Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-08 / 132. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. JÚNIUS 10. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Nem csupán Szegeden, a megyében is nagyon sok a fertőzött terület SZORÍT AZ IDŐ Kozma József alpolgármester szerint a városházán ezekben a napokban készítik elő a Szeged és térsége parlagfű-mentesítésének támogatásáról szóló pályázat anyagát. A határidő nem csak a parlagfű közelgő virágzása miatt szorít: a pályázatot június 10-ig kell benyújtani. Kht. közterület-fenntartási igazgatóhelyettese. A parkok és más gondozott területek mellett sort kerítenek többek között a Kálvária sugárúton a Világ Utcájának álmodott, jelenleg gazos telek, valamint más, hasonló területek kaszálására is. Emellett permetezéssel is védekeznek: indokolt esetben vegyszerrel pusztítják a parlagfüvet. A parlagfűprogram megvalósításához központi támogatás is nyerhető: a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium 10 millió forintos „csomagokban" kínál támogatást utófinanszírozás formájában, a parlagfű kiirtására társult Fotó: Miskolczi Róbert önkormányzatok számára mondta Mohi Miklós, a polgármesteri hivatal környezetvédelmi referense. Egy-egy csomagra csak együttműködve pályázhatnak a települések, s Szeged most kezdeményezi az összefogást a szegedi kistérségben. A védekezés „csapásirányát" az együttműködő önkormányzatok megállapodása után jelölhetik ki. Szeged idei költségvetése 10 millió forintot biztosít a program megindítására. Sikeres pályázat esetén az összeg visszapótolható, illetve a kezelt területek nagysága növelhető. NY. P. Új szegedi akadémikusok: Szabó Gábor fizikus Egy új műszer: a jéghegy csúcsa A 90-es években a szegedi lézerfizikusok feliratkoztak a világtablóra. Az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén több munkacsoport is működik, amelyeknek a vezetőit nemzetközi szakmai megbecsülés övezi. Az egyikük dr. Szabó Gábor, akit az MTA idei közgyűlésén választottak az akadémikusok sorába. - Kétféle, egymástól különböző, de egyformán nagy kihívás az alap- és az alkalmazott kutatás. Az előbbi azt jelenti, hogy az ember valami olyasmit vizsgál, amit még soha senki más, abból a célból, hogy a világ valamilyen alapvető jelenségét megértse. Az utóbbi esetben viszont olyasmit csinálunk, amelynek végeredménye kézzel fogható termék, amelynek működnie kell - magyarázza a professzor, aki az utóbbi években inkább az alkalmazás felől közelíti a szakterületét. Dr. Szabó Gábor - dr. Bor Zsolttal és dr. Rácz Bélával együtt - a rövid impulzusú lézerek vizsgálata területén ért el nemzetközi figyelmet keltő eredményeket, amelyeknek köszönhetően a fizikusok körében igen jól cseng a „szegedi iskola" neve. Kétéves államigazgatási gyakorlattal a háta mögött - 2000 és 2002 között az innovációért felelős helyettes államtitkárként dolgozott az Oktatási Minisztériumban - az utóbbi néhány évben a lézerek gyakorlati alkalmazásai terén ért el sok sikert. - A Bőrgyógyászati Klinikával együttműködésben jó tíz évvel ezelőtt kezdtük a kutatást és sikerült is eredményt produkálnunk a pikkelysömör lézeres Szabó Gábor gyógyításában. Tulajdonképpen ebből fejlődött ki később a szénanátha terápiája, amelyben ugyan nem lézert használnak, hiszen a Rhynolight-lámpában speciális UV-fény van, de az alapötlet a pikkelysömörös kísérletektől datálódik - emlékeztet a professzor. Kutatócsoportja újabban az úgynevezett fotoakusztikus technika különféle alkalmazásaival foglalkozik. - Ezen a területen jól illusztrálható, hogy a modern tudományban egyre inkább összeér az alap- és az alkalmazott kutatás. A 90-es évek elején elsősorban tudományos érdekességként kezdtünk foglalkozni a fotoakusztikus technikával, és azt láttuk, hogy rettentő nagy a piaca, sok az alkalmazási területe, például nagyon érzékenyen lehet mérni vele sokféle gázt. Elkezdtünk gondolkodni, hogyan lehetne a már működőknél megbízhatóbb, egyszerűbb, olcsóbb, ipari készülékeket előállítani. Eltartott vagy 8-9 évig, amíg elkészült az első, iparban használható műszerünk - ezzel csak azt akarom mondani, hogy a kész termék: a jéghegy csúcsa. A gáz vízgőztartalmát méri az algyői gázüzemben az a fotoakusztikus műszer, amelyet dr. Szabó Gábor és munkatársai a Mol Rt. megrendelésére kifejlesztettek. Hamarosan - egy nagyszabású