Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-02 / 127. szám

SZERDA, 2004. JÚNIUS 2. •AKTUÁLIS« 3 jr\ I TV Legújabb akciónkban a hazai gyártású Suzukikhoz ' y 4360 írm-ne elegendő Shell üzemanyag-utalványt adunk ajándékba. Az ajánlat a június 1. és július 15. kőzött megkötött SUZUKI adásvételi szerződés esetén érvényes. Más akciókkal nem vonható össze. *1,3 literes IGNIS-nél 5,5 1/100 km fogyasztással, 250 Ft/l benzinárral számolva j/fBk| "y ifíTáillBM g ^ygfli SUZUKI.Tudjuk, mi számít. A mi autónk Népszerűek a magyar élelmiszerek külföldön is. A hozzánk érkező bevásárlóturisták Romániába és Szerbiába egyaránt szívesen visznek olcsó felvágottat, sajtot, húskrémet, szalámit. A magyarok odaát tankolnak, s olcsó ruhát hoznak haza. A nagylaki vámmentes boltok és benzinkutak jelentik Románia egyik fő turisztikai vonzerejét. Az adó és árkülönbségek nyomán továbbra is virágzik a bevásárlóturizmus a határ mentén. - Mindkét irányba nagyjából egyforma a bevásárlóforgalom hallottuk Szalay Tamástól. A nagylaki vámparancsnok-helyettes szerint nincs roham, de természetesen sokan tankolnak az olcsóbb román benzinből. Aki pedig átmegy, a határ menti vámmentes üzletekben olcsón vehet különböző szeszes italokat. Ezekből egy litert lehet behozni. A whiskyt, likőröket, párlatokat a magyar ár durván feléért meg lehet kinn kapni, és olcsón lehet cigit is beszerezni. Vámmentesen kétszáz szál kerülhet Magyarországra. Kinn a cipők is jó áron beszerezhetők, így sokan új lábbelivel térnek haza. De érdemes mosóport is behozni. Magyarországon elsősorban élelmiszereket, virslit, fölvágottat vásárolnak be a román állampolgárok. Ilyen készítményt csak csomagoltan vihetnek ki, így egész rúddal vásárolnak a nagy áruházakban. A röszkei határon dolgozó vámosok szerint népszerűek a magyar élelmiszerek odaát. Különösen a nagy áruházláncok olcsó saját márkás térmékeit viszik. Ezek azután a vajdasági piacokon is föl-föltűnnek. Romániában már megjelentek a nemzetközi kereskedelmi cégek, de Szerbiába még nem nagyon merészkedtek befektetők. A multik azonban várhatóan egyre nagyobb számban lépik át a határt, és lekötik az ottani vásárlóerőt. Röszkén sok tekintetben eltér a forgalom a nagylakitól. Mivel a Vajdaságban a benzin drágább, mint Romániában, kevesen járnak át tankolni, és a vámmentes EDES ÖSSZEVISSZASÁG A cukor behozatalával kapcsolatban a legnagyobb a káosz. Az uniós szabályozás értelmében a vámmentes értékhatár 175 euró/Ezen belül nincs megkötés, ki mit hoz be, csak a kereskedelmi mennyiség tiltott. Úgy tudjuk, Ártándnál ezt úgy értelmezik, hogy 175 eurónyi cukrot engednek az országba, ami úgy két és fél mázsányi. Gyulán ezzel szemben ötven kilót tekintenek kereskedelmi mennyiségnek. Nagylakon pedig mindössze néhány kilót engednek be vámmentesen. boltok is bezártak a kilencvenes évek végén. Az ottani kereskedelem azonban nehézkesebben működik, mint a romániai, ezért többféle árut érdemes Magyarországról átvinni. Csóti Gábor vámparancsnok-helyettes szerint többen jönnek hazánkba bevásárolni, mint ahányan Szerbiába mennek. A magyar állampolgárok odaát elsősorban olcsó ruhaneműt találnak a szabadkai piacon. Italt, cigarettát hoznának még persze szívesen Magyarországra az utasok, de ezt a vámosok szigorúan ellenőrzik. Sokféle árut keresnek a vajdaságiak Szegeden. Az élelmiszerek mellett viszik a vegyi árut, az építőanyagot