Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-03 / 79. szám

Szombat, 2004. április 3, SZIESZTA 17 Gabriella Sabatini ÚJABB ŰRSZONDÁK INDULNAK A VÖRÖS BOLYGOHOZ Víznyomok Amit eddig csak feltételeztek a csillagászok, az az utóbbi hetekben bizonyossá vált: a Marsot kutató két amerikai robotjármű mérései kétséget kizáróan igazolták, hogy a vörös bolygó jelentős részét egykor, úgy négymilliárd éve víz borította. Miközben a Spirit és az Opportunity még akár hónapokig képes vizsgálni a szomszédos égitest felszínét, a NASA már újabb missziókat tervez. Beigazolódott a magyar Mars-kutató csoport három évvel ezelőtti feltételezése, amely szerint a vörös bolygó déli pólusánál a szén-dioxid jég alatt a felszínen vízjég húzódik. Ezt az égitest körül keringő európai Mars Expressz űrszonda színképi mérései erősítették meg. - A talajra előbb vízjég, arra pedig szárazjég, vagy széndioxid jég rakódik le télen, aminek a legnagyobb része tavasszal elolvad - magyarázta dr. Horváth András csillagász-űrkutató, a TIT Budapesti Planetárium igazgatója. A magyar kutatók a marsi tél végén, tavasz elején a déli póluson megjelent kör alakú foltokról már 2001-ben is azt gondolták, hogy azok biológiai jelenségre utalnak: egyszerű baktériumokra, amelyek a Nap melegének hatására maguk körül felolvasztják a vízjeget, s amikor a fölöttük lévő széndioxid jég már nem védi őket, sötét folt alakul ki, s az élő organizmusok beszáradnak, így várják a számukra kellemes körülményeket biztosító következő időszakot. Az Egyesült Államok egyik űrkutatási központjában, Houstonban megrendezett bolygókutatási konferenciáról nemrég hazatért Horváth András lapunknak beszámolt a Mars-misszió legújabb eredményeiről. A Spirit és az Opportunity robotjármű egyaránt szolgált szenzációval. Ez utóbbi egy 22 méter átmérőjű kráterben landolt, amelyben valamikor sós tengervíz hullámzott. A víz egykori jelenlétére az üledékes kőzet amely jarozitból áll -, illetve a felszínen felfedezett sok ezer, egy-két milliméter átmérőjű, csillogó, kék színű gömböcske, úgynevezett szferula szolgált bizonyítékul. Ez utóbbi alakzatokról megállapították, hogy azok vízben keletkeztek. A szakemberek feltételezése szerint a Mars északi pólusa környékén hatalmas óceán terült el körülbelül négymilliárd évvel ezelőtt. Horváth András hozzátette: a bolygó felszíne abban az időben melegebb volt, légköre pedig majdnem olyan sűrű, mint most a Földé. A Marson sok tízezer patak és folyó kanyargott, ebből az óceánt tucatnyi táplálta egészen addig, amíg az óriásvulkánok pótolták a légkört. Amikor a vulkánok kihunytak, a légkör jó része eltávozott a világűrbe, a bolygó kihűlt, a víz részben befagyott, részben elpárolgott. Ma már csak a két pólus környékén található a Marsi kövek a Spirit kamerája által közvetített képen felszínen is vízjég, az egyenlítő mentén és a Mars többi részén - a feltételezések szerint - már csak néhány száz vagy ezer méter mélyen húzódik fagyott víz. Ezt próbálja feltérképezni e hónapban működésbe lépő radarja segítségével a Mars Expressz űrszonda. Elet nyomára egyelőre nem bukkantak az amerikai robotjárművek. Igaz, egyiken sincsenek biológiai műszerek, egyetlen berendezésük a mikroszkóp, ami véletlenül találhatna ősi életnyomokat. - Mindkét jármű várhatóan még hónapokon keresztül működik, s nem lehet kizárni, hogy az általuk készített felvételek tanulmányozása közben a kutatók foszszilis lények, baktériumok, növényi anyagok nyomát fedezik fel - mondta Horváth András. Közben a NASA már újabb missziókat készít elő. 2006 márciusára olyan űrszondát állítanak Mars körüli pályára, amely a mostaniaknál háromszor részletesebb, harminc centiméteres alakzatok megkülönböztetésére alkalmas felvételeket készít. A