Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

12 EURÓPA 2004, április 30., péntek DIPLOMATÁK ÉS TURISTÁK AZ UNIÓ FŐVÁROSÁBAN hírré lesz például az Európai Bizottság űj biztosává jelölt Balázs Péternek a jelöltek kö­zül legsikeresebbnek minősí­tett bemutatkozása ugyanúgy, mint a legfrissebb döntés ellen Brüsszelben „No EU" feliratú sárga pólóban tüntetők köve­teléseinek ismertetése. Ha megnézhetjük és meg­tapinthatjuk, akkor kiderül: az Európai Unió üres tojáshéj, egy burok, melyet a huszonöt résztvevő közös akarata tölt meg tartalommal. Vagy in­kább egy háromlábú szék, mert az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament hármasa szilárd alapot ad mindenféle érdek­érvényesítésre és döntésre. Hiszen létezik egy nemzetek fölötti intézmény, melynek nincs döntési joga, de ott a nemzeti érdekek képviseletére kitalált testület, amely viszont csak arról dönthet, amit a nemzetek fölötti intézmény kitalált, s mindezt ellenőrzi a polgárok által választott tes­tület, mely nélkül egyre ke­vesebb döntés születhet. Öltönyös-kosztümös falu Egy nagy falu - ez az érzése annak, aki kívülállóként pil­lant a légkondicionált és prak­tikus bútorokkal berendezett, számítógépekkel felszerelt és A világörökség részévé nyilvánított barokkos főteret csipkézett épületek veszik körbe irathalmokat termelő irodák­ból ebédidőben a kantinba szabadulók tömegére. Úgy tű­nik, itt mindenki ismer min­denkit. A műanyag tálcával a kezükben a pultra kitett, étel­lel díszített tányérok között válogatók az itt kötelező kom­munikációs csatornát hasz­nálják: angolul, vagy éppen franciául, néha németül cse­vegnek. Az így egységessé ke­veredő zsongásból néha ki­emelkedik egy-egy sziget: az épület tetejére telepített, vá­rosi panorámát kínáló, hatal­mas ebédlőben, a szomszédos asztalnál lengyelül, itt néhá­nyan magyarul beszélgetnek. A társalgók elégedettségét nö­veli, hogy átjutottak az adott A K0ZP0NT Már nem a szervezet földrajzi középpontjában fekszik az Európai Unió fővárosának tekintett Brüsszel. Igaz, 1951-ben, mikor Rómában aláírták a szerződést az Európai Szén- és Acélközösség megalakulásáról, Brüsszel ideális helyszínnek tűnt a szervezet központjának. Idővel a Montán Unióból Közös Piac, majd Európai Unió lett, tagjainak száma 6-ról 15-re, most 25-re bővült, ám a központ ugyanaz maradt. Brüsszel kivételezett szerepének meg­változtatására csak Franciaország törekedett, így például elérte, hogy az Európai Parlament központi épületét Strasbourgban építették föl. Mellesleg eredetileg az EU ás a NATO bölcsője is Párizsban ringott. Tehát Brüsszel kedvező földrajzi fekvésének, vagyis annak köszönhette közös fővárossá növekedését, hogy onnan autóval két óra alatt a környék összes kulcsvárosa elérhető. A belga főváros kiemelt szerepe mellett szól ma is a sokféle kultúrájú közeg, a különleges gasztronómia. uniós intézmény többszörös biztonsági rendszerén, s a benti büfében féláron vehetik meg az ételt, az ásványvizet, a kávét. Mert kívül, a turista­látnivalókkal tűzdelt negyed­ben a magyarországi fizeté­sekhez képest mindennek megkérik az árát. Egy ebéd nem négy-öt, inkább tíz-ti­zenöt, a kávé se egyharminc, inkább három euró. Igaz, ha nem a mindennek bedőlő gyorslátogatók számára kita­lált ajándékboltokban vásáro­lunk, akkor egy euróért nem négy, inkább hat képeslapot kapunk, egy doboz belga cso­kiért nem négyötven, hanem kettőharminc eurót fizetünk, miközben hét euróért nem két pohár, hanem négy kisüveg jófajta és fejbekólintó belga sört vásárolhatunk. Az EU-bürokraták számának növekedése együtt jár az EU-bővítéssel. Ennek egyik haszonélvezői a brüsszeli in­gatlantulajdonosok, akik jófaj­ta euróért kínálják a csinos la­kásokat - tartós bérletre, vagy az irodanegyeden és a városon kívül borsos áron eladásra. A négyzetméterár magas, pedig sok még az üres lakás és iroda. Most, a tizek csatlakozása előt­ti napokban az a trendi, ha az öltönyös-kosztümös EU-dol­gozó ingázik a belvárosi iroda­ház és a kertvárosi, vagy közeli A leghíresebb brüsszeli, a Manneken Pis Az Európai Parlament brüsszeli épülete kistelepülési lakása, vagy ép­pen a budapesti otthona kö­zött. Ezért aztán a nappal lük­tető-csillogó irodaváros éjsza­ka kiürül és elsötétedik, Brüsz­szel belseje nappal is, de legin­kább késő délutántól hajnalig a turistákat kényezteti. Kényeztetett turisták A magyar újságírócsoport szállásához, a Hotel Arlequin­hez hasonló apró, de minden kényelemmel ellátott szállodák