Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-08 / 107. szám

6 "MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2004. MÁJUS 8. A sándorfalvi lányt három évre ítélték egy füves cigarettáért Kurunczi kegyelmet kapott Tizennégy hónap fegyház büntetés után kegyelmet kapott Mádl Ferenc köztársasági elnöktől a sándorfalvi Kurunczi Kinga. A most 23 éves lányt kábítószerrel való visszaélésért 2001 novemberében három év két hónap fegyházbüntetésre ítélték. - Megesz a média. De jól viselem. lobban mint a sittet mondta mosolyogva a házuk előszobájában Kurunczi Kinga. A 23 éves sándorfalvi lány 14 hónap, fegyházban letöltött szabadságvesztés után múlt héten szabadult. Kinga kegyelmet kapott Mádl Ferenc köztársasági elnöktől. A Kurunczi család otthonában azóta folyamatosan csöng a telefon, egymásnak adják a kilincset az újságírók, tévések. „Tüdták, hogy szívok" - Találtak az iskolában egy pipát és rám fogták, hogy az enyém, majd jöttek a nyomozók és elvittek. Hidták, hogy szívok - foglalta össze röviden kálváriájának kezdetét a sándorfalvi lány. Kinga nem tagadta, korábban is fogyasztott kábítószert, kezdetben alkalomszerűen, majd rendszeresen: mákteát, kábítószer tartalmú gyógyszert, speedet, füves cigarettát. Kinga 1999 szeptemberében került a szegedi Tisza Lajos Könnyűipari Szakközépiskolába - amit Kinga csak „textilként" emleget -, ahol marihuánás cigarettát szívott, amivel gyakran megkínálta a többieket is. Egyik alkalommal 500 forintot fogadott el az egyik lánytól a jointért. Eljárás indult ellene, majd 2001. november 21-én a Szegedi Városi Bíróság bűnösnek mondta ki kábítószerrel való visszaélés miatt és ezért három év két hónap fegyházra ítélte. Kingának 2002. február 20-án kellett bevonulni a szegedi Csillag börtönbe. Innen - kezét-lábát megbilincselve - elszállították előbb a fővárosi Markóba, majd néhány nappal később Kalocsára. Börtönből börtönbe 2003. január 12-én Kingát kiengedték a fegyházból. Büntetését Polt Péter javaslatára szakították félbe. A legfőbb ügyész ugyanis tavaly január 2-án jogorvoslati indítvánnyal fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. Álláspontja szerint a bíróság törvénysértő büntetést szabott ki a lányra, ugyanis a Kinga által másnak átadott kábítószer nem haladta meg a csekély mennyiséget. Kurunczi Kinga ítéletének végrehajtását a Legfelsőbb Bíróság félbeszakította. A család nagyon örült, ám fogalmuk sem volt arról, ezek után mi lesz. Kinga szakított régi tárKinga szakítani akar a múlttal Fotó: Gyenes Kálmán SZIGORÚAN BÜNTETIK A TERJESZTEST Az 1999-ben hatályba lépett, majd 2003-ig érvényben lévő drogtörvényt Európa legszigorúbb drogtörvényének tartották. A fogyasztást öt évig, a terjesztést pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendelte büntetni a törvény. 2003 óta az, akit első alkalommal kapnak drogfogyasztáson, nem büntethető, ha vállalja a hat hónapos gyógykezelést. A terjesztést azonban a korábbinál szigorúbban, akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetik. saságával, a Szeged étteremben kezdett el dolgozni. Áprilisban azonban újabb idézést kaptak egy tárgyalásra. Ez az egész családot elszomorította. Kinga szülei ezért májusban kegyelmi kérvényt nyújtottak be Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. „Ha a büntetést le kellene tölteni, az mindannyiunkat nagyon megviselne. Úgy érezzük, hogy a letöltött 11 hónap a fegyházban már megtette nevelő hatását. Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk a Tisztelt Köztársasági Elnök Úrhoz, hogy a büntetés hátralevő részétől tekintsen el és adja meg a lányomnak a lehetőséget az újrakezdéshez" - olvasható a levélben. Mádl Ferenc 2003 decemberében elutasította a kérelmet, ezért Kingának 2004. február 2-án ismét be kellett vonulnia Kalocsára. Nem adja az arcát - Itt még szívattak három hónapot - fogalmazott a lány. Kingát, mint mondta, meghurcolták a három hónap alatt. A büntetés-végrehajtási intézetben ugyanis nem nézték jó szemmel, hogy valaki átjáróházként használja a fegyházat. Kurunczi Kinga azért beszélt három hónapról, mivel Mádl Ferenc végül idén április 26-án kegyelmet adott a 23 éves lánynak, aki múlt héten pénteken végleg elhagyhatta a kalocsai fegyházat. Kinga elmondta, dolgozni és tanulni szeretne, ugyanúgy élni, mint bármelyikünk. - Szeretném megvédeni a fiatalokat attól, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint én. A szülőket pedig fel kellene világosítani, hogy észrevegyék, ha a gyerekük ilyesmivel foglalkozik. Az egyik napilap hírül adta, hogy Kinga beszédet mond vasárnap a Kendermag Egyesület demonstrációján Budapesten. Az egyesület azért küzd, hogy legalizálják a könnyű drogok használatát. A fiatal lány ezzel kapcsolatban felháborodva kijelentette: - Ne rángassanak engem! Nem adom az arcomat azért, amiért én bajba kerültem. Tizennégy hónapot ültem a fű miatt, nem megyek el. ARANYT. JÁNOS AZ ELNÖK NEM INDOKOL 0 Pelle Andrea, Kurunczi Kinga jogi képviselője lapunknak elmondta: Mádl Ferenc köztársasági elnök korábban két másik, hasonló bűncselekmény miatt elítélt fiatalember ügyében kegyelmet adott, ezért bízott abban, hogy védence esetében is hasonló döntés születik. Az ügyvéd elmondta: a köztársasági elnök nem köteles megindokolni a döntését, ezért nem lehet tudni, hogy első alkalommal miért nem adott kegyelmet Kingának. A vásárhelyi katonák „rosszalkodnak" a legtöbbet Honvédbűnök, rendőrerkölcsök Évente mintegy 4-500 jogsértő cselekményben kell intézkednie a Szegedi Katonai Ügyészségnek. A létszámhoz és a feladatokhoz képest ez nem sok vélekedik Pap János ezredes, az ügyészség vezetője -, az egyenruhában szolgálók túlnyomó többsége becsülettel végzi munkáját. Futkosó. Régebben szolgált katonák közül ugyan ki ne emlékeznék erre a rettegett kifejezésre. A hivatalos neve természetesen más volt, katonai büntetőzászlóaljként vonult be a honi honvédség történetébe. Am ez a lényegen mit sem változtat, igencsak bánhatta rosszalkodásait az, akit a katonai bíróság arra ítélt, hogy a nagyatádi futkosón szánja-bánja bűneit. Efféle műintézmény manapság már nem keseríti a magyar baka sorsát, ám a fegyveres erők rendjére ma is szigorúan ügyel az állam - bűnök nem maradhatnak megtorlatlanul. Márpedig a civil életben tapasztalható jogsértések nem kerülik el a fegyvereseket sem, évente 4-500 ügyben kell intézkednie a három megyében, Csongrádban, Békésben és Bács-Kiskunban illetékes Szegedi Katonai Ügyészségnek - tudtuk meg dr. Pap János főügyésztől, aki 1986 óta vezeti ezt az ügyészséget. - Ügyészségünk neve tulajdonképpen kicsit félrevezető, hiszen korántsem csak a katonaság ügyei tartoznak hozzánk. Mi emelünk vádat akkor is, ha határőr, rendőr, büntetés-végrehajtási dolgozó, netán a nemzetbiztonsági hivatal alkalmazottja kerül szembe a törvénnyel - mondta az ezredes. - Ügyészségünk nem katonai intézmény, hanem a magyar ügyészi szervezet része, melynek élén nem a honvédelmi miniszter, hanem a legfőbb ügyész áll. Mivel a katonai bíróságok megszűntek, az ítéletet e régióban a Csongrád Megyei Bíróság katonai tanácsa mondja ki. S hogy milyen bűnökre vetemednek fegyvereseink? Pap János úgy látja, megnyugtató, hogy a legtöbb ügy pénzbüntetéssel, felfüggesztett börtönnel lezárható kisebb értékű lopás, verekedés. Ám az is előfordult már, hogy egy katonát gyilkosság vádjával állítottak bíróság elé, s volt olyan ügyfelük, akit adócsaláson, vagy éppen pénzhamisításon kaptak rajta. A komoly ügyek között tartható számon annak a nemrégiben Szegeden garázdálkodó rablóbandának az esete is, amelynek egy tagja volt csak katona. Ám az érvényben lévő jogszabályok szerint, ha a bűnelkövetők egyike egyenruhás, akkor a civileknek is a katonai bírói tanács előtt kell leülniük a vádlotDr. Pap János ezredes szerint a magyar egyenruhás semmivel sem fegyelmezetlenebb, mint a más országokban szolgáló Fotó: Karnok Csaba tak padjára. Persze a katonai bűnök is „korszerűsödnek" - az elmúlt öt-hat esztendőben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a Szegedi Katonai