Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-08 / 107. szám

Szombat, 2004. május 8. SZIESZTA 17 9 SZEMKÖZT Kővári: a Pick esélyes Minden héten szerdán este látható a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt, amelyben a meghívott stúdióvendéget egy tévériporter és egy újságíró kérdezi aktuális témákról. Az e heti adásban Kővári Árpádot, a Pick Szeged vezetőjét faggatta Márok Tamás és T. Hámori Ferenc a kézilabdacsapat esélyeiről. MUNKATÁRSUNKTÓL A Pick Szeged menedzsmentjének első embere, Kővári Árpád az erőviszonyok ismeretében reálisnak tartja a hamarosan véget érő első osztályú férfi kézilabda-bajnokságban még megszerezhető ezüstérmet. A legnagyobb rivális Fotex KCV költségvetése ugyanis több mint a duplája a Pickének, és a veszprémiek félmilliárd forintot meghaladó éves büdzséjéből kétségtelenül jobb, ütőképesebb gárdát lehet építeni. Kérdésre válaszolva az ügyvezető megerősítette azt a feltételezést, miszerint az irányító átlövő Nikola Eklemovics távozásával nem éri pótolhatatlan veszteség a Szegedet, hiszen a szerb játékos helyére érkező honfitárs, Dániel Andjelkovics a titkolózó Nikolánál - aki nem hajlandó elárulni, hol folytatja karrierjét, egyébként a Veszprémben... - előkelőbben jegyzett kézilabdázó. Egyúttal figyelmeztetett arra, hogy az új játékosok beépítése a csapatba hosszú folyamat, aminek - mivel a kialakult struktúra nyilvánvalóan megbomlik - lehetnek buktatói. Kővári Árpád végül egy számtalan szurkolót izgató kérdésről beszélt, tudniillik arról, vajon mi lehetett az oka annak, hogy a rájátszás néhány mérkőzésén a Pick játékosainak java rosszul kézilabdázott, és képességeinek a töredékét sem nyújtotta. - A tizenhat játékos közül tizennégynek lejárt a szerződése - fogalmazott Kővári. - Ők talán érthető, de el nem fogadható módon már nem a játékra koncentráltak, hanem arra, milyen feltételekkel hosszabbíthatnak. Ki járt először a világ tetején? MTI Nyolcvan évvel ezelőtt két angol hegymászó, George Mallory és Ándrew Irvine elindult, hogy elsőként érjen fel a világ legmagasabb hegycsúcsára, a Mount Everestre. Nem tértek vissza. Mindmáig rejtély, hogy valóban feljutottak-e a csúcsra, mielőtt halálos balesetet szenvedtek. így aztán hivatalosan az új-zélandi Sir Edmund Hillaryt és serpa kísérőjét, Tenzing Norgayt tartják a 8848 méter magas hegycsúcs, a Csomolungma első meghódítóinak: ők 1953-ban jutottak fel a világ tetejére, szűk harminc évvel Mallory és Irvine eltűnése után. Mallory holttestét öt évvel ezelőtt megtalálták 8150 méteres magasságban. Zuhanás következtében eltört a jobb lába és fejsérülést is szenvedett. Azt azonban nem sikerült kideríteni, hogy a baleset felfelé vagy lefelé haladás közben történt. Fényképezőgépe sem került elő eddig. Hegymászók egy csoportja útnak indult a közelmúltban, hogy megkeressék Irvine holttestét és megtalálják a fényképezőgépét is. Az ugyanis egyértelműen bebizonyíthatja, hogy ők ketten valóban az elsők voltak-e a Mount Everesten. Szakértők szerint a jégben konzerválódott film még előhívható, de ha mégsem, Irvine esetleg írásos, vagy egyéb utalást hagyhatott hátra a történtekről. NAPI SZOLGÁLTATÓ, KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAM PONT E-mail címünk: ajanloC« delmagyar.hu SZÍNHÁZ SZEGED PINCESZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZKÁVÉZÓ Ma 19.30 óra: Kodolányi lános: Zárt tárgyalás - dráma. NEMZETI SZÍNHÁZ Ma 19 óra: Sevilla, se borbély - opera. Vaszy Viktor-bérlet; a holnap 18 órakor előadásra kerülő A mumus betegség miatt elmarad. KORZÓ MOZI ISzéchenyi tér) Ma 19 óra: Kopogós mmi - tragikomédia. Bérletszünet; holnap 15 óra: Kopogós rűmi tragikomédia. Bérletszünet. BABSZÍNHÁZ Holnap 11 óra: Zongorunga. Bérletszünet. MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI NAGYTEREM Ma és holnap 15.30,17.45 és 20 óra: Van Helsing. Színes, m. b. amerikai akcióhorrorfilm. BELVÁROSI MOZI FILMTÉKA Ma és holnap 16.15 és 20.45 óra: Max. Színes, m. b. amerikai-magyar film; 18.30 óra FilmEurópa-sorozat - Good bye, Lenin! Színes német film. Kísérófilm: Európából Európába. Magyar film. BELVÁROSI MOZI KAMARATEREM Ma és holnap 16 óra és 20.30 óra: Sábado Esküvői videó. Színes chilei vígjáték; 18.15 óra: Nem félek Színes olasz film. GRAND CAFÉ Ma és holnap 17 óra : Hábom, háború Ballada a katonáról. Szovjet film; 19 óra: Háború, háború - Iván gyermekkora. Szovjet film; 21 óra: Háború, háború -A zongorista. Német-francia-angol-lengyel film. PLAZA CINEMA CITY Van Helsing, ma és holnap: 11.30, 14.15, 17,19.45 óra és ma 22.30 órakor is. Csak az a szex. .. ma és holnap: 15.30, 17.45,20 óra és ma 22.15 órakor is. Kill Bili 2., ma és holnap: 11.15, 14, 16.45, 19.30 óra és ma 22.15 órakor is. Az 50 elsó randi, ma és holnap: 11.45, 13.45,15.45,17.45,19.45 óra és ma 21.45 órakor is. Életeken át, ma és holnap: 17.30,19.45 óra és ma 22 órakor is. Honey. ma és holnap: 16.30, 20.30 óra és ma 22.30 órakor is. Underworld, ma és holnap: 14.45,17, 19.30 óra és ma 22 órakor is. A repülő osztály, ma és holnap: 11 óra. Starsky és Hutch, ma és holnap: 10.30, 12.30, 14.30, 18.30 óra Scooby Doo 2 - Szörnyek póráz nélkül, ma és holnap: 11.30, 13.30, 15.30 óra. A macska -Le a kalappal!, ma és holnap: 10.45, 12.45 óra. Gothika, ma és holnap: 16, 18, 20.15 óra és ma 22.15 órakor is. Elvarázsolt kastély, ma és holnap: 11.15, 13.15 óra. Horrorra akadva 3, ma és holnap: 13.30, 15.45 óra. ítaft ma és holnap: 17.30, 20 óra és ma 22.30 órakor is. Derült égből lAilly. ma és holnap: 13.45 óra. Mackótestvér, ma és holnap: 11.45 óra. VÁSÁRHELY Ma és holnap 15.30 óra: A hetedik testvér. Magyar rajzfilm; 17.45 óra: Szamszára. Színes német film; 20 óra: Nagy hal. Színes amerikai film. MAKÓ Ma és holnap 18 és 20 óra: Horrorra akadva 3. Színes amerikai film. SZENTES Ma és holnap 17.30 óra: Mix. Színes, m. b. amerikai-magyar film,- 20 óra: A macska Le a kalappal. Színes, m. b. amerikai családi film. FÖLDEÁK Ma 19 óra: A Karib-tenger kalózai. Színes amerikai film. MINDSZENT Ma 18 óra: Pofa be! Színes, m. b. francia film. RÚZSA Holnap 18 óra: Apám beájulna. Színes magyar film. SÁNDORFALVA Ma és holnap 18 óra: Magyar vándor. Színes magyar film. SZEGVÁR Holnap 19 óra: Pofa be! Színes, m. b. francia film. ÜLLÉS Holnap 18 óra: Igazából szerelem. Színes, m. b. angol film. KÖZÉLET SZEGED A Közéleti Kávéház rendezvénye a Móra Ferenc Múzeumban (Roosevelt tér 1-3.) ma 11 órakor: 150 éves Szeged vasútja... .