Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-03 / 102. szám

HETFO, 2004. MÁJUS 3. «AKTUALIS" Nemzetünk története elevenedett meg az ópusztaszeri lézershow-n Együtt ünnepeltek a megyék Jobb érzés Mind a tizenkilenc magyar megye küldöttséggel képviseltette magát pénteken az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezett Szervusz Európa! ünnepségen. A szónoklatok, a kulturális műsorok után 2004 léggömb emelkedett a magasba, majd harangzúgás és lézershow köszöntötte csatlakozásunkat. Szinte egész történelmünk végigpörgött azon a lézershow-n, amellyel az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban köszöntötték szombaton hajnalban hazánk európai uniós csatlakozását. Királyok, jeles hősök vonultak el percek alatt az ámuló tömeg szeme előtt. Nem csupán a környék, hanem az egész ország képviseltette magát a péntek délelőtt kezdődött Szervusz Európa! elnevezésű eseménysorozaton. Tizenegy évvel ezelőtt tartották az első megyegyűlést Ópusztaszeren, ahol az ország született. Ezt a hagyományt elevenítették fel most is, mikor mind a tizenkilenc magyar megye küldöttsége részt vett az ünnepségen. - Honfoglaló elődeink után ismét szerét vesszük az ország dolgainak - idézte köszöntőjében Anonymus szavait Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke. Rengeteg vészterhes évszázad után végre elérkezett az a pillanat, amire régóta várt már egész Magyarország: ismét helyet kaptunk Európában. Szili Katalin, az országgyűlés elnöke szerint az unió átalakulóban van, ami azt jelenti, hogy egy átépülő hajó fedélzetére száll fel a tíz új tagállam, köztük mi is. - Az egységes Európában egyenrangú viszonyt kell teremteni a régi és az új tagállamok között, valamint arra kell törekednünk, hogy a Kárpát-medencében élő valamennyi honfitársunk is minél hamarabb csatlakozhasson az EU-hoz, országa megbecsült polgáraként - tette hozzá Szili Katalin. A munka végeztével egyre többen döntöttek úgy, hogy az emlékparkban köszöntik csatlakozásunkat. A péntek délutáni táncbemutatókra már hatalmas tömeg gyűlt össze. Egy aprócska fiú édesapját faggatta, vajon kik lehetnek azok az érdekes ruhába bújt emberek. - Ha jól nézem a műsorfüzetet, akkor román táncosok - próbált meg válaszolni csemetéjének az édesapa. Jól tippelt, mert a temesvári Bánátul Táncegyüttes is fellépett. A könnyed műfaj kedvelői sem maradtak szórakozás nélkül, erről a Back II Black és Hevesi Tamás gondoskodott. A látogatók jól tették, ha többször is felnéztek az égre. Ugyanis a magasban is produkciók kápráztatták el őket. A már említett lézershow-n kívül 2004 sárga és kék, vagyis Európa színeiben pompázó lufi emelkedett az emlékmű fölé. Éjfélkor megkondultak a harangok, jelezve, hogy hazánk is teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak. K.T. Erősödik a Vajdaságban a magyarellenesség Ahogy közeledett Magyarország uniós csatlakozásának dátuma, úgy érték egyre komolyabb atrocitások a vajdasági magyarokat. Menekültáradattól azonban nem kell tartani - erősítették meg a határ két oldalán. Balogh László szegedi MDF-es országgyűlési képviselő szerint a Vajdaságban újra felerősödött a magyarellenesség. A képviselő ezzel kapcsolatban a parlamentben azonnali kérdést is intézett Kovács László külügyminiszterhez, akitől azonban szerinte nem kapott egyértelmű választ. - Az utóbbi időben több vajdasági magyar politikust is életveszélyesen megfenyegettek. Csorba Bélának, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) alelnökének egy harminc centiméteres konyhakéssel „üzentek", Kasza Józsefre pedig az a szórványszerbek „forradalmi rögtönítélő bírósága" mondott ki „halálos ítéletet", amelynek tagjai korábban Zorán Gyingyicset is megölték- mondta Balogh László. Az ellenzéki országgyűlési képviselő hozzátette, a legtöbb veszély azonban a gyermekekre, a fiatalokra leselkedik. - Szinte mindennaposak a különböző megaláztatások. A szerbek tanítás után rendszeresen megvárják a magyar diákokat, akiket aztán sokszor megvernek. Eközben a magyar kormány és a külügyminiszter hallgat. A kabinetnek nincsen konkrét cselekvési programja az atrocitások elkerülésére - jegyezte meg az MDF-es politikus. - Tényszerűek Balogh László megállapításai, ugyanakkor a probléma koránt sem új keletű. Ez a