Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

Péntek, 2004. április 30. EURÓPA 7 MEDGYESSY PÉTER AZ UNIÓRÓL, AZ EGYÉN, A GAZDASÁG ESÉLYEIRŐL Az ország csak nyerhet a csatlakozással Medgyessy Péter miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában adott interjút lapunknak. A beszélgetés fő témája az uniós csatlakozás volt. Optimistán látja a jövőt, amelyben a kormány, az állam igyekszik lehetőséget biztosítani az egyén, a gazdasági szereplők boldogulásához, ám senki nem várhatja ölbe tett kézzel sorsának jobbra fordulását. A miniszterelnök úgy véli, Csongrád megye további fejlődésének különösen lendületet adhat a hamarosan Szegedig érő autópálya. - Holnap belépünk az unió kapuján. Az ország reménykedik, ám aggodalmak is megfogalmazódnak. Önben is? - Egy miniszterelnöknek nem reménykednie, avagy aggódnia kell, hanem cselekednie. A kormánynak az a kötelessége, hogy mindent megtegyen a sikeres csatíakozás érdekében. Természetes, hogy az ismeretíentől kicsit tartanak az emberek, ez minden belépő országban így volt, így van. Azt viszont bűnnek tartom, ha egyesek tudatosan keltik a félelmet. Aki szorong, annak a teljesítőképessége is gyengül, ez pedig senkinek nem lehet az érdeke. Eddig minden belépő ország csak nyert az unióhoz való csadakozással. Nézzünk a szomszédba! Ausztria ugyan általában fejlett országnak számított, ám a burgenlandi rész egyáltalán nem volt az. Ma viszont érdemes megnézni, hol tart! Vagy vegyük Görögország, Portugália, Írország példáját! Mindhárom óriási eredményeket tud felmutatni autópálya-építésben, kutatásfejlesztésben, az életminőség javulásában. A csatlakozás első időszaka mindenütt a fejlesztésekről szól. Többen lehetnek sikeresek -A csodát várók, szerintem, csalódni fognak május elseje után. Rövid távon kik lesznek a nyertesei, illetve a vesztesei a csatlakozásnak? - Elnézést, ha közhelyszerűnek tűnik, amit mondok. Az élet folyamatosan produkál nyerteseket és veszteseket. Szerintem az a lényegi kérdés, hogy az unió ad-e esélyt arra, hogy több legyen a sikeres ember. A válasz pedig egyértelmű: igen, ad. De azt is látni kell, hogy a csaüakozás új követelményeket támaszt mindenkivel szemben, s ezeknek nap mint nap eleget kell tudni tenni. Két területet szoktak említeni a veszélyzónában: az agráriumot, valamint a kis- és középvállalkozásokat. Az agráriumnál egyértelmű, hogy a szántóföldi növénytermelés, a zöldség-gyümölcs termesztés, szőlészet és borászat terén óriási esélyek nyílnak. Persze lehetnek olyan üzemek, amelyek nem lesznek nyertesek, nem tudnak eleget tenni a követelmények. De általában, elsöprő többségben nyertesek lesznek. Az állattartásban és a ráépülő feldolgozóiparban lehetnek inkább nehézségek, mert ezen a téren nagyobb az ország lemaradása. Már most látni, hogy az uniós mérce 250-300 üzem számára teljesíthetetlen, ezeket bezárják. Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy megtettünk-e mindent azért, hogy minél több nyertes, minél kevesebb vesztes legyen a mezőgazdaságban? A válaszom az, hogy nagyon sokat tettünk. Előbb rövid, majd hosszú lejáratú hiteleket is elengedett az állam 2002-ben és 2003-ban. Igen jelentős támogatást nyújtottunk gépi fejlesztésekhez az agráriumban. Ösztönözzük, hogy a gazdák fogjanak össze, hozzanak létre különféle társulásokat, így jobban tudnak majd érvényesülni például az értékesítés megszervezésekor. A kis- és középvállalkozásokat pedig úgy tudtuk segíteni, hogy a fejlesztési törekvéseket karoltuk fel. Ezért hoztuk létre az új adózási formát, az evát, ezért vezettük be a Széchenyi-hitelkártyát, kamatkedvezményes hitelkonstrukciókat indítottunk el. Starthelyzetet teremtettünk, ezzel és az uniós pályázati lehetőségekkel élniük kell tudni a vállalkozásoknak. Lehetnek váratlan helyzetek - Volt-e elég ideje