üvegházak fűtésére. Magánember számára a földhő lehet egy elérhető, ugyanakkor a napkollektorhoz hasonlóan költséges forrás: ebben az esetben arra az adottságra építenek ki fűtési rendszert, hogy már egy méterrel a föld felszíne alatt is magasabb a hőmérséklet. Az úgynevezett hőszivattyúzás technikájával a nap huszonnégy órájában működhet a rendszer, ám mivel az energia a főzéshez már kevés, a villamos áramot is be kell vetni. Fontos a spórolás is Az alternatív energiaforrásokat ma még inkább a tehetős emberek hasznosítják - szögezte le Tamás Miklós. S bár első megközelítésben egyszeri nagyobb beruházást igényelnek, ugyanakkor hosszú távra is szólnak, valamint megmozgatják a mérnöki fantáziát. Akiket azonban az energiaárak emelése a leginkább érint, csak spórolással, vagy a lakások, házak hőszigetelésével, új nyílászárókkal védekezhetnek az árhullámok ellen. FEKETE KLÁRA Botka László az M43-asért, a Szegedet északról elkerülő átért emelt szót Az M5-össel együtt épülhetne Az M5-ös továbbépítésével kapcsolatban Botka László, Szeged polgármestere tegnap két módosító javaslatot nyújtott be az országgyűléshez. Az egyik azt szorgalmazta, hogy a sztrádával egyidejűleg készüljön el az M43-asnak az a négy kilométeres szakasza, amely Szeged északi elkerülő útjaként vezetné le a városra zúduló forgalmat. Két módosító javaslatot adott be a parlamenthez Botka László országgyűlési képviselő, Szeged polgármestere annak apropóján, hogy tegnap az országgyűlés felhatalmazásának megadására volt szükség az M5-ös matricás rendszerbe történő bekapcsolására, valamint a továbbépítéshez szükséges konceszsziós szerződés megváltoztatására. Botka László amellett, hogy írásban beadta módosító javaslatait, felszólalásában is elmondta: az M5-ös építésével egyidejűleg készüljön el az M43-asnak azon négy kilométeres szakasza, amely egyben Szeged északi elkerülő útja. Kérte továbbá, hogy ez a szakasz ne kétszer egysávos út legyen - mint ahogy azt tervezték -, hanem kétszer kétsávos autópálya. A városban ugyanis egyre tarthatatlanabb helyzetet teremt az elkerülő utak híján rázúduló forgalom. Botka hozzátette: az M43-as első üteme az új Tisza-híddal együtt 35 kilométeres lesz, s a nyomvonalon már folynak a régészeti feltárások, készülnek a kivitelezési tervek. Jövőre kezdik el az építkezést, s a Makóig tartó szakasz 2007-ig készül el (Marosleiéig kétszer kettő, Maroslelétől kétszer egy sávon közlekedhetnek majd az autók). A második ütemmel 2008-ban ér el a sztráda Nagylakig. Botka M5-öshöz fűzött második módosító javaslatában egy balástyai csomópont kiépítése szerepelt. Erre azért van szükség mondta az országgyűlési képviselő -, mivel a korábbi tervekben az útdíj miatt kalkulált kisebb forgalom miatt ilyen nem szerepelt. Most azonban az M5-ösön a duplájára nőtt a forgalom, a környéken élők számára létkérdéssé vált a csomópont kiépítése. Botka László azt is kifejtette a parlamentben, hogy az egy főre jutó GDP alapján Csongrád megye 1996-ban az ötödik helyen állt a megyék közti országos rangsorban, 200l-re viszont a nyolcadikra csúszott vissza. Amennyiben a fejlődéshez nélkülözhetetlen infrastruktúra - az épülő M5-ös, a nyugati elkerülő út, a várható északi elkerülő szakasz, valamint a repülőtér - elkészül, lesz mire alapoznia a városnak. F. K. Vita az uniós pályázati pénzek fölhasználásáról Nógrádi kontra Baráth Az európai uniós pályázati támogatások szabályos és törvényes fölhasználására szólította föl a kormányt Nógrádi Zoltán, Csongrád megyei fideszes képviselő. Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt felügyelő politikai államtitkár cáfolta a vádakat. Az európai uniós pályázati források szabályos és törvényes fölhasználására szólította föl a kormányt budapesti sajtótájékoztatóján Nógrádi Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Csongrád megyei országgyűlési képviselője. A politikus szerint tisztázatlan a pályázat-előkészítő alap működési és értékelési rendje, súlyosan kifogásolható, hogy a magyar szakemberek kiszorulnak a tanácsadói körből, valamint az, hogy a közbeszerzési döntőbizottság ismételt és szándékos szabálysértést állapított meg a pályáztatásoknál - adta hírül az MTI. Pontról pontra cáfolta a képviselő állításait Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt felügyelő politikai államtitkár. Számokat sorolt az uniós pályázati munka sikerének igazolására. A pályázat-előkészítő programban résztvevők körét a Phare-eljárás szabályai szerint jelölték ki, a felügyelettel megbízott uniós bizottság jóváhagyásával, az így létrehozott konzorciumokban dolgozó szakértők többsége magyar - állította az államtitkár, aki szerint a közbeszerzési döntőbizottság csupán eljárásbeli kérdéseket vitat, amelyekről bíróság dönt majd. Nógrádi Zoltán lapunk kérdésére megerősítette: tények igazolják állításait. így tény, hogy a mérnöki kamara tiltakozott a hazai szakemberek mellőzése miatt, s az is tény, hogy nyilvános pályázat nélkül kaptak cégek több száz milliós megbízásokat, s emiatt a döntőbizottság kétmillió forintos bírságot szabott ki. NY. P. Tárgyalnak a volt szentesi honatyával Gombos lehet Kis államtitkár utóda Gombos András (képünkön) lehet a hónap végén leköszönő Kis Zoltán politikai államtitkár utóda - adta hírül tegnap több országos médium is. A szentesi kerületi főállatorvos, korábbi országgyűlési képviselő lapunknak azt mondta, valóban folynak tárgyalások ez ügyben, de még nem született döntés. Lemondott a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára, Kis Zoltán. A szabad demokrata politikus június 30-áig dolgozik a tárcánál. Az MTI-nek nyilatkozva tegnap azt mondta, azért megy, mert nem tudta kellőképpen érvényesíteni az agrár-környezetvédelemmel és tájgazdálkodással kapcsolatos elképzeléseit. Lemondását már korábban is fontolgatta, de az EP-választás előtt nem akarta nyilvánosságra hozni döntését. Az Index című internetes hírújság tegnap közölte: Gombos András volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő lehet Kis Zoltán utóda. Gombos lapunk kérdésére elmondta: valóban folynak megbeszélések, de még nem dőlt el semmi, ezért a hét végéig nem kíván bővebben nyilatkozni ebben az ügyben. Dr. Gombos András állatorvos, sertés-egészségügyi szakállatorvos, 1975 óta Szentesen dolgozik. A helyi önkormányzatnak 1990 és 1994 között egyéni képviselője, 1994-től 98-ig a Csongrád megyei 5. számú választókerület egyéni országgyűlési képviselője volt. Két cikluson át, 1998-ig dolgozott a Csongrád megyei közgyűlésben, azóta a szentesi állat-egészségügyi kerület főállatorvosa. Szél és víz FEKETE KLARA Csodák eneigiafronton sincsenek, legalábbis egy korosztály nyugodtan kijelentheti: az ő életében már bizonyosan nem is lesznek. Drágák az alternatív energiaforrások, hiába adja a nap ingyen a sugarát, ha az azt hasznosító rendszer kiépítése több mint egymillió forintba kerül. Hiába fúj ingyen a szél, ha többről van szó, mint egy primitív házilagos hasznosításról: vicces lenne energiatakarékosságnak nevezni azt, hogy valaki egy propellerrel feltölt egy akkumulátort, amiről működteti a Junoszty televízióját. Komoly energiát a fújdogáló szélből csak akkor nyerhetünk mondja a szakember -, ha száz méter magas, 20-30 toronyból álló szélerőmű parkokat építünk több száz hektáron. Egy torony belekerülhet akár 300 milhó forintba is, tehát ki lehet számolni, mennyi a leves és mennyi a hús. Azt sem árt tudni, más a szélerősség tengerpart közelében és más a kontinens belsejében, ha netán elfelejtenénk, hol is fekszik Magyarország. Ha tehát valaki mégiscsak csodát remél, valamint családja elkövetkező évtizedeit illetően a jövőbe tud látni, és a kísérletezést csak a saját pénztárcája bánja, megteheti. De azért praktikus az asszonyt is megkérdezni, akinek esetleg az eszébe jut: nem kóklerhez, hanem szakemberhez kell fordulni, pontosan úgy, mint amikor mosógépet vagy tévét vásárolunk. Ha pedig már kikupálódtunk alternatív energiaforrások