Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-09 / 133. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. JÚNIUS 10. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Kovács László, az MSZP elnöke kampányról, esélyekről, Európa-képről A közhangulatot befolyásolja a választás" A szocialisták elnöke szerint az MSZP tizenkét mandátumot szerez az Európai Parlamentben. A Fidesz sokkal jobban megsérti a választási normákat azzal, hogy valótlanságokat állít a kampányban, mint az MSZP, amely „hazugsággyáras" politikai hirdetésben hívja fel erre a választók figyelmét - véli Kovács László. - Ön szerint az európai parlamenti választásnak lesz-e közvetlen hatasd a belpolitika jelenlegi status quójára 1 - A status quóra nem, de az ország hangulatára lehet hatása az EP-választásnak, amelynek egyértelműen nem belpolitikai a tétje. Vasárnap az dől el, hogy kik, milyen értékrend és politikai célok elkötelezettjei fogják képviselni a most kezdődő ötéves ciklusban a nemzet érdekeit az Európai Parlamentben. Aki vágyait megfogalmazva azt gondolja, hogy az EP-választás tétje a kormány legitimitása, az vagy nem tudja, mit beszél, vagy nagyon is tudja, és szándékosan próbálja megtéveszteni a választókat. Érdekes, hogy Magyarország az egyetlen olyan uniós ország a huszonötből, ahol az ellenzék ilyen ambíciókkal áll elő. A kormány sorsára nem gyakorol hatást a választási eredmény. Akkor is a szocialista-szabad demokrata koalíció kormányozná tovább az országot, ha az MSZP egyetlenegy mandátumot sem szerezne a választáson. A közhangulatra viszont lesz hatása az EP-választásnak. Attól tartok, hogy ha a Fidesz jobban szerepel, mint a szocialista párt, az élet nem tér vissza a normális kerékvágásba. Permanens választási kampány kezdődik, amelyben az ország élete olyan lesz 2006-ig, mint a felbolydult méhkas. Ugyanakkor reménykedem abban, hogy ha a szocialista párt jobban szerepel, akkor ez talán előbb-utóbb a Fidesz forrófejű politikusait is lehűti. - Nem üt vissza a szocialistákra a különböző napilapokban megjelent „hazugsággyáras " hirdetés 1 - Nem. És most tekintsünk el azoktól a meggyőződéses Fidesz-hívőktől, akiknek minden tetszik, amit a Fidesz csinál. Ader János például hétfőn a parlamentben vádak özönét zúdította a szocialista pártra és személy szerint rám. Szerettem volna válaszolni, de a fideszes képviselők szabályosan belém fojtották a szót. Olyan elképesztő ordítozásba, pfujolásba fogtak, hogy nem hallottam a saját szavamat. Noha Szili Katalin házelnök többször rendre intette a frakciót, a fideszesek folytatták a cirkuszt. Hat perc hiába való erőlködés után Szili Katalin kikapcsolta a mikrofonomat, mondván, reménytelennek látja a válaszadást. Azt hiszem, a parlamenti demokrácia nem úgy működik, hogy az ellenzék belefojtja a szót a kormányba. Mi nem félünk a fanatikusoktól, inkább féltjük Magyarország nyugalmát, a demokráciát és a normális életet. Szerintem a Fidesz riasztja el a választókat az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásokkal, nem pedig mi az erősebb hangvételű „hazugsággyár" megfogalmazással. Szerintem politikai versenytársunk sokkal jobban megsérti a választási normákat azzal, hogy valótlanságokat állít, mint az, aki erre felhívja a figyelmet. A Fidesz vezére nap mint nap elmondja, hogy a kormány még a nyáron nagy megszorító csomagot tesz az asztalra. Miért tennénk ilyet, amikor a magyar gazdaság első negyedéves adatai a reméltnél is jobbak? Egyáltalán nem áll ilyen a szándékunkban, Orbán Viktor viszont ezzel riogatja a választókat. Szeptember elsején megkérdezem majd tőle, hogy hol van a megszorító csomag. - Milyen részvételi aránnyal és eredménnyel lenne elégedett 1 - Ötven százalék feletti részvételi aránnyal lennék elégedett, de attól tartok, hogy ennél kisebb lesz - bár ne lenne igazam. Szerintem legalább 12 mandátumot meg fogunk