Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-20 / 117. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. MÁJUS 20. «MEGYEI TÜKÖR** 5 Holnap ünneplik Szeged napját Szeged város napját, május 21-ét a rendszerváltás óta ünneplik. Ekkor adják át a díszpolgári címet, a Pro Urbe-díjakat és a Szegedért emlékérmet. A város napjához kapcsolódó ünnepségek, rendezvények már ma elkezdődnek. MUNKATÁRSUNKTÓL Szeged város művészeti és sportolói díjait ma délután Botka László polgármester adja át a városházán. Ezzel az ünnepélyes aktussal kezdődik el idén a városnapi programsorozat. Délután 5 órától a Városi Kórus Egyesület tagjai Szeged különböző pontjain megkoszorúzzák a zenei emlékhelyeket. Kozma /ózse/várospolitikai alpolgármester este 6 órakor a panteonban mond beszédet TV Béla városalapító emlékhelyénél. Este 7 órakor az alsóvárosi ferences templomban a Viktória Kamarakórus előadásában felcsendül Vajda János Két motetta című kórusműve. A darab ősbemutató, a szerző a város felkérésére komponálta meg művét. A hangversenynyel egy időben olasz tiszteletbeli konzulátust avatnak a Dugonics téri Olasz Kulturális Központban. Az új intézmény Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyében igyekszik majd elősegíteni a magyar-olasz kapcsolatok szorosabbá tételét. A konzuli tisztséget Pál József, a Szegedi Tudományegyetem olasz tanszékének vezetője látja el. Az ünnepségen beszédet mond Botka László és fíaolo Guido Spinelli, Olaszország budapesti nagykövete. A központban Gyulay Endre megyés püspök nyitja meg Takács Borbála Árpád-házi királyok és szentek üvegképcsarnoka című kiállítását. Holnap a városházán ünnepi közgyűlés keretében adják Zsigmond Vilmos filmoperatőrnek a díszpolgári címet, Agárdy Gábor színművésznek és Telegdy Gyula akadémikusnak a Pro Urbe-díjat, valamint Bottkáné Égető Mária orgonaművésznek, Gyüdi Sándor igazgató-karnagynak, Juronics Tamás koreográfusnak, Kiss Sándornak, a Szegedi Fonalfeldolgozó Rt. vezérigazgatójának és Molnár Imréné nyugalmazott tanítónőnek a Szegedért emlékérmet. A kitüntetettek tiszteletére orgonakoncertet rendeznek délután 4 órától a dómban, ami után 5 órakor A képek mestere címmel kollégánk, Hollósi Zsolt nyitja meg a Zsigmond Vilmos munkáságát bemutató, A képek mestere című fotókiállítást a Belvárosi moziban. Fél 6-kor az Erzsébet királyné-szobornál fát ültetnek a városnapi rendezvényekre érkező, uniós tagállamok magyarországi nagykövetei. Este 7-től a színházban a Tosca díszelőadását, a Belvárosi moziban pedig a Zsigmond fotografálta Bánk bán című operafilm díszbemutatóját tartják. Szombaton este 6 órakor Köszöntünk Európa címmel rendeznek komolyzenei koncertet az SZTE Zeneművészeti Főiskolai Karon. Este 9 órakor tűzijátékkal kezdődik a Móra Ferenc Múzeum előtt a városnapi utcabál. A hét végén első alkalommal rendezik meg Szegeden a Testvérvárosok Sportfesztiválját. MEGYEKARNEVAL A testvérvárosok és a testvérmegyék bevonásával megyekarnevált szerveznek Szegeden szombaton délután hazánk európai uniós csatlakozásának megünneplésére. A fesztiválon elsőként Csongrád megye hét kistérségének táncosai, zenészei vonulnak fel három órától a megyeházától egészen a Móra Ferenc Múzeum előtt felállított Európa-szinpadig. A színpadon délután négy órától a testvérvárosok és testvérmegyék művészei is bemutatkoznak. Május 21-e helyett június 10-én lesz a felújított gőzfürdő műszaki átadása A csúszás ára 20 millió A vállalt határidőnél három héttel később kezdődhet meg a szegedi gőzfürdő műszaki átadása - egyezett meg az önkormányzat és a ZÁEV Rt. A fővállalkozó ezért csaknem 20 millió forint értékű pluszmunkát végez el. Bebizonyosodtak a szakemberek előrejelzései: a szegedi gőzfürdő másfél milliárdos rekonstrukcióját fővállalkozóként végző Zalai Általános Építő Vállalat (ZÁÉV) Rt. nem képes tartani a harmadik, a május 21-ére