is. A műszaki cikkek közül az alacsonyabb kategóriás szórakoztató elektronikai berendezéseket vásárolják. Az akciós DVD-kből, házimozikból jut a határon túlra is, főleg, hogy az áfát visszaigényelhetik a külföldiek. M. B. I. Egyetemközi központot alapított az SZTE Közép-, dél-európai és eurázsiai egyetemek együttműködését segítő központ létrehozásáról szóló megállapodást írt alá Rómában Szabó Gábor (jobb oldali képünkön), a Szegedi Tudományegyetem rektora, aki bemutatkozó látogatást tett II. János Pál (bal oldali képünkön) pápánál. Római székhelyű, a résztvevő egyetemek együttműködését szolgáló központ társalapítója a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Szabó Gábor rektor az olasz fővárosban írta alá a Mediterráneum, Közép-Kelet-Európa és Eurázsia Nemzetközi Egyetemközi Központ létrehozását tanúsító okiratot. Az SZTE mellett a Krakkói Tudományos és Bölcsészeti Akadémia, a római La Sapienzia Egyetem, a Lublini Katolikus Egyetem, az Angeri Tudományegyetem, a Leccei Tudományegyetem és a római Libera Universita neve olvasható az alapítók között. Az intézmény elnöke Jerzy Wyrozumski, a krakkói akadémia főtitkára, témavezetője Marko Jacov, a leccei egyetem professzora. A jelentős részben uniós támogatással működő központ létrehozásának célja a természet- és társadalomtudományi kutatások eszközeivel hozzájárulni a résztvevő országok közti jobb megértéshez - Szabó Gábor tájékoztatása szerint. A megjelölt témák közül példaként a génkezelt élelmiszerektől való tartózkodás társadalmi hatása, illetve a világvallások egymás mellett élése vizsgálatát említette. A rektor rövid bemutatkozó látogatást tett a pápánál. II. János Pál, mint a központalapító krakkói egyetem egykori tanára, érdeklődött az egyetemközi megállapodásról. Szabó Gábor és J. Nagy László, az SZTE professzora őszentségét a szegedi és veronai egyetem közös kiadásában megjelent, Aranybulla című kötet átadásával köszöntötte. A rektor elmondta még, hogy szándéka szerint a központ munkájának első eredményeiről audiencián számol be a pápának. NY. P. Kinevezés a Szegedi ítélőtáblán Fedor Attila helyett Maráz Vilmosné Fedor Attila, a Szegedi ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője elérte a bírói felső korhatárt, azaz a 70 évet, és május 29-én nyugállományba vonult. A büntető kollégium vezetőjévé az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) június elsejétől Maráz Vilmosáét, az ítélőtábla tanácselnökét nevezte ki, hat évre. Marázné több évtizedes büntetőbírói tapasztalattal rendelkezik, dolgozott a Csongrád Megyei Bíróság elnökhelyetteseként, és több mint tíz éven át a Csongrád Megyei Bíróság tanácselnöke volt. A megüresedett tanácselnöki posztot Heidrích Gábor, a Szegedi ítélőtábla elnöke döntése szerint határozatlan ideig Gyurisné Komlóssy Éva, a táblabíróság bírája tölti be. A magyar élelmiszert keresik a bevásárlóturisták Benzin be, parizer ki A déli bevásárlóturizmus továbbra is élénk - kifelé szinte minden megy, befelé a ruhanemű a kurrens áru Fotó: Karnok Csaba Cézár és társai Idén egy héttel korábban van Medárd napja Zivatarok várhatók Sűrű villámlással és erős széllel kísért zivatarokra, akár felhőszakadásra is számítanunk kell a következő napokban. A csapadék jót tesz a növényeknek, a hirtelen lezúduló víz azonban károkat okozhat. MUNKATÁRSUNKTÓL Bár a meteorológiai nyár és az igazi jó idő már