Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-04 / 103. szám

KEDD, 2004. MÁJUS 4. •AKTUÁLIS« 3 Szegeden lesz elő- és utószezon, Vásárhelyen Vakáció-bérlet váltható Drágábban pancsolhatunk A makói fürdőben május közepétől már használhatják a csúszdát Fotó: Schmidt Andrea STRANDOK ES FÜRDŐK A hét végén kinyitottak a strandok, s ezzel együtt a legtöbb helyen árat is emeltek. Ennek ellenére vidéken még mindig olcsóbb a szabadtéri fürdőzés, mint a fővárosban. Például Szegeden be­vezették a szezonjegyet, amellyel nyár elején és végén olcsóbb a strandolás. Napi belépőárak (forintban) Az újszegedi Ligetfürdő hagyo­mányosan május l-jén nyitot­ta meg kapuit a vendégek előtt. A Partfürdőt a tiszai ár levonu­lása után, a tervek szerint má­jus végén vehetik birtokba a strandolok. Itt ebben az évben vezetik be az elő- és utósze­zont, amikor is kedvezményes belépővel látogatható a két für­dő. Lakó Gábor létesítményve­zető elmondta lapunknak, a szezont három szakaszra osz­tották. Újdonság, hogy az elő­szezonban, azaz május 1. és jú­nius 15. között, illetve az utó­szezon, vagyis az augusztus 21. és szeptember 30. közé eső napokon tízszázalékos kedvez­ménnyel látogathatók az újsze­gedi fürdők. Az is újdonság, hogy a Liget- és a Partfürdő jegyárait egységesítették, hi­szen idén egy összekötő-folyo­sót nyitnak, amely - mint ré­gen - biztosítja a két terület közötti átjárhatóságot. Hódmezővásárhelyen június 15-étől augusztus 31-éig Vaká­ció-bérlet váltható, a felnőttek 28 ezer forintért, a diákok 18 ezer forintért vásárolhatják meg. Mórahalmon júniustól várható áremelés. E drágítást a strand teljes nyitásához kötik. A hét végén kinyitottak a bu­dapesti strandok is, ahol az uszo­dákhoz hasonlóan 100-200 fo­rinttal drágultak a belépők. Ez azt jelenti, hogy az inflációnak megfelelően, átlagosan 5 száza­lékkal emelkedtek a jegyárak. Ha összehasonlítjuk a fővárosi és a helyi lehetőségeket, akkor kiderül: Budapesten akad olyan fürdő, ahol egységes a jegy ára, Felnőtt Kedvez­ményes Családi Délutáni jegy Úszójegy Szegediig« ós Partfurdó (00 400-500 1 felnőtt 2 gyerek 1200 2 felnőtt 3 gyerek 1700 14 óta után -20% reggel 6-0-eg 300 Mórahalom 500 150-350 2 felnőtt 2 gyerek 120« 2 felnőtt 3 gyerek 1400 17 óra után 350 ­Hódmezővásárhely «00 350-400 még nincs 16 óra után 200, 300, 500 6-84g havlb.: 6000 évesb.: 17 000 Szentes sportuszoda 720 460-510 4161340 15 óra után 310.510 6-84g havlb.: 6000 évesb.: 17 000 Makó 616 300 2leinőtt 2 gyerek ISTI 2 felnőtt 3 gyerek 1300 17 óra után 4(2.310 ­Budapest Dagály strand 1400 1200 --­Budapest Gellért fürdő 2040 --­vagyis mindegy, hogy azt felnőt­tek, vagy a más helyeken kedvez­ményezetteknek számító diá­kok, gyerekek vagy nyugdíjasok kérik, ugyanakkor Csongrád me­gye strandjain többféle kedvez­mény is igénybe vehető. NYEMCSOK ÉVA A vásárhelyi polgármester szerint tudatosan rombolják a Hód-Mezőgazdát Egyed visszautasítja Lázár vádjait Visszautasítja Egyed Béla, a privatizáció előtt álló vásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt. vezérigazgatója Lázár János állításait. A vásárhelyi polgármester többek között azt mondta: tudatosan rombolják a gazdaságot, s kimentik a vagyont a cégből. MUNKATÁRSUNKTÓL - Nem zajlik vagyonkimentés, sem pedig cég­rombolás a vásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt.-nél - mondta el lapunknak a privatizálás előtt álló gazdaság vezérigazgatója, Egyed Bé­la, aki visszautasítja Lázár János állításait. A város polgármestere több okból is ellenzi az agrárcég privatizációját. Úgy véli, azért teszik tönkre a céget, hogy minél olcsóbban tudják eladni. Mint azt lapunknak elmondta, uniós országként a gazdaság az állam számára több százmilliós nyereséget termelne, ugyanis egy 7 ezer hektáros birtok aranyat ér. Az idén a földalapú támogatásból 280 millió forintot KIÍRTAK A PALVAZAT0T Az ÁPV Rt. már megjelentette a privatizációra kiírt pályázatot. Eszerint a Hód-Mezőgazda Rt.