Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-25 / 121. szám

KEDD, 2004. MÁJUS 25. • MEGYEI TŰKOR* 7 A régi és új tagországokban egy­aránt alacsony részvételi arány­nyal szembesülhetnek az euró­pai parlamenti mandátumért versenybe szálló jelöltek - derül ki a legfrissebb Eurobarome­ter-felmérésből. A választási előkészületek Csongrád megyei helyzetéről Bobvos Pálné, a te­rületi választási iroda vezető­jének jogi helyettesét kérdez­tük MUNKATÁRSUNKTÓL Az Európai Unió más tagálla­mainak állampolgárai közül Csongrád megyében 482 beván­dorolt, letelepedett, illetve tar­tózkodási engedéllyel rendelkező élhetett volna választójogával. Ebből összesen 69-en kérték fel­vételüket a névjegyzékbe - tud­tuk meg Bobvos Pálnétól, a terü­leti választási iroda vezetőjének jogi helyettesétől. Ha állampol­gárság szerint nézzük, kiderül: a németek, a lengyelek és a szlová­kok kívánnak a magyar listára szavazni. Csongrád megyében 60 válasz­tópolgár 14 külképviseletre je­lentkezett be, mert a választás napján külföldön tartózkodik. Legtöbben Franciaországban, Angliában és Németországban fognak megjelenni a magyar nagykövetségeken az európai parlamenti választás napján, hogy éljenek szavazati jogukkal. Ismeretes: az Országos Válasz­tási Bizottság sorsoláson döntöt­PÁRTHARC gjj A hazai EP-választáson a Fidesz ' 5 14 százalékkal vezet az MSZP előtt a biztos szavazó pártválasz­tók körében. Ugyanis a Tárki ada­tai azt mutatják, hogy biztos résztvevő pártválasztók 42 száza­léka a Fidesz listájára szavaz, 28 százalékuk az MSZP-re, 4 száza­lékuk az SZDSZ-re és 1 százalé­kuk az MDF-re. A Political Capital szerint viszont a Fidesz és az MSZP fej fej mellett halad, erősöd­nek a kis pártok. A választókorú népesség 32 százaléka a Fidesz listájára szavazna az európai par­lamenti választáson, míg 21 szá­zaléka a szocialistákéra - olvas­ható ki a Magyar Gallup Intézet legújabb felméréséből. Az MDF listájára valamivel több, mint há­rom, az SZDSZ-ére csaknem öt százalék szavazna. A Fidesz az európai parlamenti választások esélyese - derül ki a Medián ápri­lisi közvélemény-kutatási adatai­ból: a Fidesz 56 százalékra, az MSZP pedig 36 százalékra számit­hatna. Számításuk szerint a na­gyobb ellenzéki párt a lehetséges 24 közül 14 mandátumot szerez­ne, a szocialistáké 10 képviselői hely lenne. ERDEKTELENSEG? Az európai parlamenti vá­lasztáson a tizenötök szava­zópolgárainak alig 34 száza­léka vesz részt biztosan, míg a csatlakozó országokban ez az arány csupán 32 száza­lék - a legfrissebb Euroba­rometer-felmérés szerint. Az új tagországok közül Máltá­ban a legnagyobb az érdek­lődés: az ottaniak 58 száza­léka szavazna, ha most len­nének a választások. te el, hogy kik kerülnek be a kül­képviseleti szavazatszámláló bi­zottságok tagjai közé. E munká­ban Csongrád megyéből 8 szak­ember vesz részt például Mace­dónia, Mongólia, Irán, Algéria, a Koreai Köztársaság külképvisele­ti szavazókörében. Azok a magyar állampolgárok, akik a választás napján az ország területén, de nem a lakóhe­lyükön tartózkodnak, igazolással szavazhatnak a tartózkodási he­lyük szerinti bármely szavazó­körben - emlékeztetett a jogsza­bályra Bobvosné. Az igazolást ajánlott levélben június 8-ig, sze­mélyesen vagy meghatalmazott útján június 11-én 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti jegyző­től, városokban az okmányirodai munkatársaktól. Köztudott: az EP-választásra Magyarországon 8 párt állított listát. Egy