megérkezett, egy-egy hirtelen érkező zivatar esetén akár tíz fokot is hűlhet a levegő. Szudár Bélától, az Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-magyarországi Regionális Központjának vezetőjétől megtudtuk, a Duna vonalán például egy összefüggő zivatarlánc húzódik, amiben egy óra alatt négyezer villámlást számolt össze a meteorológiai berendezés. A szakember elmondta, szombatig gyakori zivatarokra és kis területen akár felhőszakadásra is lehet számítani. Ez utóbbi azt jelenti, hogy rövid idő alatt rendkívül nagy mennyiségű eső zúdul le. Ilyenkor a látótávolság is jelentősen csökken. Bár Medárd napja egy hét múlva, június 8-án, kedden lesz, az elkövetkező napok csapadékos időjárása már ezt idézi. Június egyébként a legcsapadékosabb, legnedvesebb hónap Magyarországon, ezért nem számít rendlcívülinek a közeledő nagy mennyiségű eső. A mezőgazdaság szempontjából Jcifejezetten hasznosnak számít az eső. - Az átlagosnál több áprilisi és májusi eső pótolta a csapadékhiányt, ami jól meglátszik a növényeken. A határban az őszi kalászosok és a tavaszi vetésűek is szépek, jó termés ígérkezik - magyarázta Cserjési Lajos, az FVM Csongrád Megyei Hivatalának osztályvezetője. A szakember ugyanakkor hozzátette, a jégeső mellett a nagy intenzitású felhőszakadás károkat okozhat a növényeknek. - A nagy mennyiségű vizet ugyanis nem tudja beinni a talaj. A csapadék megmarad a felszínen és károsítja a növényeket. FEKETE KLÁRA A nagy szegedi legendáriumba egyszer majd bizonyára a Cézár konyak is bekerül. A jugó brandy a nyolcvanas években ott pöffeszkedett majd minden család egyenszekrénysorán, ha vendég jött, csak elő kellett rántani. Az ország más tájairól érkezett látogató pedig irigykedve nézegette, kóstolgatta a tömény italok helyi császárát, majd lelőhelyét firtatta. Az irigység csak tovább fokozódott, amikor kiderült, milyen kivételezett helyzetben vannak a szegediek, Csongrád megyeiek, hogy kishatárforgalmijukkal a zsebükben a Nyugatnak számító országba utazgathatnak, és ott az itthon luxuscikknek számító hanglemezt, mogyorókrémet és Cézár konyakot is megvásárolhatják. A határ mentiségnek mindig voltak előnyei és hátrányai egyaránt. Ez utóbbiról és az ötvenes évekről egy generáció mesélhetne. A szomszédság sajátos, politika által átitatott helyzetéből „iparágak" nőtték ki magukat mind a határ egyik, mind a másik oldalán. Míg a Tito által egyben tartott Jugoszlávia belőlünk is élt, később mi hoztunk létre üzleteket, bevásárlóközpontokat, panziókat a legolcsóbb exportra, a lábon elvitt magyar termékekre. Zömmel az élelmiszerekre. Majd megint fordult a kocka, jött a benzinturizmus - mi mentünk Horgosra, Szabadkára tankolni -, amelyet ugyan hivatalosan mélységesen elítéltünk, valójában azonban tudtuk: ez a csencselés mentett meg sok családot az éhenhalástól akkor, amikor a munkanélküliségi ráta 30 százalék feletti volt. Amennyiben az elkövetkezőkben békésebb időszak elé néznénk, a határ mentiségből adódó furcsaságok, eltérő árak - mert mindig is lesznek cikkek, amikért érdemes száz kilométert utazni - már nem a megélhetést jelentenék a családoknak, hanem csak a show-t, a kedvtelést. Ahogy azt az osztrákok teszik, amikor átugranak Olaszországba olcsóbb ruhaneműt vásárolni: kirándulnak egyet, miközben kímélik a családi kasszát. De nem vágná őket a földhöz az sem. ha ugyanazt a pulóvert Ausztriában vennék meg.