Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-24 / 120. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. MÁJUS 27. •AKTUÁLIS* 3 A vendéglősök nagy bánata Országos tiltakozó fórumra utaznak ma a vendéglősök Budapestre az augusztus l-jén életbe lépő napi kötelező leltározás, a standolás miatt. A vállalkozókat az is bántja, hogy ezen szakma képviselőit csalónak tartja a kormányzat. Laczkó József vásárhelyi vállalkozó is tagja annak a csapatnak, amelyik ma Csongrád megyét képviseli Budapesten, az OKISZ székházában. A vendéglátó szakma érdekképviselete, a Kisosz által szervezett tiltakozó szakmai fórum azt szeretné elérni, hogy augusztus 1 -jétől ne vezessék be a napi kötelező leltározást, a standolást. Laczkó Józsefnek Vásárhelyen, a Rákóczi utcában van egy kisvendéglője, amelyik családi vállalkozásban működik: feleségével és lányával osztja meg a feladatokat. Elmondta, nemrégiben kipróbálta, mennyi idejét veszi el a napi leltár elkészítése: egy órát töltött el a standolással. Mint elmesélte, nagyon aprólékosan oda kellett figyelnie mindenre, hiszen a „fináncok" a legkisebb eltérésért is 100 ezer forintos büntetést mérnek ki a vendéglősre. A 2000-ben egyszer már bevezetett és pár hónap múlva eltörölt rendelkezést akkoriban a borhamisítás miatt próbálták ki a gyakorlatban, de nem működött. Most viszont az összes alkoholtartalmú italnál elszámolást kell készíteni, miből mennyi fogyott. Laczkó József attól is tart, ha mégsem vonják vissza a rendeletet, szűkítenie kell a kínálatát. Most tizenhatfajta sört kérhet nála a vendég, ezek között vannak olyan márkák, amelyekből csak néhány üveg fogy el egy héten. Ha ezeket mindennap meg kell majd számolnia a jövőben, akkor inkább nem rendel belőlük. Ugyanígy borból is csak három-négyfélét fog tartani. A vendéglősök úgy vélik, a rendeletalkotók ezt a szakmát eleve csalónak tartják. A fodrászhoz például nem mennek el és nem nézegetik, hogy a samponból vagy a hajbalzsamból mennyit használtak el egy nap, és hogy azt vajon hol vásárolták. A Kisosz szerint a rendelet alkotmányossági aggályokat vet fel, ezért, ha nem járnak eredménnyel, alkotmánybírósághoz fordulnak. A megyéből tizenöt vendéglős vesz részt a Kisosz Országos Tanácsa által összehívott tiltakozó szakmai rendezvényen. Azért csak ennyien - mondta Martonosi István megyei titkár -, mert az iparszövetség székházának nagytermébe nem férnek be többen. Martonosi szerint a napi leltár csak akkor érné el célját, ha mindennap nyitáskor ott állna a VPOP egy munkatársa és ellenőrizne. Máskülönben műszak közben már nem lehet rekonstruálni az előző esti záráskori helyzetet, hiszen az éttermek pénztárgépei nem jelölik, melyik italból mennyi fogyott, csak a pénzösszeget tartják nyilván. F.K. A HIVATALOS UT A Kisosz február óta levelez a Miniszterelnöki Hivatallal, de érdemi választ nem kapott. Karakas János országgyűlési képviselő, az MSZP-frakció agrárés vidékfejlesztési munkacsoportjának tagja szerint meg kell várni az első hónapok tapasztalatait, mivel 2000-ben a törvénynek köszönhetően jelentősen nőtt a legális szférában értékesített bor mennyisége. A parlament Idegenforgalmi bizottsága viszont azt javasolta, hogy töröljék el a rendelkezést. Jótétemények PANEK SÁNDOR Lendvai Ildikó frakcióvezető (MSZP) alighanem fején találta a szöget, miszerint a magyar politikai életnek nem az éles viták ártanak, hanem az álszentség és a hazugság. Ez utóbbival még meglenne valahogy az ember, mert ilyen emberközelien érthető hétköznapi formában alig-alig fordul elő, hogy mondjuk egy politikus azt mondja, fehér, és másnapra kiderül: fekete. Az ártalmas éppen az a dologban, hogy semmi sem tűnik hazugságnak, s emiatt, ami még kártékonyabb, igaznak nem tűnik semmi a pohtikában. Hovatovább már a történeti tényállás sem kivétel. Kovács László, az MSZP elnöke a nyilvánosság előtt szó szerint az rriondja, hogy az MSZP tette a legtöbbet a békés rendszerváltásért, s azért mondott le a hatalomról, hogy Magyarország parlamentáris demokrácia legyenmindenki más azért akarta a rendszerváltozást, hogy hatalomhoz jusson. Az MSZP kampánybrosúrájában további történeti adalékként az áll, hogy az MSZP kormánya „vitte Magyarországot a NATO-ba ", valamint ugyancsak a szocialisták kormánya „vitte" az országot az Európai Unióba. Ez a három megállapítás tulajdonképpen az állampárti rendszertől megszabadult