szerezni. Remélem, hogy mind a két kis párt legalább egy-egy mandátumhoz jut. Jót tenne Magyarország képviseletének, ha az SZDSZ és az MDF képviselői is ott lennének Brüsszelben és Strasbourgban. Ebből kiderül, hogy a Fidesznek tíz mandátum maradna. Ezzel az eredménnyel elégedett lennék. - Milyen az MSZP Európa-képe 1 - A szociális Európa. Ez felel meg a mi értékrendünknek, ami abban különbözik a konzervatívok Európa-képétől, hogy a versenyképességet és a lisszaboni stratégia megvalósítását ugyanolyan fontosnak tartja, mint az Európai Néppárt, de eszközként nem csupán a gazdasági reformokat, hanem a szociális vívmányok megőrzését és bővítését is szükségesnek tekinti. sz. c. sz. Kovács László: Aki azt gondolja, hogy az EP-választás tétje a kormány legitimitása, az vagy nem tudja, mit beszél, vagy nagyon is tudja, és szándékosan próbálja megtéveszteni a választókat Fotó: Karnok Csaba Makói iroda a diszkrimináció ellen Havonta hét-nyolc panasz a megyéből Először választunk európai parlamenti képviselőket Vasárnap pártokra voksolunk A június 13-i EP-választás szavazólapja tekintélyes méretű Fotó: Gyenes Kálmán SZAVAZÓLAP Az EP-választáson a szavazólap a listát állító jelölő szervezetek nevét a kisorsolt sorrendben, kérésükre pedig jelképét is tartalmazza. Az Európai Parlament tagjai választásának szavazólapján minden lista 24 jelöltje szerepelhet a párt által bejelentett sorrendben. Érvényesen szavazni csak egy listára lehet. A szavazólap kiadása előtt a szavazatszámláló bizottság a szavazólapot ellátja hivatalos bélyegzőjével, ennek hiányában a szavazat érvénytelen. A szavazólapot kitöltése után borítékba helyezve kell az urnába dobni. Az Európai Unió polgáraiként június 13-án először veszünk részt az Európai Parlament tagjainak egyébként 5 évenként esedékes közvetlen választásában. Most a voksolással kapcsolatos tudnivalókat kötjük csokorba. MUNKATÁRSUNKTÓL A 2004 júliusától 732 tagot számláló Európai Parlamentbe (EP) Magyarország 24 képviselőt küld. A június 13-án sorra kerülő választáson politikai pártok állítanak listát, tehát a választópolgárok pártokra szavaznak. Zárt pártlisták Egy-egy párt listaállításához legalább húszezer választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása volt szükséges. Ilyen előzmények után Magyarországon 8 párt (Fidesz-MPSZ, MDF, MIÉP, Magyar Nemzeti Szövetség, MSZP Munkáspárt, Szociáldemokrata Párt, SZDSZ) állított listát az EP-választásra. A választópolgárok egy-egy listára szavazhatnak, de onnan nevet kihúzni, új nevet beírni, vagy a nevek sorrendjét megváltoztatni nem lehet. E „zárt listás" választás eredményeként a 24 EP-képviselői hely elosztása országosan, az arányosság elve alapján történik. Ennek megfelelően az egyes listák a rájuk leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz. Az EP-választáson Magyarország egyetlen választókerület. Az ország területét szavazókörökre osztják. Minden szavazókörhöz tartozik egy szavazóhelyiség, ahol a szavazókörben lakó választópolgárok szavazataikat leadhatják. Egy-egy szavazókörhöz általában 600-1200 választópolgár tartozik. Máshol szavazni Aki a szavazás napján lakóhelyétől távol van, a lakcíme szerinti illetékes jegyzőtől kérhet igazolást személyesen, vagy meghatalmazott útján június 11 -én 16 óráig vagy ajánlott levélben úgy, hogy az ajánlott levél június 8-án 16 óráig megérkezett a jegyzőhöz. Igazolással a polgár azon településen szavazhat, ahol a szavazás napján tartózkodik. Am az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas iratok a szavazáshoz nélkülözhetetlenek. Aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, szavazatát a magyarországi listára leadhatja a Magyar Köztársaság valamelyik nagykövetségén, ha május 14-ig kérte a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét. Az a magyar, aki valamely EU-tagországban lakóhellyel rendelkezik, s kérte az