Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-27 / 123. szám

12 CSÜTÖRTÖK, 2004. MÁJUS 27. Postabontás plusz / x // Főként a múzeumokba került régiségek (tárgyak, tárgycsoportok, hagyatékok) érdemlik ki ezt a jelzőt, legyen az régészeti, néprajzi, természettudományi, képzőművészeti, történettudományi vagy bármely más tudományághoz tartozó lelet. Föltéve, ha az valóban pénzben meghatározhatatlanul nagy értékkel bír. A szegedi múzeumban is találunk ilyen felbecsülhetetlen értékeket. A néprajz osztályon a Bálint Sándor-hagyaték tesz eleget énnek a jelzőnek. A kiváló néprajztudós hagyatéka, amelyet méltán nevezhetünk országosan egyedülállónak, szinte teljes egészében néprajzi, azon belül szakrális (vallási) kincsnek számít. A hagyaték Bálint Sándor hirtelen és tragikus halálát követően került a Móra Ferenc Múzeumba, amelynek kezelésén: és feldolgozására 1988-ban kaptam megbízást a hagyaték kuratóriumától, amelynek magam is tagja lehetettem nyugdíjba vonulásomig. A közel kétszáz levéltári dobozban tematikus rendszerezéssel elhelyezett tárgymutatókkal ellátott anyagegyüttes immáron kutatható, mint ahogyan az egész hagyaték is. A hagyatékot magába fogadó szobába lépve egy festett, évszámos szekrény - melléje akasztva Dávid király a hárfával nagyméretű, aranyozott fafaragás fogad. Baloldalon kárpitozott székek és egy nagy szobaasztal (ez volt a tudós dolgozóasztala) található, amely valamikor Pálfi utcai szülőházának nagyszobájában a falon függi) szentképekkel, szentelt gyertyákkal és családi képekkel alkotta a szentsarkot. A doFölbecsülhetetlen érték hányzőasztalka és a két zöld műbőr fotel sokat mesélhetne a tudós Tömörkény utcai szerény otthonáról és a törökös kávét iszogató vendégekről. A múzeumban lévő hagyatéki szobában sok salgópolc roskadozik a kéziratoktól, valamint a kisebb, szakrális tárgyakkal megrakott dobozoktól. A könyvespolcokra és a már említett festett szekrénybe kisebb-nagyobb cserépedények, türelemüvegek, feszületek kerültek. Dobozok rejtik az apró fali kereszteket és levelezéseit. A megannyi énekes- és imakönyv között megtalálhatjuk azt a kötetet, amelyet a Havibúcsún Móricz Zsigmond dedikált Bálint Sándor édesanyjának. Külön értéket képviselnek az apró szentképek, valamint a sok száz ponyvaima- és ének. A nagyméretű szentképek között vannak színesek, üvegre és tükörre festettek is, s a híres festők, gyertyamártök, fafaragók alkotásai mellett egy nagy cserépfazékra is rábukkanhatunk, amely egy alsóvárosi fazekas cégére lehetett. Őrződik itt továbbá néhány rózsagyökérből faragott olvasó, Engi Tüdő Vince alsótanyai imádságos gyógyító sírfelirata, sok hímes tojás, offerek és viaszminták. Magnetofonja mellett azok a magnószalagok is megtalálhatók, amelyek Bálint Sándor gyűjtéseit és műveinek kézirat anyagát őrzik. Könyvtára elkülönítve kapott helyet a múzeum könyvtárában. Ilyképpen várja a lelkes kutatókat 2004-ben a hagyaték, a nagy szögedi tudós születésének 100. évfordulóján. IF|. LELE )ÓZSEF, SZEGED Szeged népe fogadalmi templomát is létrehozta" Fotó: Miskolczi Róbert Klebelsberg Kunó kultuszminiszter (1922-1931) városunk űjjáteremtője és jótevője Szegedet az ország legszebben és legtervszerűbben szabályozott városának tartotta. A város újjáépítéséről 1932-ben ekképpen ír: „Mert bízvást el lehet mondani, hogy Szeged szabályozási terve önmagában véve műalkotás, aminővel Budapestet is beleértve egyetlen magyar