Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-18 / 115. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL NAPI MELLEKLETEK Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA BiniBHSMH SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. MÁJUS 18. TAVALY 1 MILLIÓ DARAB FORGALOMBAN LÉVŐ BANKJEGYRE 36 HAMISÍTVÁNY JUTOTT Trükkök a pénzhamisítók ellen WWW.DELMAGYAR.HU Draskovics Tibor 2010-re véli reálisnak az euró magyarországi bevezetését, és a kormány, bár dönthetett volna a 2009-es bevezetés mellett is, hallgatott pénzügyminiszterére. Addig azonban forinttal fizetünk. Az azonban nem mindegy, hogy hamis vagy igazi forinttal. MUNKATÁRSUNKTÓL Az új forintbankjegy-sorozat hamisításának 2001 óta tartó stagnálását követően 2003-ban a forintbankjegyek hamisítása csaknem kétszeresére nőtt. E növekedés ellenére a hamisítás mértéke a készpénzforgalom biztonságát nem veszélyezteti. 2003-ban 1 millió darab forgalomban lévő bankjegyre 36 darab hamisítvány jutott, ami európai összehasonlításban átlagosnak tekinthető. Nyolcezer hamis bankjegy A helyzet „veszélyességét" mindenki könnyen meg tudja ítélni, ha arra gondol, hogy a saját környezetében, családi, baráti, ismerősi körben mikor hallott arról, hogy valakit hamis bankjeggyel becsaptak. Kevés kivételtől eltekintve vélhetően sohasem. Az elmúlt évben mégis „gazdára" talált több mint nyolcezer hamis bankjegy. A színes sokszorosító eszközök megjelenését megelőző, 1946 óta eltelt évtizedek elkényelmesítették a pénztárosokat és a lakosságot is. Napjainkra sajnos meg kell szoknunk, hogy a bankjegy már nemcsak portrét és hátoldali képet tartalmazó, értéket képviselő nyomtatvány, hanem a művész és a mérnök együttműködésének terméke, amely az említett motívumokon túl biztonsági elemek rendszerét is tartalmazza. Ezek az azonosító jelek azonban csak akkor érnek valamit, ha ismerjük és ellenőrizzük azokat. Egy, még az euró bevezetését megelőzően Hollandiában készült felmérés szerint az átlag holland állampolgár a guldenbankjegyeken könnyen azonosítható mintegy tíz biztonsági elemből 1,3-at ismert. Ilyen felmérés nálunk nem készült ugyan, de az egyes hamisítási esetekből leszűrhető tapasztalat az, hogy mi sem állunk jobban. Pénztárcánk tartalmának legfeljebb a közelítő értékével vagyunk tisztában, míg készpénzünk valódiságára alig fordítunk figyelmet, akár kapjuk, akár kiadjuk. Gondoljunk csak például arra, hogy milyen körültekintőek vagyunk vásárlásaink során a két-, háromszáz forint értékű élelmiszerek szavatosságát illetően, majd ezt követően mennyire könnyedén cserélnek gazdát a több ezer forintos értéket képviselő bankjegyek. Hogyan ellenőrizzünk? A forintbankjegy-sorozat nemzetközi összehasonlításban is korszerűnek tekinthető, a rajta lévő biztonsági elemek rendszere mind a hivatásos pénztárosok, mind a laFigyelmesen nézze meg a képet! Az egyik egy hamisított tízezerforintost, míg a másik kettő egy igazit mutat be. Ön szerint melyik a hamis? kosság számára több lehetőséget is kínál az ellenőrzésre. A hétköznapi vásárlási helyzetekben természetesen nem analitikus vizsgálatok elvégzésére van szükség, hanem mindössze a mindenkitől elvárható mértékű gondosságra. Segédeszköz nélkül, tapintással ellenőrizhetők a bankjegyek meghatározó nyomatai (portré, értékjelzések, hátoldali kép stb.), melyek a papírból kiemelkedő festékrétegnek köszönhetően egy körömreszelő felületéhez hasonlatosak. A bankjegyet felemelve, fény felé tartva, átnézetben több dolgot is ellenőrizhetünk. A legfontosabb az árnyalatos portré vízjel, amely a papírvastagság különbségének köszönhetően sötétebb és világosabb tónusok fokozatos átmenetével jellemezhető. Érdemes egyszer otthon pár percet szánni az egyes címletekben lévő vízjelképek megtekintésére, egyrészt azért, mert szépek, másrészt hasznos lehet a hétköznapokban. Keresse a H betűt! Ugyancsak átnézetben ellenőrizhető az illeszkedőjel, vagyis azok a bankjegy elő- és hátoldalára nyomtatott, önmagában értelmetlen ábratöredékek, melyek pontos nyomtatás esetén H betűvé egészítik ki egymást. A bankjegyeket fény felé tartva, sötét vonalként látszik a papír belsejében lévő biztonsági szál, amelynek felületén, ha figyelmesen szemléljük, apró betűkkel a Magyar Nemzeti Bank felirat olvasható. Találunk a papírpénzeinken olyan biztonsági elemeket