Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-11 / 109. szám

Kedd, 2004. május 11. GYÓGY-ÍR 9 SZEZONÁLIS ÉLETERŐ Jól érzi magát(?) Eljött a píros bogyósok szezonja, a következő hetekben ezek a gyümölcsök kínálják ízesen-illatosan az életerőt. Óriási C-vitamin tartalmával, élvezeti értékével és jótékony hatásaival közülük a sztár a földi eper, azaz a szamóca. A vadon termő epret emberemlékezet óta ismerik, eszik, kedvelik a világban, Európában pedig a 18. század óta elterjedt a termesztett kedvencek között is - latin neve biztosan nem véletlenül jelenti azt, hogy „jól érzi magát". Aki fogyasztja a zamatos bogyókat, az egy idő után tutira jobban érzi magát: a szamócában ugyanis több a C-vitamin, mint a narancsba és a citromba. Egyéb vitaminjaival is fokozza az életerőt, a benne lévő sok mangánnak pedig fontos szerepe van az agy idegeinek működésében, a vérképzésben, a csontképzésben, a pigmenttartalom megtartásában. Az illatával is csábító epernek a nemi vágy fokozódásában is szerepet tulajdonítanak, régóta számon tartják az afrodiziákumok között. Vágyfokozó hatásánál állítólag sokkal erőteljesebb az emésztőrendszert tisztító „tevékenysége". Ösztönzi a máj működését, elősegíti az emésztést, a méregtelenítést. Amellett, hogy tisztítja, védi is a szervezetet, akadályozza a baktériumok elszaporodását Magjai azonban irritálhatják a beleket (pl. a vastagbélgyulladásban szenvedőkét), a mennyiséggel ajánlott vigyázni a fogyasztáskor. Az éretlen eperrel is jó óvatosnak lenni: allergiás tüneteket válthat ki. Akinek a szamócától kiütései támadnak, az ne egye. S ne használja kozmetikumként sem. Még akkor sem, ha tudja, hogy az eper fehéríti az arcbőrt. SZABÓ MAGDOLNA NAGY A JELENTŐSÉGE AZ EDZÉSEKNEK, AZ IZOMZAT ERŐSÍTÉSÉNEK A láb alaki elváltozásai A „lábegészségügy" feladata a láb egészséges fejlődésének biztosítása, a problémák megelőzése, hatékony kezelése, ezáltal a felnőttkori mozgásrendszeri következményes problémák kialakulásának csökkentése. A megelőzés fontosságát az a tény is indokolja, hogy az újszülötteknél körülbelül csak 1 -2 százalékban fordul elő lábfejlődési rendellenesség. Tartási rendellenességek A láb kóros alaki elváltozásai döntő többségükben szerzett jellegűek, melyek a tartás helytelen használata következtében jönnek létre. A gyermekkorban magas arányban előforduló statikai rendellenességek működésbeli eltéréseket okoznak: a normálistól eltérő lábszerkezet következtében megváltozik az alsó végtag és a gerinc ízületeinek, izmainak helyzete, működése, mely panaszokat okoz. Újszülött- és csecsemőkorban általánosan elfogadott a talpi zsírpárna kontúrt meghatározó szerepe, a láb boltozatai ekkor még nem alakultak ki. Az első aggodalmak a járni tanulás vagy az önálló járás kezdeti szakaszában jelentkeznek. Kisgyermekkorra (2-6 év) jellemző a nagy mozgásigény, melyet a láb intenzív fejlődése is indokol. A lábizomzat célzott edzése Alapvető feladat, hogy a láb egészséges fejlődésének feltételeit biztosítsuk, melyek közül a bőrkontaktusnak, illetve a célzott izomedzésnek van jelentősége. Alkalmas körülmények között minél több lehetőséget kell biztosítani a mezítláb járásnak. A természetes egyenetlenségű talaj aktiváló hatást fejt ki a boltozatok alakjáért felelős izomcsoportok fejlődésére. A megfigyelések azt mutatják, hogy a hagyományos lábbeli nélkül élő népcsoportoknál a lábpanaszok nagyon ritkák. A természetes egyenetlenség pázsitot, homokos vízpartot és más természetes környezetben található közeget jelent, a kemény aszfalt, beton nem alkalmas erre a célra! A boltozatok aktív kialakításában a láb izomzatának van szerepe. Fontos a lábtorna A gyermekkel való együttműködés során