közös listaállítás kez­derpényezését jelenleg jogorvos­lati szempontból vizsgálják. A je­lölő szervezetek május 28-án 16 óráig delegálhatnak a települése­ken a szavazatszámláló bizottsá­gokhoz, illetve a megyében a te­rületi választási bizottsághoz megbízott tagokat. A helyi vá­lasztási irodák vezetői fontosnak tartják, hogy a jogorvoslatok megelőzése érdekében minél több delegált közreműködjön a szavazatszámláló bizottság tag­jaként és meggyőződjön szemé­lyesen a szavazatszámlálás mód­járól és körülményeiről - hang­súlyozta Bobvosné. A kampánycsend június 12-én 0 órától kezdődik és június 13-án 19 óráig tart. Ez időtartam alatt tilos minden olyan tevé­kenységet folytatni, amely alkal­mas a választópolgári akarat be­folyásolására. Európában a választásokat jú­nius 10. és 13. között tartják, és az utolsó szavazókör Portugáliá­ban az Azzuri-szigeteken 22 óra­kor zár, ezért eredményadatokat csak ezt követően tesznek közzé a választási irodák. A magyar vá­lasztópolgárok a hazai adatokról is csak 22 óra után kaphatnak hírt június 13-án. Munkában az ellenzék. A közgyűléseken is előfordul, hogy innen és onnan is hiányzik valaki Fotó: Karnok Csaba A szegedi közgyűlés állandó bizottságainak üléseiről Mécs László MDF-es önkormány­zati képviselő maradt a legtöbbször távol. A bizottságok közül a pénzügyi és a tulaj­donosi ülésezett a legtöbbet az elmúlt fél évben. A szegedi önkormányzat szervezeti és műkö­dési szabályzata szerint a közgyűlés állandó bizottságainak félévente be kell számolniuk arról, hogy miről tárgyaltak, milyen döntése­ket hoztak, illetve ki hányszor vett részt a bi­zottsági üléseken. A legfrissebb beszámolóból kiderül: a 2003. október 1. és 2004. március 31. közöt­ti időszakban a nyolc állandó közgyűlési bi­zottságból a pénzügyi (21 alkalom), a tulaj­donosi (17), valamint az egészségügyi-szociá­lis és a jogi-ügyrendi (16-16 alkalom) testü­let ülésezett a legtöbbet, a kulturális (11) és az oktatási bizottság (6 alkalom) pedig a leg­kevesebbet. A határozatok számát illetően a következő­képpen alakult a sorrend: a legtöbb döntést az egészségügyi-szociális (640), a tulajdonosi (462) és a pénzügyi (410) bizottság, a legkeve­sebbet pedig a kulturális (96), az ifjúsági és sportbizottság (91), valamint az oktatási (69) bizottság hozta. Ebből azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mert az élen szereplő testületeknek feladatkörüknél fogva (szociális kérelmek elbírálása, cégek va­gyonleltárának vizsgálata stb.) nagyon sok ügyben kell dönteniük. Annál inkább beszé­des az az adatsor, amely az önkormányzati képviselők és a pártok által a bizottságokba de­legált külső tagok hiányzását mutatja. A bizottsági ülésekről Mécs László (MDF), Drégelyi Zoltán (Fidesz), Kalmár Ferenc (MKDSZ) és Török Csaba (Fidesz) hiányzott a legtöbbet. Mécs a pénzügyi bizottság tagja­ként 21 ülésből csak 4-en vett részt. Az ifjú­sági és sportbizottságba delegált Drégelyi csak minden második ülésre ment el. Kal­már és Török a tulajdonosi bizottság tagja­ként 17 ülésről hétszer hiányzott. A képvise­lők minden esetben igazoltan maradtak tá­vol. Az állandó közgyűlési bizottságok ülései közül egy sem maradt el határozatképtelen­ség miatt. Köszönhető ez azoknak, akik ren­desen jártak az ülésekre. Tizenhat olyan, kü­lönböző bizottságba delegált képviselő akadt - köztük ellenzékiek is aki egyetlenegy ülésről sem hiányzott az október 1-je és már­cius 31 -e közötti időszakban. Az