város sem dicsekedhetik. Mikor Szeged nagystílű újjáépítése megindult, már rendelkezésre álltak azok a hatalmas példák, melyeket III. Napóleon Párizs és Ferenc József Bécs szabályozásával hozott létre. Mikor Lechner Szeged űjjáalkotásának művét megteremtette, már értékesítette a párizsi és bécsi tapasztalatokat, de az egyszerű másolás távol állott tőle, és a városépítés terén eredetit alkotott. A középkori olasz és német városok polgárságának templomépítő bőkezűségére emlékeztet az az áldozatkészség, mellyel Szeged népe fogadalmi templomát létrehozta." Klebelsberg jelentős összeggel támogatta a világháború miatt félbeszakadt katedrális építésének befejezését. Neki köszönhető az is, hogy a dóm orgonája a világ egyik legnagyobb és legszebb hangszere lett. 99 Klebelsbergnek köszönhető, hogy a dóm orgonája a világ egyik legnagyobb hangszere lett. dr. Hencz Péter Az ő kívánsága volt az is, hogy a Hősök harangja az ország legnagyobb harangja legyen, melynek feliratát Sík Sándor piarista egyetemi tanár költötte, utalva a szörnyű katasztrófára és az azt követő feltámadásra: „Az Atya az Úr, igaz erős, / Atya az Úr, szelíd, szeret. / Bal keze árvizet esőz, / De jobbja új napot kelet." Klebelsberg egyébként sokat foglalkozott a budapesti autóúttal is, melyet világösszefüggésekben látott: „A budapesti-szegedi közűt korántsem tisztán egyszerű útvonal, hanem kiegészítő része a London-Konstantinápoly-Aleppo-Kalkutta vagy fokvárosi autóútnak." Végül Klebelsberg ekképpen foglalja össze gondolatait: „A szegedi dóm valóban nemzeti értéket képvisel, s nagy pillanat volt az, mikor a felszentelés napján a város kimagasló polgármestere odatérdelt a főoltár elé, s a szegedi polgárság nevében mintegy bejelentette Magyarország Nagyasszonyának, hogy a város fogadalmának eleget tett... A szegedi dóm két magas campagnilléje az Alföldön messze ellátszik, úgyhogy Szeged tanyavilágában - melynek területe nem egy korábbi német fejedelemséggel felér - a kültelki polgár is büszkeséggel szemléli azokat és hallgatja a keleti vízi torony százmázsás harangjának búgását." DR. HENCZ PÉTER, SZEGED Tisztelt Olvasóink! Örömünkre nagyon megnőtt a szerkesztőségünkbe küldött olvasói levelek száma. Ezért a jövőben - alkalmanként - a Kapcsolatok hasábjain kivid, lapunk más oldalán is olvashatják a hozzánk eljuttatottírásokat. (Aszerk.) Ép testben ép lélek, ha a politika is úgy akarja Az ország lakosságának az általános egészségi állapota hosszú ideje aggodalomra ad okot, és nemzetközi összehasonlításban is a veszélyeztetettség és a különböző betegségek kialakulásának az aránya a lakosság számához viszonyítva jóval az átlag fölött van. A régóta és folyamatosan készülő egészségügyi reform, aminek átfogó megoldást kellene, hogy hozzon, a gyógyítás és a betegségek kialakulásának a megelőzésében is, ma úgy látszik, hogy az egészségügyön belül lévő érdekellentétek, valamint a politikai oldalak egymás iránti bizalmatlansága miatt, az eddig látott rögös űton és lassan fog eljutni a megoldásig. A lakosság várható élettartamának a növelése és az egészségi állapot színvonala pozitív irányú befolyásolásának egyik lehetséges módja a megelőzés. A rendszeres és intenzív testedzés, az egészséges életmód iránti igény korai kialakítása és a hatékony felvilágosító tevékenység rendszeressé tétele nagy előrelépést jelenthetne. Feltehetően ebben általános az egyetértés, de a megelőzés érdekében a