Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-20 / 117. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. MÁJUS 20. «MEGYEI TÜKÖR** 3 A szerb fuvarosok a magyar úthasználati díj ellen demonstráltak Elállták az utat Horgoson Összetorlódott kamionok a szerb-montenegrói-magyar határ horgosi oldalán Fotó: Karnok Csaba Tiltakozásul a szerb-montenegrói kamionosokkal szemben május elsején bevezetett 240 eurós úthasználati díj miatt a fuvarosok tegnap délután szerb oldalon, Horgosnál elállták a tehergépkocsik sávját. A leghátul állók egyébként nem tudták, miért nem halad a sor. Szerda délután egy órakor még semmi sem látszott a készülődő kamionos demonstrációból. A szerb-montenegrói-magyar határ innenső oldalán senki sem hallott az akcióról. Sőt a túloldalon sem. A biztonság kedvéért továbbmentünk Szabadka felé, ám az utat sehol sem torlaszolták el kamionok. A szerb-montenegrói kamionosok azért döntöttek úgy, hogy megbénítják a forgalmat Kelebiánál és Horgosnál, mert a magyar hatóságok május l-jétől 240 euróra (oda-vissza 480) emelték az úthasználati díjat a Magyarország területén áthaladó, 12 tonnánál súlyosabb szerb-montenegrói tehergépjárművek számára, miközben a horvát és boszniai kamionoknak maradt a régi díjszabás, azaz a 240 eurónak kevesebb mint a tizede. A figyelmeztető útblokádról kedd délutáni ülésén döntött a Medjunarodni Transport (MT) nevű szerb-montenegrói egyesület, amely nemzetközi fuvarozás-. sal foglalkozó cégeket képvisel. Nedjo Mandic, az MT elnöke a Magyar Távirati Irodának elmondta, a személygépkocsik forgalmára fenntartott sávot szabadon hagyják. Szabadka felé félúton egy kamionparkolóban négy török rendszámú kamion sofőrje kávézott az egyik jármű oldalából kihajtott rögtönzött asztalon. Elmondták, nem hallottak a demonstrációról, de nem is érdekli őket. A határon Horgosnál a Szabadkai Televízió munkatársai forgattak volna a blokádról. Juhász Zoltán szerkesztő-riporter egy kisebb csoportra mutatott, mondván, ők próbálják rábírni a kamionosokat arra, vegyenek részt a tüntetésen - egyelőre sikertelenül. Immár ismét Magyarországon, A VÉGSŐKIG KITARTANAK Nedjo Mandic, a Medjunarodni Transport (MT) elnöke szerint az új díjszabás, a forint—euró átváltással járó veszteséggel együtt elviselhetetlenül nagy terhet ró az amúgy Is súlyos pénzügyi gondokkal küszködő szerb-montenegrói fuvarozókra, akik eddig átlagban 2500-3000 ezer forintot fizettek a Magyarországon való áthaladásért. A elnök szerint diszkriminatív döntésről van szó, mivel egyetlen európai uniós ország sem vezetett be a szerb-montenegrói fuvarozókkal szemben ilyen magas díjtételeket, ráadásul az új magyar díjszabás nem vonatkozik egyetlen más volt jugoszláv tagköztársaság fuvarozóira sem. Az MT három hetet ad a két szaktárcának, hogy megfelelő megoldást találjon a gondokra. Ha addig nem sikerül egyetértésre jutniuk, akkor követeléseik teljesítéséig a szerb-montenegrói fuvarozók lezárják a kelebiai és a horgosi határt. Röszkén a TV2 stábjával arra vártunk, hátha történik valami. Egy óra elteltével egy vámos anynyit közölt: „Uraim, hogy ne várjanak hiába, szerb oldalon egy kamion keresztbe állt az úton." Újra Horgosra mentünk. Egy kamion valóban elállta az utat, mögötte néhány másik várakozott. Az egyik jármű árnyékában a hűvösben egy karton üdítő állt. Az engedély szerint az „ellenállók" este hétig demonstrálhattak. Négy órára tizenegy jármű torlódott fel. A sofőrök hozzászoktak a várakozáshoz. Az utolsó előtti teherkocsi vezetője nem is hallott a demonstrációról. Azt hitte, a szerb határőrök nem engedik át a sorban elöl állókat. - Hiába keltem hajnali háromkor. A Szeged és Csantavér közti 40 kilométeres távolságot így három nap alatt teszem meg - panaszolta Ősz Perge Ferenc, majd amikor elmondtuk neki, miért nem halad a sor, annyit tett hozzá: „Hol vannak a főnökök, akik kitalálták ezt az egészet, tiltakozzanak ők! Ne én, a melós szenvedjek ezzel is." A. T. J. Béke borainkra T. HÁMORI FERENC „A bornak tradíciója van, kultúrája van, mindene van, ezért lehet róla sokat beszélni. Vagy csak fecsegni. De ilyenkor persze nem téma az alkoholizmus, sem a mezőgazdaság ilyen-olyan helyzete. Ahogy az elegáns éttermekben