bújnak meg a középkorból megmentett falak mögött. Brüsszelben a múlt értékei megőrzésének és mai átértel­mezésének művészetét euró­pai színvonalon művelik - az építészetben is. A puha hotel­szobából az ételek utcájára, va­gyis az éttermek teraszra telepí­tett asztalsorára látni. Az egy­más melletti vendéglőcskék hangulata más és más, de mindegyik előtt ott a minden­kire mosolygó pincér, akinek az a dolga, hogy becsalogassa a vendéget. Egy idő után feltűnik: a felszolgálók, a konyhalányok, a recepciósok, a takarítók, az utcai kukákból a szemetet ösz­szegyűjtők - szinte kivétel nél­kül színes bőrűek. Ez is Európa. Mint ahogy a brüsszeli metró­ban tanyázó hajléktalan, a föld­alatti járat elhanyagoltsága is. Vagy a felszínen csillogó kirakat - az elegánsan drága divathol­mié, a múltidéző, de bóvliba hajló csipkéké, a bonbonoktól és keserűcsokis pralinétól tob­zódó édességbolté. A turista sétál a világörökség részévé nyilvánított Grand Place felé terelő macskaköves utcácskákon. Eljut a leghíre­sebb brüsszelihez, a Manne­ken Pishez, majd igazságérze­tét követve a pisilő kisfiú után a Janneken Pis guggoló lányka szobrát is megnézi. Közben kí­vánságokkal telve megérinti a tanácsnok bronzplasztikáját, mely fényességével igazolja, milyen sokan hisznek a törté­netéhez kötődő, szerencseho­zó babonában. Eljut a közeli térre, az egyetlen magyar vo­natkozású szoborhoz, Bartók Béláéhoz, mely megmagya­rázhatatlan okból Don Quijo­téval, a szélmalomharcáról el­híresült spanyollal néz farkas­szemet. A turista rácsodálko­zik minden barokkos részletre: Brüsszelre, Európára. ÚJSZÁSZI ILONA Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve Egyre több magyar él Brüsszelben Csipkézett épületekkel keretezett főtér - üvegtáblákkal borított betonívekből és oszlopokból szerkesztett iroda­negyed, a középkor hangulatát idéző sikátorlabirintus ­diplomata-rendszámú autócsordák áteresztésére alkal­massá tett utak, térképpel a kezükben nézelődő turisták - iratokkal a hónuk alatt siető öltönyös és kosztümös irodisták. Ez Brüsszel, az Európai Unió fővárosa. Zombijáratnak csúfolják a ko­ra hajnalban Budapestről in­duló, majd késó este Brüsszel­ből startoló repülőt. Mégis: e járat is jelképezi, Magyaror­szág a körön belül van, vagyis egy nap alatt akár oda-vissza is leküzdhető a hazai és az uniós főváros közötti távolság. Ez a szempont fontossá lett most, mikor Magyarország is az Eu­rópai Unió népesedő családjá­ba tartozik, ezért egyre több itt és ott is az intéznivaló. A körön belül Magyar kolónia nincs, de egyre több magyar él Brüsszel­ben, pontosabban a nagyváros szélén és vonzáskörzetében. Csak a Magyar Köztársaság ál­landó EU-képviseletére tizen­egy kormányzati szerv közel száz munkatársát delegálta. Az Európai Parlamentben alkal­manként feltűnő és aktivizáló­dó huszonnégy megfigyelőnk körül meg személyenként akár négy-öt asszisztens is tüstén­kedik. S akkor még nem szól­tunk az uniós intézmények mellé telepített, a belső kap­csolattartást segítő tolmácsok­ról, a kifelé irányuló kommu­nikációért dolgozó sajtórefe­rensekről és az információs nagyüzemben dolgozó újság­írókról, vagy a lobbizással pró­bálkozó szakértők hadáról. Nyitott könyv az EU, leg­alábbis igyekszik annak lát­szani és azzá lenni. De az unió bővülésével egyre bonyolul­tabbá váló intézményi felépí­tést és döntési rendszert meg­érteni és használni a résztve­vő államok képviselői és mun­katársaik számára ugyanolyan kihívás, mint mindezt átlátha­tóvá tenni kifelé, ami jórészt a Brüsszelben dolgozó mintegy ezer újságíró feladata is. Bár­melyik uniós intézménybe lá­togatunk, különböző nyelvű prospektusok és villogó moni­torokon látható internetes ol­dalak, belső idegenvezetők se­gítik a tájékozódást. Üres tojáshéj az EU Idegenforgalmi látványosság is az EU: például az Európai Parlament zászlódíszes épüle­te nemcsak a középkorú politi­kusok és fiatal asszisztenseik munkahelye, újságírók kérde­zösködési terepe, hanem kí­váncsiskodó nyugdíjas turista­csoportok célpontja is. Az EU mint rendszer értelmezése és befogadása közös leckéje a magyaroknak - itthon. Mert mostantól, május elsejétől be­lül vagyunk. így az esetenként érdektelennek tekintett külpo­litikából a mindennapokat érintő belpolitikává lesz az EU. Mint Belgiumban, ahol mind­egy, hogy a francia nyelvű Val­lóniában, vagy a flamandok északi vidékén járunk, a belpo­litikai hírek közé illeszkedik az EU. Közügynek számít, ezért

Next

/
Thumbnails
Contents