Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-19 / 142. szám

SZOMBAT, 2004. JUNIUS 19. »AKTUÁLIS« A LEGSZÖGEDIBB SZÖGEDI H Száz éve született Bálint Sándor. „A félárva gyerekkoromból elsősorban egy hagyományőrző alsóvárosi parasztasszony, Bálint Sándorné Kónya Anna, a szegedi paraszt gyökérzetíí paprikakultúra eminens munkása idéződik föl előttem..." - írta. A Szeged népe, a Szegedi szótár szerzőjét 1950-ben elmozdították tanszékvezetői székéből, de '57-től újra taníthatott. A népi vallásosságot kutató professzort később koncepciós perben elítélték, emiatt 1965-ben nyugdíjazták. Bálint Sándor 1980-ban közlekedési balesetben halt meg. Régen látott nagy termést jeleznek előre TONNÁNKÉNT 26 EZER FORINT A jó minőségű búza intervenciós felvásárlási ára az Európai Unióban 101,31 euró (25 ezer 621 forint) tonnánként, ez novembertől havi 0,46 euróval emelkedik. A termelők - ha megfelelő minőségű és legalább 80 tonnányi búzával rendelkeznek - választhatnak, hogy keresnek-e jobb értékesítési lehetőséget, vagy ezen az áron felajánlják az államnak a gabonát a 2004 novemberétől 2005 május végéig tartó időszak alatt. A búza mellett rozs, árpa, cirok is felajánlható. Ha rekordokról nem is beszélhetünk, de az utóbbi évek legnagyobb kenyérgabona-termése áll ma még lábon a földeken. A megyében 5 tonnát is learathatnak egy hektárról. Az uniónak köszönhetően fix árra számíthatnak azok, akik az államnak akarják eladni a búzát. Még három hetet kell várni a búza aratásáig, amelyből idén az utolsó évek böjtje után kimagaslóan jó termés ígérkezik. A megyében 5 tonnás átlagokra számítanak a termelők - nyilatkozta lapunknak Cserjési Lajos, az FVM megyei hivatalának osztályvezetője -, ezt kell összehasonlítani a tavalyi 2,3 tonnás sovány hozammal. Az országban 5,3 millió tonnás kenyérgabona-termés várható. Idén az uniós csatlakozásnak köszönhetően a termelőknek nem kell azon tépelődniük, rögtön eladják-e - esetleg áron alul - a búzájukat, avagy várjanak egy bizonytalan állami felvásárlási árra. A korábbi években ugyanis aratáskor még nem lehetett tudni, mennyit adna hónapok múlva az állam a búzáért. Ebben az évben először euróhitellel előlegezik meg a fix intervenciós vételárat. Amenynyiben egy gazda felajánlja termését intervenciós célra, s annak a minősége is megfelelő, a betárolás után már fixnek tekinthető árbevétellel kalkulálhat. Ezt az árat a bank száz százalékban meghitelezi euróban. A kamat - a kockázati felárral, és a kezelési költséggel együtt - várhatóan évi öt százalék alatt maradhat. Megkötés azonban, hogy a betárolásra szánt gabona mennyiségének legalább 80 tonnának kell lennie. így a gazdáknak várhatóan össze kell fogniuk, hogy élhessenek ezzel a finanszírozási lehetőséggel. A kamat mellett külön költséget jelent a közraktározási díj is, amely a raktározás teljes időtartamára tonnánként 350-450 forint, viszont tartalmazza a minőségvizsgálat díját is. Mivel az intervenciós árat Fotó: Miskolczi Róbert euróban szabták meg, a gazdák számára az árfolyamkockázat lényegében kiszűrhető. A bank és a közraktár ígérete szerint a megfelelő mennyiségű gabona birtokában a hitelt - forintban vagy euróban - tíz nappal az igénylés után fel lehet venni, ha a termény átmegy a minőségi szűrővizsgán. Az euróhitelnek köszönhetően a termelők közvetlenül az aratás után pénzhez juthatnak. S mivel az intervenció csak november l-jétől él, ha addig jobb ajánlatot kapnak, még eladhatják a búzát. Ebben az esetben visszafizetik a felvett kölcsön összegét. F.K. Az épületet az utolsó pillanatban megvenné az önkormányzat Bontási engedélyt adtak Bálint Sándor