is, amelyek ellenőrzéséhez elegendő a bankjegyeket kézben tartva kissé megdönteni, és máris a rátekintésünk megváltozott szögétől függően más és más információt nyerhetünk. Az egyik mozgatással egyszerűen ellenőrizhető biztonsági elem a kétezerforintossal kezdődő magasabb címletek előoldalán található holografikus fóliacsík, amelynek felületén váltakozva látható a köztársasági címer vagy az MNB betűk. A csík bal oldalán apró, fémes betűkkel a számmal írt, ismétlődő értékjelzés olvasható (például 2000 vagy 5000 stb.). A 2000-ben és azt követően kibocsátott ezerforintoson, a 2001-től kibocsátott ötszázforintoson az előoldal bal felső részén, a húszezerforintoson a hátoldalon olyan különleges, színváltó festékkel készült nyomatokat (OVI) találunk, amelyek a mozgatás során kaméleonszerűen változtatják színüket bíborról barnára vagy aranyról zöldre. Aki további információkra is kíváncsi a pénzeinkről, bőségesen megtalálja azokat a Magyar Nemzeti Bank honlapján (www.mnb.hu), illetve az MNB Látogatóközpontjában. 'síuieg e zuad osdazotf e :esep|o3auj Auaxrfajda^ v AZ UNI0S CSATLAKOZASSAL ALAPOSAN MEGVÁLTOZTAK A MUNKAVÉDELMI ELOÍRÁSOK Munkabiztonsági szakértő is kell Vásárhelyen az idén három halálos munkahelyi baleset is történt FOTÓ: TÉSIK ATTILA Ebben az esztendőben már négy munkahelyi baleset végződött halállal Csongrád megyében: egy Szegeden, három Vásárhelyen. Ez utóbbiak közül kettő az építőiparban. Egy sándorfalvi testvérpárt pedig Zalaszentgróton ért végzetes tragédia, miközben egy víztermelő kutat javítottak. Legutóbb tegnap zuhant le egy villanyszerelő Kistelek közelében munka közben, és súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Egy május elsején életbe lépett rendelet munkabiztonsági szakember alkalmazását írja elő. - Nincsenek teljesen felkészülve a munkáltatók arra a jogszabályi változásra, mely Magyarország uniós csatlakozásakor lépett érvénybe mondta lapunknak Sódar László műszaki szakértő. A Precíz Kft. ügyvezető igazgatójának tapasztalatai szerint leginkább az építőiparra jellemző, hogy nincsenek felkészülve a megváltozott személyi, tárgyi feltételekre. Május elsején lépett életbe, de még 2002 februárjában jelent meg az építőipari munkahelyek minimális munkavédelmi előírásait tartalmazó rendelet, mely előírja a biztonságos és egészséges munkahelyek megteremtése érdekében a koordinátor foglalkoztatását. Ezt a tevékenységet munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti. - Az ilyen szakember munkáját már a kiviteli tervezés során igénybe kell venni - hívta fel a figyelmet Sódar László -, nem csak a konkrét munkavégzés idején. Feladata a munka- és egészségbiztonsági előírások összefogása. Ám azok betartásáért a továbbiakban is az építésvagy művezetők felelnek. Az új rendelet értelmében be kell jelenteni az építkezést a megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségnél, ha annak időtartama meghaladja a 30 napot, és húsz főnél többet foglalkoztatnak rajta. Akkor is bejelentésköteles, ha az időtartalma eléri az 500 úgynevezett embernapot, azaz ha ugyan kevesebb mint húszan dolgoznak a területen, de öszszeadva munkavégzésük idejét, ötszáz napig dolgoznak. A munkáltatóknak foglalkozás-egészségügyi szakembereket is igénybe kell venniük. Munkavédelmi képviselőt kell választani azoknál a cégeknél, ahol legalább ötvenen dolgoznak. A munkavédelmi képviselő (akinek megválasztására 6 hónapos türelmi idő áll rendelkezésre) a dolgozók munkavégzéssel kapcsolatos érdekképviseletét látja el, társadalmi munkában. - Nem várható jelentős változás mindaddig, amíg a dolgozókban nem alakul ki egészséges veszélyérzet - hangsúlyozta Sódar László. A 15 éves Precíz Kft. munka-, tűz- és környezetvédelem mellett gépvizsgálatokkal is foglalkozik, s komplex szaktanácsokat ad, felhasználva szakemberei tudását és tapasztalatát. A cégvezető szerint a megváltozott körülmények között még nagyobb lett a jelentősége annak, hogy kire bízzák ezeket a feladatokat a munkaadók. Ha ugyanis nem megfelelő felkészültségű szakembert bíznak meg, akkor annak komoly anyagi következményei is lehetnek. A rendelet megszegői ugyanis jelentős, akár tízmilliós bírsággal is sújthatok. - Olyan sok jogszabályt kell betartani, hogy az megfelelő szakértő nélkül egyszerűen követhetetlen - tette hozzá Sódar László. B. K. A.