kampányszerű megmozdulásokon kívül átgondolt, hosszú távra előkészített intézkedéseket nem látunk. A legeredményesebb akkur lehet a megelőzés érdekében végzett tevékenység, ha azt már gyermekkorban be lehet építeni a mindennapi tevékenységek közé, és az megfelel az életkor és a természetes életvezetés szempontjainak is. A gyerekek és a fiatalok mozgásigényére alapozva az általános és a középiskolai testnevelési órák számát javasoljuk a jelenleginek a kétszeresére felemelni, illetve az oktatási időn kívül az alkalmasnak ítélt sportágakban a készségekkel rendelA gyermekek egészségvédelme nemcsak a szülök, hanem mindannyiunk feladata Fotó: Cyenes Kálmán kezű tanulók számára foglalkozások tartását, sportköri jelleggel. Az iskolai testedzés szerepének hangsúlyossá tétele megteremtheti az ifjűság pszichikai és fizikai fejlődését elősegitö programok lehetőségét, beleértve azt is, hogy a tanulóknak a betegségekkel szembeni ellenálló képességük fokozása érdekében a testnevelési órák munkaterveit a szaktanárok és szakorvosok közösen állítsák össze, és ez kerüljön a tantervekbe. Ma már szinte nincsenek sportegyesületek. Az oktatási intézmények azok a helyek, ahol a fiatalok közösséget alkotnak, itt van lehetőség a testkultúra megalapozására és fejlesztésére. Az iskolákban egész tanévben végzendő testneveléssel kapcsolatos feladatoknak keretet és célt is adhat, ha az önkormányzatok kezdeményezik sportnapok beiktatását az iskolai rendbe, például Szegeden a szegedi diáksport napok évenkénti megrendezését. Ezeken a versenyeken az általános iskolák felső tagozatosai és a középiskolás fiúk és lányok a különböző sportágakban összemérhetnék erejüket. A városi, illetve a területi vetélkedők országos döntőkben végződhetnének. A versenyek eredményeiről a helyi és az országos szintű tájékoztatást is elő kellene készíteni, ez segithetné az iskolai testnevelésórák felértékelődését. Javaslatunk kiegészítéseként szükségesnek tartanánk a felnőtté válás küszöbén a középiskolák utolsó évfolyamában egy általános szűrő és egészségiállapot-felmérő vizsgálat bevezetését, amit szintén egy egészségnap rendszeressé tételével tartanánk hatékonynak. A vizsgálatok mellett különböző témájú felvilágosító előadások megtartását is javasoljuk. Ezen a napon a diákok indíttatást kaphatnának arra is, hogy a tudatos betegségmegelőzés, az életkornak megfelelő gyakoriságú szűrő- és ellenőrző vizsgálatokon való részvétel és az általános egészségkultúra számukra a mindennapok részévé váljon. A fiatal férfiak a sorkatonai szolgálat megkezdése előtt kötelezően részt vettek egy sajátos orvosi ellenőrzésen, de a bevonulási kötelezettség eltörlésével ez is meg fog szűnni, ezért javasoljuk az új alapokra helyezett, a fiúkra és a lányokra egyaránt vonatkozó orvosi vizsgálatot, ami rálátást adhat az ifjúság egészségi állapotára. Véleményünk szerint ezek az intézkedések jelenthetnék az egészségügyi prevenció alapjait, amelyekre rá lehetne építeni a következő korosztályok, a felsőoktatásban részt vevők és az előttük járó generációk egészségmegőrzésének a feltételrendszerét. Ahhoz, hogy javaslataink gyakorlattá váljanak, szükség van az érintett területek felügyeletét ellátó minisztériumok jóváhagyására és a pénzügyi feltételek biztosítására. Látunk lehetőséget a szükséges költségek fedezésére, ha arra gondolunk, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium a közelmúltban vállalkozott