lehetőség nyílik a lábtorna gyakorlatainak elsajátítására. E kor tevékenységének meghatározója a játék, melynek hatása sokoldalú. A játékos lábtorna fejleszti a lábat, segíti új mozgásformák kialakulását, hat a gyermek értelmére, javítja a testérzékelést, testtudatot. Az alapgyakorlatokat elsajátításuk után eszközökkel, szerekkel, játékos elemekkel, versenygyakorlatokkal bővíthetjük. Az egészségügyi követelményeknek megfelelő gyermekcipő biztosítja a bőrkontaktust és a mozgásszabadságot. Iskoláskorban (7-14 év) nagy jelentősége van a láb edzésének, a lábizomzat erősítésének. Serdülőkorban (14-18 év) a láb fejlődése befejeződik. Az életkornak A normálistól eltérő lábszerkezet már tinédzserkorban panaszokat okoz megfelelő erős fizikai és biológiai igénybevétel veszélyeket rejthet: az ilyenkor jelentkező fáradtság semmiképpen sem vezethet az aktivitás csökkenéséhez! Az egészséges elvek szerint végzett megelőzés és gyógyítás nagyon fontos feladat. Gyógytornász vezetésével az aktív lábizom-erősítő program gyermekcsoportoknak, illetve egyéni foglalkozásként is ajánlható. Törekedni kell arra, hogy az oktatási intézmények, a pedagógus- és testnevelőképzés éljen annak lehetőségével, hogy ez a program mind a képzésben, mind a gyakorlati oktatásban felhasználásra kerüljön! VINCZE ANITA GYÓGYTORNÁSZ FELMÉRÉS KÉSZÜLT A RÁKOS BETEGEK KÖRÉBEN Fókuszban a fájdalmas pontok Fontos szempont, hogy a beteg ne szoruljon hosszú, nyomasztó kórházi kezelésre ILLUSZTRÁCIÓ: SCHMIDT ANDREA Nemrégiben neves onkológus szakértők ismertették egy, az ország kemoterápiás kezelésben részesülő betegeinek körében végzett kutatás eredményeit. Az első ilyen jellegű véleménykutatást a Magyar Rákellenes Liga kezdeményezte. Az ország különböző onkológiai központjaiban végzett kutatás célja az volt, hogy feltérképezze a kemoterápiában részesülő betegek véleményét, rávilágítson a kezeléssel szemben támasztott várakozásaira, s eloszlasson néhány tévhitet. A betegek legfőbb elvárásai a korszerű lehetőségeknek köszönhetően ma már nagyrészt teljesíthetők, ám a kutatás megmutatatta, hogy a betegbarát terápiák sikeréhez elengedhetetlen az érintettek kölcsönös jól informáltsága és a szoros orvosszakmai együttműködés. Dr. Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke elmondta, a kutatásból is kiviláglik a betegek legfőbb óhaja: az országszerte megkérdezett daganatos páciensek a terápiával kapcsolatos három fő elvárásként jelölte meg, hogy ne járjon rosszullétekkel (52 százalék), ne legyen fájdalmas (34 százalék), és ne okozzon fizikai elváltozást (14 százalék). Szakemberek szerint a modern terápiás lehetőségek mellett a daganatos betegségeknek már nem lehet elfogadott velejárója az erős fájdalom. Ezt alátámasztja a kutatás konkrét tapasztalatokra irányuló kérdése is: a kezelés során észlelt legkellemetlenebb tünetek közül a fájdalom a megkérdezetteknek csupán 15 százaléknál jelentkezett. A másik két elvárást a mellékhatások (gyengeség, hányinger, hányás) csökkentése és elkerülése jelentette. Kiderült az is, hogy orvos és beteg számára egyaránt fontos szempont, hogy a páciens ne szoruljon nyomasztó kórházi kezelésre. Az adatok szerint mérhető, hogy a megszokott életvitel folytatása olyan tényező, amely a gyógyulást pszichésen segíti. További pozitív kutatási eredmény, hogy a kemoterápiás kezelésben részesülő betegek a család (75 százalék) mellett a kezelőorvosuktól (72 százalék) kapják a legtöbb segítséget. A háziorvosoktól kapott segítség alacsony százaléka (14 százalék) azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a szakembereknek a jövőben többet kell kommunikálniuk egymással. Érdekes, hogy a háziorvosok támogató szerepe