és jött a gözös... vasúttörténeti kiállítás bemutatása. Vendégek: Lőcsei Dezső és Nagy József, a Vasúttörténeü Alapítvány kurátorai. Tárlatvezető háziasszony: dr. Fári Irén muzeológus. Az Újszegedi Református Egyházközségben (Szent-Györgyi A. u. 6-8.) ma 18 órakor: imaóra; holnap 9 órakor: gyermek és felnőtt istentisztelet. KISTELEK Az imaházban (Rákóczi u. 5.1 holnap 11 órakor: istentisztelet. KONCERT SZEGED A Millenniumi Kávéházban |Dugonics tér 12.) ma 20 órakor: latinest Martha Alvarado és Szabados László szervezésében. A dómban holnap 18 órakor: az A1 Fresco régizene-együttes muzsikál. Az Új Zsinagógában (Jósika u. 10.) holnap 19 órakor: az Európai Unióhoz való csatlakozás, a második világháború európai eseményeinek befejezése, Lag Ba Omeri-emléknap alkalmából ünnepi hangverseny. KISKUNDOROZSMA Az r. k. templomban holnap 18.30 órakor: Huszár Emőke hegedül és Pócsai György orgonál. KIÁLLÍTÁS SZEGED A Szegedi Tudományegyetem Rajzés Művészettörténeti Tanszékének galériájában (Brüsszeli krt. 37.) megnyílt: Makovecz Imre Ybl- és Kossuth-díjas építész rajzaiból a kiállítás. A tárlat június 20-ig naponta 10-tól 18 óráig látható. Az Ifjúsági Ház emeletén megnyílt: Képzőművészeti kiállítás a Szög-Art Plein Air anyagából. A tárlat megtekinthető: június 6-áig, valamint az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szervezetének kiállítása. Megtekinthető: május 8-áig. A Móra Ferenc Múzeumiján (Roosevelt tér 1—3.) látható: Úton-útfélen... Múzeumi kutatások az M5ös autópálya Csongrád megyei szakaszán. A tárlat december 31-éig látható, . ..és jött a gözös... című, Szeged 150 éves vasútját bemutató kiállítás. Látogatható: május 23áig, az újjászületett város címmel a szegedi nagy árvízről megemlékező kiállítás. A tárlat látható: december 31 -éig, Pulitzer József, a sajtócézár című kiállítás. A tárlat május 31-éig tekinthető meg. Hétfő szünnap. 6 o fijr A PMGRAMPONTT.IMOG/IRÓJA: Górj' Pince Tcrusz, 6723 Sse^d, Liszt a. 9. (62) 422-151 Boszorkányégetés Amszterdamban A szegedi Boszorkánysziget nem egyszerű fantázianév: 1728-ban tizenhárom embert égettek meg ott máglyán. A vád szerint a bűnösök az ördöggel szövetkeztek, s azokban az aszályos időkben eladták az esőt a törököknek. A boszorkányság bizonyítékául a hidegvíz-próba istenítélete és a válogatott kínzásokat alkalmazó tortúra szolgált. TIZENHÁROM EMBERT EGETTEK MEG MÁGLYÁN 1728-BAN A TISZA-PARTON akik eladták az esőt a máglyán végezte. „Bűbájos kenőcsöket árul" - terjedt városszerte a jól jövedelmező illatszerkereskedést működtető Rózsa Dánielről. A nyugalmazott főbíró feleségének - mint kapitány férje pohárnokának - szintén követnie kellett urát a máglyahalálban. Boszorkányok tehát nem kizárólag nők lehettek, nagy számban voltak köztük férfiak is. Istenítéletek A jogtörténész szerint a boszorkányperek előre megszerkesztett, pontos forgatókönyvek alapján működtek. A bizonyítási eljárás két részből állt. Először a kora középkorban népszerű, úgynevezett istenítéleteket alkalmaztak. Ha a hagyományos perbeli állítások nem voltak eredményesek, a vádnak kiprovokálható és kézzel fogható bizonyítékokra volt szüksége. így olyan mesterséges eljárásokat találtak ki, mint amilyen a hírhedt hidegvíz-próba volt. A gyanús személyeket összekötözött végtagokkal beledobták a folyóba. Amennyiben az illető megfulladt, ártatlannak ítélték, ami valljuk be, már kevés vigaszt nyújtott számára. Ha azonban kis idő múlva kihúzták és még lélegzett, az egyértelmű bizonyítékul szolgált a bűnösségre: a víz, vagyis az ősi, isteni elem nem fogadta be. Rá ezután a kínvallatás, majd leggyakrabban halál várt. Halálos vallatás A bizonyítási eljárás második szakasza a tortúra volt. A boszorkánygyanús személyekből a legváltozatosabb