Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-26 / 122. szám

SZERDA, 2004. MÁJUS 26. •AKTUALIS« Buldózerek gyalulják a földet az M5-ös szatymazi nyomvonalszakaszán Elkezdték az út építését Szakaszonként más és más a tennivaló az autópálya nyomvonalán Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról Beljebb aztán már könnyen hozzászokik a szemünk a jelölésekhez: a piros végű karók a nyomvonal két szélét, a fehér szalaggal átkötött útjelzők vezetékeket mutatnak. Megtudjuk, az M5-ös 140-159. kilométere közötti szakasznak a Colas Rt. vezette konzorcium egyik tagja, a Debreceni Magas-, Mély- és Útépítő (Debmut) Rt. a fővállalkozója. Puskás Imre, a társaság területi igazgatója elmondta, elkezdték a humuszolást, amelyre másfél-két hetet szánnak, utána a töltés alapozása következik. Az M3-as építésén is dolgozó rt. vezető beosztású szakembere a Csongrád megyei alvállalkozók közül a Délút és a Szeviép Rt.-t nevezte meg, mint nagyobb cégeket. Tegnap elcsíphettük azt a pillanatot is, amikor az útépítésben résztvevő utolsó erőgépeket VIZSGÁLÓDIK A BIZOTTSÁG Az M5-ös autópálya megvásárlását vizsgáló parlamenti bizottság keddi zárt ülésén elfogadta, hogy a következő ülés napirendjén az 1994-es alapszerződést és annak két módosítását tárgyalja meg. Fónagy János (Fidesz) a bizottság elnöke elmondta, az ülésen áttekintették a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól bekért dokumentumokat és Csillag István miniszter leveleit is. A bizottság ezzel kapcsolatban további pontosítást kért a minisztertől. Csillag István közölte, kezdeményezte az M5-ös kivásárlásában közreműködő bankoknál és az Alföld Koncessziós Autópálya Rt.-nél mint titokgazdáknál azt, hogy az ezzel kapcsolatos iratokat kiadhassák a bizottságnak. pakolta le egy tréler a szatymazi kiskertek házai között. A földmunkákat végző gépeket, embereket egymástól két-három kilométerre telepítették, ezeken a területeken ők tisztítják meg a fáktól és bokroktól, romos tanyáktól a terepet, majd nekiindulnak a „földgyaluk", belemarnak a talajba, fölkapják a humuszréteget mindenestül, s egy porcsíkot húzva maguk után, egy távolabbi ponton kupacokba hordják a földet. Az M5-öst tehát nem egy pontról kiindulva építik, a munkáknak átlagban tízkilométerenként más és más fővállalkozó a gazdája. F. K. Akár mégis szűnhet a gyermekorvosi ügyelet Hány órából áll egy munkanap? Folytatás az 1. oldalról Az ellátási szerződés, amelyet a szegedi háziorvosok a várossal kötöttek, polgári jogi szerződés, amelyet csak a két fél közös megegyezésével lehet megváltoztatni. Ezért a javaslatot az orvosok egyoldalú módosításként fogják fel. A 35, ügyeletet vállaló gyermekorvos két hete levelet írt az osztályvezetőnek, mert nem fogadják el a javaslatot. Ugyanakkor több lehetőséget is felvázoltak az ügyelet TORVENYSZEGES? Jelenleg a szegedi ügyeleten minden úgy működik, mint eddig, vagyis a törvény életbe lépése előtt. Azaz az orvosok nem tartják be a napi munkakorlátozást, amelynek Borsi Éva szerint több komoly veszélye is van. Ha például probléma adódik a betegellátás során, az lesz az első, amit megállapít a bíróság hogy az orvos törvényellenesen végzett túlmunkát. Ugyanerre a megállapításra juthat a Munkaügyi Felügyelet is ellenőrzéseikor. Mindkét eset súlyos anyagi következménnyel járhat a háziorvos számára, hiszen egyéni vagy társas vállalkozóként saját nevében és saját felelősségére végzi a munkáját. megszervezésére. Javasolták például, hogy éjfél után a kórház vállalja át az ügyeletet, vagy: vegyenek fel főállású gyermekgyógyászokat, akik csak ügyelnek, esetleg: adjanak annyi pénzt az ügyeletért, hogy abból a másnapi helyettesítő orvost ki lehessen fizetni. Az orvosok levelére Görög Tibor, az önkormányzat egészségügyi osztályának vezetője ez ideig nem válaszolt. Kérdésünkre elmondta: ő csak javaslatot tett a mentőszolgálatnak arra az esetre, ha nem tudnák másként megoldani az ügyeletet. De ezt is csak átmeneti megoldásnak szánta, mivel ügyeleti időben