házára Döcögve halad a szegedi négyes ikrek otthonának építése Elfogyott a pénz, hitel nincs Folytatás az 1. oldalról A tudós anyja paprikatermelő és -kikészítő volt, tanult fiának kedvességét, udvariasságát máig nem felejtették el a környékbeliek. Mesélik, hogy a háború alatt bújtatta barátait. Ebbe a házba jártak a szegedi tudósok, művészek, Anna néni emlékszik, hogy Szent-Györgyi Albert is megfordult a Pálfy utcában. Sajnálnák, ha elpusztulna az épület. Az elmúlt évtizedekben (Sándor bácsi 24 éve halt meg) azonban senkinek sem jutott eszébe, hogy védje magát az épületet. 1984-ben tisztelgésül egy domborművet lepleztek le a ház falán. Az események a hét végén gyorsultak föl. Az építést Fodor Zsolt végezte volna, a vállalkozó maga is érdekelt egy lakás erejéig a tervezett társasházban. A férfi a bontás megkezdése előtt értesíLehet, hogy megmenekül Bálint Sándor háza Fotó: Miskolczi Róbert Euróhitelt vehetnek fel a termelők a búza raktározásához Gabonadömping várható Pödört bajszú, mellüket kevélyen domborító szögedi polgáremberek a fekete-fehér fotón. Nem emlékszem már, mely kiadványban fedeztem fel a fényképet, ám a képaláírásból megfejthettem: e derék férfiakat a fényképészmester a szegedi Palánk házai előtt kapta egykoron lencsevégre. Szögedi hangulat, a XX. század elejére emlékeztető, amit sajnos, mi, a XXI. századdal barátkozó szegediek már soha nem idézhetünk fel sétáink során. A Palánkot, ama történelmi városrészt már régen legyalulták, téglablokkos egyenházak bújnak meg az Oskola utca modern házsora mögött. Aprókat lépdelő öreg szegediek pedig csak fejüket csóválják - vajh, miért is kellett ennyi értéket elpusztítani. Való igaz: az elmúlt évtizedekben Csongrád megye székhelyén (s többi városában, falvában is) sorra bontották a még megmenthető házakat. Szerencsére e barbarizmussal felérő, pusztító indulatnak már vége. Szeged Belvárosának rekonstrukciója szép példa arra, hogy a múlt emlékeinek megőrzése, kerüljön is bármibe, látványos eredményt hozó kötelességünk. Ugyanis ezt a várost örököltük elődeinktől, de azzal a kötelezettséggel, hogy kincseit tovább is adjuk utódainknak. Persze az sem mellékes szempont, hogy ezzel az értékmentéssel megőrizhetjük azt az arculatot, ami csak és kizárólag arra a Szegedre jellemző, amit ámulva bámulnak a Tisza partjára érkezők. Úgy tűnik, most újabb csatát nyernek azok, akik eme értékmentésben nem csupán az épületre, a ki tudja mikor és hol kiégetett téglákra gondolnak, hanem arra is, aki valaha lakta azt a házat. Bálint Sándor, Szeged messze földön híres néprajztudósának szülőháza menekülhet meg a bontástól, mert időben érkezett a polgármesteri parancs: a bontást, tessék, kérem leállítani, a város áldoz egyik legkiválóbb szülöttének emlékére. Acz épület halálos veszedelmére figyelmeztetett Szabó László önkormányzati képviselő, s ki ne maradjon a megdicsértek sorából Fodor Zsolt vállalkozó, Vörös Gabriella múzeumigazgató, akik jelezték: csákány csattanhat Bálint Sándor szülőházán. A bontást egyelőre nem kezdik el. Hogy aztán milyen eredményre jutnak az új tulajdonossal a tárgyalások során Szeged vezetői, merre fordul a Bálint Sándor-ház sorsa, még nem tudható. Ám a veszély pillanatában tapasztalt összefogás bizalommal tölthet el minden szegedit - kerülhet pénz, figyelem többi halódó értékünkre is. S akkor áldott emlékű Bálint Sándor bátyánk szeméből sem pörög majd a könny, ha a felhők mögül szeretett városára lenézve megpillantja a Kass Szállót, a Hági éttermet, a szegedi nagyállomást, s a többi olyan épületet, ahol manapság öngyilkos zuhanásra készül a vakolat. tette a múzeumot, hogy esetleg fotókon örökítsék meg az épületet. - Szegedi vagyok, ennyivel tartozom az ügynek, mielőtt nekiestem volna a szétbontásának mondta a vállalkozó. - Akinek erre kellett volna gondolni, nem igazán tette meg. Vörös Gabriella, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója tehát csütörtökön tudta meg, hogy veszélyben a ház, és értesítette a polgármestert is. Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke, önkormányzati képviselő pedig pénteken reggel hallotta, hogy az épület veszélyben van, és azonnal sürgősségi indítványt nyújtott be a közgyűlés elé. Ebben kéri, hogy azonnal nyilvánítsák védetté a Pálfy utca 72. számú épületet, Szeged vásárolja meg az ingatlant, és alakítsák emlékházzá. Botka László polgármester tegnap délelőtt sajtóközleményt adott ki, miszerint leállíttatta a bontást, és a város meg akarja venni a házat. Fodor Zsolt, az építési vállalkozó is megerősítette, hogy Botka valóban tárgyalásra hívta a tulajdonosokat jövő hétre, addig a munkát nem kezdik el. A ház sorsáról azonban nem akart találgatásokba bocsátkozni, hiszen jogerős építési engedélyük van, ám természetesen várják, mit javasol a polgármester. A múzeum igazgatója, Vörös Gabriella tőlünk értesült a fordulatról. - Nagyon boldog vagyok, hogy a ház megmenekülhet. Egyelőre még korai arról beszélni, emlékház legyen belőle, de ha megoldódik a sorsa, tárgyalunk a jövőbeli funkciójáról - tette hozzá. MOLNÁR B. IMRE Eladta lakását és építkezésbe kezdett az a szegedi házaspár, akiknek 2002 augusztusában négyes ikreik születtek. Pénzük azonban elfogyott, az építkezés leállt, emiatt nem juthatnak hitelhez sem. Ráadásul ősszel el kell hagyniuk jelenlegi otthonukat. Bár rengetegen segítenek nekik, mégis nehéz helyzetbe kerültek a szegedi négyes ikrek szülei. Úgy tűnik, nem tudják befejezni házuk építését. Ráadásul október elsejéig el kell hagyniuk jelenlegi otthonukat. Két és fél szobás lakásukat az építkezés miatt adták el. Az épülő házat már cserepezni kellene, de utolsó fillérjük is elfogyott. Egyébként a házat mielőbb tető alá kellene hozni, különben nem vehetik fel az államilag támogatott hitelt, valamint a gyerekek után járó szociálpolitikai támogatást. Ez összesen tizenegymillió forintot jelentene, amiből a család számítása szerint befejezhetnék a házat, és visszafizethetnék azokat a kölcsönöket, amiket családtagoktól, ismerősöktől kértek. Kölcsönök nélkül még idáig sem jutottak volna. A gyerekek édesapja, Berecz Zoltán időközben munkanélküli lett, holott nemrégiben egyik találmányával Géniusz Budapest díjat nyert. O is éjjel-nappal az építkezésen dolgozott: hordta a kőművesek keze alá a téglát, festett, csempézett, beszerelte a villany- és a vízvezetékeket. Az ikrek anyukája sem dolgozik, egyetlen jövedelmük a gyed. Bereczné Juracsek Marianna nem is tudna munkát vállalni. A három kisfiúval és a kislánnyal foglalkozik, ami, ahogy nőnek és fejlődnek, egyre több időt igénylő, bár az asszony szerint szép feladat. Rita, Andris, Botond és Zolika már szalad, az apróságok néhány szót beszélnek is. Hármójukat a minap meg kellett műteni: Rita fülébe tubust tettek, Andrisnak és Botondnak kivették az orrmanduláját. A hamarosan, augusztus 20-án második születésnapjukat ünneplő gyerekek nagyon elevenek. Sokszor, mint ahogy édesanyjuk mondta, négyen hatfelé futnak. Bereczék még nem adták fel a reményt. Búcsúzáskor bizakodva mondták, hogy ha törik, ha szakad, valahogy a helyükre kerülnek a cserepek, és akkor már nem lesz akadálya a hitelfelvételnek és a munka folytatásának. TÍMÁR KRISZTA Fotó: Miskolczi Róbert Csupasz falak között a család