ottani névjegyzékbe való felvételét, az adott országbeli listára adhatja le voksát. Az itt élő, de más EU-tagország polgára, ha ezt igényelte, választójogát Magyarországon gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi pártok által állított listákra adhatja le szavazatát. Voksolás EU-szerte Az Európai Parlament tagjainak választása a tagországok mindegyikében lényegében azonos időben zajlik. Amíg az időzónákra tekintettel az utolsó választás be nem fejeződik, egyetlen, a választást korábban befejező tagországban sem lehet az eredményeket nyilvánosságra hozni. Ez az időpont magyar idő szerint 22 óra, ezért a tájékoztató rendszer ebben az időpontban hoz nyilvánosságra először előzetes eredményt. Három éve működtet diszkriminációellenes jogvédő irodát dr. Báron Zsuzsa Makón. Az ügyvédnő tapasztalatai szerint a sérelmet szenvedettek egyre kevésbé mernek tőle segítséget kérni. A diszkriminációs ügyeket felvállaló jogász egész Csongrád megye területéről várja az ügyfeleket; havonta hét-nyolc ember jelentkezik nála. Találkozik munkahelyi, iskolai és hivatalokkal szembeni, sőt magáncégek, például pénzintézetek ellen benyújtott, hátrányos megkülönböztetésről szóló panaszokkal is. Noha a laikus azt gondolná, a kisebbségi jogaikban megsértett emberek egyre határozottabban lépnek fel saját érdekükben, ennek épp az ellenkezője igaz: az ügyvédnő szerint erősödőben van a félelem. Igaz, nagyon sokszor nehéz eldönteni, diszkriminációról van-e szó valójában, illetve hogy lehet-e bizonyítani a történteket - legtöbbször azonban el sem jutnak hozzá az érintettek, vagy ha mégis, időközben gyakran meggondolják magukat. Báron Zsuzsa emlékezetes esete a közelmúltból, amikor egy Makóhoz közeli községben az egyik pedagógus a roma gyerekeket rendszeresen sértegette, sőt az ablakokat is látványosan kinyitotta, amikor ők a terembe léptek. Az ügyet sikerre tudta volna vinni, a szülők azonban végül visszaléptek, mert közülük többen alkalmi mezőgazdasági munkásként dolgoztak a gazdálkodással is foglalkozó tanítónál, és attól féltek, elveszítik szerény jövedelmüket. Hasonló okokból szinte lehetetlen rábizonyítani a diszkriminációt például a munkáltatókra. Nemrégiben az egyik pénzintézet utasított el - gyanúja szerint a férj cigány származása miatt - egy házaspárt, amikor hitelkérelemmel fordultak hozzájuk. A kölcsön ügye mindaddig simának tűnt, amíg csak a fehér bőrű asszony tárgyalt a bankban - akkor utasították el őket, amikor a férfi is megjelent. Végül ebből sem lett ügy: egy másik hitelintézet minden további nélkül elfogadta igényüket. Bár a diszkriminációt ez esetben egyértelműen nem lehetett volna bizonyítani, az irdodavezető szerint az mindenképpen jelent valamit, hogy a másik bank abszolút hitelképesnek találta a házaspárt. Az irodavezető szerint az is problémát jelent, hogy a diszkrimináció elszenvedői többnyire nem tudják, van hova fordulniuk. Olykor - ha működik a településen - a kisebbségi önkormányzatot keresik meg, ezek azonban jó szándékuk mellett sem feltétlenül tudnak hasznos tanáccsal, útbaigazítással szolgálni. Báron Zsuzsa arra biztatja mindazokat, akik sértve érzik jogaikat, hogy közvetlenül hozzá forduljanak. Ha nem is tud minden esetet megoldani, olykor már az Igazságügyi Minisztérium által fenntartott iroda pecsétjét magán viselő hivatalos érdeklődő levél is segít valamit. SZABÓ IMRE NEM JAVULT A HELYZET U| A makói antidiszkriminációs irodát a Széchenyi tér 7. alatti irodaház első emeletén, a 12. ajtónál találhatják meg az érdeklődők. Dr. Báron Zsuzsa telefonos egyeztetés alapján (62/510-578) fogadja ügyfeleit. Becslése szerint két-háromszor annyi jogsértés történik, mint amennyi a tudomására jut, a helyzet tehát csak látszólag javult az utóbbi néhány esztendőben. Báron Zsuzsa szerint két-háromszor annyi jogsértés történik, mint amennyi a tudomására jut Fotó: Szabó Imre