sem emlegetjük az éhséget" - fejtegeti egy helyütt Esterházy Péter író, a Magyar Borkollégium tagja. Esterházy nagy tekintély, veretes figura még a borbarátok között is - évtizede írja a Borkalauz előszavát -, megérteném magam, ha kicsit feszengve, egyik lábamról a másikra nehézkedve szállnék vele vitába, mondván, ha orvos barátommal nyitunk ki egy Vesztergombi-féle sillert, legott és lelkiismeretesen figyelmeztet, az egészséges ember mája napi 7-8 deci pecsenyebor lebontását képes károsodás nélkül elviselni. Amikor meg borász és/vagy kistermelő kínál italával, óhatatlanul türemkedik előtérbe keserv a mezőgazdaság ilyen-olyan helyzetével összefüggésben. A vasárnap estig tartó szegedi borfesztivál hosszú asztalainál a bará ti társaságok többsége azonban borítékolhatóan nem terhek magát fajsúlyos problémák boncolgatásával - hiszen a bor talán legfontosabb tulajdonsága, hogy szabadság érződik benne. Vagy körülötte. Az ömapos borozgatási kurzus a helyi, haladó hagyományoknak megfelelően nyilvánvalóan az élvezetek jegyében zajlik: egyre többen tudják, milyen pompás érzés gyönyörködni mondjuk egy jófajta muscat ottonel halványsárga színében, mit jelent érteni a borkóstolás csízióját, várni kíváncsian, amint az első kortyot körbejártatva a szájban a nyelv két oldalán a receptorok előbb élesen, határozottan jelzik a savas zamatokat, hogy aztán a mélyebb, nemesebb aromák óvakodjanak elő. És mindeközben persze jut idő sorsfordító kérdések tisztázására is, hogyaszongya aki sok bort iszik, az tovább él, illetve azért él tovább, hogy sok bort ihasson. Majd kijut az egymásnak szánt jó tanácsokból is, mint például barátot bor közt, bort sajt után, lovat istállóban, leányt bálban ne válassz. Végül pedigközmegegyezés születhet arról, hogy a kólát, a tejet, netán a csapvizet még véletlenül sem övezi a boréhoz hasonló mítosz, továbbá felebarátunkat sohasem holmi szódázgatás Ide! borozgatás) kilátásba helyezésével csábítjuk el némi őszinte diskurzusra. Szóval, béke borainkra! Az elnök reméli, most nem vonul ki az ellenzék Ma folytatódik a félbeszakadt ülés Ma reggel nyolctól folytatódik a megyei közgyűlés ülése, amely április 29-én szakadt félbe. Akkor a konzervatív frakció azért vonult ki az ülésteremből, mert nem sikerült elérni, hogy a főjegyzővel szemben azonnal induljon fegyelmi vizsgálat. A jobboldali képviselők távozása után a testület határozatképtelenné vált. Amikor az új ülés időpontját kitűzték, az interneten is megjelent a meghívó, amelyben három új napirendi pont, többek között a főjegyző felmentéséről szóló előterjesztés címe is olvasható volt. Információink szerint a közgyűlés frakciói azóta egyeztetnek az ügyben. Lapunk kérdésére tegnap Frank József, a közgyűlés elnöke azt válaszolta, reméli, hogy ezúttal nem szakad félbe az ülés, és bízik abban, nem dolgozott hiába az elmúlt napokban azon, hogy a korábbihoz hasonló helyzeteket elkerüljék. Azt is elmondta, többek kérésére döntött úgy, hogy az ülést a szokásos kilenc óra helyett egy órával korábban kezdik el; a megyei önkormányzat négy külföldi delegációt fogad, és több képviselőnek is megszaporodott a teendője, ezért célszerű hamarabb elkezdeni a munkát. APEH-határidők A mai nap az utolsó befizetési határidő a havi bevallásra kötelezettek számára: az előző havi adót, ideértve a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást is teljesíteni kell. Május 20-a egyben bevallási és befizetési határidő a havi és gyakoribb áfa, valamint a játékadó tekintetében is. A bevallásokat postai úton, vagy személyesen az igazgatóságon a hétköznapokon szokásos ügyfélfogadási időben lehet benyújtani. Idén a társasági adóbevallásokat június 1-jéig kell beadni. A patikus dönthet Folytatás az 1. oldalról Szirtesi Zoltán hozzátette, a helyettesítés lehetősége eddig is adott volt: ha az orvos nem jelölte be a recepten, hogy a készítmény nem helyettesíthető, akkor a patikus adhatott más gyógyszert, ha a recepten szereplőből nem volt raktáron. - Akkor mi feleslegesek leszünk? - fakadt ki Kelemen Katalin háziorvos, amikor megtudta, mit terveznek a minisztériumban. Majd hozzátette: reméli, nem vezetik be ezt a rendszert. A patikusok szintén átgondolatlannak