európai légkörkutató projekt részeként - a Lufthansa gépén elhelyezett műszerkonténerben „lép fel" ennek a készüléknek a továbbfejlesztett változata, hogy a magas légkörben mérje a levegő vízgőztartalmát. A lézer megváltoztatásával más anyagok mérésére is adaptálni lehet a műszert, mostanában például azon dolgoznak, hogy a levegő koromtartalmát lehessen kimutatni vele. Dr. Szabó Gábor az informatikusokkal is együttműködik, az orvosi képalkotó berendezések továbbfejlesztésében dolgoznak - a General Electric megrendelésére. Szervezi az SZTE-n kialakítandó műszaki képzést. Az oktatást tekinti az egyik legérdekesebb és legfontosabb feladatának. A professzor fő hobbija a munkája, de előfordul, hogy klasszikus verseket olvas újra. És szívesen kóstol minőségi borokat. Fotó: Kamok Csaba A munkaügyi minisztérium fizetné a kaszásokat Parlagfűirtásra készül Szeged Az ombudsmant még nem keresték pórul járt külföldre utazók Az Ab vizsgálhatná a kódexet Eddig nem keresték az ombudsmant a Közösségi Vámkódex május elseje óta nálunk is élő rendelkezésével kapcsolatban, amely a vámmentesen behozható áruk tekintetében kevesebb kedvezményt biztosít azoknak, akik a határvonaltól számított tizenöt kilométeres sávon belül laknak. Eddig az alkotmánybíróságot sem kereste senki amiatt, mert a törvény értelmében csak fél liter tömény italt hozhat be Röszkénél. Egy határ mentén élő olvasónk a minap azért kereste meg lapunkat, mert Romániából hazafelé jövet derült ki számára: a május elseje óta érvényes törvény szerint kevesebb árut hozhat be vámmentesen, mint azok, akik távolabb laknak a határtól. Úgy véli, hátrányos megkülönböztetés érte. Mint megtudtuk, eddig nem érkezett bejelentés, panasz az ombudsmanhoz ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese lapunk kérdésére elmondta, a törvény rendelkezései összhangban vannak az uniós jogszabályokkal, a tagállamok megszabhatják, hogy a határ menti területen élők kevesebb árucikket hozhassanak be vámmentesen, mint azok, akik távolabb laknak. Határ menti területnek az a sáv számít, amely légvonalban tizenöt kilométernél nem terjed messzebb a határtól. Azok, akik ebben a sávban élnek, vámmentesen fél liter töményét hozhatnak be, s egy liter olyan italt, amelyben a 22 térfogatszázalékot nem haladja meg az alkoholtartalom. Emellett 25 darab cigarettát, vagy 5 darab szivart, vagy 10 szivarkát, vagy 25 gramm dohányt. Aki ezen a sávon kívül lakik, az jóval több kedvezményt élvez. Takács Albert hozzátette: nyilvánvaló, hogy ez a jogszabály nem azokat szeretné korlátozni, akik félévente, évente egyszer mennek át a határon, hanem azokat, akik a behozott holmi eladásából próbálnak élni. Ha a vámos ismeri az utast, s tudja róla, hogy a tizenöt kilométeres sávon belül lakik, ő mégis mást állít, s nincs nála más irat, csak az útlevél, amiben nincs lakcím, egy vámnyomozás tisztázhatja a helyzetet. Az ombudsmannak akkor lenne feladata e törvény kapcsán, ha rosszul alkalmaznák, és úgy sérülnének az emberi jogok. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese azt mondja, az alkotmánybíróság nyilváníthat véleményt arról, hogy ez a törvény valóban sérti-e az állampolgári jogokat. Az alkotmánybíróság irodájától megtudtuk: eddig nem kérték a testülettől, hogy vizsgálja meg a Közösségi Vámkódex alapján bevezetett előírásokat. B.A. Társakat keres a parlagfűirtásra szánt pályázati pénz megszerzésére a szegedi önkormányzat. Tíz település 10 millió forintot nyerhet erre a célra. A fertőzött területek fölmérésével, kaszákkal fölszerelt közmunkások csatasorba állításával és sikeres pályázati munkával indulhat meg a parlagfűirtás a dél-alföldi régióban. A Szegeden megalkotott és példaértékűnek tekintett programot Virág András és Molnár Gyula önkormányzati képviselő indítványára fogadta el a közgyűlés. Eszerint szorosan összefogják a kistérség településeinek, valamint a védekezésben mozgósítható hivatalok és szervezetek munkáját, digitális fertőzöttségi térképet tesznek közzé az interneten, s ingyenesen hívható zöldszámon várják a lakossági bejelentéseket a parlagfűvel fertőzött területekről. Az országos parlagfű-védekezési menetrend szerint az első kaszálásnak mindenütt június 19. és 27. között kell megtörténnie. Erre a feladatra a szegedi önkormányzatnak, és a város zöldterületeinek kezeléséért felelős Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.