Magyarország három legfontosabb, a nép elsöprő többségének akaratából és erejéből megvalósult célját állítja úgy be, mintha egy párt jótéteménye, majdhogynem a többi politikai szereplő ellenében elért eredménye lenne. Nem arról van itt szó, hogy a szocialista párnak ne lenne része mindháromban. Hanem a történelem és a tények áthangsúlyozásáról van szó: arról, hogy az állampártnak a békés rendszerváltozás helyett nem volt más választása, nem állt már mögötte Moszkva, s ha nem akart forradalmat kockáztatni, amelyben nem a spontán privatizáció és a gazdasági pozíciók átmentése, hanem a felelősségre vonás a fő kérdés, akkor fel kellett adnia hatalmát. Arról, hogy milyen álszent csúsztatás hataloméhesnek bélyegezni a rendszerváltó pártokat, miközben saját szerepét önzetlennek állítja be egy volt MSZMP-vezető. Ezen a ponton látszik, mekkora mulasztása volt az új magyar demokráciának, hogy a lapítás és a zajos kommunistázás közben elmaradt annak tisztázása, ki milyen szerepet játszott a rendszerváltozás előtt és közben. Szerencsére az európai integrációval kapcsolatban már egyszerűbb a helyzet; a brosúrában egy általános iskolás is felismeri a kirekesztő szándékot. Lassan már reménytelen a politikai nyilvánosság előtt igazságot, de legalább világos tényállást keresni. A valóság eltitkolása már rég meghaladta a fekete-fehér békeidőket, ma már az a kérdés, hogyan lehet átnevezni, elmosni és tematizálni, ami a nyilvánosság előtt zajlik. A márciusi országos indulás után szombaton Szegeden is megalakult a Fidesz-MPSZ munkás és alkalmazotti tagozatának Csongrád megyei szervezete. - Nem lehet úgy politizálni, hogy kihagyjanak egy-egy társadalmi réteget - mondta a megalakulás után tartott szegedi sajtótájékoztatón Kontúr Pál, a tagozat országos elnöke. A Fidesz azért hozta létre a szövetséget, hogy minden társadalmi réteget képviselni tudjanak. A munkástagozat nem szakszervezet, hanem politikai képviselet. A legfontosabb feladata, hogy a dolgozók, alkalmazottak elképzelései, észrevételei megjelenhessenek a napi politikában. Az elnök szerint járulék- és adócsökkentésekkel arra kell ösztönözni a vállalkozásokat, hogy olcsóbb legyen a munkahely. A tagozat a munkaalapú gazdaság híve, vagyis a munka legyen az árucikk és ne a pénz. Kontúr Pál úgy véli, hogy nincs jobb- és baloldali munka, csak jó vagy rossz. A megyei tagozatnak eddig több mint száznegyven tagja van. Megyei elnöknek Kris Gábort választották. Tiltakoznak és az alkotmánybírósághoz fordulnak Megalakult a Fidesz megyei munkástagozata Ismét megnyílt a hármas határ Kübekházánál ^ Forinttal fizettek Obébán A kertészet vize szennyező, az uszodáé nem Termáltörvényt sürgetnek A hét végén ismét megnyílt a hármas határ: szombaton a magyar, a vajdasági és a romániai politikusok Kübekházán tanácskoztak, s eközben nagyon sokan keltek át rokont látogatni, kirándulni. A romániai Óbéba üzletében fölkészültek azokra a magyar vásárlókra is, akik csak forintot hoztak magukkal. Szombaton reggel megnyílt a hármas határ Kübekháza mellett. A hagyományos rendezvényen Dan Ioan Sipos, a Temes megyei tanács elnöke, s Petar Misic, a vajdasági végrehajtó bizottság elnökhelyettese gratulált Magyarország uniós csatlakozásához, Varga Zoltán, a rendezvényt szervező Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió soros elnöke, a Békés megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, az együttműködésben részt vevő magyar megyéknek az az érdeke, hogy Románia, majd Szerbia-Montenegró is minél előbb az unió része legyen. Az óbébai, a kübekházi és a rábéi iskolások ismét körülfutották a határkövet, majd azok, akik át akartak kelni, elindulhattak a túloldal felé. Akadt, aki motorral jött, több kübekházi, közöttük néhány nyugdíjas pedig kerékpárral vágott neki a néhány kilométeres útnak. Egyikük, Nyerges Antal azt mondta, nincsen odaát se rokona, se ismerőse, pusztán kíváncsiságból döntött úgy, hogy megnézi Óbébát. Fél órával később az óbébai főtéren ismét találkoztunk, kübekházi barátaival a falu nagyboltja előtt sörözgetett. A kübeki nyugdíjasok büszkén mesélték, hogy nem kellett a lej, forintért is lehet vásárolni a boltban, még kisbiciklit is, s egész olcsón. A romániai faluban - a kübekházi falunap mintájára - kirakodóvásárt rendeztek a nyitás tiszteletére, a faluszéli gyepen zászlók lobogtak; a román és az uniós mellett a magyar trikolór is. A DKMT közgyűlése idén Kübekházán, az Abigél Hotelben tartotta ülését. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Varga Zoltán elmondta, a közgyűlés megegyezett abban, hogy el kell készíttetni a DKMT stratégiai tervét. A megbízott szakemberek fölmérik a DKMT-hez tartozó magyar és román megyék, valamint a Vajdaság helyzetét, és olyan közös fejlesztési tervet dolgoznak ki, amelynek végrehajtásához pályázati úton Brüsszelből pénzt lehet szerezni. Bejelentette, hogy a német külügyminisztérium máris támogatja ezt a munkát, a Friedrich Ebért Alapítvány ötvenezer eurós támogatást nyújt a DKMT-nek, s ezt konferenciák szervezése mellett a terv elkészítésére fordítják. Arra a kérdésre, hogy a korábban szóba került közös tervek Szeged és Temesvár vasúti összeköttetésének helyreállítása, a Tisza hajózhatóvá tétele - miért nem kerülnek szóba mostanában, a soros elnök elmondta: ezek az elképzelések nem kerültek le a napirendről, de a DKMT-nek olyan módon, formában kell megfogalmaznia elképzeléseit, hogy azok valóban támogatást is kapjanak az uniótól. Ezért van szükség előbb a stratégiai tervre. B.A. Miközben az elhasznált termálvíz után büntetést kell fizetniük a fölhasználóknak, ezt a vizet, ami állítólag szennyező, eladják az öntöző gazdaságoknak - hangzott el a megyei közgyűlésen. A képviselők eldöntötték: a két szomszédos megyével közösen kérik, szülessen végre törvény, amely egyértelmű helyzetet teremt, s lehetővé teszi, ne fizessenek rá, akik a föld hőjét hasznosítják. A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-alföldi Területi Hivatalának nemrégen elkészült jelentéséből kiderül: az országban kitermelt hévíz mennyiségének közel egyhatoda kerül felszínre Csongrád megye 172 kútjából: mintegy 30 millió köbméter. Mivel az itteni kutak többsége 60 fokosnál melegebb vizet termel, ami a kivett hőmennyiséget illeti, még nagyobb arányban járul hozzá a megye a geotermikus energia fölhasználásához. A tájékoztató, mely a megyei közgyűlés legutóbbi ülésére készült, azt is leszögezi: ma egy lakóház fűtését szolgáló hőszivattyú üzembe helyezése a bányatörvény hatálya alá tartozik, ami valójában ellehetetleníti a megvalósítást. Bár a megye fejlődésének egyik nagy lehetősége a geotermikus energia hasznosítása, a fölhasználók (közöttük a városi fűtést biztosító cégek, a termálkertészetek) lassan ellehetetlenülnek a magas bírságok miatt - hangzott el az ülésen. A kormánypárti és ellenzéki képviselők egyetértettek abban, rendezni kell végre ezt az ügyet. Gonda fános, a Fidesz-MPSZ képviselője javasolFotó: Gyenes Kálmán ta: éljen a megyei közgyűlés fölterjesztési jogával, kérje, hogy készüljön törvény a geotermikus energia használatáról. A szentesi Móra József arra emlékeztetett, folyamatosan nő az a járulék, amit a víz után kell fizetni, miközben a jogszabályok hiába írják elő, hogy vissza kell sajtolni az elhasznált vizet, ez nálunk nem megoldható. Farkas Sándor szentesi országgyűlési képviselő arról beszélt, nonszensz, hogy miközben az elhasznált termálvíz után, ahogy a csatornarendszerbe engedik, a fölhasználók tisztességesen fizetik a környezetterhelési díjat, a víziközmű-társulat azt a vizet eladja öntözésre. Érthetetlen, hogy a fűtési rendszerből, kertészetből kikerülő termálvíz szennyező anyagnak minősül, miközben a strandról kikerülő ugyanolyan víz nem. Arra emlékeztetett, hogy az előző parlamenti ciklusban a földhőalbizottság vezetőjeként hiába kezdeményezte a megoldást, a minisztériumi középszintű vezetők és a Mol Rt. ellenállása miatt nem sikerült megoldani ezeket a problémákat. Piri József, Algyő polgármestere aki régen egy ideig kútkezelő is volt - azt mondta, természetes, hogy a Mol egyszerűen ellenérdekelt, mert a rétegnyomásra szüksége van a szénhidrogén-termeléshez. De ez nem lehet akadály, a helyzeten úgy lehet segiteni, ha a termálenergia hasznosítását a Móltól függetlenül oldják meg. A makói polgármester, Búzás Péter azt javasolta, a közgyűlés vegye föl a kapcsolatot a szomszédos két megyével, ahol szintén érdekeltek a termálenergia gazdaságos hasznosításában, s a regionális fejlesztési tanáccsal, és közösen készüljön el a fölterjesztés, mert ez már elég nagy lobbierő. A javaslatot elfogadta a közgyűlés. BAKOS ANDRÁS A találkozó valódi ünneppé vált Tfermálfürdő Csongrádon. A strandok jobb helyzetben vannak, mint a kertészetek Fotó: Tésik Attila