Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-16 / 139. szám

SZERDA, 2004. JÚNIUS 16. • AKTUÁLIS* 3 Most a vasúti kocsi hiányzik, később meg talán „utas" nem lesz MOLNÁR B. IMRE A kamionosok szerint az Aradról induló szerelvények komfortosabbak a dorozsmainál Fotó: Karnak Csaba Folytatás az 1. oldalról Románia csatlakozása után ugyanis valószínűleg drasztiku­san csökken a forgalom a kami­onvonaton. Persze ez egyelőre csak feltételezés. Az viszont tény, hogy hazánk csatlakozása után a Sopron-Wels Ro-La út­irány elnéptelenedett. Fári János, a Hungarokombi Kft. divízióvezetője elmondta: azt a járatot elsősorban magyar fuvarozók vették igénybe, és a csatlakozás óta számukra már nem szab kvótát az unió, szaba­don szállíthatnak, így elpártoltak a vonattól. A divízióvezető sze­rint hasonló eset Szegeden is elő­fordulhat, ha Románia is csatla­kozik az unióhoz. A Dorozsmán vonatra szálló kamionok 75 szá­zaléka ugyanis Románia felől ér­kezik. A csatlakozásig megpró­bálnak megoldást találni ­mondta Fári János. A közben színrel épett oszt­rák-román versenytárs erejét a MAV is felmérte. Sajtószolgálata lapunk kérdésére azt válaszolta: „a román vasút (CFR) szolgáltatá­sa dinamikusan fejlődik és ko­moly vetélytársat jelent a MAV ré­szére. A MAV-nak lépést kell ten­nie és minden eszközt meg kell ra­gadnia - beleértve a kombinált fu­varozásra szükséges költségvetési támogatásokat -, hogy verseny­ben maradhasson, továbbá annak érdekében, hogy az elkövetkezen­dő években ne szoruljon ki a hazai kombinált fuvarozásból." De nemcsak a jövő bizonytalan, a jelen is. A vonatokat továbbító MÁV és a marketingmunkát, ügyfélszolgálatot ellátó Hungaro­kombi egyelőre nem állapodott meg arról, hogyan rendezik a MÁV tulajdonában lévő 50 Ro-La vagon sorsát. Körülbelül kétszáz­milliót kellene rákölteni a jármű­vekre, hogy tovább közlekedhes­senek. A Hungarokombi egyelőre nem tud mégfelelő áron kocsikat bérelni külföldről, bár próbálkoz­nak, a MAV viszont a román vas­úttal tárgyal egy Déva-Ljubljana járat megindításáról. Ehhez a ro­mánok adnák (az egyébként Deb­recenben gyártott) kocsikat. Vonattal évente mintegy 100 ezer kamiont szállítanak ha­zánkban, ebből négymilliárdos bevétele van a magyar vasúttár­saságnak. Az üzletág jövőjét azonban az is veszélyezteti, hogy Nyugat-Európában a pótkocsik, különböző konténerek vasúti szállítása lassan kiszorítja a ka­mionszállítást a piacról. M. B. I. A R0MAN VONAT TISZTÁBB A román vonatra szavaznak a so­főrök. A dorozsmai kamiontermi­nálon várakozók szerint az Arad­ról induló szerelvény sokkal jobb szolgáltatást nyújt. „Az román vo­nat, nem ilyen rossz, mint a ma­gyar" - mondta egyikük. A férfi szerint nem olyan zsúfolt az Arad­ról induló szerelvény fekvőhelyes kocsija, sokkal tisztább, szebb, jobban felszerelt konyhát használ­hatnak és büfé is van. A sofőrök Kolozsvárról érkeztek, a Ljublja­nába tartó vonatra vártak. A kamionvonat közlekedtetése egy tyúklépés a környezet védel­me érdekében. Nyugat-Európában a kormányok támogatják a környezetet kímélő szállítási módokat, nálunk nem. Miközben autópályákat, elkerülő utakat építünk, és viseljük a közúti forga­lom minden mellékhatását, a hajózás, a vasút és a kombinált fu­varozás működtetésére alig jut állami pénz. Igaz persze az is, hogy a Ro-La terminál a környezetet egyedül Szegeden nem védi. Vonzza ugyanis a dübörgő kamionokat, a vá­roslakóknak biztos nem hiányozna az esetleg kieső forgalom. Szeged „fordítókorong" szerepéhez viszont hozzátartozik. Logisz­tikai központként nagy forgalomra, ki-, he-, átrakodó kamionok­ra, vasúti, vízi csomópontra (és elkerülő utakra) vágyunk. A MAV 16 ezer kocsija közül egyébként hatezer áll hasonló okok miatt, mint a kamionszállítók. Egyes konkrét fuvaroztatói igények kielégítésére sincs ereje a cégnek - lásd ljubljanai Ro-La vonat. A vasúttársaságot kivéreztették az egymást követő kormá­nyok. Pénz sincs elég persze, de választásokat sem lehet vasútfej­lesztéssel nyerni. Közben viszont ébred a konkurencia, és az unió is a versenyt pártolja. (Lásd az öldöklő légi harcba kényszerült állami Malévet.) És a román vasút is láthatóan meg tudja szorongatni a magára hagyott MAV-ot. Máskülönben Románia fejlődése minden tekintetben hatalmas kihívás Délkelet-Magyarországnak. Kérdés, hogy nagy ráfordítás­sal kinek építjük az M5-ös és az M43-as autópályát. Az persze jó dolog, hogy gyorsabban juthatunk el a fővárosunk­ba, és minket is könnyebben elérnek északról, nyugatról. De a pálya másik vége a határig vezet. Képzett, olcsó munkaerő, jó árú ingatlanok, gyorsan fejlődő ipari parkok, kutatóhelyek, egyetemi városok, „multikulti" tradíciók, fejlődő infrastruktúra várja a be­fektetőket odaát. Érdemes vigyázni, mert a románok már az EU kapujában vannak. Cigarettacsempész A nagylaki határátkelőnél jelent­kezett belépésre lakóautóval egy 40 év körüli német állampolgár. Az útlevélkezelő a férfi és a jár­mű okmányainak ellenőrzése után átvizsgálta a járművet is, mivel bizonyos lakóautókban több olyan rakhely is van, ahová el lehet bújni. Az átvizsgáláskor illegális határátlépőket nem ta­láltak, de több karton cigarettára bukkantak az ágynemütartók­ban. A járműben összesen 13 ezer 940 doboz zárjegy nélküli ci­garettát rejtettek el, ennek értéke 2,5 millió forint. A gördülő országút kátyúi Ereszt a Ro-La kereke ' Induló torlesztőrészlet. 1 millió forint összegű. 20 eves futamidejű, lakáscélú köl­csön esetén, 256 forintos euró árfolyam mellett. THM: 8,90%-tól. A THM-re és a torlesztőrészlet összegére vonatkozóan megadott értekek tájékoztató jellegűek. A tanácsadó testület véleménye: indokoltak voltak az onkoterápiás klinika kezelései Kökény Mihály vizsgálatokat kért Az Egészségügyi Tudományos Tanács új ál­lásfoglalása a szegedi onkoterápiás klinika szempontjából megegyezik a pár hónappal ezelőtti szakvéleménnyel. Az egészségügyi miniszter mégis vizsgálatokat rendelt el a Szegedi Tudományegyetemen. Az egészség­biztosító többek között azt ellenőrzi, be­tartották-e a tb-finanszírozási szerződést. Mint arról korábban már beszámoltunk, az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) módosította korábbi állásfoglalását a Szegedi Tudományegyetem onkoterápiás klinikájá­val kapcsolatban. Mivel az egészségügyi mi­niszter újabb vizsgálatra szólította fel a testü­letet, országosan megnézték az Eloxatin ke­zelések hatékonyságát, amely szerrel többek között a szentesi Szilágyi Emesét is kezelték vastagbélrákja miatt. Úgy találták, hogy a Magyarországon nem törzskönyvezett ké­szítmény az esetek többségében nem hoz lé­nyeges javulást. Az ETT néhány hónappal korábban egy­szer már állást foglalt a nagy vitát kiváltott szegedi kezelésekkel kapcsolatban. Akkor úgy fogalmaztak, szakmailag indokolt volt a készítmény alkalmazása a három érintett be­teg esetében. Az egészségügyi minisz­ter azonban az akko­ri véleményt nem fo­gadta el, és újabb vizsgálatokat kért ta­nácsadó testületétől. Mandl József, az Egészségügyi Tudo­mányos tanács titká­ra lapunknak el­mondta, a két állásfoglalás nem különbözik egymástól. A második a kiegészítések miatt valóban tartalmaz új adatokat, de a szegedi klinika szempontjából a lényeg nem válto­zott: az egészségügyi miniszter