-nél 600 millió forintos alaptőke-emelésre lesz szükség. A vagyonkezelő részvénytársaság érvényességi feltételként 480 millió forint tőke­emelést vár el. A gazdaság dolgozóinak egyeb­ként tébb mint 36 ezer darab kedvezményes törzsrészvény megvásárlására nyújtanak lehe­tőséget. Az ajanlatokat június 14-én kell be­nyújtani. TRADÍCIÓ ES K0RSZERUSEG Az idei állattenyésztési kiállítás a tradíció, a hatékonyság és a korszerűség jegyében zajlott. A három­napos programmal kapcsolatban Egyed Béla elmondta, a Hód-Mezőgazda Rt. rendezőként a regioná­lis helyzetét is szeretné hangsúlyozni, bizonyítva, hogy integrátorként, termelőként és munkáltatóként is meghatározó mezőgazdasági vállalkozás, és a jövőben is az akar maradni. A legkorszerűbb szer­vezési és technológiai megoldásokat alkalmazva őrzik meg a hagyományokat, így válva európai gaz­dasággá. kap a cég. A polgármester „szerint évek óta va­gyonkimentés folyik a részvénytársaságnál, amit meg kell akadályozni. Lázár János az állattenyésztési napok ün­nepélyes megnyitójával egy időben tartott sajtótájékoztatót a Hód-Mezőgazda Rt. Ser­ház téri központja előtt, ahol az újságírókkal is megosztotta privatizációval kapcsolatban aggályait. A médiatalálkozón feszült hangu­lat alakult ki, miután a gazdaság marketing­igazgatója, Mélykúti Tibor arra kérte a pol­gármestert, hogy az állattenyésztési ünnep díszvendégeként, a kiállítási centrumban tartson sajtótájékoztatót. Lázár azonban nem látogatott ki a rendezvényre. Az eset kapcsán, illetve a privatizációról akkor egyébként nem kívánt nyilatkozni la­punknak Egyed Béla, a Hód-Mezőgazda Rt. vezérigazgatója. - Elszomorított az a törekvés, hogy el akar­ták venni a több mint 100 ezer látogatót vonzó mezőgazdasági ünnep varázsát - fogalmaz utó­lag a cégvezetője. - Minden évben meghívtam a polgármestert, aki, bár nem jött el, nem is je­lezte, hogy bármilyen problémája lenne a gaz­dasággal. Társaságunk az egyik legnagyobb adófizető, így hozzájárulunk ahhoz, hogy a vá­rosnak minél kisebb legyen a forráshiánya. A vezérigazgató azt is elmondta, támogat­ják Lázár János azon törekvését, hogy a kiál­lítási centrumot, és a ménest a város idegen­forgalmi vérkeringésébe kapcsolhassák. Ebbe azonban nincs beleszólása a gazdaságnak a tulajdonos Állami Vagyonkezelő és Privatizá­ciós (ÁPV) Rt.-nél - tette hozzá. Továbbá ki­fejtette, 1993 óta az 1,9 milliárdos vagyont 3,7 milliárdra növelték. Ehhez jön még az is, hogy a cég 10 éves fennállása alatt 3,6 milli­árdos beruházást hajtott végre. - Tavaly ugyan a fejlesztések az aszálykár, az ágazatok nehéz helyzete miatt szerényebb mértékűek voltak, de még így is 320 milliót költöttünk a vajháti tehenészet, valamint 265 milliót a kútvölgyi vetőmagüzem fej­lesztésére - jegyezte meg a vezérigazgató. Hozzátéve: nem szeretné találgatni, Lázár János úgynevezett privatizációs félelmei mö­gött milyen érdekek húzódnak meg. Árak dzsungele SZÁVAY ISTVÁN Nehezen megy nekünk ez a piacgazdaság. Pénteki lapunkban például arról faggattuk olvasóinkat, hogy tartanak-e áremelkedésektől. És mint kiderült. 69 százalékuk úgy véli. hogy az uniós csatlakozás szükségképpen drágulást hoz majd számunkra. Mint ahogyan az is tanulságos volt, amikor nemrégiben megszondáztuk az olvasókat a pékek ötletéről, akik hatósági árat szerettek volna kiharcolni a kenyérre. Meglepő mó­don sokan pártjukat fogták, mondván, akkor olcsóbb lenne a ke­nyér. Az már elkerülte az emberek többségének figyelmét, hogy a sütőipar éppen ily módon szeretett volna magasabb árat kiharcol­ni. Sok évtizedes beidegződések miatt fogadjuk averziókai a piaci hatásokat - abban a meggyőződésben, hogy azok csak áremelke­déseket hozhatnak. De miért is hoznának?