Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-05 / 104. szám

SZERDA, 2004. MÁJUS 5. • AKTUÁLIS* 3 Kétemeletnyi magasba csaptak fel a lángok a Moszkvai körúton Halálos gázlobbanás Folytatás az 1. oldalról A férfi szemmel láthatóan na­gyon megrendült, amikor el­mondtuk, hogy a balesetkor a gö­dörben dolgozó két ember közül az egyik belehalt sérüléseibe, a másik munkás állapota még mindig súlyos, életveszélyes. - Nem értem, tegnap még azt hal­lottam, hogy mind a ketten jól van­nak. Egyiküknek, szerintem annak, aki súlyosabban sérült, teljesen le­égett a nadrágja, cafatokban lógott róla - mesélt kérdezés nélkül újabb részleteket. - De nem jajgatott. Sem ő, sem a társa. Mintha semmi nem történt volna. Kimászott a gödörből, odament a közben megérkező, mintegy tíz méterre megálló men­tőautóhoz. Előtte néhány korty vi­zet is ivott egy üvegből. Barta József arra a kérdésre, hogy kéri-e a gázszolgáltatótól a házát ért kár megtérítését, hatá­rozott nemmel felelt. SZEGEDI AZ ALDOZAT A baleset sérültjeit súlyos égési sé­rülésekkel szállították a kórházba. A súlyosabban sérült férfit, az 56 éves szegedi M. J.-t mentőhelikopterrel vitték Budapestre, a Honvédkórház­ba. ahol három nappal később bele­halt sérüléseibe. A másik munkás­nak, a Szegedi Tudományegyetem Bőrklinikáján ápolt 50 éves puszta­szeri K. L.-nek az állapota őt nappal a tragédia után stabilizálódott, de még mindig súlyos, életveszélyes. ADEGAZ GYÁSZOL - Mélységesen megrázott két munkatársunk tragédiája ­nyilatkozta lapunknak a Dé­gáz Rt. vezérigazgatója. Laczó Sándor elmondta: az elhunyt M. J.-t a vállalat saját halott­jának tekinti. A gázszolgáltató a két családnak minden le­hetséges segítséget megad. A tragédia helyszínével szemben lévő apró üzletben is csak annyit lát­tak, vagy még annyit sem, mint amennyit Barta József elmondott. Robbanást, vagy más hangot nem hallottak, a hatalmas lángcsóvára fi­gyeltek fel. Riasztani akarták a tűz­oltókat, de amire végiggondolták, mit tegyenek, a dégázosok már elol­tották a tüzet. A következő percben pedig begördült a mentőautó. - Nem volt időnk bármit is tenni, pillanatok alatt zajlott le minden - mondta szinte egyszer­re az üzletben lévő két férfi. A Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság helyettes szóvivője, M. Toronykői Márta elmondta, hogy az üzemi baleset körülmé­nyeit a városi kapitányság a tűz­oltósággal együtt vizsgálja. A rendőrség várja a szolnoki bánya­kapitányság jelentését, de az elő­zetes vizsgálatok alapján úgy véli, emberi mulasztás nem történt, feltételezhetően egy szikra lob­banthatta lángra a kiáramló gázt. Barta József a szúnyogháló megolvadt darabjait igyekszik eltá­volítani Fotó: Frank Yvette Nehéz döntés előtt állnak az önkormányzatok Feladta a leckét az iskolatej A kétdecis poharas iskolatej szállításának feltételei adottak, az önkormányzati testületek képviselői azonban törhetik a fejüket, mit tegyenek. Az állam ugyanis csak hónapok múlva fi­zeti ki a támogatás összegét. Tegnap a legtöbb Csongrád me­gyei önkormányzathoz egy­szerre két tejfeldolgozó ajánla­SZEGEDEN SZEPTEMBERTOL A megyeszékhelyen szeptember l-jétől indítják az iskolatej-akciót az alsó tagozatos osztályokban, majd folyamatosan a többiben