ügyében, jobban megértjük a világpohtikát, példának okáért még az iraki konfliktus és a kőolaj közötti összefüggést is meg tudjuk magyarázni. Mellesleg az is érdekes - ehhez viszont Magyarországon kell élni -, hogy szélenergiáról többet beszélünk mostanság, mint a legkézenfekvőbb energiaforrásról, a vízről. Arról egy szó sem esik, hogy folyóinkat duzzasztani lehetne és ezáltal olcsó villamos energiát nyerni. Folyóról, vízi energiáról, duzzasztásról ugyanis mindenkinek Bős-Nagymaros jut eszébe. Bős-Nagymaros ügye pedig tabu, holott egyre többen jutnak el arra a felismerésre: meg kellett volna építeni. „Megértettem, hogy a semmire nem adhatnak jegyet" Elvesztettek egy érettségi dolgozatot A szegedi Radnóti gimnázium egyik tanulójának elveszett a matematika érettségi dolgozata. Egyébként ilyen Magyarországon még soha nem fordult elő. A végzős diáknak „cserébe" felajánlották az év végi jegyét, ám ő a négyest nem fogadta el, emiatt szóbeliznie kellett. Ötöst kapott. A szegedi Radnóti Miklós gimnázium egyik diákjának - még mielőtt kijavították volna - elveszett a matematika írásbeli érettségije. Ilyen esetről Szeged egyetlen középiskolájában sem tudnak. Az általunk megkérdezett tanárok egybehangzóan azt mondták, „emberemlékezet" óta nem fordult elő, hogy egy írásbeli érettségi elveszett volna. Keresték a megoldást Hasonlóan nyilatkozott az Oktatási Minisztérium sajtóirodájának munkatársa is. Bálint Orsolya elmondta, a tárcánál nem tudnak arról, hogy az idén, vagy a korábbi években valakinek a megírás és az értékelés között eltűnt volna az érettségi dolgozata. Miután a Radnóti Miklós gimnáziumban kiderült, hogy az egyik diáknak nincs meg a matematika írásbelije, az iskola" vezetése megpróbált megoldást találni, hiszen valamilyen jegynek szerepelnie kell az érettségi bizonyítványban. Egyeztettek az Oktatási Minisztériummal is, ahol azt javasolták, ajánlják meg az év végi érdemjegyet. A lány négyessel zárta az évet, amit érettségi jegyként azonban nem fogadott el. Azt mondta, annál jobban, szerinte hibátlanul oldotta meg a feladatokat. Négyes helyett ötös Matematikából annak szóbeliznie kell, akinek nem sikerül az írásbeli, és ezt a helyzetet az iskolában hasonlóan kezelték. Az érintettnek sem maradt más választása, szóbeli vizsgát kellett tennie. Kiderült, jól döntött, hogy nem fogadta el a négyest, hiszen a többi tárgyhoz hasonlóan erre is ötöst kapott, összességében kitűnően érettségizett. A Szegeden tanuló szolnoki diáklány nem akarta, hogy a neve nyilvánosságra kerüljön. Az esetről azt mondta, amikor osztályfőnöke közölte vele, hogy nem találják a dolgozatát, azt hitte viccel vele. Később, amikor megtudta, ha ötöst akar, két hét múlva szóban meg kell ismételni matematika érettségijét, izgatott lett. Már nem olyan szörnyű - Persze, hogy nem esett jól, hiszen arra nem számítottam, hogy matematikából is szóbeliznem kell. De megértettem, hogy a semmire nem adhatnak jegyet. Visszagondolva a történtekre, az egész már nem olyan szörnyű, mint az első pillanatban volt - mondta a végzős radnótis diák, aki bár nagyon szereti Szegedet, volt iskoláját is, valószínűleg Budapesten, az ELTE jogi karán folytatja tanulmányait. Azt egyelőre nem sikerült megállapítani, hogyan tűnt el a lány dolgozata, még azt sem tudták kideríteni, hogy a felügyelő tanár, vagy az iskola hibázott-e.O.Z. SAJNALAT0S ESET Mike Csaba, a Radnóti Miklós gimnázium igazgatója harminc éve tanít, de ilyen esettel pályafutása alatt még nem találkozott. Rendkívül sajnálatosnak tartja a történteket, annak viszont örül, hogy a jó képességű tanuló szóbeli vizsgája jelesre sikerült. Az írásbeli dolgozat eltűnésére egyelőre nem találtak magyarázatot: föltehetőleg összefogták egy iratcsomóval. A következményekről az igazgató annyit mondott, hogy „a megfelelő lépések megtétele után lezárták az ügyet". Mike Csaba kijelentette: levonták a szükséges következtetéseket, hogy hasonló helyzet a jövőben ne fordulhasson elő.