állandó közgyűlési bizottságokba a pár­tok külső szakértőket delegáltak, akik ugyan­úgy bruttó 51 ezer 600 forint honoráriumot kapnak a munkájukért havonta, mint az adott bizottság tagjaként dolgozó önkor­mányzati képviselők. Közülük a pénzügyi bi­zottságba delegált Tráser Ferenc hiányzott a legtöbbet. Az SZTE gazdasági és műszaki fő­igazgatója 21 ülésből csak nyolcon vett részt. A jogi bizottság külső tagja, Szabó Imre jogi kari dékán, valamint a kulturális és idegen­forgalmi bizottság külső tagja, Nacsa József, a Magyar Turisztikai Egyesület Csongrád megyei elnöke csak minden második ülésre ment el. sz. c. sz. Nagyköveti vizitálás Szegedre látogatott Libanon ma­gyarországi nagykövete. Moussa­wi Husszein az egyik jobboldali önkormányzati képviselő, Kohári Nándor meghívására érkezett a Tisza-parti városba. A diplomata találkozott több önkormányzati képviselővel, majd felkereste a Szegeden élő libanoniak közössé­gét is. Ezt követően előadást tar­tott a Gyertyámos utcai MDF-klubban A közel-keleti vál­ság arab szemszögből címmel. Ar­ról beszélt, hogy huszonkét arab ország egy békekezdeményezéssel állt elő, melyben arra kérik Izraelt, hogy vonuljon ki a megszállt terü­letekről. Szabadkai tanárok Szegeden Szabadkáról és a környező tele­pülésekről harmincöt magyar és szerb nemzetiségű iskolaigazga­tó, pedagógus és önkormányzati képviselő járt tegnap Szegeden, hogy a város alapfokú iskola­rendszerének működéséről sze­rezzen tapasztalatokat. A delegá­ció három iskolát, az önkor­mányzati fenntartású Makkos­házi Általános Iskolát, valamint az alapítványi Táltos Művészeti Iskolát és a Waldorf-iskolát ke­reste fel, hogy tájékozódjon az oktatás feltételeiről. Az önkormányzati hivatal adja ki a szükséges igazolásokat Az élettársi viszony és a különélés Az élettársi kapcsolatban élőknek is szük­ségük lehet hivatalos okiratra arról, hogy nem házasságban ugyan, de együtt élnek. Az is előfordul, hogy a válást még nem mondta ki a bíróság, de a házaspár egyik felének bizonyítania kell: már egyedül él. Ebben az esetben az önkormányzatnál lehet a szükséges igazolást beszerezni. A hatósági bizonyítvány Szegeden az önkor­mányzat általános ügyfélszolgálati csoportjá­nál igényelhető. - Az eljárási törvény azt mondja, hogy minden olyan tény, adat, állapot igazolá­sára kérhetik az ügyfelek a hatósági bizo­nyítványt, amit más hitelt érdemlő ok­irattal nem tudnak bizonyítani - mondta Kalmár Zoltán csoportvezető. Ha például szociális támogatás igénybevételéhez, vagy az ingyenes tankönyv igényléséhez egy kiskorú gyermekeket nevelő édesanyá­nak azt kell igazolnia, hogy megszűnt az élettársi viszonya, és egyedül neveli gyer­mekeit, akkor két tanúval kell megjelen­nie az irodában. Ebben az esetben szükség van a kiskorú gyermekek születési anya­könyvi kivonatára is. A tanú csak nagyko­rú személy lehet, s az önkormányzatnál elfogadják hozzátartozók nyilatkozatát is, igaz, ilyen esetekben az ügyintéző figyel­mezteti a hozzátartozót az elfogultságra. A hatósági bizonyítvány kiállításához elő­ször jegyzőkönyvet vesznek fel az ügyfél - ez esetben az édesanya - nyilatkozata alapján. A jegyzőkönyv tartalmazza azt, hogy mióta él különváltan az élettársától, valamint a gyere­kek adatait, és azt, hogy saját háztartásában egyedül neveli és tartja el a gyerekeket. A jegyzőkönyv valóságtartalmát az igénylő és a tanúk aláírásukkal igazolják. - A leggyakoribb az élettársi kapcsolat iga­zolása, erre