tartják a tervezetet. Vangelné Forgács Judit, a szegedi Aranykehely Gyógyszertár megbízott vezetője szomorúnak nevezte, hogy felmerült: ezután olcsóság alapján kell majd gyógyszert választani. Tapasztalatai szerint egyébként a betegek ragaszkodnak jól bevált piruláikhoz, így az esetek 99 százalékában nem fogadják el a helyettesítést más készítménnyel. A rendszer bevezetése új receptek, új formulák kialakítását kívánná, ami rengeteg pénzkiadást jelent, és valószínűleg minden ugyanúgy működne tovább, mint eddig. Lacsán Péter, a szegedi Sas patika vezetője úgy tudja, hasonlóval már külföldön is próbálkoztak, ám ott sem vált be. Véleménye szerint a hatás eldöntése nem a patikusok feladata. A nem receptköteles termékeknél természetesen gyakran ajánlanak hasonló készítményeket összehasonlításra, de vényre kapható gyógyszereknél túl nagy a felelősség. Ha ugyanis a beteg rosszul reagál a készítményre, a patikuson kérik majd számon. Arról nem is beszélve, hogy ezzel tovább nőne a patikákban a várakozási idő, csupán azért, mert a betegnek kell majd döntenie olyasmiről, amihez nem ért, vagyis hogy elfogadja az ajánlott gyógyszert vagy sem. TÍMÁR KRISZTA Aláírták a szegedi önkormányzat szándéknyilatkozatát a Pick megvásárlására Tülajdonrészt venne a város Sikerrel zárultak a Bábolna Rt. és a szegedi önkormányzat közötti tárgyalások: tegnap a városháza házasságkötő termében a felek ünnepélyesen aláírták azt a szándéknyilatkozatot, amelynek értelmében Szeged ötszázalékos tulajdonrészt szerez a Pick megvásárlására létrehozott agrárholdingban. Több mint szándéknyilatkozat az, amit az önkormányzat aláírt - fogalmazott Botka László polgármester tegnap azt megelőzően, hogy kézjegyével látta el az okiratot -: egyértelmű akarat a város részéről a Pick Szeged Rt. hosszú távú fejlesztése érdekében. A közgyűlés teljes egyetértését nyilvánította ki azzal kapcsolatban, hogy a város szerepet vállaljon a Pick stabil működésében, s a polgármester ezzel a biztos háttérrel tárgyalhatott Velez Zoltánnal, a Bábolna Rt. elnökével. Botka kifejtette: nyugat-európai példák is azt bizonyítják, hogy stratégiai jelentőségű céget azok működtethetnek hatékonyan, akik érdekeltek a fejlesztésében. A szegedi önkormányzat tegnap arról írt alá szándéknyilatkozatot, hogy ha sikerrel jár a Bábolna Agrárholding Rt. törekvése a Pick megvásárlására, akkor névértéken 5 százalékos tulajVelez Zoltán és Botka László. Szeged az első aláíró Fotó: Schmidt Andrea donrészt vásárol, s az elkövetkező két évben újabb 5 százalék áll a rendelkezésére. Továbbá 15 millió forintos kölcsönt is nyújt a társaságnak. A város garanciákat kapott arra, hogy a Pick székhelye Szegeden marad, a dolgozók munkahelyét megőrzik. Az önkormányzat nem törekszik irányító szerepre, de felügyelőbizottsági tagsággal úgy a Pickben, mint az agrárholdingban rajta tartja a szemét a történéseken. Velez Zoltán, a Bábolna Rt. elnöke elmondta, nem volt egyszerű dolog egy önkormányzattal tárgyalni, de kénytelen volt tudomásul venni, hogy a városnak más érdekei lehetnek, mint egy cégnek. Hivatkozott arra, hogy a Pick megvásárlásával évszázados értékeket őriznek meg, utalva arra, hogy a Bábolna Rt. is régi, 1789-es alapítású. A 80 milliárd forintos éves forgalommal rendelkező cég csak a katalizátor szerepét szeretné betölteni mindaddig, amíg a termelőket, beszállítókat meg nem nyerik, majd fokozatosan kivonul az agrárholdingból. Hozzátette: szeretné, ha a részvények 75 százaléka a termelők kezébe kerülne. Ezt azon a zártkörű fórumon is kifejtette, amelyet a városházi ceremóniát követően a Novotelben rendeztek meg termelők, beszállítók számára. Információink szerint több közepes nagyságú üzem is aláírta a szándéknyilatkozatot. F.K. AZ AGRARH0LDING A Bábolna Agrárholding Rt. május 12-én jelentette be. hogy megvásárolná a Picket A 100 millió forintos törzstökévei a Bábolna Rt által alapított társaság bankhitelből fizetne ki a vételárat amelyhez kormánygaranciára van szüksége. A hitel fedezetét maga a Pick jelentené. Az agrárholding célja, hogy minél több, elsősorban sertéstermelöt vonjon be a tulajdonosi körbe. A Bábolna Rt. haszna a tranzakcióban közvetett: a két vállalat egymást erősítheti.