Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-05 / 104. szám

UMW Mm OKTATÁS, TUDOMÁNY ÉS SZÓRAKOZÁS MINDEN SZERDÁN * SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS A KIVITELEZŐ OKTÓBERRE VAGY NOVEMBERRE ÍGÉRI AZ ADYTÉRI ÉPÍTKEZÉS BEFEJEZÉSÉT UKRAJNÁBÓL, VAJDASÁGBÓL VÍZUMMAL JÖNNEK A DIÁKOK Erőfeszítések az egyetemi beruházás folytatására Unión innen és túl FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A napokban az a hír terjedt el Szegeden, hogy a finanszíro­zási tárgyalások sikertelenek voltak, az Ady téren mégsem készülhet el a TIK. - Az egyetem ugyanúgy ké­szül, mint eddig, arra, hogy az új tanévet az új épületben nyitjuk meg - mondta dr. Sza­bó Gábor rektor. - A könyvtár költözése komoly feladat lesz, a logisztikai igazgatót már ki­neveztük. A saját lehetősége­ink között tehát mindent meg­teszünk a beruházás sikeres befejezése érdekében. A fi­nanszírozásról biztató tárgya­lások folynak, de amíg nincs írásos megállapodás, ennek részleteiről nem kívánok nyi­latkozni. Az Oktatási Minisztérium­ból kérdésünkre elektronikus úton a következő választ kap­tuk: „A takarékossági intéz­kedések végrehajtásakor a tár­ca úgy döntött, hogy azok nem terhelhetik a felsőoktatási in­tézmények működési költsé­geit, ugyanakkor a beruházá­MINISZTERJARAS AZ EGYETEMEN Információnk szerint még ezen a héten Szegedre jön és az SZTE rektorával is tárgyal Lam­perth Mónika belügyminiszter, valamint Csillag István gazda­sági miniszter. A jövő héten ide várják Kovács Kálmán infor­matikai minisztert és a kor­mányfőt, Medgyessy Pétert is. Fotódíjak MUNKATÁTSUNKTÓL Megszületett az eredménye a Szegedi Tudományegyetem kulturális irodája által kiírt fo­tópályázatnak. Hetvenhárom versenyző közel háromszáz képpel nevezett. Az egyetem oktatói és dolgozói közül Gye­viki János (SZÉF) érdemelte ki az első helyet, Dávid Tamás (BTK) szerezte meg a másodi­kat, a harmadik helyre pedig Simon Pétert (JGYTFK) sorol­ták. A hallgatói kategóriában Kovács Krisztián, harmadéves rajz-művelődésszervező sza­kos főiskolás állhatott a kép­zeletbeli dobogó tetejére, az „ezüstöt" Szél Katalin, a gaz­daságtudományi kar harmad­évese, a „bronzot" pedig Hor­váth Endre negyedéves kör­nyezettudós kapta a termé­szettudományi karról. Hu­szonöt szegedi polgár is bene­vezett a pályázatra: közülük Gőghné Csengeri Tímea mun­káját találta legjobbnak a zsű­ri, a második helyen Dobóczky Zsolt, a harmadikon Básthy Gábor végzett. A munkákból május 7-éig kamarakiállítást szerveztek az SZTE aulájában. sok folytatását is fontosnak tartotta. Ezért olyan törvényes megoldást választottunk, mellyel a beruházások nem állnak le. Az egyetem meg­kötötte a megállapodást az át­ütemezést finanszírozó fak­torcéggel, de a cég a szükséges pénzügyi feltételeket nem tudta megteremteni. Ezért utólagosan elállt a szerződés­től, illetve olyan megváltozott feltételeket kínált, melyeket az OM és az intézmények nem tudtak elfogadni. Várhatóan két hét múlva sikerül a fi­zetésátütemezés finanszíro­zásáról újabb megállapodást kötni és a beruházás zavar­talanul tovább folytatódhat." Örömmel értesült erről a hírről Kézér Gyula, a gene­rálkivitelező Magyar Építő Rt. igazgatója. Elmondta, hogy az idén elvégzett munkák 1 mil­liárd 350 millió forint értékű számláit a megrendelő befo­gadta, ám a fizetési határidő már lejárt és ezek még nin­csenek rendezve. Ezért beje­lentették, hogy kénytelenek szüneteltetni a munkát. Mivel bíztak - és még mindig bíznak - abban, hogy a finanszírozási gondok megoldódnak, nem vezényeltek el mindenkit az építkezésről, tovább invesztál­tak, s ez a - még számlázatlan - költségük is több százmillió forintra rúg. A részvénytársaság el­nök-vezérigazgatója mintegy három hete még arról nyilat­kozott, hogy a megállapodás szerint, szeptember 4-re el­készül az épület. Kézér Gyula A pénztelenség kiürítette az építési területet FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT tegnap azt mondta, erre az időpontra a finanszírozási problémák, bizonytalansá­gok következtében már egé­szen biztosan nem tudják befejezni a munkát. Ha a fi­nanszírozás megoldódik két hét alatt és a beruházás foly­tatódhat, akkor októberben vagy novemberben elkészül a TIK épülete. S. E. A határainkon túlról érkező magyar hallgatók még nem érzik hazánk uniós csatlako­zásának előnyeit vagy hátrá­nyait, de az oktatási rendszer­ben nem is terveznek változ­tatásokat a közeljövőben sem. - Jó napot kívánok! Az út­levelét kérem ellenőrzésre ­mondja a vámtiszt a szerb-magyar határon ha­zánkba belépő szegedi egye­temistának. Ellenőrzi az út­levelében a tartózkodási en­gedélyt és a tanulói vízumot, majd pecsétel, jó utat kíván és int, hogy mehet. Csupán az említett okmá­nyokra és forgalomtól függően néhány percre van szüksége a Szerbia-Montenegró területé­ről és Ukrajnából immár az uniós Magyarországra érkező, nálunk tanulmányokat folyta­tó hallgatóknak határátlépés­kor. A Romániából jövő ma­gyar diákoknak még vízumra sincs szükségük, Szlovákiából pedig egyetlen személyigazol­vánnyal a zsebükben is át­léphetnek hozzánk a szom­szédok. Csatlakozásunk az Európai Unióhoz tehát nem okoz fenn­akadásokat az itt tanuló ha­táron túli magyar hallgatók­nak, sem belépéskor, sem ta­nulmányaik folytatása során. - A vízumkényszert még ta­valy novemberben vezették be az Ukrajnából és Szer­bia-Montenegróból Magyar­országra lépőkkel szemben ­mondta Badó Attila, a hall­gatói ügyek rektorhelyettese. ­A diákok akkor néhány hét várakozás után megkapták a tanulói vízumot, majd a tar­tózkodási engedélyt is, ame­lyet évről évre érvényesítve a korábbiakhoz hasonló feltéte­lekkel tanulhatnak továbbra is nálunk. Más változásra nem kell számítani a közeljövőben sem. Hazánkban több ezer, a ha­táron túlról érkezett fiatal vé­gez egyetemet, főiskolát ma­gyar ösztöndíjjal vagy költség­térítéses formában. Szegeden ezeknek a hallgatóknak a szá­ma négyszáznyolcvanra tehe­tő, közülük kétszázhatvanki­lencen ösztöndíjasok, a töb­biek saját zsebből fedezik költ­ségeiket. - A fiatalok egy része azért tanul nálunk, mert itt sok nemzetközileg is elismert ok­tató, professzor és művész ta­nít - mondta Kanyári József, a határon túli hallgatóknak szál­lást biztosító Márton Áron Szakkollégium igazgatója. ­Mások azért jönnek Magyar­országra, mert itt olyan kép­zést kaphatnak, amelyet ott­hon nem. Jó példa erre a csil­lagász szak vagy a geográfus képzés. A lényeg azonban az, hogy a diákok jól érzik itt ma­gukat, minden feltétel adott tanulmányaik elvégzéséhez, és ezen az uniós csatlakozás sem változtatott semmit. - Az iskolával kapcsolatban semmilyen hatását nem érez­zük annak, hogy Magyaror­szág csatlakozott az Európai Unióhoz, arra pedig, hogy a határon túli magyarság ebből valamit megérezzen, valószí­nűleg még éveket kell várni ­mondta a vajdasági Benedek Gabriella és Sütő Eszter. ­Egyes diplomák honosításával eddig is voltak problémák ­tette hozzá Eszter, - ez azon­ban most sem változik