is ­mondta Botka László polgármes­ter. Ennek egyik oka, hogy a nagy­városnak közbeszerzési eljárás keretében kell kiválasztania a tej­feldolgozót és a legkedvezőbb ajánlatot. Szegeden az iskola­tej-akció éves költsége - közel 12 ezer gyerekkel számolva - elérhe­ti a 80 millió forintot. A polgár­mester annak ellenére örül a lehe­tőségnek, hogy a város csak 15 fo­rint 39 filléres támogatást vehet Igénybe, s azt is utólag ta is eljutott, mindkettő doku­mentum azt tartalmazza, az adott cég mennyiért szállítaná el naponta az iskolákba a két­decis poharas tejet és az meny­nyibe kerülne. A településeken még ezen a héten testületi ülést kell összehívni, hiszen az iskolatej árát júliusig az önkor­mányzatok finanszírozzák. Az ígéretek szerint ugyanis csak akkor fizeti ki az agrártárca az általa vállalt támogatás össze­gét. Ismeretes, az iskolatej-akció lényege, hogy az országban na­ponta keletkező tejfelesleg egy részét okosan, állami támoga­tással „vezessék le", és azok kapják, akiknek fejlődését a leginkább szolgálja az éltető nedű: vagyis az általános isko­lások. A Magyar Közlönyben csak a múlt pénteken jelent meg az FVM-rendelet, amely az önkormányzatokat az egy főre eső szja- és helyiadó-bevé­telek alapján négy csoportba sorolta. A legkevesebb forrás­sal rendelkezők kaphatják meg a legmagasabb támogatást, két­ALLATELEDEL A TEJ Ásotthalom polgármestere, Petró Ferenc azt közölte, az önkormányzati is­kolában tanuló 350 gyerek 70 százaléka hátrányos helyzetű, ezért nem szí­vesen szalasztanák el a lehetőséget, ráadásul a 30 forintot teljes egészé­ben visszaigényelhetnék. Ugyanakkor valószínűleg csak folyószámlahitel­ből lesznek képesek megvásárolni az Iskolatejet, a település ugyanis 96 millió forintos forráshiánnyal küzd. A polgármester elmondta: mivel a falu­ban jelenleg annyi a felesleges tej, hogy disznókkal etetik fel, elhatározták, helyi tejbegyűjtő és -csomagoló építésére nyújtanak be pályázatot. így az Iskolások Is olcsóbb tejet ihatnának. decinként a 30 forintot (ez az összeg fedezi a poharas tej ön­költségét, valamint a szállí­tást), a többiek 20,26, 15,39 vagy 12,47 forintot igényelhet­nek majd az államkasszából azt követően, hogy benyújtják pályázatukat, mellékelve hozzá a tejfeldolgozóval kötött szer­ződést. Makón közel 2 ezer gyerek kaphatna iskolatejet, ha a város győzné pénzzel, de döntés még nem született - mondták el kér­déseinkre válaszolva a közokta­tási osztályon. Az önkormányzat egy békéscsabai tejüzemtől ka­pott ajánlatot. Nagygyörgy Éva, a szegedi székhelyű Sole Hungária Rt. kommunikációs igazgatója viszont elmondta, már hétfőtől az iskolások kezébe szeretnék adni a poharas tejet. A tejfeldol­gozó számít azokra az önkor­mányzatokra, amelyek a 30 fo­rintos kategóriába esnek - ez az összeg kalkulációik szerint fede­zi a költségeket. Ha elegendő a jelentkező, olyan útvonalterve­ket készítenek, egymásra fűzve fel a településeket, hogy a legki­sebb tételeket is elvihessék a gye­rekeknek. FEKETE KLÁRA Miért választaná a hosszabb utat... ...amikor létezik rövidebb is? Lakáshitelhez jutni gyorsan, zökkenőmentesen is lehet. Ha a Raiifeisen Bankot választja, a kedvező / kamatozású hitel mellé korrekt, mindenre kiterjedő tájékoztatást is