Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-13 / 111. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. MÁJUS 13. «MEGYEI TÜKÖR« 3 Termelőkből, beszállítókból szervezett konzorcium jelentkezik vevőként Hazai ajánlat a Pick Rt.-re Folytatás az 1. oldalról Kérdésre válaszolva az elnök el­mondta még, hogy a jegyzett tő­ke tíz százalékáig nincs szükség az ÁPV Rt. jóváhagyására, így a privatizáció előtt álló Bábolná­nak erről a cégalapításról nem kellett egyeztetni a vagyonkeze­lővel. Azt elismerte, hogy nem az állami akarat ellen mennek, hi­szen a kormány garanciavállalá­sa nélkül az agrárholding el sem juthat az ajánlattételig. Az árról nem sikerült közeleb­bit megtudni. Az viszont kide­rült, hogy előzőleg tárgyaltak már az Aragóval is, és „nem ta­pasztaltak ellenséges magatar­tást". Nem tapasztaltak ilyet Szeged város polgármesterénél, Botka Lászlónál sem - jegyezte meg lapunk kérdésére válaszolva az elnök, hozzátéve: a döntés a közgyűlés kezében van. « A tájékoztató után megkeres­tük Leisztinger Tamást, a Picket tulajdonló Arago Holding Rt. el­A kérdés az, magyar tulajdonban marad-e a Pick Rt.? Fotó: Karnok Csaba nőkét. Lapunk érdeklődésére annyit mondott, hogy ő is hallott a hírről, miszerint az agrárhol­ding érdeklődik a Pick Rt. iránt, de hozzátette, hogy egyelőre semmilyen hivatalos, írásos vé­teli ajánlatot nem kapott tőlük. Ezzel szemben az amerikai pénz­ügyi befektető csoporttal „exklu­zivitási mederben" folynak a tár­gyalások. KOVÁCS ANDRÁS Itt is megvették volna Már egy helyi befektetőkből álló rész­vénytársaság is megvásárolta volna a Pick Szeged Rt.-t tavaly, amikor elter­jedt annak híre, hogy az Arago Holding Rt. megválna a cégtől. Stadler Ferenc, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetségének (MOSZ) Csongrád megyei titkára arról tájékoz­tatott, 2003 novemberében 14 milliárd forintos vételi ajánlatot tettek. A Pa­rasztszövetség, a MOSZ, a gazdaszö­vetség és a szegedi önkormányzat által alapított rt. tagjai szándéknyilatkoza­tot írtak alá arról, mekkora tőkével „töltik fel" a céget, amennyiben a Picket meg lehetne vásárolni és az ál­lam hitellel támogatná az ügyletet. A sertéstermelőknek is felajánlották, hogy vásárolhatnak részvényt. Az üz­letből azért nem lett semmi, mert az Arago elállt az adásvételtől. Földi János, a Pankotai Agrár Rt. ve­zérigazgatója a tegnapi bejelentéssel kapcsolatban lapunknak elmondta, a sertéstermelők célja az, hogy tőkeerős cég maradjon a Pick Szeged Rt. Olyan vállalat, amely megveszi a disznókat és biztos felvásárlói hátteret nyújt. A Pan­kotai Agrár Rt. a Pick egyik legnagyobb beszállítója, évi 50 ezer darab sertést értékesít az ország legnagyobb húsipari részvénytársasága számára. A VAROS IS BESZALLNA Nagyon örülök a döntésnek, meglepetést nem színlel­hetek, hiszen már több hónapja tárgyalunk - mondta Botka László, Szeged polgármestere, mikor arról kér­deztük, a város beáll-e a nagy partnerek, a termelők közé, hogy résztulajdont szerezzen a Pickben. - Az az érdekünk, hogy a Pick azok tulajdonába kerüljön, akik hosszú távon érdekeltek eredményes működésében, fejlődésében. Ezek az agrárium termelői és Szeged város. A hír hallatán aláírtam az indítványt, amely ké­ri, hogy a pénteki közgyűlés sürgősséggel tárgyalja a város tulajdonszerzését a Pickben. Húszmillió forintról van szó, ezzel Is korrigálható az a döntés, hogy szalá­mlrészvényeinek eladásával az előző városvezetés (Is) birtokon belülre segítette a jelenlegi pénzügyi befekte­tőt - közölte a polgármester. Állami támogatásból újul meg a Vasvári és a szegedi kórház A parlamenté lesz a döntés A kormány 77 milliárd forintot fordítana az önkormányzatok címzett támogatására. A pályázatra, amelyről az országgyűlés várhatóban május végén, június elején dönt, összesen 79, Csongrád megyéből 3 önkormányzati beruházás terve érkezett. A kormány által támogatott 75 települési és megyei önkormány­zati beruházási terv közül 45 kormánypárti, 7 fideszes vezetés alatti településekből és megyék­ből, továbbá 21 független, és l-l centrumos, illetve MDF-es pá­lyázó szerepel. A 