meg egyetlen varázsütésre. MÁTÉ ERZSÉBET SZEGEDI MECÉNÁS SEGÍTI AZ EGYETEM BIOLÓGUSHALLGATOIT Támogatás tehetséges fiataloknak Tehetséges biotógushallgatókat támo­gat Sófi József alapítványa, amely anyagi és erkölcsi megbecsülést is hozhat az ösztöndíjra kiírt tudományos pályázat nyerteseinek. A díjakat ma osztják ki. A tehetséges szegedi biológus és biológia szakos hallgatók támogatá­sára hozott létre alapítványt Sófi József, aki 1990-ben az akkori JATE-n kapta meg a biológusdiplomát. Bár ma az üzleti szférában kamatoztatja a kép­zésben szerzett szemléletét, gondol­kodásmódját, de azóta is hálával em­lékezik egykori tanáraira és alma ma­terére. Mint mondta, az alapítvány létrehozásának egyik oka éppen az egyetem iránti köszönetnyilvánítás szándéka volt. Másrészt úgy látja, ma főleg a tehetséges kezdő kutatókat kell erőteljesen támogatni anyagilag és er­kölcsileg, hogy a képzett szakemberek ne kényszerüljenek külföldi karrierre vagy pályaelhagyásra. Hangsúlyozta, hogy a nevét viselő ösztöndíj, amelyet ma este tudományos konferencia ke­retében nyújtanak át, mindkét fontos feladatot hivatott ellátni. A mecénás szervezésben dr. Rákhely Gábor egye­temi docens, a szakmai munkában pedig dr. Mihalik Erzsébet tanszék­vezető egyetemi docens, kuratóriumi elnök segédkezett, míg dr. Boros Imre tanszékvezető egyetemi tanár az ala­pítvány működéséhez nyújtott hasz­nos tanácsokat. Az idén először tartandó ösztön­díj-konferencián huszonnégy tehetsé­ges fiatal mutatja be pályázatát két kategóriában: a fair play szabályai sze­rint külön szekcióban versengenek a még diploma előtt álló hallgatók és a doktori iskola növendékei, akik közel azonos számban neveztek. Az ösztön­díjat mindkét kategóriából egy-egy di­ák nyerheti el, s vele az erkölcsi és szakmai megbecsülésen túl kétszáz­ezer forintot is kapnak, valamint ne­vüket belegravírozzák egy vándorser­legbe, amit a biológus-tanszékcsopor­ton állítanak ki. Mindkét első helyezett megkapja emellett a Greguss Pál-em­lékérmet, amellyel az egykori szegedi biológus professzor munkássága előtt tiszteleg az alapítvány. Sófi József: A tehetséges kezdő kutatókat támogatni kell FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Az alapítvány másik, minden évben megrendezendő eseménye a tudomá­nyos diákköri börze lesz, ahol a szegedi biológiai kutatóműhelyek, tudóscso­portok mutatkoznak be: elmondják, milyen szakterülettel foglalkoznak, milyen kutatásokba kapcsolódhatnak be a tehetséges hallgatók, akik az ér­deklődési körüknek megfelelőt kivá­laszthatják - ami későbbi karrierjüket is megalapozhatja. A pályázatok - amelyek témái a bi­ológia szinte teljes spektrumát lefedik - elbírálásában segítséget ad a ku­ratóriumnak, hogy a pályázó eddigi tanulmányi és tudományos eredmé­nyeit, kutatásait, publikációit, nyelv­tudását is figyelembe veszik. A pá­lyaművek nyomtatásban - anyagi ke­ret híján - ugyan nem jelennek meg, de az alapítvány hamarosan elérhető weboldalán olvashatók lesznek. Ezek irányt mutathatnak a jövendő bio­lógusoknak is. Sófi József elmondta, hogy bár eddig még nem talált más szegedi támo­gatót, de várja mindenki jelentkezését, aki olyan anyagi lehetőségekkel bír, hogy hajdani egyetemét, ahol tudását szerezte, köszönetképpen támogatni tudja. A cél, mint mondta, hogy az alapítvány ösztöndíjalapja elérje a két és fél millió forintot, amelyből több pénzzel akár több hallgatót is elis­merésben részesíthetnek. TOMBÁCZ RÓBERT

Next

/
Thumbnails
Contents