kap. Igy On a lehető leghamarabb eléri célját. Raiffeisen Lakáshitelek évi 3,95% kamattól* Bankfiókjaink: Szeged, Széchenyi tér 15. • Szentes, Kossuth L. utca 13. • Hódmezővásárhely, Andrássy út 5-7. * Plusz kezelési költség; deviza alapú hitel VELÜNK KÖNNYEBB X Raiffeisen BANK © 06-40-48-48-48 hitelek.raiff eisen, hu Pick-döntés Nem fizet osztalékot részvénye­seinek a 2003-as üzleti év után a Pick Szeged Rt. - erről döntött a társaság közgyűlése. Egyhangú­lag határoztak arról is, hogy a társaság fő tevékenységeként a hús-, baromfihús-készítmény gyártást határozza meg, és az előzőleg bejegyzett húsfeldolgo­zás, -tartósítás tevékenységet fő­tevékenységként megszünteti. A szegénység tékozlása SULYOK ERZSEBET Az Ady téri nagyberuházáshoz mérhető nagyságrendű egyetemi fejlesztés - aligha túlzás - emberemlékezet óta nem volt Szege­den. Talán ha Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége idején... A szegedieknek joguk és lokálpatrióta igényük tudni, megtudni, mi történik - és mi nem - az Ady téren. Korántsem azt jelenti ugyan­is manapság az egyetemfejlesztés, mint néhány évtizede, amikor úgy tartották: ha marad pénz, kap a felsőoktatás is. Általában nem maradt pénz, de azért büszkén megemlegettetett az ünnepi szónoklatokban, hogy így a magyar szellemi potenciál, meg úgy. Mostanában már csak az nem tudja, aki nem akarja, hogy a ku­tatásra, fejlesztésre, innovációra - egyetemfejlesztésre fordított forint: gazdasági befektetés. Ha nincs egyetemfejlesztés, lehet számolni az elmaradt hasznot. Ilyen a világ. Manapság komoly ember nem engedi meg magának, hogy el ne ismerje a létfontosságát a tudásalapú társadalom bármely építő­kövének. A szegedi beruházás ilyen. Tehát mindenki akarja. Köl: tőzne bele a régi könyvtár a maga másfél millió könyvével, alig várják a diákok, az oktatók, a városiak, a régió olvasó-kutató-kul­turálódó lakói, sőt - Szent-Györgyi szavával - a nagy magyar Al­föld népe, mely tájnak szellemi központja hivatott lenni ez az egyetem. Akarja az oktatási tárca, az egész kormány, de még az ellenzék is. Akarják a tervezői, a kivitelezői. Az ország. Az Euró­pai Unió. Ha demagóg lennék, azt mondanám, egyedül a pénzügyminisz­ter nem akarja. Hiszen a beruházás legnagyobb gondja a Drasko­vics-programmal támadt. Az Oktatási Minisztériumtól elvont pénz itt is hiányzik, a dominó borul, a fővállalkozó, az alvállalko­zók nem tudnak és nem akarnak hozomra dolgozni, de nem megoldás számukra a terep elhagyása sem, hiszen a lekötött ka­pacitás problémája attól még marad. ..Itta piac törvényei működ­nek. De nem hiszem, hogy akadna pénzügyét, aki ne tudná kiszá­molni, mekkora kár az utolsó fázisában leállítani egy építkezést ­az elmaradt haszonról pedig most szó se essék. Úgyhogy - erősen bízzunk benne - kis késéssel, de megépül az új könyvtár. Valami­vel nyilván többe kerül majd, mintha sima útja lett volna. Ezt a többletköltséget a pénztelenségünk számlájára írjuk. Még egy té­tel a szegénység tékozlása fejezetbe - bárha az utolsó lenne! Nem piros-fehér-zöld a tábla Röszkén sem Nemzeti helyett uniós színek A múlt héten még piros-fe­hér-zöld tábla, tegnap már uni­ós csillagos zászló fogadta a ha­zánkba érkezőket Röszkén. Úgy tudjuk, eredetileg csak