a legkülönfélébb ügyekhez lehet szükség. Ilyen például a lakásigénylés, de sok esetben az élettárs halála után igazoljuk az együttélés tényét az özvegyi nyugdíj igénylé­séhez - teszi hozzá Kalmár Zoltán. A legtöbb esetben a különélés igazolása miatt fordulnak a hivatalhoz, illetve olyankor, ha a házastársak már külön él­nek, de jogerős bírósági végzés még nincs erről. Az önkormányzatnál idén eddig 530 ható­sági bizonyítványt adtak ki. Bizonyítványra van szükség az életben léthez: amikor valaki külföldről kap nyugellátást, félévente igazol­ni kell, hogy életben van. A hivatal ad ki iga­zolást a külföldön dolgozóknak a kettős adó­zásához is, és hatósági bizonyítvánnyal lehet igazolni élettársi viszony esetén a szociálpo­litikai támogatáshoz szükséges személyi fel­tételek meglétét. Az általános eljárási illeték 2000 forint, de bizonyos ügyekben illetékmentes. Ilyenek például a tanulmányi jogviszonnyal kapcso­latos ügyek, a gyám- és nyugdíjügyek. A hiva­tal az illetéket az alapján állapítja meg, hogy a hatósági igazolást hol kívánja az igénylő fel­használni. NYEMCSOKÉVA Alsóvárosi kertek Karókkal, kövekkel óvják a házuk előtti kertet az alsóvárosi lakók, a szegedi közterület-felügyelet azonban felszólította őket, hogy távolítsák el a növények védelmét jelentő tárgyakat. Az Alsóvároson élők változatos módszerekkel védik a házuk előtti kertet, zöldterületet az autósoktól. Azt tapasztalták ugyanis, hogy ha két kocsi egymással szemben halad, akkor az egyik gyakran a virág­ágyást rongálva húzódik le az útról. A szegedi közterület-felügyelet munkatársa azonban több lakót is felszólított, hogy távolítsa el a kö­veket, karókat a virágágyások széléről. - Rendben van, hogy szépítsük a környezetünket, de így hogyan? ­teszi fel a kérdést a Szabadsajtó és a Pásztor utca sarkán lakó Kásái Jó­zsefné. A nyugdíjas asszony elmondta, hogy férjével rendben tartják a házuk előtti területet. Még arra is odafigyelnek, hogy az útkeresztező­désbe érkező autósok jól lássanak, ezért rendszeresen metszik a fákat és bokrokat. Az idős asszony karókra kötött madzaggal óvta tulipáno­sát, de a felügyelet felszólítására eltávolította ezeket. - Örüljenek inkább, hogy létezik még olyan, mint Alsóváros ­mondta felháborodva Volenszki Imréné a felszólítások kapcsán. Nála azt kifogásolta a felügyelő, hogy a sövény túlságosan rálógott az útra. - Megmondtam neki, hogy hozzon egy ollót és vágja le! - emlékezett vissza Völenszkiné. A kocsmatulajdonos nő szerint inkább arra kelle­ne odafigyelni, hogy a Szabadsajtó utcában található, önkormányzati tulajdonban lévő épület előtt ne legyen „dzsumbuj", vagy arra, hogy ne lehessen magasított járdát építeni. Négyökrű Dezső, a szegedi közterület-felügyelet vezetője lapunk­nak elmondta, hogy az alsóvárosi lakókat a hatályos jogszabályokban leírtak miatt szólították fel a virágágyások körüli változtatásokra. Az utcai kertek ugyanis közterületnek minősülnek, miközben az úttest mellett 70 centimétert szabadon kell hagyni. Megtudtuk, hogy a köz­terület-felügyelők kérésének mindenki eleget tett, bírságra nem ke­rült sor, azonban az ilyen ellenőrzések Szeged más területeit is érint­hetik. s. z. A virágok közterületen pompáznak Fotó: Schmidt Andrea Európai parlamenti képviselőket választunk Lassan ráhangolódunk a június 13-i voksolásra Bruttó 50 ezer forintot fizetnek havonta a közgyűlési bizottsági tagságért Képviselők, ha hiányoznak

Next

/
Thumbnails
Contents