fajta pszichikai nyomásgyakorlás gyakorlatilag Slobodan Milosevics eltávolítása óta tart, így volt időnk hozzáedződni - felelte lapunknak Csorba Béla, a VMDP megfenyegetett alelnöke. A vajdasági politikus hozzátette, azért nem lehetett erről korábban beszélni, mert amíg Kasza József miniszterelnök-helyettes volt, addig neki nem állt érdekében az, hogy ezen problémák nyilvánosságra kerüljenek. - Szerbia most éli a maga Trianonját. Ezt nagyon nehéz feldolgozni. Ráadásul nagyon sok szerb menekült érkezett az országba Horvátországból, akiket nagyon könnyű a szélsőséges jelszavakkal csatasorba állítani. Ezt a problémát sajnos nem lehet pusztán államhatalmi eszközökkel megoldani - vélekedett Csorba Béla. A VMDP alelnöke szerint még ebben a kiélezett helyzetben sem kell Magyarországnak vajdasági menekültáradatra számítania. Ezt erősítették meg Szegeden a bevándorlási és menekültügyi hivatalban is, ahol megtudtuk: egyáltalán nem nőtt a bevándorlók, menekültstátust kérők száma az ország csatlakozásával. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ MIÉP-esek Brüsszelben MUNKATÁRSUNKTÓL Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke pénteki szegedi fóruma előtt megtartott sajtótájékoztatóján közölte: két képviselője is lesz a MIÉP-nek az Európai Parlamentben. - A listavezető Hegedűs Lóránt református püspök mellett Farkas Lajos erdőmérnök is képviseli azt a 600 ezer magyart, akik nemmel szavaztak a népszavazáson, valamint azokat is, akik el sem mentek szavazni - fogalmazott a sajtótájékoztatón szintén résztvevő Győri Béla, a párt szóvivője. Győri szerint azért is fontos, hogy sikeresen szerepeljenek a június 13-i választáson, mert a MIÉP jelöltjei lennének a szavahihető képviselők az EP-ben. A romániai Nagylakon is táncoltak a magyar EU-csatlakozás alkalmából Zászlócsere a határvonalon Óva intenek a kétpártrendszertől A kisgazdák a torgyáni erők nélkül kívánják újjászervezni az FKGP-t, melynek célja: az MDF-fel és a Kereszténydemokrata Néppárttal közösen támogatni a Fideszt, hogy megnyerje a 2006-os választásokat. Az ismét szerveződő kisgazdák célja, hogy újjáépítsék az erkölcsileg, anyagilag romba dőlt, szétesett pártot, ami nem könynyű feladat - jelentette ki Vásárhelyen Szabó Lajos szervező és Deák József, a párt 2003. február 16-án megválasztott elnöke. Szabó Lajos hozzátette: volnának jelentkezők a párt szponzorálására, ám azok az idők elmúltak, amikor támogatás fejében, azaz pénzért képviselői helyhez lehetett jutni. Deák József pártelnök azt hangsúlyozta, a parasztság érdekeinek képviselete miatt indulnak az európai parlamenti választásokon. A párttagságról Deák elmondta, megpróbálják elválasztani az ocsút a búzától, azaz a torgyáni erőket eltávolítani a pártszervezetekből. A Magyar Demokrata Fórummal való megállapodásra az EU-s választás miatt, valamint azért volt szükség, hogy a következő parlamenti megmérettetés eredményeként jobboldali kormánya legyen Magyarországnak. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a Fidesz koalíciós partnerének fogadja el az MDF-et és a kisgazdapártot. Elképzelésük szerint a jobboldali erőket támogatnák a kereszténydemokraták is. Deák József szerint csak így kerülhető el, hogy kétpártrendszer jöjjön létre az országban, mely a színfalak mögötti megegyezés veszélyét jelenti. Ez pedig oda vezethet, hogy megszűnik a demokrácia az országban. B. K.A. Ünnepélyesen átadta a frissen csatlakozott magyarországi Nagylak delegációja az EU-zászlót a romániai Nagylak küldöttségének a határvonalon. A romániai város polgármestere hazája őszinte öröméről, Gazdag János országgyűlési képviselő pedig a szimbolikus tett történelmi jelentőségéről beszélt. MUNKATÁRSUNKTÓL Nagylak község polgármesteri hivatalából indult gyalog szombaton reggel az a magyar delegáció, amely ünnepélyes keretek között adta „tovább" a csatlakozásra váró Románia fogadóbizottságának az EU-zászlókat. A ceremónia színhelye a határvonal volt, az ünnepség idejére szünetelt az átkelők forgalma. A friss uniós tagként ünnepelt Magyarországot többek között Nagylak polgármestere, Kocsis István, Gazdag fános országgyűlési képviselő és a helyi román kisebbségi önkormányzat képviselte. Lényegesen nagyobb delegáció fogadta a kék csillagos lobogót, hiszen