4 elutasított terv független vezetésű területről érkezett. Csongrád megyéből 3 pályázat érkezett és jut tovább a parla­menti szavazásra. Szentes a volt megyeháza épületének rekonst­rukciójára, illetve levéltárrá és múzeummá való átalakítására pályázik. A kormány Szeged város két támogatási tervét hagyta jóvá. A városi kórház rekonstrukciója 1 milliárd 290 millió forintba ke­rülne - tudtuk meg Miskolczi Fe­renctől, a polgármesteri hivatal fejlesztési irodájának pályázati csoportvezetőjétől. A kórház re­konstrukciójára Szeged 1 milli­árd 160 millió forint vissza nem térítendő támogatást kér, ez eset­ben is tetemes, 130 millió forint az önerő. A kiemelt városfejlesztési pro­jektben szerepel a Vasvári Pál szakközépiskola felújítása is. A rendkívül rossz állagú épület 280 millió forintból újítható fel, ami­ből a város 30 millió forintot vál­lal, vissza nem térítendő támo­gatásként pedig 250 millió forin­tot vár a kormánytól. - Ezeket a pályázatokat tavaly adtuk be, a kormány szűrőjén már átmentek - tette hozzá a pá­lyázati csoportvezető. .- Ötéves tapasztalatom alapján mondha­tom, ez „félig nyertes" állapot­nak tekinthető, hiszen ha egy pá­lyázat megkapja a kormány tá­mogatását, remélhető, hogy a parlament is megszavazza. A címzett támogatásra tett javaslatot áttekintve elmond­ható, hogy a kormány főként azoknak a települési, illetve megyei önkormányzatoknak ad támogatást, ahol baloldali többség, illetve koalíció kormá­nyoz. NY. É. A hungaríkum ára FEKETE KLARA Szinte hallani, amint mázsás kövek zuhannak le a szívekről a hír hallatán: továbbra is magyar tulajdonban marad - most már nagy valószínűséggel - a Pick Szeged Rt. Noha a napot mindig csak nyugtával szabad dicsérni, ez a mondat nem hangzik rosszul. Magyar tulajdon. A szókapcsolatnak még mindig pozitív üze­nete van minálunk, mintha bizony a tőke, a befektetések más utat járnának be, ha dán, német vagy amerikai illetőségű az irányító, mintsem magyar, nemzetiszínű kokárdával a hajtóká­ján. Aki azonban reálisan gondolkodik, pontosan tudja, hogy a zászlóknak és az érzületeknek nincs közük a pénz világához. Ehhez Nyugat-Európában volt idejük hozzászokni az emberek­nek, és nem érdekli őket, német autó-e az Opel (nem az), avagy német tulajdonban van-e egy adott, ivóvizet szolgáltató társaság (nincs). Nálunk, talán sajátos történelmi gyökereink miatt, a külföldi tőkés rossz tőkésnek számít, függetlenül attól, mekkora fejleszté­seket valósított meg, hány embernek adott munkát. Mi azt mondjuk, kiviszi a hasznot az országból. Vele szemben áll egy ide­alizált magyar tulajdonos, aki csak a cég, a dolgozók, az ország ér­dekeit tartja szem előtt, és saját zsebre sosem cselekszik. (Például a Pickből sem viszi ki osztalék formájában a pénzt, és nem ad ke­vesebbet a magyar disznóért, mint más feldolgozó.) A Pick azonban mégiscsak kilóg a sorból. A Pick mégsem a sarki benzinkút vagy a sokadik összeszerelő üzem, bérmunkában dol­gozó textilgyár. A Pick hungaríkum, 135 éves múltja van Szege­den, és saját dolgozói mellett termelők százainak, ezreinek lehet biztos pont a bizonytalan világban. A Pick, hiába világhírű, csak számunkra a legnagyobb érték. Egy messziről jött embernek ­pénzügyi vagy szakmai befektetőnek - egy a sok húsüzem közül. A megoldás, ami most körvonalazódik, talán mindenkinek jó: a Pick megmarad Picknek, nem hintik be sóval a helyét, sőt straté­giájáról még a termelőknek is lehet szava. Az eladónak, az Arago tulajdonosának pedig a létező legjobb megoldás: az árát megkap­ja, és még a ház elejét sem éri szó. Rekordszámú bortermelő lesz a Széchenyi téren Szegedi borfesztivál - idén tizedszer Hatvan bortermelő mutatja be legnemesebb italait a jövő hé­ten szerdán kezdődő X. szege­di borfesztiválon. Egyharma­duk a két leghíresebb hazai borvidékről, Villányból és 1b­kajról jön. - A sörhöz csupán hőség és szomjúság, a borhoz azonban szaktudás is kell - fogalmazott a szegedi borfesztivál megál­modója, Dlusztus Imre. A ren­dezvény szakmai tanácsadója, aki magát csak „szakivóként" aposztrofálta, a X. szegedi bor­fesztivál sajtótájékoztatóján