-nak is föl kell készülnie. Szeged belterületén csak elvétve, többnyire az út menti zöldsávban fordul elő parlagfű. A kiskertekben és gondozatlan mezőgazdasági területeken viszont összesen több ezer négyzetméter fertőzött: akadnak földek, amelyeken szinte „termesztik" az allergiakeltő növényt - értékelte a város „parlagfűhelyzetét" Kovács János, a Szegedi Környezetgazdálkodási »»««MlttMHHMWIKIWW^^ Csanádpalotai férfié a félmilliós fődíj Abbahagyta a dohányzást és nyert Harmincnyolc évi dohányzás után egyszer csak gondolt egyet, és elnyomta az utolsó szál cigarettát. Ezzel az egyszerűnek tűnő mozdulattal a csanádpalotai Orsós János elnyerte a dohányzásról leszoktató országos program fődíját, egy félmillió forint értékű külföldi családi utat. A dunántúli születésű Orsós János tizenéves korában, barátai és munkatársai hatására lett a nikotin rabja. Emlékei szerint Ezüst Kossuthot szívott először, és ehhez ragaszkodott a későbbiekben is. A most ötvenhat éves férfi negyven esztendőt dolgozott a vasútnál; vonatvezető volt, ami azt jelentette, hogy az egész szerelvényért - utasokkal, szállítmánnyal együtt - ő tartozott felelősséggel. Ez sok feszültséggel, konfliktussal járt, amit ő cigarettával vezetett le. Napi két dobozzal szívott el. Ezt a szokását azután sem adta fel, hogy előnyugdíjas lett és jobbára otthon töltötte napjait. Egészen addig, amíg április 30-án el nem határozta: befejezi. - Nem kimondottan a dohányzásról leszoktató országos pályázat kedvéért dobtam el a cigarettát, anélkül is felhagytam volna vele - mondja. - Elsősorban azért akartam megszabadulni tőle, mert egyre jobban zavart, hogy reggelenként köhögéssel ébredtem, napközben nehezen mozgtam. A leszokáshoz Orsós János a lehető legegyszerűbb módszert választotta: elhatározta, hogy nem gyújt rá többet. Semmilyen segédeszközt nem használt, nem volt szüksége nikotintapaszra vagy rágógumira. Azt mondja, aki igazán meg akar szabadulni a cigarettától, annak mindenekelőtt erős akaratra van szüksége. Fogadalmához azóta is tartja magát, és azt állítja: egyáltalán nem esik nehezére. Csupán az első héten hiányzott a rágyújtás megszokott rítusa. A cigi helyett csupán nassol olykor némi édességet, meg dolgozgat az egyébként is szépen rendben tartott, virágoktól pompázó kertjében. Aki a legjobban örül a leszokásnak, az a felesége. Orsós Jánosné ugyancsak dohányzott valamikor, ám ő, amint összeházasodott élete párjával - huszonhárom éve -, abbahagyta. Igazság szerint mindketten ezt tervezték, de akkor csak neki sikerült. A leszoktató kampány hirdetésére egyébként ő hívta fel férje figyelmét; az orvosi rendelőben látta meg, ahol takarít. Bár egyáltalán nem számítottak rá, hogy nyerni fognak, azért beneveztek. A fődíjat a napokban Budapesten, a Gundel étteremben adták át Orsós Jánosnak. Azt tervezik, Horvátországba fognak utazni és két fiukat is magukkal viszik. A csanádpalotai férfiról az ellenőrző orvosi vizsgálat során kiderült: a cigarettafüstben eltöltött évtizedek ellenére lényegében egészséges. Most örül, hogy megszabadult a dohányzástól. Azt mondja, sokkal jobb a közérzete, sőt a hangulata is. Biztos abban, hogy soha többé nem fog rágyújtani. Olyan szórakozóhelyre nem jár, ahol cigarettáznak, dohányzó barátait, ismerőseit pedig megkéri: előtte ne gyújtsanak rá. Legutóbb még polgárőrtársait is megkérte erre - az este tíztől hajnal kettőig tartó őrjárat idején négyen ültek a kocsiban, és Orsós János volt az egyetlen nem dohányzó. A férfi egyetlen dolgot sajnál: azt a rengeteg pénzt, amit cigarettára költött idáig. Úgy becsüli, ha meglenne, most vehetne belőle még egy házat. SZABÓ IMRE MÉG ÖTVENEZER DGLLAR? A Hagyd abba és nyersz! mottóval meghirdetett. dohányzásról leszoktató nemzetközi programra idén 4553 rendszeres dohányzó jelentkezett Magyarországról. Ők azt vállalták, hogy májusban négy hétig nem gyújtanak rá. A csanádpalotai Orsós János sorsolás útján nyerte el a hazai fődíjat, emellett esélyes a tízezer dolláros nemzetközi fődíjra is, amit Moszkvában sorsolnak ki június 23-án. A program egyébként éppen tíz esztendeje Finnországban indult el; kétévente rendezik meg és alkalomról alkalomra mind több ország csatlakozik hozzá. Orsós János büszke kertjére: dohányzás helyett mostanában itt vezeti le a feszültséget Fotó: Kamok Csaba