Szuhanski Stefan, a romániai Nagylak város polgármestere, Dan Ungureanu, Arad megye prefektusa és a romániai szociáldemokrata párt parlamenti képviselője, Mihaela Muraru-Mandrea mellett számos politikus is a küldöttekhez csatlakozott. A határvonalhoz fúvószenével és mazsorettprodukcóval felvezetve érkezett meg a fogadóbizottság, az ünnepi beszédeket az örömóda román és magyar nyelvű előadása előzte meg. A romániai Nagylak polgármestere köszöntőjében kiemelte: őszinte öröm és boldogság országa állampolgárai számára, hogy a szomszédos Magyarország sikerrel elérte csatlakozási célját, hiszen ezzel RomáGazdag János nyújtotta át az EU-zászlót Mihaela Muraru-Mandrea parlamenti képviselőnek és Szuhanski Stefannak, a romániai Nagylak polgármesterének Fotó: Schmidt Andrea nia is közelebb került egy határok nélküli Európához. Gazdag János MSZP-s parlamenti képviselő elmondta: az uniós tagsággal kötelezettségek is járnak, amelyek megvalósítása semmiképpen sem távolíthatja el egymástól a két nemzetet. Magyarország segít délebbre tolni a schengeni határokat. - Bízom benne, hogy néhány éven belül újra határok nélkül mehetnek át nagylakiak a nagylakiakhoz - mondta Kocsis István, a magyarországi Nagylak község polgármestere. - Valóban őszinte örömmel ünnepel a romániai Nagylak - mondta lapunknak Orbán Katalin RMDSZ-képviselő. - Itt, a határ mentén egyébként nyoma sincs ellenségeskedésnek, vagy visszás érzelmeknek románok és magyarok között. A magyar csatlakozást a romániai Nagylak polgármesteri hivatala előtt is zenés-táncos műsorral ünnepelték. Szili Katalin és Jürgen Köppen EU-nagykövet Európa-emlékfát ültetett Ópusztaszeren Fotó: Schmidt Andrea PANEK SÁNDOR - Van otthon elég cukorj - kérdezi telefonon egy kis harctéri lázzal a hangjában valaki az ünnepnap előtti bevásárló sorban. A bevásárlókocsik a szokottnál púposabbak, a boltban nem adnak 30 kilónál több cukrot egy személynek. A beszerzési láz láthatóan ragadós, előző nap bemondták a hírekben, hogy az európai uniós csatlakozás után valószínűleg drágulnak a termékek, s példaként szerepelt a cukor is. Lehetnek emlékei az embereknek arról, hogy ami változás beáll ebben az országban, azzal jobb vigyázni. - Nulla óra kettő! Benne vagyok az unióban! - kiált fel a kihalt utcán egy járókelő a hőmérsékletet és időt váltva jelző óra előtt az éjszakában. Hangjában benne van, hogy az esemény neki, személyesen is rendkívüli. Nincs körülötte tömeg, amely elragadná, nincs ünneplés, nincs szónoklat; egy hétköznapi járókelő az utcán úgy érzi, most valami olyasmi történik, aminek közvetlenül útja van önbecsüléséhez, ott, egyedül és hétköznapion együtt él azzal, ami az országgal történik. A csatlakozás másnapján idős emberek között arról folyik a szó egy parkban, hogy mi lesz ezután. Általános vélemény az. hogy az elmúlt évekhez képest ezután sem lesz semmi különös, de rosszabb biztosan nem történik. Akinek módjában állt, már eddig is kihasználta a lehetőségeit. A szerteágazó beszélgetés mindegyre visszatér oda, hogy majd az unokáink. Valaki megjegyzi, hogy ezt akár mottóul is választhatta volna az ország a huszadik században. Ezzel egyetértenek. Olvastam, mondja egyikük, hogy a magyar vállalkozók 60 százaléka semmit nem tett, hogy felkészüljön a csatlakozás utáni helyzetre, fő, hogy legalább 40 felkészült -igya válasz -, olyan verseny lesz itt, ha megjelennek a jól kistafírozott nyugatiak, hogy azt úgysem bírja több. Ezzel is egyetértenek. A beszélgetés, az aktuáhs terminusok szerint, az euroszkeptikus és euroforikus nézetek skáláján jó pár fokozatot bejár, míg ott megállapodik, hogy ez volt a legjobb választás. ' Ez a pár eset nagyjából le is írja az emberek uniós érzéseit. Magyarország Magyarország marad, sem a térképről nem mozdul el, sem történelmi beidegződéseit nem hagyja el egyik napról a másikra. Lehetőségek nyílnak meg előttünk, hogy az ország kiegyensúlyozottan fejlődjék, lehetőségek, hogy az emberek magabiztosabban, bizakodóbban ismerjék meg a sokszínű, szellemi kincsekkel teli Európát. De Magyarország tudását, kultúráját éppúgy viszi az Európai Unióba, mint lezáratlan, kibeszéletlen kérdéseit. Európában most már jobb érzés magyarnak lenni. Az azonban itthon fog eldőlni, hogy Magyarországon is jobb-e.