Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-18 / 115. szám

Kedd, 2004. május 18. GYÓGY-ÍR 9 A KÉSZÜLÉK ALKALMAS ÉREREDETŰ ELVÁLTOZÁSOKNÁL ÉS GYULLADÁSOKNÁL Lézerrel kezelik a bőrt Gyors, fájdalomtól és mellékhatásoktól mentes az az új lézerterápia, amely több bőrgyógyászati elváltozást is hatékonyan kezel. Az értágulatok, vagy a rozácea már néhány alkalom után megszüntethető, a pikkelysömör pedig jól kezelhető a műszerrel. Az új, amerikai fejlesztésű lézerkészülékből Európában csak néhány darab létezik, hazánkban mindössze kettő. A borvirágos orr - A bőrgyógyászati problémákkal küszködő betegek természetesen mindig is olyan kezelést szerettek volna, melynek látható mellékhatásai nincsenek. A legtöbb ember meg sem teheti, hogy hosszasan kimaradjon a munkájából és a külvilágtól elzárva éljen, mert mondjuk az egész arcbőrét lehámlasztották. A lézerkezelés után azonban a páciens anélkül, hogy kellemetlenül érezné magát, nyugodtan sétálhat ki a rendelőből. Csupán alig észrevehetően lesz pirosabb a bőre a megszokottnál - magyarázta dr. Krizsa Judit, az egyik szegedi magánrendelő bőrgyógyász és kozmetológus szakorvosa. Attól függően, hogy a műszert milyen hullámsávra kapcsolják, különböző problémákat lehet vele kezelni. A lézerterápia eredményes egyrészt az éreredetű elváltozások gyógyításában: így az értágulat, az éranyajegyek, vagy az oly sok embert érintő rozácea megszüntetésében. A rozácea egy, általában a középkorű urakon és hölgyeken megjelenő arcpír, pattanásszerű képződményekkel. KéISMERETLEN ISMERŐSÖK K-vitamin Sok olyan vitamin van, amikről ugyan már hallottunk, de sem azt nem tudjuk, hogy miben található, sem azt, hogy milyen fontos élettani funkcióban segíti a szervezetet. Ilyen például a K-vitamin. A K-vitamint a zsírban oldódó vitaminok csoportjába soroljuk. Kevésbé ismert neve a fillokinon, amely a filum szóból (jelentése: levél) ered, és a fellelhetőségére is utal. Két fajtáját különböztethetjük meg: a Kl-vitamint a zöld növények, a K2-vitamint pedig a baktériumok állítják elő. Szervezetünkben elsősorban a véralvadáshoz szükséges, hiánya vérzékenységet, zsírfelszívódási és májfunkciós zavarokat okoz. A bélrendszerünkben élő baktériumok a szükséges mennyiségnek csak a felét képesek előállítani, és a táplálékkal bevitt K-vitamin is körülbelül ilyen arányban szívódik fel. A legfontosabb K-vitamin-források közé tartozik az összes zöld leveles zöldség és az ezekből készült főzelékek, a káposzta, a brokkoli, a paraj, a tejtermékek és a máj. sőbbi stádiuma az igen látványos borvirágos orr, mely az esztétikai kellemetlenségen túl a hideg, téli hónapokban fájdalommal is jár. Ép marad a bőr Másrészt a gyulladások terén is alkalmazható. A tinédzserek többségének sok gondot okozó hatalmas, csomós pattanások eltüntetésében is kiváló. A készülék ezenkívül a kézfejen, vagy tenyéren gyakorta megjelenő pikkelysömör megszüntetésében, illetve a műtéti és baleseti hegek korrekciójában is eredményes. - A hajszálértágulatokon például korábban nem is tudtunk igazán segíteni. Ha érösszehúzó kenőcsöket adtunk a betegnek, az enyhítette ugyan a problémát, de teljesen megszüntetni nem tudta. Ha elektromos űton zártuk el az ereket, akkor a tű nyomai maradtak meg, így ez sem volt tökéletes megoldás. A lézer viszont nem érinti, nem sérti a hámot, csakis az alatta lévő elváltozásokat kezeli. Ezáltal pedig ép marad a bőr - tette hozzá a bőrgyógyász. Nem mellékes az sem, hogy a lézerterápia mellé vagy után semmilyen gyógyszeres