kínzóeszközökkel próbálták kiszedni az óhajtott válaszokat. Az egyik leggyakoribb módszer a csigázás volt. Ezzel a végtagokat feszítették a végletekig, amihez nem ritkán spanyolcsizma, hüvelykszorító, esetleg szőrégetés is járult. A tortúra célja tehát nem a büntetés, csupán a vallatás volt, a sérülésekbe és a kínokba azonban az áldozatok legtöbbje belehalt. A szegedi perben sem kizárólag a halálra ítéltek vesztették életüket, a tortúrába és a vízpróbába csaknem ugyanennyien haltak bele. Az 1728-as szegedi eset nagy országos vihart kavart. Egy idő után a város is szégyellte az ügyet, ezért dokumentumait a titkos irattárban helyezték el és senkinek nem adták ki. Az elkövetkező években egyre kevesebb boszorkányperről tudunk, a felvilágosodás véget vetett ezeknek az eljárásoknak. PATAKFALVI DÓRA „Boszorkányokról pedig, akik nincsenek, szó sem essék" szólt törvényében Könyves Kálmán királyunk 1100 körül. Az uralkodó ezzel a rendeletével egy időre korlátozta ugyan a boszorkányperek számát Magyarországon, történelmünk mégis szolgáltat később jó néhány megdöbbentő esetet. Szövetségben az ördöggel A boszorkányperek több tudományterületet érintenek: vallási, néprajzi és történelmi vetületei egyaránt lehetnek. Balogh Elemér, a Szegedi Tudományegyetem professzora jogtörténeti szempontból vizsgálja a témát. - Kizárólag a latin kultúrkörbe tartozó országok sajátosságai voltak a boszorkányperek, az ortodox vallású területeken nem tudunk ilyen jogi eljárásokról - tisztázza először is Balogh Elemér. - Kevéssé ismert az is, hogy a boszorkányüldözéseknek csak a töredéke, körülbelül tíz százaléka esett a 6-15. századra, vagyis a középkor idejére. Jóval nagyobb hányaduk a következő két-háromszáz év történelmének a része. A főszerepet ebben a 16-17. századi nagy vallásháborúk játszották, ugyanis a boszorkánytanokat beemelték a vallási küzdelmekbe. Protestánsok a katolikusokat, a katolikusok a protestánsokat gyanúsították az ördöggel való szövetkezéssel. 1728-ban éppen Szegeden zajlott le a kor egyik legjelentősebb boszorkánypere. A koncepciós eljárás eredményeképpen tizenhárom halálos ítélet született. A Tisza-part egykori szigetén tizenkét embert - hat nőt és hat férfit - égettek meg élve a máglyán, egy fiatal lányt kegyelemből előző nap fejeztek le, s csak ezután dobták testét a tűzbe. A történtek után a terület Boszorkánysziget néven vált ismertté. A vád egyszerű volt: mindannyian az ördöggel szerződtek. Úgy képzelték, hogy egy valóságos hadrendbe tömörült szövetség jött létre a sátán irányításával, melyben szabályos katonai rend működött. A csapat „tiszti állománya" a kapitányból, főpohárnokból, zászlótartóból állt, a többiek a „közlegénységet" alkották. A város vezetői gyakorlatiasabb okot is találtak a csoport „boszorkányságának" bizonyítékául. Mivel Szegeden akkoriban igen nagy aszály és éhínség pusztított, a vádlók hamar kikövetkeztették a probléma mibenlétét: a szövetség jó pénzért eladta a törököknek az esőt. A volt főbíró is máglyára került Sok megalapozott indokra nem volt szükség tehát, hogy valakire rásüssék: boszorkány. A városi közbeszéd bőven elég volt ahhoz, hogy a gyanús polgárt letartóztassák. Az akkor 82 éves Rózsa Dániel például hiába volt egykor Szeged főbírája, az ördögi szervezet vezetésének vádja miatt szintén A végtagok kifeszítése is része volt a boszorkányperek bizonyítási eljárásának