Ügyészség kábítószerrel való visszaélés miatt emel vádat. - Ha megnézzük, kik a legfegyelmezettebbek, azt mondhatom, a legkevesebb jogsértést a nemzetbiztonsági hivatal alkalmazottjai követeik el, míg a leggyakrabban katonák ügyeiben kell intézkednünk. De ez természetes is, hiszen adódik a létszámból, s abból, hogy a hivatásosak sokkal inkább jogkövetők, mint azok, akik sorozottként közel sem önként vállalt munkát végeznek. A legtöbb jogsértés a hódmezővásárhelyi laktanyában fordul elő e három megyében. Ez persze nem azt jelenti, hogy a vásárhelyi katonák rosszabbak lennének másoknál, csupán azt mutatja, abban a laktanyában szolgálnak a legtöbben - mondta az ezredes. A Szegedi Katonai Ügyészség vezetője elégedett a fegyveres erőknél és testületeknél uralkodó közállapotokkal. Mint fogalmazott: semmivel sem fegyelmezetlenebb egy magyar katona vagy rendőr, mit mondjuk egy francia, egy brazil vagy egy dán. Ez pedig onnan tudható, hogy kétévente rendeznek hazánkban nemzetközi katonajogi konferenciát, s ott a világ minden tájáról érkező katonai ügyészek szembesülhetnek azzal, miként viselkednek a katonák más államok laktanyáiban. - Megítélésem szerint a helyzet csak javulni fog, amikor a sorozott sereget a szerződéses katonákra épülő honvédség váltja fel. De mint említettem, panaszkodásra most sincs semmi ok, a létszámhoz és a feladatokhoz képest az évi 4-500 ügy nem sok, fegyvereseink túlnyomó többsége fegyelmezetten végzi munkáját - zárta beszélgetésünket Pap János ezredes. BÁTYI ZOLTÁN furonics Tamás színdarabot rendezett Kecskeméten Két félidő a malomban A kecskeméti színházban Juronics Tamás első prózai rendezését, Molnár Ferenc Vörös malom című játékát láthatják az érdeklődők. A „szomszédvár" befogadó gesztusa életmentő volt a Juronics Tamás vezette Szegedi Kortárs Balettnek, és hogy jól döntött ama nehéz órában a kecskeméti direktor, az együttes azóta abszolvált munkái és sikerei bizonyítják. A táncos-koreográfus Juronics, akiről eddig is lehetett tudni, hogy sokoldalú színházi ember, ezúttal prózai előadást állított a kecskeméti színpadra. Almási-Tóth András, a közelmúltban Szegeden két munkával is szerepelt rendező dramaturgként dolgozott vele Molnár színjátékán. Nem lehet őket megvádolni, hogy a könynyebbik végén fogták meg a dolgot, amikor a ma is nagyon népszerű szerző Vörös malom című, kevéssé ismert darabját választották. A jó emberből rosszat csináló, emberrontó ördögi gépezet, a pokolbéli malom valójában - és a színpadon - dehogy a pokolban van, nagyon is evilági, mindannyian őrlődünk benne minden hétköznapunkban. De ez a közhelyes igazság, úgy tűnik, kevés egy színdarabnak. Juronics - Székely László díszlettervezővel együtt - sok ötlettel dúsítja fel a didaktikus játékot. Egyszerű és nagyszerű megoldással metróállomást építenek a színpadon, ezzel egy csapásra több szintű játékteret - és képzeletrégiőt - teremtenek. Nagyon attraktív, jó értelemben színpadias, effekteket gazdagon variáló képeket komponál ezekre a terekre Juronics. Egyáltalán, az előadás komponáltsága, következetessége, kompaktsága imponáló. Hatásos. Minden pillanatban érezni, hogy mozgástervező térformáló érzéke működik, mégsincs „agyonkorcografálva" az előadás. Működik a rendező táncszínpadról már jól ismert ironikus vénája, távolságtartó szarkazmusa is. Jók a színészek, kiemelkedően Kőszegi Ákos mint malomötletgazda főördög, Danyi Judit, mint a megtestesült ördögi nőiség, Makranczi Zalán, a megkísértett ám megronthatatlan - Ember. A minden ízében modern, látványvilágában, technikai apparátusában, játékstílusában a mai nézőhöz igazán közel álló előadás mindezek ellenére nem tudja feledtetni a darah Molnár Ferencnél is szokatlan, már-már együgyűségbe átcsapó szájbarágósságát. Mégis, egy komplex színházi nyelvezet élvezete végett, érdemes átrándulni Kecskemétre, ahol ezen a hétvégén is, továbbá májusban még vagy nyolcszor megy a Vörös malom. S. E. Harc a romlott világ legromlottabbjával, a nővel: Makranczi Zalán és Danyi Judit DM-fotó