nem maradhat egy gyermek sem ellátatlanul. — A háziorvosok június 15-éig adtak határidőt az önkormányzatnak, hogy lefolytassák a tárgyalásokat velük a központi ügyeleti szerződés módosításáról. Há ez addig nem történik meg, július 1 -jei hatállyal felbontják az ellátási szerződést, mert ez számukra azt jelenti, hogy az önkormányzat' nem tartja fontosnak az éjszakai ügyelet működését, annak ellenére, hogy az OEP-től minden hónapban megkapja a kizárólag alapellátási ügyeletre fordítható támogatás összegét. TÍMÁR KRISZTA A beteg joga, hogy kipihent orvos lássa el véli dr. Borsi Éva Fotó: Gyenes Kálmán A kórház és a mentők is segítenek Vásárhelyen a kórház, Szentesen és Csongrádon a mentőállomás, Makón pedig mindkét szervezet segít a gyermekorvosi ügyelet ellátásában. Csak így lehet megoldani azt, hogy ne sérüljön a munkaidőre vonatkozó előírás. MUNKATÁRSAINKTÓL Május elseje előtt is reggel 7-től este 7-ig tartott a házi gyermekorvosi ügyelet Vásárhelyen, és ez azóta is így működik - tudtuk meg Havasi Katalin egészségügyi tanácsnoktól, aki maga is gyermekorvos. Éjszaka a kórház látja el a kis pácienseket. Ezen a közeljövőben nem kívánnak változtatni, mert így betartják a munkaidőre vonatkozó jogszabályokat. A szentesi mentőállomáson július 1-jéig nem változtatnak a gyermekorvosi ügyeleti rendszeren. Az önkormányzat ys a mentőszolgálat vezetői a következő hetekben tárgyalnak majd az uniós normáknak megfelelő sürgősségi betegellátás bevezetéséről. Addig a megszokott rend szerint tartanak gyermekorvosi ügyeletet: a Klauzál utcai rendelőben délután 3-tól 7-ig, este 7 órától másnap reggel 7 óráig pedig a mentőállomáson látják el betegeket. Makón nincs a szegedihez hasonló probléma a gyermekorvosi ügyelettel kapcsolatban, mert a mentőállomás és a városi kórház gyermekosztálya látja el közösen ezt a szolgálatot este - tudtuk meg dr. Bálint Péter osztályvezető főorvostól. A házi gyermekorvosoknak így nem kell az éjszakai munka miatt reggel kialvatlanul menni a rendelőbe. Ügyelniük a hét végén, reggel nyolctól délután négyig kell. Létszámban egyébként elegendően vannak szerződött feladataik ellátásához. Csongrádon az ügyeleti szolgálat beosztásának, illetve munkarendjének a szabályozása a mentőszolgálat kompetenciájába tartozik.- JJr. Sipos Tibor, a helyi mentőállomás vezetője lapunknak elmondta: a városban nem jelent gondot a május elsejével hatályba lépett munkaidő-korlátozás, ugyanis a teljes ügyeleti idő 25 százalékát tekintik tényleges munkaidőnek, így a havi 240 órás keretbe belefér az orvosi ügyelet ellátása is. Nyolc óra munka MOLNÁR B. IMRE A franciák átlagosan harmincöt órát dolgoznak hetente, miközben a britek negyvenhárom órát robotolnak. De a statisztika azt is megmutatta, hogy a franciák termelékenysége magasabb. A francia munkavállalóknak törvény szabja 35 órásra a munkahetet. Sok cégnél hétvégi és heti munkacsoport váltja egymást. Hét elején, négy napon keresztül dolgozik az egyik csapat, három napon keresztül a másik. Így sokan már csütörtök este sem húzzák föl a vekkert. Mások több, szinte már kivehetetlen mennyiségű szabadságra váltiák túlóráikat. A szakszervezet pedig figyel. Mert van szakszervezet, van kollektív szerződés, a jogalkotó pedig igyekszik minél jobban védeni az alkalmazottak szószólóját. Magyarországon negyven óra a munkahét. Papíron. Ha egyáltalán valódi, bejelentett alkalmazottként dolgoztatják a munkavállalót. A tényleges munkaidő túllépése miatt itthon ritkán lázonganak az alkalmazottak. Naná, hiszen bejelentett bérükön túl zsebbe kapják a jövedelmük jó részét. Ha pedig jár a szájuk, könynyü őket sarokba szórítani a feketejövedelem megvonásával. A munkaerő valós költségeit rejtegető munkaadó és az adózatlan forintokkal elkábított (valójában kegyetlenül kiszolgáltatott) alkalmazott összekacsint, és közösen ejti át az államot, az adóhivatalt, a nyugdíj- és egészségpénztárt. Mind a két fél azon van, hogy az érdekvédők se lássanak bele a cég ügyeibe. Minél szegényebb, kiszolgáltatottabb