az ismert autóversenyző több száz millió forintnak megfelelő összegű támogatására. Ezt azért említjük meg, mert végül a minisztérium elállt szándékától és az autóversenyzőt nem támogatja. Az általunk tett javaslatok más kategóriába tartoznak, így bízunk abban, hogy az Ifjúsági Minisztérium is minden tekintetben támogatni fogja. Szükségesnek tartjuk a helyi szintű nézetazonosság kialakítását. Véleményünk szerint a Szegedet irányító koalíciónak és a város vezetésének kellene először határoznia, hogy javaslatainkat a saját programjaikba illeszthetőnek tartják-e, majd döntésükről tájékoztatniuk kellene a közvéleményt is. A FÜGGETLEN CIVIL FÓRUM EGYESÜLET NEVÉBEN FARKAS LÁSZLÓ ALELNÖK, SZEGED Világbajnok is van a Fodor idei kiválóságai között A Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium ez évben is jelentős sikereket ért el az országos szakmai és sportversenyeken. Az országos szakmai tanulmányi versenyen a hús- és baromfiipari technológus szakmában Hingyi Kristóf 100 százalékos teljesítménnyel első helyezett lett, Tajti Mihály pedig a 4-5. helyen végzett. Eredményeiknek köszönhetően mindkét tanuló főiskolai felvételi mentességet kapott. A szakma kiváló tanulója versenyen péktanulóink közül második helyen végzett Kotroczó Tamás, hűsfeldolgozó szakmában pedig szintén „ezüstérmes" lett másik tanulónk, Tanács Péter, akik azonnal megkapták a szakmunkás-bizonyítványt. Sporteredményekben sem szűkölködünk az idén, hiszen tanulóink, Biacsi Ilona a Dél-Afrikában megrendezett mezei futó-világhajnokságon 2000 m-en csapatban ezüstérmet szerzett, míg ikertestvére, Bernadett 4000 m-en csapatban világbajnok lett. Emellett a Kiskunfélegyházán megrendezett regionális kispályás labdarűgókupát ott induló pékcsapatunk nyerte meg. A városi önkormányzat kábítószerügyi egyeztető fóruma által szegedi középiskoláknak meghirdetett városi drogellenes akadályversenyen a legjobbnak bizonyult intézményünk, és második helyezést, és a vele egyenként 5000 forintos könyvutalványt nyert el hatfős csapatunk a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság „Cogito ergo sum" nevű drogmegelőzési programjának vetélkedőjén. A FODOR JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA TANÁRI KARA Matematikushallgatók sikerei A Szegedi Tudományegyetem matematikushallgatói által legutóbb elért szép eredményekről: Az Ostravai Egyetem (Csehország) minden évben megrendezi egyetemi hallgatóknak a Vojtech Jarnik-matematikaversenyt, amely a legnagyobb Európában. Ebben az évben 11 ország 27 egyeteméről mintegy 100 diák vett részt a viadalon, ahol két szegedi diák is szép eredményt ért el: Ambrus Gergely 6., lankó András György pedig 12. helyezett lett. A szegediek az elmúlt években (de legfőképpen tavaly, amikor I., II. és III. díjjal tértünk haza) kiválóan szerepeltek a University College London által szervezett IMC nemzetközi matematikaversenyen, amely a középiskolás nemzetközi diákolimpia egyetemi szintű megfelelője. Ezt a versenyt mindig nyáron rendezik, a korábbi években London, Prága, Kolozsvár adott neki otthont, 2004-ben pedig Skopje (Macedónia) a helyszín. A szegedi válogatóverseny alapján idén az alábbi négytagú csapat képviseli majd városunkat és egyetemünket: Varjú Péter Pál, Kevci Péter, Jankó András György és Nagy Ambrus. Az IMC-versenyen rendszerint 3 kontinensről mintegy 30 ország 80 egyeteme indít csapatot. RÖST GERGELY KÍ SÉRÖTANÁR, CSAPATVEZETŐ