a magyar színek mellé kellett volna ki­tenni a csillagos zászlót, a ki­vitelező azonban átragasztotta a régi, a nemzeti színű táblát. Uniós csillagok fogadják a Ma­gyarországra belépőket a röszkei határállomáson, a piros-fe­hér-zöld színeket a kék alapon sárga csillagos matricával fedték le. A Vajdaság felől a magyar ha­tárra érkező autósokat a gazzal fölvert, már nem használatos ha­tárállomás előtt fogadja az or­szágtábla. Mögötte nyitva áll a kopott, nemzeti színű sorompó, a haladási útirányt táblaerdőből kell kibogozni. Az új öntapadós uniós zászló alatt még kidombo­rodik a régi, a piros-fehér-zöld színeket keretező „Magyar Köz­társaság" felirat. Miután az autósok sok kanyar­gás után végre az új határátkelő­höz érnek, már az uniós és a ma­gyar zászló is ott lobog egymás mellett. Az átkelés után több­nyelvű fölirat köszönti a hazánk­ba érkezőket, utána újabb ka­nyargással visszajutnak az 5-ös útra. Nemcsak Röszkén, Kiszombo­ron is leragasztották a nemzeti trikoloros tablót. Nagylakon vi­szont nem tudták ezt elvégezni, mert a szél megrongálta a táblát, így ott nem kerülhetett rá az uni­ós matrica. Lapunk úgy értesült, a VPOP országos parancsnoksága rendel­te meg egy cégtől az uniós jelkép kihelyezését, azonban valami­lyen félreértés miatt végül nem a magyar nemzeti színek mellé, hanem azokat elfedve tették ki a csillagos zászlót. Az országos pa­rancsnokság kommunikációs osztályán azonban nem adtak bővebb tájékoztatást, csak any­nyit voltak hajlandók közölni, hogy „technikai oka" van az uni­ós matrica ilyenfajta kihelyezé­sének, és a magyar színeket is megjelenítik majd. Úgy tudjuk, a feladattal megbízott vállalkozás­nak kell kijavítania a hibát, és a piros-fehér-zöld tábla alá kell az uniós jelképet fölszerelni. M. B. I. TECHNIKAI OK A hivatalos verzió szerint a nem­zeti elszíntelenedésünknek tech­nikai oka van. Hogy hogyan lehet „technikailag" uniós jelképre cse­rélni a piros-fehér-zöldet, arra a vámszervek országos szóvivője nem akart válaszolni. Ellenzéki politikusok a hét végén már arról beszéltek, hogy a nemzeti színek elrejtése szolgalelkűséget, Brüsz­szelnek mindenben megfelelni akarást jelent. A valóságban, úgy tűnik, arról van szó, hogy valaki rosszul rendelt meg valamit, vagy a kivitelező rosszul dolgozott. Uni­ós csillagok mosolyognak tehát a Vajdaság felé. Egy rozoga kerítés mögött, szemetes környezetben álló táblával mutatjuk a vízum­kényszerrel sújtott érkezőknek: tagok vagyunk. Öt új szegedi akadémikus A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén összesen 36 rendes, 40 levelező, 32 külső és 32 tiszteletbeli tagot választottak. Közülük öt sze­gedi tudós: az MTA rendes tagja lett Dobozy At­tila orvos, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bőrgyógyászati és Allergológológiai Klinika tan­székvezető professzora, Hatvani László mate­matikus, az SZTE Analízis Tanszék tanszékve­zető professzora és Ormos Pál, a Szegedi Bioló­giai Központ (SZBK) Biofizikai Intézetének igaz­gatója. Az Akadémia levelező tagjává választották Vígh László biokémikust, az SZBK Biokémiai Intézet professzorát, valamint Szabó Gábor fizikust, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék professzorát.

Next

/
Thumbnails
Contents