kezelést nem szükséges alkalmazni. Különösen azért, mert közismert, hogy egyre többen allergiásak a különböző antibiotikumokat tartalmazó krémekre és gyógyszerekre. Sokan a gyógykészítmények mellékhatásaitól félnek. Pedig a betegeknek gyakran évekig kell szedniük antibiotikumokat, vagy hormontartalmú készítményeket. Kevés kezelés Néhány esetben egy kezelés is elég a javuláshoz, de általában három vagy hatszori alkalom szükséges. A beavatkozások pedig alig tartanak pár percig. Ráadásul mindez teljesen fájdalommentes, ami szintén külön megnyugtató. PATAKFALVI DÓRA A szülők gyakran nagyon pontosan megállapíthatják gyermekükről, hogy az iskolára érett, illetve, hogy még nem. A helyzet néha kissé bonyolultabb. Minden kisgyermek többféle képességgel rendelkezik. Ezeknek a képességeknek a megfelelő ütemű fejlődése biztosítja azt, hogy a gyermek 6-7 éves korában sikeresen tudja elkezdeni az írás, olvasás és számolás tanulását. Ezek a képességek, pl. a figyelem, emlékezet, gondolkodás, észlelés és mozgás. Az iskolaérettségként egyéb fontos kritériumok is megjelennek. Ezekről ritkán beszélünk és még ritkábban figyeljük. Gyökereik a személyiségben és a nevelésben keresendők. Több tényező közül az önbecsülést és fegyelmezettséget emelem ki. Mindkét tényező fontos az iskolai munkában és később a társadalmi beilleszkedésben. Ha az önbecsülés megvan, a gyermeknél kialakul az alkalmasság érzése, a megfelelés és a tenni vágyás. Szorgalmas lesz és elvégzi feladatait. Ha nem alakítjuk ki a gyermekben az önbecsülést és megfelelő önértékelést, a tanuló önbizalma megcsappan, elégedetlen lesz. Ez a gyermek kényszeresen túlteljesít, vagy nem mer hozzáfogni semmihez. A környezetnek a gyermeket reálisán kell értékelnie, az ésszerűség határain belül döntési lehetőséget kell adnia és azt tiszteletben kell tartania. A fegyelmezetlen gyermeket még a szülőnek is nehéz elviselnie. Az iskolában az ilyen gyermek állandó kudarcnak van kitéve a pedagógusok és a társak részéről is. Néhány fontos „szabály" a fegyelemre neveléshez: - Legyünk következetesek a szabályozások betartásánál és ne a hangulatunk befolyásolja a fegyelmezési módunkat. - Jutalmazzuk dicsérettel a pozitív magatartást. - Legyenek a gyermeknek saját feladatai, melyekért felelősséggel tartozik. Ezek ne haladják meg a gyermek képességeit. A próbálkozásokat is el kell ismerni. - Mindig válasszuk szét a viselkedést, amelyet nem szeretünk, a gyermek személyétől, akit szeretünk. Ezt világossá is kell tenni számára. Vegyük revízió alá egy kicsit az iskolaérettségről kialakult nézeteinket és próbáljuk meg gyermekünket felkészíteni a legnagyobb próbatételre, az iskolára. FÜVES ZSUZSA GYÓGYPEDAGÓGUS A lézerterápia teljesen fájdalommentes FOTO: GYENES KALMAN NE A KÖNNYEBB MEGOLDÁST VALASSZA! A cumi és mellékhatásai Kisbabáknál elengedhetetlenül fontos a cumi használata, hiszen elhagyása a későbbiekben pöszeséget is okozhat. A tartós cumizás miatt viszont a nyelv előrecsúszik, és torz kiejtést okozhat. A fogak is deformálódhatnak, melyet később fogszabályozással kell korrigálni. A szabályos nyelés csecsemő- és gyermekkorban fokozatosan alakul ki, nagyrészt hatéves korig. Ha ezután fellép a nyelvlökéses nyelés, az már visszaesést jelent. Ebben az esetben a nyelv kicsúszik a két fogsor közé, s pöszeséget okoz. Szaknyelven interdentális szigmatizmusnak hívjuk, s leggyakrabban a sziszegő hangok (sz, s, zs, c, cs) ejtése közben fordul elő. A megelőzés érdekében hasznos lenne minden olyan tényezőt