kitűzött átadási határidőt sem, holott alig egy hónapja még azt ígérte: erre az időpontra kész a műszaki átadásra. A cégvezetése a napokban tárgyalásokat folytatott az önkormányzattal, és megegyezés született az átadás új dátumáról. Eszerint a ZÁEV Rt. három hét haladékot kap, és június 10-én kezdődhet meg a fürdő műszaki átadása. A ZÁEV nem kapja ingyen a három hetet, ezért közel 20 millió forint értékű pluszmunkát kell elvégeznie. - Ezek a munkálatok szükségesek ahhoz, hogy az Anna-forrásra alapozott minőségi fürdőszolgáltatás elviselhető költségekkel működjék - fogalmazott Bánáti Antal. A Fürdővizek Szeged Kft. igazgatója elmondta: a forrásvizet összegyűjtő tároló, egy úgynevezett megszakító tartály, illetve víztisztító berendezés készül el a pluszmunkában. Bár a műszaki átadás határideje három héttel eltolódik, hosszú távon a fürdőzők számára mégis előnyös, hogy így kedvezőbb áron vehetik majd igénybe a fürdő szolgáltatásait, mivel csökkennek az üzemeltetés költségei. Bánáti Antal hozzátette: a fővállalkozó ígérete szerint a műszaki átadás megkezdésének napján, azaz június 10-én legalább egy medencében már fogadnak egy iskolás csoportot, a végleges üzembe helyezési határidő azonban június 30. KÉRI BARNABÁS Politikai érdekektől sem volt mentes a Városkép-ügy'állítja a volt igazgató Katona András: Vesszőfutásom története Pusztán saját presztízsét óvta az ügyészség, amikor vádat emelt ellenem, a vádiratokban eredetileg szereplő összeg mindössze tízezred része, 750 ezer forint miatt - állítja Katona András, a Városkép Kft. volt igazgatója. - A 750 ezer forint tízezred része a 7,5 milliárdnak. Az ország korábban listavezető összegű bűnügye az idők folyamán közönséges tyúkperré silányult. Ami mégis kiemeli ezek sorából, az a politikai háttér. Egyedül ez lehet a magyarázata, hogy az ügyészség három év után nem akar vádemelés nélkül kiszállni egy olyan eljárásból, amelyet 7,5 milliárd forintos csalás miatt indítottak. Ez viszont már egy másik kérdést vet fel: a presztízsét - írja abban a tájékoztató anyagban Katona András, amelyben az ellene indított vizsgálat részleteit tárja fel. A Városkép Kft. egykori igazgatója ellen az önkormányzati tulajdonú cég privatizálásának körülményei miatt Csapó Balázs a Szegedért Egyesület elnökeként tett feljelentést 2001 szeptemberében. Katona ellen első fokon idén január 12-én, másod fokon április 15-én szüntették meg a csalás miatt indított eljárást, bizonyítottság hiányában. A szegedi önkormányzat bejelentette: pótmagánvádat nyújt be. Katona András tegnap annak apropóján beszélt az ügy részleteiről, hogy a megyei főügyész vádemelésre kötelezte a városi ügyészséget 750 ezer forintos Katona András úgy véli, még korai dönteni a feljelentővel szembeni válaszlépésről Fotó: Frank Yvette hűtlen kezelés miatt, ezt az öszszeget Katona teniszbérletre és nyelvtanfolyamra költötte. A volt igazgató elmondta: három éven keresztül meghurcolták, rabosították, azaz ujjlenyomatot, génmintát vettek tőle, lefényképezték, házkutatást tartottak nála és bevonták az útlevelét. Állítása szerint a vizsgálatban részt vevő hatóságok több hibát is vétettek, megkérdőjelezte a szakértők szakmai hozzáértését. Szerinte Csapó gazdaságilag is ellenérdekelt volt, hiszen maga is meg akarta venni a Városképet. Katona András több, az üggyel összefüggő kérdést is föltett a részleteket taglaló dokumentumban. - Szabad-e bármely hatóságnak bármely, a szakma körén kívül eső szempontot, pláne politikai érdeket presztízs okokból érvényesíteni? Lehet-e kárvallottja politikai érdekharcoknak, eltérő politikai nézeteknek a „kisember"?