tervek szerint 2008 májusában landoló Phoenix űrszonda a vörös bolygó északi pólusának környékén mintát vesz a jégből és megvizsgálja annak öszszetételét. Műszerei segítségével a szerves anyagokat is képes lesz kimutatni. A 2010-es évekre pedig már olyan űrszondákat terveznek, amelyek visszahozzák a Földre a marsi talajból vett mintákat. HEGEDŰS SZABOLCS bővült a lord ruhatára Vásároljon bármilyen illatot 5000 forint értékben, és ajándékba kap egy 5 ml-es Laura, vagy Roma edt-t. Szeretettei várjuk a Kárász utcában! Az akció a készlet erejéig érvényes. A Szegedi Tudományegyetem legutóbbi díszdoktoravató tanácsülésén az egyetem honoris causa doktorává avatta Lord Slynn of Hadleyt, a Lordok Házának tagját. Az angol jogászprofesszor úgy gondolja ezzel az elismeréssel a kollégái munkáját is díjazták. come in and find out - Nagyon szép ez a talár, büszke vagyok arra, hogy viselhetem - mondta Lord Slynn of Hadley, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) legújabb díszdoktora. A Lordok Házának tagja, az Európa-jog kiváló, rendkívüli felkészültségű ismerője és kutatója azonban gyorsan hozzátette, van ennél egy szebb talárja is. - Amikor II. Erzsébet is megtiszteli a Lordok Házát jelenlétével, akkor egy nagyon díszes, szőrmés talárt viselünk a tanácskozáson. Az azért egy kicsit jobban áll - felelte mosolyogva Lord Slynn. Az SZTE díszdoktori címére különleges ajándékként, olyan kiváltságként tekint, ami keveseknek adatik meg az életük folyamán. - A kitüntetést annak ellenére, hogy nekem adták át, és az én nevem áll az oklevélen, nemcsak én kaptam, hanem a kollégáim is. Ez a cím azt bizonyítja, sikeresen működik az alapítványom, sikerül mindig megfelelő választ találni az újabb és újabb kérdésekre - fogalmazott zavarba ejtő szerénységgel az egyetem legújabb díszdoktora. Lord Slynn most éppen arra keresi a választ, hogy a kelet-közép-európai államok csatlakozása után hogyan fog működni az unió jogharmonizációs rendLord Slynn of Hadley különleges ajándékként tekint az egyetem díszdoktori címére FOTÓ: KARNOK CSABA szere. Az idős jogászprofesszor olyanynyira dolgozik ezen a kérdésen, hogy beszélgetésünk előtt is azon izgult, meg tudja-e nézni az e-mailjeit, mert egy fontos kivonatot vár ezzel kapcsolatban, s elképzelhető, hogy éppen itt, Szegeden kell átolvasnia. - Az uniós és a csatlakozó országok Lord Slynn of Hadley 1930-ban született. 1976-ban lovagi címet, 1992-ben lordi címet kapott. Azóta a Lordok Házának, valamint az azon belül működő 12 tagú jogi lordok csoportjának (az angol Legfelsőbb Bíróságnak) tagja, e testület második számú személyisége. 1981-től 1988-ig az Európai Közösség Luxemburgban működő bíróságának főügyésze, majd 1988-tól 1992-ig egyik bírája volt. A 90-es évek végén hozta létre a nevét viselő európai jogi alapítványát, amely fiatal kutatók számára rendszeres angliai ösztöndíj-lehetőségeket biztosít. jogharmonizációja, hihetetlenül fontos kérdés. Amikor mi, az Egyesült Királyság 1973-ban csatlakoztunk az unió elődjéhez, az Európai Közösséghez, nekünk is hasonló procedúrán kellett átesnünk, mint most önöknek, magyaroknak. Az angol bíráknak, ügyvédeknek meg kellett tanulniuk, át kellett venniük azt a joganyagot, amit az alapító tagállamok a Római Szerződésben megfogalmaztak. Ez akkor nekünk is bonyolult volt, s most maguknak sem lesz egyszerűbb - jegyezte meg Lord Slynn of Hadley. A jogi lordok csoportjának tagja szerint azonban pont a bonyolultságban rejlik az uniós jogharmonizáció szépsége. Lord Slynn udvariasságból is jelesre vizsgázott, hiszen, mint mondta, biztos abban, hogy Magyarország a most csatlakozó országok közül minden téren példamutató, élen járó állam lesz. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