valaki, annál többet hajlandó áldozni a szabadidejéből, csak hogy pénzhez jusson. Egy önkormányzatnak azonban nehezebb trükköznie. A városi gyermekorvosi ellátás megszervezésénél nem olyan könnyű kijátszani a munkaidő-korlátozást. Az orvosok sérelmezik is, hogy a város kiskaput talált a szabályozásban. Egy átlagos hazai közepes vállalkozás alkalmazottai valószínűleg nem fordultak volna a nyilvánossághoz, hogy tiltakozzanak a munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése ellen. Munkaadójuknak számos eszköze lett volna „meggyőzésükre". Igaz, egyiket sem említi a munka törvénykönyve. Első fokon pénzbüntetés a hamis adóigazolásokért Elítélték az egykori APEH-vezetőket Pénzbüntetésre ítélte a Kecskeméti Városi Bíróság az APEH korábbi Csongrád megyei elnökét és helyettesét. Mindkettőjüket hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisításban találták bűnösnek. A bűncselekmény elkövetése óta eltelt több mint öt esztendőt enyhítő körülményként értékelte a bíróság az APEH volt Csongrád megyei elnöke, Ványai László és helyettese, Bednár Károly büntetőügyében. Az ügyet először a Szegedi, majd elfogultság miatt a Hódmezővásárhelyi, végül pedig a Kecskeméti Városi Bíróság tárgyalta, amely most meghozta első fokú döntését. Az ítélet ellen két vádlott fellebbezett, a harmadik és az ügyész három napig gondolkodik, hogy elfogadja-e a határozatot, amely így nem jogerős. Eszerint a III. rendű vádlott Ványainak és az I. rendű vádlottnak, Bednárnak 288 ezer forintos büntetést kell fizetnie, a II. rendű vádlottnak, Bereczk Imre vállalkozónak 120 ezret. A vádirat szerint 1999. február 12-én végrehajtást rendeltek el a Tisza Téglaipari Kft. szegedi, 32 milliót érő ingatlanjára, a cég 25 millió forintos adótartozása miatt. A céget 1999. július 19-én Bereczk Imre szerezte meg. Bednár Károly, az APEH akkori megyei végrehajtási igazgatóhelyettese július 21-én kérte a szegedi földhivataltól a foglalás törlését, majd tájékoztatta Bereczket: feloldotta az ingatlanok foglalását, annak ellenére, hogy az adótartozást nem fizették ki. Közben Bereczk, aki a Budalakk-Titán Festékgyártó Kft. ügyvezetője is volt, vállalkozási folyószámla-szerződést kötött az OTP-vel. Ennek feltételeként negyedévente be kellett mutatnia az adó- és társadalombiztosítási igazolásokat arról, hogy nincs tartozása. Ványai László az APEH megyei igazgatójaként 1999. máréius 2-án olyan igazolást állított ki, amely szerint a kft.-nek nincs sem adó- sem tb-járuléktartozása. Május 18-án Bednár Károly adott ki hasonló igazolást, holott mindkét cégnek jelentős adóhátraléka volt. A per 2003. november 19-én kezdődött Kecskeméten, akkor további bizonyítás szükségessége miatt napolták el a tárgyalást. K. B. A Pick megvásárlása mellett az agrárminiszter Esélyt a termelőknek Nem jár semmiféle negatívummal, ha a Bábolna Rt. megvásárolja a Picket - nyilatkozta tegnap az agrárminiszter. Továbbra is támogatja az agrárminiszter, hogy a Bábolna Rt. által létrehozott holding - amelyben tulajdonrészt vásárol a szegedi önkormányzat és számos sertéstenyésztő is - megvásárolja és magyar kézben tartsa a Pick Szeged Rt.-t. Németh Imre ugyanakkor hangsúlyozta: ez csak egy lehetőség. Ha a termelők a Bábolna holdingja nélkül is képesek a szerveződésre, és saját kockázatot is vállalnak a vásárlással, akkor a kormány kezességvállalással támogatja a tranzakciót. Aláhúzta: a kabinet csakis akkor támogatja a vásárlást, ha annak köszönhetően magyar, lehetőleg termelői tulajdonban marad a cég. A döntés előtt azonban fel kell mérni, mennyit is ér a cég, mert megítélése sztyint azt csak valós piaci árán szabad megvásárolni. Németh Imre hozzátette: rossz néven venné, ha a Pick tulajdonosa nem adna esélyt a külföldi érdeklődők előtt a magyar sertéstenyésztőknek a cég megvásárlására. Mindezeket az agrárminiszter az MDF elnöke, Dávid Ibolya által írt nyílt levélre reagálva mondta, amelyben a pártelnök aggályait írja le a tervezett tranzakcióval kapcsolatban.