-kérdezi. A Városkép Kft. megvádolt egykori igazgatója szerint még korai arról dönteni, tesz-e válaszlépést a feljelentő ellen. K. B. Népszavazás lesz a kórház-privatizációról Az országgyűlés hétfőn úgy döntött, népszavazást írnak ki az egészségügyi privatizációról. A referendumot a Munkáspárt kezdeményezte, és mintegy 240 ezer hiteles aláírást gyűjtött össze. A szakemberek örülnek e népszavazásnak. A Munkáspárt, a Baloldali Front-Munkás Ifjúsági Szövetség és a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom által benyújtott népszavazási kezdeményezés érvényes aláírásainak száma meghaladta az alkotmányban előírt mennyiséget. Az országgyűlés ezért hétfőn napirendre tűzte a kezdeményezést, és vita nélkül, csaknem egyhangúlag döntött az egészségügyi privatizációról szóló népszavazás elrendeléséről. A határozat közzététele után nyolc napon belül bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat panaszával. Az Alkotmánybíróság soron kívüli döntéssel vagy továbbítja, vagy megsemmisíti a határozatot, amelyet három napon belül át kell küldeni Mádl Ferencnek. A köztársasági elnök 15 napon belül, illetve ha jogorvoslati kérelem érkezik, akkor annak elbírálását követően 15 napon belül kiírja a népszavazás időpontját, 90 napon belüli időpontra. A kórháztörvény már a kezdetekkor nagy szakmai és politikai ellenállásba ütközött. Az orvosok azt kifogásolták, hogy ez nem a magyar egészségügyi dolgozók tulajdonlását segíti elő, hanem a multicégeket támogatja abban, hogy megszerezhessék az egészségügyi közvagyont. Kifogásként merült fel az is, hogy magántulajdonosok extra pénzt szedhetnének a szolgáltatásokért, így pedig sokan előbb-utóbb kiszorulnának az ellátásból. Az országgyűlés tavaly júniusban mégis elfogadta az új jogszabályt. Azt Mádl Ferenc köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek, azonban a honatyák még aznap ismét megszavazták a törvényt. Az Alkotmánybíróság decemberben végül megsemmisítette a kórháztörvényt. A népszavazás tehát tulajdonképpen egy olyan törvény megsemmisítéséről szól majd, amely már fél éve nincs hatályban. Hajnal Ferenc, a Csongrád Megyei Orvosi Kamara elnöke úgy fogalmazott, állampolgárként és tisztviselőként is megnyugvással és elégedettséggel fogadja a népszavazást. Hozzátette: az már más kérdés, hogy az egészségügyi dolgozók jövedelme és munkakörülményei nem csupán azon múlnak, hogy ki a tulajdonos. A kamaraelnök egyébként elmondta: a kórháztörvényt az eredeti formájában valószínűleg nem nyújtják be még egyszer, hiszen egy másfajta rendszer már kidolgozás alatt áll. Nárai György, a szegedi kórház főigazgatója úgy gondolja, az egészségügyi ellátás biztosítása elsősorban állami feladat, az intézmények vezetését pedig meg kell hagyni a szakmának. Ugyanakkor szükséges a tőkebevonás is, anélkül ugyanis az egészségügy nem tud kilábalni jelenlegi helyzetéből. Az igazgató úgy gondolja, normális esetben a népszavazásnak azt az eredményt kell majd hoznia, hogy az ország privatizációellenes. A kórházak magánosítását egyébként az államháztartási törvény és az önkormányzati törvény több mint egy évtizede lehetővé teszi. Már vannak is kezdeményezések, amelyek a működtetést magánkézbe helyeznék, de úgy, hogy a biztosítással rendelkező betegeknek a kezelés továbbra is ingyenes marad. Ilyen például a kiskunhalasi kórház, amely nemrégiben közhasznú társaság lett. TÍMÁR KRISZTA Megnyitják az Esélyek Házát A Szegedi Ifjúsági Házban ma délután két órakor ünnepélyes keretek közt nyitják meg az Esélyek Házát, ezen belül a Csongrád megyei esélyegyenlőségi koordinációs irodát. A megnyitó díszvendége Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter. Beszédet mond Botka László polgármester és Ott József, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke. Ezt követően számos szervezet, így a Cigány Oktatási Egyesület, az Értelmi Fogyatékosok Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szervezet, a Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesületének képviselője tart előadást. A csúszás miatt a fővállalkozó többletmunkát végez Fotó: Gyenes Kálmán