kiküszöbölni, mely a nyelvet tartósan elülső helyzetbe kényszeríti. Ilyen tényező lehet egy aprócska, ártalmatlannak tűnő tárgy, a cumi. Az értelmező szótár szerint: csecsemőknek szopogatásra való kis játékszerű kellék. Ha sír a baba, s nem érünk rá vele foglalkozni, könnyen a szájába nyomjuk a cumit. Bizony az is előfordult, hogy meg is cukrozták, hadd legyen még „finomabb". Ez volt azután igazi merénylet a majdani, vagy a meglévő fogak ellen. A kis kedvenc néha leesik a földre, s nincs mindig lehetőség arra, hogy lemossuk. A felületes letörlés pedig nem higiénikus. A tartós cumizás miatt a nyelv előrecsúszik, s a már említett torz kiejtést okozhatja. A fogak is deformálódhatnak, melyet később fogszabáHa lehet, ne szoktassuk rá gyermekünket a cumizásra FOTÓ: KISALFÖLD-ARCHÍVUM lyozással kell korrigálni. Ha lehet, ne szoktassuk rá gyermekünket erre a pótcselekvésre! Abban az esetben, ha már rászokott, minél előbb szoktassuk le róla. Ez a kis gumidarab nem old meg semmit, csak belefojtja a sírást vagy a szót a kis csemetékbe. Kellő odafigyeléssel, szeretetteljes neveléssel nem is lesz rá szükség. Amikor sír á kicsi, vigasztaljuk meg, keressük a sírás okát. Beszéljünk hozzá, mondjunk neki mesét. Ha tud már beszélni, kérdezzük meg, mi bántja. A cumit pedig „vigye el a kánya"! TEMESI MIHÁLYNÉ LOGOPÉDUS 0LVAS0SAR0K Az asztma álarcai Sok felnőtt asztmás úgy, hogy közben nem tud róla. Ők gyermekkorukban ténylegesen asztmás tünetektől szenvedtek, ám a későbbiekben „kinőtték" a betegséget, panaszmentessé lettek, ugyanakkor légzésvizsgálattal továbbra is kimutatható náluk a légutak túlérzékenysége, s kedvezőtlen külső körülmények között a szervezetben zajló változások újra kiválthatják a betegség tüneteit hívja föl a figyelmet dr. Uhereczky Gábor Asztmás a gyermekem című kötete, mely a SpringMed kiadó betegtájékoztató könyvei sorozatának keretében jelent meg. A téma fontosságára nemcsak a közelmúltbeli asztma világnap figyelmeztet, de az is, hogy újra itt a pollenszezon. Az úgynevezett szénanátha, az ételallergia, az ekcéma és az asztma: ugyanazon gyökerű allergiás tünetcsoport, s életkortól függően változhat. Legkorábban, az élet első hónapjaiban a táplálékallergia és az ekcéma jelentkezhet, egyéves kortól megjelenhet az asztma, iskoláskortól pedig a szénanátha, azaz allergiás nátha; az említett betegségek felnőttkorra is áthúzódhatnak. Az asztma és az allergia közötti összefüggések meglehetősen bonyolultak; kezdetben a kutatók azt gondolták, nagyon szoros összefüggés mutatkozik a háziporatkával szembeni allergia s az asztma között. Feltételezték tehát, hogy a háziporatka menynyiségének csökkentése hatékonyan csökkenti az asztmára való fogékonyságot is, a háziporatkával szembeni világméretű védekezés lesz az asztma szintén világméretű visszaszorításának kulcsa. Aztán kiderült: asztmások ott is vannak, ahol háziporatka nincs, ez esetben a különböző penészgombákkal szembeni érzékenységgel összefüggésben alakulhat ki. Ahol sem háziporatka nincs, sem penészgomba, ott háziállatok szőrével szembeni allergiához társulhat. Az említetteket tehát mindenképp távol kell tartani az asztmára hajlamos gyermektől, ugyanez vonatkozik az allergén növényekre is. (Dr. Uhereczky Gábor: Asztmás a gyermekem. SpringMed Kiadó) F. CS. Másképpen az iskolaérettségről Az iskolaérettséget sokféleképpen közelíthetjük meg. Az oktatási törvény megfogalmazása szerint a gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Az iskolai fegyelem kialakítása nagy próbatétel