betekintést adott a fesztivál történetébe, amely tíz éve a Mars téren kezdődött, majd a Hágiban folytatódott, és nyolc éve került a Széchenyi térre. Dlusztus szerint ma már a leg­nevesebb bortermelők ese­ménynaptárában is vastag be­tűkkel szerepel az ország legna­gyobb borseregszemléjévé vált fesztivál, pedig „Szegednek nincs borvidéki szerepe, nem bortermő vidék, borai sincse­nek, borászati hagyományai azonban vannak" - mondta. A borfesztivál kísérőrendezvé­nyeként lesz borverseny, ame­lyen a legjobb fehér, vörös és desszertbort díjazzák. A legszebb alföldi bor, a legszebb megjelené­sű és a legszebb fényű bor mellett a fesztivál champion bora is kü­löndíjat kaphat. Május 21-én az Átrium üzletház pincéjében 36 értékes bor és tíz műtárgy kerül kalapács alá a nyilvános árveré­sen. A május 19-étől 23-áig tartó rendezvény standjait már ácsol­ják a Széchenyi téren, az alka­lomhoz illő faházakat azonban nem a sétány szélén, hanem a járdán építik, nagyobb teret adva így a kulturált borfogyasztáshoz - mondta a szervező Szegedi Vá­roskép Kft. igazgatója, Szélpál Gábor. Mindjárt indul az autópálya építése, de a régészek még semmit sem tudnak Az AKA nem tárgyal a Móra Ferenc Múzeummal Az M5-ös építtetője, az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. még mindig nem adott ér­demi választ a szegedi múzeum háromszori megkeresésére. Ho­lott a beruházónak 15 nappal az építkezés megkezdése előtt fel kell vennie a kapcsolatot a ré­gészekkel. Május 15-20. között elkezdődik az M5-ös sztráda építése Szeged­nél és Félegyházánál is - jelentet­te ki Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter egy héttel ezelőtt Szegeden. S noha már csak napok vannak hátra a start­pisztoly eldördüléséig, a szegedi Móra Ferenc Múzeum még min­dig nem tud semmit arról, ho­gyan tovább a leletmentő mun­kálatokkal. A kulturális örökség védelmé­ről 2001-ben elfogadott törvény írja elő, hogy a régészeti feltárá­sok költségeit annak kell fedez­nie, akinek érdekében az ásatás szükségessé vált. A régészek örül­nek a törvényben megfogalma­zottaknak, valamint a sztráda­programnak, hiszen segítségével szinte a teljes Kárpát-medencét feltérképezhetik. Az eltelt tíz esz­tendő során, azt követően, hogy az M5-ös nyomvonalát kijelöl­ték, a szegedi régészek is teljes gőzzel a leendő aszfaltcsíkok he­lyén kutathattak. Mint ahogy azt Szalontai Csaba régész, a múze­um M5-össel kapcsolatos ásatá­sainak főkoordinátora elmondta, 1993 óta három periódusban gyűjtötték a leleteket, a munkála­tok 2 milliárd forintba kerültek. A 2000-ben létrejött Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-vei és az elő­dökkel jó volt a kapcsolat, kifi­zették a felmerült költségeket. Szakértőik szigorúan ellenőriz­ték az ásatásokat és a számlákat, minden fillérnek utána számol­tak. Az elmúlt tíz évben a szege­§11 Szalontai Csaba régész a leendő felhajtó nyomvonalán Fotó: Gyenes Kálmán diek terepbejárásokra alapozva 69 lelőhelyet tártak fel, több ton­nányi leletanyagot gyűjtöttek össze, ezeket restaurálták és je­lenleg a leltározásuk folyik. Az M5-ös Szegedig elérő szaka­szának beruházója, építtetője, az AKA Rt. azonban Szalontai Csa­ba szerint nem tekinti partner­nek a régészeket. Pár nap múlva kezdődik az építkezés, és még mindig nem keresték meg őket, holott a törvény előírja: 15 nap­pal korábban meg kell állapodni­uk a feleknek. Az AKA Rt. lap­zártáig nem válaszolt lapunk kérdéseire. FEKETE KLÁRA 60 NAPOT KÉRHETNEK A beruházó, ha egy adott terü­leten megbolygatja a régészeti emlékeket, a projekt teljes költségének minimum 9 ezre­lékét köteles archeológiai cé­lokra fordítani, amennyiben ismert lelőhelyről, megelőző feltárásról van szó. De akkor is szükséges megegyezni és költségátvállalásról tárgyalni, ha építkezés közben kerülnek elő múltunk emlékei, mint ahogy az várható az elkövet­kezőkben az M5-ösnél Is a fel­színi humuszréteg „legyalulá­sát" követően. A régészek kü­lönben először 30 napra állít­hatják le az építkezést, majd másodszorra még egy 30 na­pos hosszabbítást kérhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents