Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-05 / 80. szám

HÉTFŐ, 2004. ÁPRILIS 5. •AKTUÁLIS* 3 A Mozaik uniós kezdeményezése MUNKATÁRSUNKTÓL Az Európai Unióhoz májusban csatlakozó tíz ország közül Magyarországon beszélnek a legkevesebben idegen nyelveket. A rendkívül rossz statisztikai mutató javítása érdekében indít országos kampányt a Magyar Szocialista Párt fiatal politikusait tömörítő, a közelmúltban megalakult Mozaik Klub. Tegnap délután Horváth Csaba II. kerületi és Botka László szegedi polgármester Budapesten jelentette be: akár egy hónapon belül megindulhatnak az első angolórák országszerte. A két politikus arra kérte az önkormányzatokat, csatlakozzanak a Beszéljünk egy nyelven! elnevezésű akciókhoz, és életkori, illetve létszámbeli korlátok nélkül, ingyen biztosítsanak nyelvtanulási lehetőséget településeik polgárai számára. Botka László szerint ez nem ró jelentős terhet az önkormányzatokra, hiszen saját iskoláikban, az intézmények pedagógusai segítségével képezhetik a jelentkezőket. Az elképzelések szerint egy 32-40 órás tanfolyam során az angol nyelv beszédcentrikus, alapfokú elsajátítására lesz lehetőség. A tanfolyamokon minden jelentkező térítésmentesen vehet részt, várhatóan heti kétszer két órás elfoglaltságot jelent majd a képzés. Gémesi szerint az „Anyacsavar" volt az utolsó csepp Módosítanák a médiatörvényt Négypárti egyeztetést kezdeményezett a Magyar Demokrata Fórum a médiatörvény módosításáról - jelentette be Vásárhelyen Gémesi György. Ez a szándék már régóta érlelődött, az utolsó csepp az Anyacsavar című műsor volt: ezzel betelt a pohár. Módosítani kívánja a médiatörvényt az MDF, ezért szerdára négypárti egyeztetést kezdeményezett - jelentette be szombati vásárhelyi sajtótájékoztatóján Gémesi György országgyűlési képviselő, a párt uniós választási kampányának vezetője, Gödöllő polgármestere. A honatya elmondta: az utolsó cseppet számukra az Anyacsavar című műsor jelentette, mely - véleményük szerint - a társadalom alappillére, a család ellen indít támadást. A törvénymódosítást a tervek szerint csütörtökön nyújtják be az országgyűlésnek. Gémesi György szólt arról, hogy az MDF, mely a közvélemény-kutatás szerint elérte a 6 százalékos támogatottságot, eddig is a korrupció elleni küzdelemre hívott fel. Ezt most az tette aktuálisabbá, hogy Magyarország tizenhat hellyel csúszott lejjebb a világranglistán. A kampány során foglalkoznak az agrárium és a vidékfejlesztés kérdéseivel, ezért is kötöttek szövetséget a kisgazdapárttal: Fontosnak tartják a kis- és középvállalkozások megerősítését és a magyar termékek, munkahelyek megmaradását, ezért a célért a Vállalkozók Pártjával fogtak öszsze. De károsnak tartják a közoktatási törvény választási ciklusonkénti módosítását, azt is, hogy csökkent a tornaórák száma. - Olyan élhető, normális Magyarországért küzdünk, melyben fnindenki egyenlő esélyekkel és életkörülmények között élhet, lakjék az ország bármely településén - hangsúlyozta Gémesi György. B.K.A. Most Szeged segít Szabadkának közeledni az EU-hoz Kinyújtott baráti jobb Huszonnégy hely PANEK SÁNDOR Akarják, nem akarják a pártok, az uniós szavazás a belpolitikai erőviszonyokon múlik majd. A két nagy párt között sokkal hangsúlyosabb a belügyeket illető különbség, mint az a közös érdek, ami az európai célokban mutatkozik. Az MSZP részéről több kísérlet is volt ez utóbbi hangsúlyozására, ami nem véletlen egy olyan párt részéről, amely jelenleg jócskán leszakadt vetélytársától, a próbálkozások azonban nem értek célt. Politikai súlyukat csökkentette, hogy a miniszterelnök közös listára tett javaslata, amellett, hogy előkészítetlen volt, inkább a közbeszéd irányítására volt hivatott. A Fidesz nemzeti petíciója, valamint az MSZP ígérete az egyszeri nyugdíjkiegészítés felének május végi kifizetésére aztán végképp nem hagyott kétséget: kampány lesz, nem egyezkedés. És úgy is van rendjén, hogy a pártok versenyben, céljaikat ismertetve legyenek sikeresek, ne a választót kikerülő osztozkodásban. A probléma inkább az. hogy az uniós szavazás nem is szólhat saját céljairól, hiszen az emberek nincsenek tisztában az Európai Unióban zajló folyamatokkal, nem érzékelik a lehetséges érdekkülönbségeket, tehát azt sem, hogy milyen szerepe is lehet a választott 24 magyar képviselőnek az uniós törvényalkotásban. Ezt már előre tudni lehetett a felszínes EU-népszavazási kampány után, és az is megjósolható, hogy nyári választáson 40 százaléknál ahgha jelenik meg több szavazó. E tekintetben az éles belpohtikai verseny jót is tesz, hiszen a pártok nem pótolhatják az uniós tájékoztatás kormányzati hibáit. A pártok kommunikációs taktikája máris látszik: azt senki sem kockáztatja majd, hogy szakszerű uniós fejtegetésekbe bocsátkozzék, de az sem lenne rokonszenves, ha az uniós érveket teljesen elfelejtenék. így aztán előkerülnek a jól dekódolható uniós varázsszavak, a konkrét téma nélkül hasznavehetetlen egység, az uniós versenytársak rémképe, a teljesen önkényesen párosított világi és vallási jelleg, valamint a fogyasztói „rabságot" tekintve eléggé romantikusan hangzó egyéni szabadság. Mindezekhez azonban máris odatársul egy-egy kimondottan belpohtika cél: a sikertelen gazdaságpolitika túlélése az MSZP részéről, a magyar vállalkozói és középréteg erősítése a Fidesztől, a rendszerváltozásban vesztes nyugdíjas, kétkezi dolgozó és földművelő réteg megnyerése mindkét részről, valamint a partnerekkel szembehelyezkedő nyilatkozatok a választásokra egyéni arculatok kereső SZDSZ és MDF részéről. felképes és fontos, hogy e 24 európai parlamenti helyre kik kerülnek. De ne legyenek illúzióink: 24 szupermen sem fogja helyettesíteni azt a szakszerű, modern és versenyképes tudást, nyelvismeretet, pályázó- és kezdeményezőkészséget, kapcsolatépítést, mobihtást és rugalmasságot, amelyet a magyar vállalkozásoknak, szervezeteknek, intézményeknek, önkormányzatoknak - végső soron a választóknak maguknak kell elérniük. Leginkább a kertészetben látják a jövőt A fiataloknak is kell a föld Hiába jelentek meg magyarellenes feliratok néhány szabadkai közintézmény falán, ez nem zavarta meg a vajdasági város és Szeged képviselő-testületének közös ülését. Szabadka és Szeged polgármestere a hét végén aláírta a két város közötti testvérvárosi együttműködési megállapodás végleges szövegét, és elkötelezte magát a szegedi repülőtér közös hasznosítására. Októberben a Tisza-partján találkozott utoljára Szabadka és Szeged képviselő-testülete. A városatyák akkor elfogadták a két település közötti együttműködés-tervezet szövegét, amelyet a hét végén Szabadkán végleges formájában szentesítettek. A szegedi képviselő-testület tagjaiból, és a városvezetőkből álló delegáció pénteken délelőtt érkezett Szabadkára, ahol közös testületi ülést tartottak. - Magyarország EU csatlakozása révén mi is közelebb jutunk ahhoz a világhoz, ahová tartoznunk kell, bár törekvéseinket hátráltatja a fel-feltörő nacionalizmus - utalt köszöntőjében Kucsera Géza szabadkai polgármester azokra a magyarellenes feliratokra, amelyek a találkozó reggelén jelentek meg a vajdasági város középületein. Ugyancsak péntekre virradóra csaknem nyolcvan bosnyák és horvát sírt gyaláztak meg a szabadkai temetőben. - Baráti kéz, kapaszkodó kell nekünk ezekben az időkben - mondta Kucsera Géza. - A két város jövője és fejlődése elválaszthatatlan egymástól fejtette ki Botka László. A szegedi polgármester emlékeztetett: volt, amikor Szabadka segített Szegednek, és most itt az idő, hogy a könnyebb helyzetben lévő város visszaadja a támogatást. Botka László és Kucsera Géza átadták egymásnak városuk ajándékait Fotó: Szabó Sándor Botka szerint a háromoldalú Szeged-Temesvár-Szabadka együttműködés jelentősen megkönynyítheti, hogy a vajdasági város jelentős fejlesztési forrásokhoz jusson az EU előcsatlakozási alapjaiból, amelyekre Magyarország május elseje után már nem pályázhat. Mózes Ervin szegedi jegyző hozzászólásában megerősítette: a szegedi önkormányzat minden tapasztalatát megosztja a szabadkai városvezetéssel, hogy minél hatékonyabban pályázhassanak uniós pénzekre, és készülhessenek az uniós tagságra. Ezt követően Kucsera Géza és Botka László aláírta a testvérvárosi együttműködésről szóló nyilatkozatot, amely többek között rögzíti a két város kölcsönös szerepvállalását a határ menti és eurorégiós programokban. Egy másik, rendkívül fontos megállapodást is elfogadtak a tárgyaló felek, amely szerint a jövőben Szabadka is részt vállal a rövidesen korszerű infrastruktúrával kiépülő szegedi repülőtér hasznosításában. A képviselők ezt követően megismerkedhettek a jelenleg 24 diákot számláló szabadkai Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium működésével, majd Varga Anikó igazgató kalauzolásával meglátogatták az épülő új gimnáziumot, amely már 240 diákot fogadhat. A fejlesztéshez csaknem 20 millió forinttal járult hozzá a szegedi székhelyű Esély a Stabilitásra Közalapítvány. A küldöttség látogatást tett a szabadkai kórházban, a rendkívül leromlott állapotú, de 15 fős magyar társulattal működő népszínházban, szombaton pedig Palicson és Kelebián is. K. B. Egyre azt hallani, hogy a magyar mezőgazdaság kilátástalan helyzetbe került. Ennek ellenére akadnak olyan fiatalok, akik ebben látják a jövőt, családjuk megélhetését. Üvegházak és fóliasátrak tarkítják Kiss László portáját. A 30 éves mórahalmi fiatalember paprikát termeszt bennük. - Autószerelőnek tanultam, de szüleim hatására átnyergeltem a mezőgazdaságra - mesélte. Úgy tartja, aki a gazdálkodásban nőtt fel, az annak ellenére is ragaszkodik a földhöz, ha csődhelyzetbe kerül. Előbb adja el kocsiját, házát, mint a pár hektáros birtokát. Kiss László is az egyike azoknak a fiatal gazdálkodóknak, akik a mezőgazdaság nehéz helyzete ellenére is bíznak a gazdálkodásban. - A magyar állattenyésztés halott, most a kertészettel lehet egy kis pénzt keresni - vélte. Először szabadtéri paprikázással próbálkozott, de a várható haszon nagyban függött az időjárás viszontagságaitól. Négy-öt éve váltott a fóliára. Itt azonban a bekerülési költség jóval magasabb. A rezsi óriási, havonta csak a sátrak fűtése több százezer forintba kerül. Dobák Antal néhány éve költözött Bács-Kiskun megyéből egy Szeged környéki tanyára. - Több lábon állok. Ez azt jelenti, hogy van néhány szögölnyi gyümölcsösöm, pár fóliám, meg tartok sertést és szarvasmarhát is árulta el a 27 éves gazda. Dobák Antalnak még a dédszülei is a földből éltek. Ezért is érthető, hogy ő is ebben keresi maga és családja boldogulását. Feleségemmel ritkán találkozom, mert ő maradt a szakmájánál és munkahelyén. Naponta A Kiss László a paprikatermesztésben bízik jár Bajára, egy fogorvos mellett asszisztens - folytatta a fiatalember. Megtudtuk: felesége, amint levetette a fehér köpenyt, azonnal csizmát húz és a fóliasátorban segédkezik. A Dobákéktól nem messze lévő öreg tanyát és a hozzátartozó két és fél hektárt is egy fiatal házaspár vásárolta meg. - Egyelőre még nem tudom, mibe vágjunk bele. Most járom a környéket és figyelem, ki mit termel, tenyészt Fotó: Gyenes Kálmán - mondta Árvái Zsolt. Őket még nem a föld tartja el. Jelenleg a kicsit romos épületet teszik lakhatóvá. - Az édesapám parasztember, majd az ő tanácsát kérjük ki, mihez is kezdjünk új szerzeményünkkel, a földdel - vette át a szót Zsolt felesége. Felvetődött már a fóliázástól kezdve egészen az ősi magyar fajták, a rackajuh, a mangalica vagy a szürke marha tartása is. K.T. Gémesi György vívómaszkban Fotó: Tésik Attila