- kérdezem. Hisz aki az utóbbi egy-két évben Németországban, Ausztriában vagy ép­pen Olaszországban bement egy szupermarketbe, az láthatta, hogy szinte valamennyi élelmiszer, üdítő- és szeszes ital olcsóbb arrafelé, mint minálunk. Mint ahogyan én is meglepődtem, hogy a néhány éve még drága olasz sört tavaly már az itthoni ár kéthar­madáért-háromnegyedéért vettem meg az ottani boltokban. Egyedül tán a kenyérért kell szinte mindenütt többet fizetni az itthon megszokottnál. Az okok is kézenfekvőek. Az éles piaci verseny mindenütt lefelé nyomja az árakat. Drágán csak a különlegességet lehet eladni, azt a terméket, amiben sok munka, szakértelem koncentrálódik. Mi eddig jószerével csak az árak emelkedését éreztük, hisz, bár az utóbbi években az európai termékek vámja fokozatosan leépült, az unión kívül lévén minálunk mégsem alakulhatott ki olyan éles verseny, mint a közösség hatalmas, egységes piacán. A csatlakozással ez is változni látszik. Igaz, a cukor ára emelke­dett, de megjelentek az árfogyatkozás első jelei is. És még csak a folyamat kezdeténél tartunk, jószerével csak az előjeleknél. Biz­tosra vehető, hogy néhány hónapon belül a magyarországi üzle­tekben is éreztetni fogja hatását az egységesedő európai piacon kialakult éles verseny, ami elsősorban az élelmiszerek, borok és sörök árát csökkentheti. Es hogy jó-e ez nekünk? Vásárjóként minden bizonnyal. Az is valószínű viszont, hogy a közvélemény úgy fogja megélni e folya­matot, hogy valami baj van. Hisz valószínűleg tele lesznek a la­pok a termelők panaszaival, akiknek az eddiginél sokkalta éle­sebb versenyben kell helytállniuk. Legyen ez az ő bajuk - mond­hatnánk. Csakhogy az az igazság, az ő gondjuk azért a mi gon­dunk is egyben. Mindez azonban már egy másik történet. Az viszont bizonyos­nak látszik, hogy ha az uniós tagság befolyásolja is az árakat, a legtöbb esetben csökkenteni fogja azokat. Az igazgató szerint az ügy figyelemelterelő manőver Célkeresztbe került a makói kórház Csupán a megyei önkormány­zat hivatalának hasonló, de jó­val nagyobb súlyú mulasztásá­ról szeretnék a figyelmet elte­relni azzal, hogy fegyelmi el­járást indítanak ellenem - re­agált a makói kórház igazgatója a megyei közgyűlésen legutóbb elhangzottakra. Dr. Takáts Ist­ván (képünkön) cáfolta, hogy az intézmény az elmúlt évet tény­leges hiánnyal zárta volna. Pénteki lapunkban beszámol­tunk arról, hogy a megyei köz­gyűlés zárt ülésén úgy döntött, fegyelmi vizsgálatot indít a ma­kói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kór­ház igazgatója ellen az intéz­ménynél feltárt múlt évi pénz­ügyi szabálytalanság miatt. Dr. Takáts István a minap sajtótájé­koztatóján megerősítette, hogy a megyei önkormányzat által ki­rendelt könyvvizsgáló a 2003-as beszámolóban könyvelési hibát talált, ám hangsúlyozta: amint ez kiderült, ő vizsgálatot rendelt el. A felkért független könyvvizs­gáló szerint sem vitatható, hogy hiba történt, azonban úgy ítélte meg, ez az idei évben kijavítható, és ezért indokolatlan lenne fe­gyelmi eljárást kezdeményezni, elegendő a vétkesek írásbeli fi­gyelmeztetése. A három, gazdál­kodásért felelős vezető esetében ez meg is történt, és ezt az illeté­kes bizottság el is fogadta. Ezek után kapta meg azt a megyei je­lentést, mely a hibát mégis sú­lyosnak tartja, és fegyelmi eljárás kezdeményezését helyezi kilá­tásba. Az igazgató különösnek tartja, hogy a független könyvvizsgáló a beosztottak esetében nem tartot­ta indokoltnak a fegyelmi eljá­rást, ellene most mégis ilyen in­Fotó: Karnok Csaba dul. Ennek ellenére, mint egy­személyi vezető, vállalja a fele­lősséget. Mint fogalmazott, várja a vizsgálóbizottságot, hogy tisz­tázhassa a történteket - erre ugyanis eddig nem kapott lehe­tőséget a közgyűléstől. Azt is re­méli, hogy a bizottság a történte­ket szakmai alapon fogja meg­ítélni. Takáts István hangsúlyoz­ta: a makói kórház kiadásai és bevételei a múlt esztendő végén egyensúlyban voltak, tényleges hiányról tehát nincs szó, és ezzel a fenntartó megyei önkormány­zatnak is tisztában kell lennie. Kérdésünkre, hogy ez esetben miért indul mégis vizsgálat elle­ne, úgy fogalmazott: meggyőző­dése szerint a megyei hivatal ha­sonló jellegű, de összegszerűen jóval nagyobb hibája miatti figye­lemelterelő akcióról van szó. SZ.I.M.

Next

/
Thumbnails
Contents