szakmai ta­nácsadó testülete a kezelést szakmailag meg­okoltnak, anyagilag viszont vizsgálandónak tartja. Ezen kívül etikailag vitathatónak ne­vezte, hogy a klinikán a kezelésekért pénzt kértek egyes betegektől. Kökény Mihály egészségügyi miniszter (ké­pünkön) kérdésünkre azt mondta, a most fel­álló új szakmai kollégium feladata lesz töb­bek között az', hogy a kemoterápiás gyógysze­relés rendjét áttekintse, különös tekintettel a kísérleti stádiumban lévő szerekre. Ezek al­kalmazása ugyanis, ahogy az az Eloxatinnal kapcsolatosan kiderült, nem feltétlenül indo­kolt, ugyanakkor sokmillió forintot emészt fel. A miniszter az ETT állásfoglalása alapján szükségét érezte annak is, hogy a szegedi egyetem számlázását áttekintsék. Az intéz­ménynek ugyanis van tb-finanszírozási szer­ződése, amelyben pontosan meghatározták, miért lehet pénzt kérni és miért nem. Az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár ezért megvizsgálja, hogy ezt betartották-e, és mi a bevett gyakorlat az egyes területeken. Mindez azért merült fel, mert az onkoterá­piás klinikán a kezelésekért egyes betegektől pénzt kértek. Kökény Mihály megjegyezte: az érintettek számára véleménye szerint sértő volt az a nyilatkozat, hogy az egyetem ideig­lenesen fizette csak vissza pénzüket, addig, amíg kiderül, valójában kinek kell állnia a kezelések árát. Mint mondta, ha ő lett volna a rektor, a gazdasági igazgatónak tíz percen belül csomagolnia kellett volna ezért a kije­lentésért. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora nem kívánta kommentálni a minisz­ter kijelentését. TÍMÁR KRISZTA A gyógyszergyártók és a kormány egyezkedik az árbefagyasztás ügyében A betegek nem fizetnek többet Tárgyalás folyik a kormány és a gyógyszergyártók között az új gyógy­szerárakról. A felek bíznak abban, hogy úgy tudnak megállapodni, a betegeknek ne kelljen többet fizetniük. A gyógyszerészek mindeköz­ben nem tudják, milyen árakra számíthatnak július elsejétől. Az országgyűlés hétfőn úgy dön­tött, a gyógyszerpiac átmeneti zavarainak elhárítása vagy egyensúlyának fenntartása érde­kében legfeljebb kilenc hónapra befagyaszthatok egyes gyógysze­rek árai. A gyógyszergyártók és a kormány között ezzel egy időben megindultak a tárgyalások. Veér András, a Miniszterelnöki Hiva­tal tárgyalóbizottságának képvi­seletében hétfőn azt ígérte: mára várható megállapodás. A felek egyébként abban a kezdetektől egyetértettek, hogy vissza kell ál­lítani az alkotmányos rendet, az­az a márciusi állapotokat, a bete­gek terhei ugyanakkor nem nö­velhetők tovább. A gyógyszerészszakma abban bízik, hogy a kormány és a gyógyszergyártók meg tudnak egyezni a költségek megosztá­sáról. A termelői ár 15 száza­lékkal magasabb lehet, a drágu­lást viszont nem a térítési díjak növelésével oldják meg. így az árbefagyasztás előtti állapoto­kat úgy tudják visszaállítani, hogy a lakosság számára ne dráguljanak ismét a patikasze­rek. Kőhegyi Ferenc, a Csongrád Megyei Gyógyszerészkamara el­nöke elmondta, egyelőre senki nem tudja, mire számíthatnak, milyen árak lesznek július elsejé­től. A kormányrendelettel meg­hozott áprilisi árbefagyasztást ugyanis az Alkotmánybíróság jú­nius 30-i hatállyal megsemmisí­tette, a hétfőn hozott törvényt azonban még nem hirdették ki, azt a köztársasági elnöknek előbb alá kell írnia. Nagyvalószí­nűséggel előzetes normakont­rollt kér majd az Alkotmánybíró­ságtól. Ha ez így lesz, július else­jén megszűnik az árakra vonat­kozó korlátozás, a megállapodás pedig még nem lesz érvényben, azaz ismét a márciusi rend lép életbe. T. K. SW>t< Ifi IMI

Next

/
Thumbnails
Contents