a felmérés szerint - főként az ambuláns kezelések elterjedése miatt - vidéken sokkal meghatározóbb. A betegek megfelelő tájékoztatása hozzájárul a terápia sikeréhez: a megkérdezettek több információt igényelnének a kezelésről (48 százalék) és a mellékhatások kivédéséről (42 százalék) is. A daganatos betegek ellátása olyan komplex feladat, amely feltételezi az egységes szemléletű háziorvosok, radiológusok, patológusok, sugárterapeuták, onkológusok, speciálisan képzett szakorvosok és pszichoterapeuták szoros együttműködését, s ha a honi szakemberek arra törekszenek, akkor a technika segítségével elérhető az, amit korábban a nyugaton élő ismerőseinktől hallottunk vagy láthattuk: a rákból számos esetben meg lehet gyógyulni, s súlyosabb esetekben az utolsó pillanatig méltósággal, aktívan, élhető minőségben lehet élni. 0. K. K. Egészséget védő táplálékok Az egészséges táplálkozás nemcsak a szervezet számára kellő mennyiségű tápanyagot és energiát biztosítja, de segít az egészség megőrzésében is. Táplálkozáskutatók sok élelmiszerről mutatták ki, hogy speciális hatása van, véd a megbetegedésektől, rendszeres fogyasztása ajánlatos. Az egészséges táplálkozásra vágyó jól teszi, ha az élelmiszerek tápanyag- és energiatartalmának ismerete mellett firtatja ételének, italának egészségvédő szerepét is. A vitaminok, ásványi anyagok, a kalóriák méricskélése mellett tanácsos gondot fordítani arra, hogy ismerjük és együk az immunrendszert erősítő, a betegségek kialakulását megelőző, speciális hatású táplálékokat. Nem véletlen, hogy a kutatók, a szakemberek érdeklődése is erőteljesen feléjük fordult az utóbbi időkben megállapításaik megszívlelendők. „Csodaszerek" persze nincsenek, s egy-egy élelmiszer túlzott fogyasztása önmagában még nem véd meg például a ráktól, ha állandóan stresszben élünk, mértéktelen evés-ivással, pihenés nélküli, túlhajtott munkával és életmóddal terheljük szervezetünket. A mértékletesség, a megfelelő életvitel és a tudatos, a károkat megelőző táplálkozás együtt azonban eredményes, életkönnyítő és élethosszabbító. A leggyakoribb veszélyek, a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a daganatos kórok kivédésében a kutatók egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az úgynevezett flavonoidoknak. Ezen antioxidáns vegyületek nyerése a szervezet számára viszonylag egyszerű bizonyos zöldségekből és gyümölcsökből (például a spenótból, a piros szőlőből, az áfonyából, a citrusfélékből, a földieperből, a szederből, az almából), a vörösborból (de csak napi egy pohárkából), a zöld teából. A rosszindulatú daganatok kialakulását erősen gátolja a lipokén, ami a paradicsomban található. A rák, a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatát csökkenti a CLA (a konjugált Iinolsav), amit a kérődző állatok „állítanak elő", húsukból, tejükből nyerhető. Az állati eredetű, védő vegyületek közül ajánlják a kutatók az omega-3 zsírsavakat tartalmazó halakat (szardíniát, lazacot, pisztrángot, makrélát, tonhalat, heringet), amik az érvédés mellett az agy működésének is jót tesznek. Hasznosak az n-3 zsírsavakkal dúsított margarinfélék és a tej is, valamint a szója-, repce- és lenolaj. Meg persze az olívaolaj. A szójában lévő fitoösztrogének a fent említett betegségkockázatok kivédésén túl csökkentik a csontritkulás veszélyét is. A rendszeres szójafehérje-fogyasztás segít kordában tartani a koleszterinszintet. A táplálkozási szakemberek az utóbbi években fokozottan figyelmünkbe ajánlják a daganatos megbetegedések megelőzése, illetve visszaszorítása céljából a sötétzöld levelű zöldségféléket, meg a keresztesvirágúakat (például a kelbimbót, a káposztát, a brokkolit, a karfiolt). SZ. M.