Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-10 / 134. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. JÚNIUS 10. • MEGYEI TÜKÖR* 9 Személyes vélemények az EP-választásról Csongrád megyében élő közéleti személyiségeket kérdeztünk meg az európai parlamenti választásokról. Nemcsak arra voltunk kí­váncsiak, elmennek-e vasárnap szavazni, hanem arra is, hogy miért. Megérdeklődtük azt is, hogyan látják Magyarország esélyeit az Európai Unióban. Az Európai Parlament maga nem hozhat törvényeket Társ a jogalkotásban Az Európai Parlament épülete Strasbourgban Az Európai Parlament nem önálló törvényalkotó szerv, csak részt vesz a döntéshozatalban. A képviselők nem országonként, hanem politikai irányzatok szerint csoportosulnak. Magyarország 24 képviselőt küld a 732 tagú testületbe. A KILENC POLITIKAI CSOPORT AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN • Europe of Democracies • Párton­and Diversities / kívüliek Függetlenek- \ ttfA \ 16fő 8to Unió a Nemzetek Európájáért Európai Néppárt • Zöldek ' Európai Liberális Demokrata és Reform Párt \ • Európai Szocialista Párt DM-grafika MUNKATÁRSUNKTÓL Az Európai Parlament nem a tag­országok képviselőinek csoport­jaiból áll. A vasárnapi választá­son nem a magyar frakciót vá­lasztjuk meg, hanem azokat a képviselőket, akik magyarként a különböző nagy európai politikai tömörülések képviselőcsoportja­iban foglalnak majd helyet. Je­lenleg kilenc ilyen politikai cso­port működik a parlamentben. A mandátumok elosztása Az utóbbi években 626 kép­viselőből állt az Európai Parla­ment, most 732 tagú testületet választunk. Először 1979-ben kerültek be a képviselők a je­lenlegi rendszer szerint, listás és közvetlen választással, 5 év­re. Az egy-egy országra jutó mandátumok száma attól függ, hogy az adott tagállamban há­nyan élnek. Az elosztás azon­ban nem egyenlő. A legna­gyobb tagállam, Németország 99, a legkisebb Málta pedig 5 képviselőt küld az Európai Par­lamentbe. Magyarország hosz­szú politikai küzdelemmel el­érte, hogy 24 képviselői hely­hez jut. Az Európai Parlament évente 12 alkalommal ülésezik az elzá­szi Strasbourgban, 4-5 rendkívü­b alkalommal pedig Belgiumban, pontosabban Brüsszelben talál­koznak a képviselők. Az Európai Parlament minden kérdésben konzultációs joggal rendelkezik, vagyis ki kell kérni a véleményét, de ennél több jogosítványa nincs. A nagyobb jelentőségű döntésekhez azonban hozzá kell járulnia. Egyes ügyekben a Ta­náccsal együtt dönt és alkot tör­vényeket, továbbá részt vesz egyes fontos uniós tisztségvise­lők kinevezésében. Magyaroka parlamentben Az Európai Parlament azon­ban - a nemzeti parlamentekkel ellentétben - önállóan nem al­kothat törvényeket. A parla­ment jelenleg tehát csupán társjogalkotó és ellenőrző szerv. Feladata az uniós politika ellen­őrzése, a szakpolitikák formálá­sa, a közösségi politikák alakí­tása. Az Európai Parlament hagyja jóvá a közösség költség­vetését és annak zárszámadá­sát, és felügyeli a nagyobb és közvetlenebb hatalommal ren­delkező Bizottságot és a Taná­csot. A bonyolult uniós döntés­hozatal fejlődésének egyik irá­nya azonban az, hogy a parla­ment szerepe növekedjen. A Nizzai Szerződés 732 főben szabja meg a parlament jövőbe­ni maximális létszámát. Romá­nia és Bulgária esetleges csatla­kozása után ezért minden or­szág kevesebb képviselőt küld­het, a magyarok két helyet ad­nak át a két új tagállamnak. A szomszédos országokból, jelen­leg Szlovákiából, később Romá­niából azonban a magyar pártok jelöltjei is bekerülhetnek az Eu­rópai Parlamentbe, így minden bizonnyal több magyar képvise­lő dolgozik majd Strasbourg­ban, mint ahány mandátum ha­zánknak jutott. A nyelvtudás fontos Magyarországon azok lehet­tek képviselőjelöltek, akiket pártjuk erre alkalmasnak ta­lált, s akiknek nevét a listájára vette. A szavazók így egyetlen listára voksolva választhatják ki azokat, akiket alkalmasnak találnak az Európai Parlament képviselőjének. A jelöltséghez egyébként az általános, a képvi­selőkre érvényes szabályokon túl Magyarországon nem fogal­maztak meg speciális feltétele­ket. Ugyanakkor logikus, hogy olyan szervezetbe, mint ami­lyen az Európai Parlament, azok mehessenek, akik leg­TISZTELETDÍJ Az egyes nemzetek európai képviselőinek díjazása elté­rő. A legmagasabb bruttó járandóságuk az olaszoknak van, havi 12 ezer 007 eurót kapnak. A magyaroké ennek csupán töredéke, 761 euró. Ezen akartak egy javaslattal változtatni és a különbsége­ket megszüntetni, elérni, hogy mindenki havi bruttó 9053 eurós fizetést kapjon, de ez a kezdeményezés megbukott. Fizetésük mel­lett a képviselők ülésenként 262 euró napidíjat, 3700 euró költségkeretet vehet­nek kézhez. Mindezen túl 12 ezer 576 eurós foglalkozta­tási és utazási költségtérí­tés is megilleti őket. Nem kell elszámolniuk ezekkel a pénzekkel. Nincs előírás ar­ra sem, hogy hol lakjanak a képviselők, családdal, vagy egyedül, bérelt, vagy saját lakásban. Sokan ingáznak Strasbourg, Brüsszel és az anyaország városai között. alább egy, de inkább két idegen nyelvet beszélnek a leggyakrab­ban használtak - így például a német, a francia, az angol - kö­zül. Igaz, a magyar is hivatalos és megkerülhetetlen nyelve az uniónak. A magyar képviselők a plenáris ülésen, bizottsági tanácskozáso­kon az anyanyelvükön szólalhat­nak fel, és magyar nyelven kap­ják kézhez a közösség iratait. A nem hivatalos találkozókon, fo­lyosói beszélgetéseken azonban, amelyek szintén fontosak, már nem sokra mennének, ha ma­gyarul szeretnének beszélgetni, nem is szólva a lobbizásról. Bihari Vilmos, az MNB Monetáris Tanácsának tag­ja - Elmegyek vasár­nap az európai parlamenti vá­lasztásra, és vi­szem a felesége­met is, mivel mint minden vá­lasztásnak, ennek is nagy a tétje. Szerintem az lenne az ország szá­mára a megnyugtató, ha olyan csapat kerülne be az Európai Par­lamentbe, amelynek tagjai egy­ségesen tudnák képviselni Ma­gyarország érdekeit. Magam már régóta európainak érzem ma­gam, és nem csupán azért, mert sokat utaztam, sok országban megfordultam. Az európaiság azonban most már azt is jelenti számomra és az egész ország szá­mára, hogy lehetőséget kaptunk a gyorsabb ütemű fejlődésre. Ha pedig élünk ezzel a lehetőséggel, akkor előbbre juthatunk, beke­rülhetünk egy olyan csapatba, amelyikhez érdemes felzárkózni. Fodor József fes­tőművész - Sorsdöntő a vá­lasztás tétje, ter­mészetesen el­megyek szavazni - mondja a mű­vész. - A baloldal rendkívül fegyel­mezett szavazóközönséggel ren­delkezik, és ha a jobboldal nem megy el, nyilvánvaló, hogy az uniós testületekbe baloldaliak kerülnek. Ellensúlyt kell képez­ni, csak így érvényesíthető az or­szág érdekeinek képviselete. Ma­gyarország az elsők közt szere­pelt a felkészülésben, mára az utolsók között kullog. E folyama­tot meg kell fordítani, s a jobbol­dalnak vannak erre emberei. Külgazdasági ismeretekkel ren­delkeznek, van nyelvtudásuk. És milyen Európához csatlako­zunk? Gazdaságilag előbbre tart, de kulturábs tekintetben élenjá­rók vagyunk. A csatlakozás lehe­tőséget teremt arra, hogy ezt az értékünket megismerjék. Haller Ákos eve­zős A Démász Szeged Vízisport Egyesü­let kétszeres vi­lágbajnok evező­se hónapok óta kőkeményen ké­szül az athéni nyári olimpiára. - Eddig minden választáson részt vettem - mondta kiváló a sportoló -, így a mostanin is ott a helyem. Számomra fontos dolog ez. Mindig bizakodó voltam, a hétköznapi életben is pozitívan gondolkodom, így reményke­dem, hogy sokat lendít Magyar­országon a csatlakozás. Rengete­get járok külföldre és látom, hogy miben kell még fejlődnünk, miben vagyunk lemaradva. Fő­ként gazdasági téren járnak előt­tünk az EU vezető tagállamai. Tisztában vagyok azzal is, hogy ez egy hosszabb folyamat lesz, egyik pillanatról a másikra nem változik meg semmi. Azt is na­gyon sokszor elmondom, még­hozzá szívesen, hogy a hazámat szeretem a legjobban, Magyaror­szágon érzem igazán jól maga­mat, itt vagyok otthon. Magyar József, a Hungerit Rt. ve­zérigazgatója Hagyományból, megszokásból mindenképpen elmegy vasárnap az európai parla­menti választásra a szentesi Hungerit Rt. vezér­igazgatója. Azért tartja fontos­nak a szavazást, hogy kifejezze szimpátiáját valamelyik párt iránt. Véleménye szerint semmi­lyen belpolitikai tétje nincs en­nek a voksolásnak. Úgy tudja, hogy a nyugati országokban min­dig kis részvételi aránnyal bo­nyolódnak az EP-választások. A vezérigazgató szerint nem arról kell most döntenünk, hogy sze­mély szerint ki jusson be az eu­rópai parlamentbe, hiszen a pár­tok állították össze a listát. Az uniós csatlakozásunk óta eltelt negyven nap alatt a Hungerit Rt. vezérigazgatója egyébként sem­milyen változást nem tapasztalt a cégnél. Abban mindenesetre reménykedik, hogy a későbbiek­ben több lesz a pozitívum, mint a negatívum a gyár életében és a privát szférában is. Magyar Jó­zsef biztos benne, hogy az uno­kái már élvezni fogják az integrá­ció előnyeit. Mucsi Imre, az SZTE MFK fő­igazgatója - Elmegyek sza­vazni, mert pozi­tív várakozással nézek az uniós csatlakozással beinduló folya­matok elé - mondja az SZTE Mezőgazdasági Főiskolai Kara főigazgatója, rektorhelyettes. Véleménye szerint előnyösen alakul az ország helyzete Euró­pában - igaz, kell öt-tíz év, mire ezt kellőképpen érzékelni lehet. Azért is elmegy szavazni, mert fontos, hogy szakavatott szemé­lyek képviseljék Magyarországot az unióban, s ezt elő kívánja se­gíteni. A megválasztott képvise­lőknek nem a pártpolitikai szempontok szerint kell dolgoz­niuk, hanem együttműködve, az ország javára. - A kedvező lehe­tőségeket ki kell használni a kö­vetkező évtizedekben. Ezt azok tudják - és itt szűkebb szakterü­letemre, az agráriumra gondo­lok -, akik az elmúlt öt-tíz évben megfelelően felkészültek a vál­tozásokra. Az agrárium terüle­tén megnövekszik az exportle­hetőség, de el kell viselnünk az importot is. Az export úgy nö­velhető, ha a termelők szövet­keznek. Csak így lehet érvénye­sülni az európai piacon - szögezi le a professzor. Szonda Éva ope­raénekes - Mindenképpen elmegyek sza­vazni, mint aho­gyan az elmúlt években is min­den választáson voksoltam, pedig ehhez haza kel­lett utaznom állandó lakhe­lyemre, Budapestre. Most sze­rencsém van, mert vasárnap es­te az ELTE kórusával és zeneka­rával épp a fővárosban koncer­tezem, így egy utazással elintéz­hetem a szavazást, a rokonláto­gatást és a fellépést is. Fontos­nak tartom, hogy minél többen véleményt nyilvánítsunk, ami­kor lehetőségünk van rá, hiszen a jövőnk a tét. Nem mindegy, kik, milyen értékrendet valló politikusok képviselik az orszá­got az Európai Parlamentben, és hogyan alakul a testület össze­tétele. Én korábban is mindig a csatlakozásunk pártján álltam, mert biztos vagyok benne, hogy ez az egyetlen útja az ország fel­emelkedésének. A szegedi ope­ratársulattal és különböző kon­certszervezőkkel bejártam fél Európát, bízom benne, hogy né­hány évtized múlva mi is meg­közelíthetjük azt az életszínvo­nalat, ami nyugatabbra általá­nos. A fiatalok és az ország ér­dekeire kell gondolnunk. KÉPVISELŐI HELYEK SZÁMA az Európai Parlamentben Németország 99 Franciaország 78 Nagy-Britannia 78 Olaszország 78 Lengyelország 54 Hollandia 27 Görögország 24 Belgium 24 Portugália 24 Csehország 24 Magyarország 24 Svédország 19 Ausztria 18 Dánia 14 Finnország 14 Szlovákia 14 Írország 13 Litvánia 13 Lettország 9 Szlovénia 7 Ciprus 6 Észtország 6 Luxemburg 6 Málta 5 Összesen 732 DM-grafika

Next

/
Thumbnails
Contents