a gazdaságnak felkészülni a csatlakozásra? - Az előkészítés négy kormány tevékenységéhez is kötődik. Az Antall-kormány adta be a kérelmet, a Medgyessy-kormány írta alá a csatíakozást. Hosszú ideje volt a társadalomnak, a gazdaságnak a felkészülésre. Az európai bizottság megállapítása szerint Magyarország felkészült a csaüakozásra. A most belépő tíz ország közül a közel másfél évtized alatt hazánk mincfig az első három között szerepelt a minősítésekkor. Ennek ellenére lehetnek-e majd váratlan helyzetek? Igen, erre számítani kell. Mindenkinek magának kell megtalálnia a helyes választ a kihívásokra, ebben pedig az állam segíti őt. Viszünk is az unióba - Nem tart az unió megosztottságától? Lesz egy mag, egy elit a régiekből, a többi pedig a maradékhoz tartozik majd. - Ismerek osztrák, francia és német felméréseket, amelyek azt tükrözik, hogy a legszívesebben látott új tag Magyarország. Az országnak tekintélye van, nyitottsággal, bizalommal fogadnak bennünket. Hiszik, hogy nem csak hozni akarunk az uniótól, hanem viszünk is oda értékeket. Azzal persze mindig számolni kell, hogy bizonyos területeken vannak gyorsabban és lassabban haladók, ez velejárója az integrációnak. Akik képesek teljesíteni a magas követelményeket, azoknak segíteniük kell a gyengébbeknek - anyagilag is. Nem lenne jó, ha több sebességű Európaként működne az unió. lehetőséget az unióban, tehát pont az a réteg, amelyet itthon ingyeneseit hosszú éveken át képeztünk. A magyar társadalomnak nem érdeke, hogy a legjobbak külföldön keressék a boldogulásukat. Ezért is kezdeményeztem rögtön a kormányváltás után, hogy bizonyos szakmákban, például az ápolónőknél, emeljük meg a béreket. Ugyanakkor a nemzetközi tárgyalásokon nekem azért kell harcolnom, hogy ha egy magyar munkavállaló mégis külföldön akar dolgozni, azt megtehesse. Az EP-választás tétje - A csatlakozás után nem sokkal következik az európai parlamenti választás. Mi lesz ennek a tétje, hiszen bár az unióról szól, óhatatlanul lesz belpolitikai üzenete is. - A választás Európáról szól, arról, hogyan tudjuk az országot a legjobban képviselni. A pártoknak a magyar nemzet érdekeit kell képviselni. Csupán másodlagos kérdés, hogy liberálisok, baloldaliak vagy jobboldaliak. Természetes, hogy beilleszkednek saját politikai családjuk frakciójába, de ha csak ezt tartják szem előtt, akkor valódi küldetésüknek nem tesznek eleget. A 24 képviselő kiválasztása után meg kell egyezniük egy nemzeti minimumban, amit a nemzet érdekében valamenyHa belpolitikai szempontból nézem, ez persze egy közvélemény-kutatás a maga értékeivel és gyengeségeivel. Nem gondolom, hogy bármilyen következtetést le kellene vonni belőle a belpolitikai helyzetre, netán a következő parlamenti választásra vonatkoztatva. - Az M5-ös autópálya matricásítása osztatlan sikert aratott, és nem csak az autósok körében. A jövő év végére Szegedre érő autópálya ön szerint milyen lehetőségek kapuit nyitja meg a város, Csongrád megye, a régió előtt? - Miniszterelnökként azon vagyok, hogy Szeged és a térség jövője biztosítva legyen. Ezért döntöttem úgy, hogy határidőt szabok a matricás rendszer bevezetésének. Ezért döntöttem úgy, hogy olyan megoldást kell találni, amely a leggyorsabban, legmegbízhatóbban továbbviszi az autópályát Szegedig. Amikor itt járt a francia köztársasági elnök, akkor felvetettem neki, a szegedi egyetemre építve alakítsunk ki egy kutató, fejlesztési centrumot. A francia tőke egyébként is jelentős mértékben jelen van Csongrádban. Létrejött egy 45 hektáros terület, amelyen ipari park működik majd nagyon rövid időn belül. Fel tud virágozni a térség. 2008-ra a határig szeretnénk elvinni az autópályát. Innentől Szeged különösen fontos csomópontja lesz a déli részekkel való kapcsolattartásnak kereskedelemben, szolgáltatásokban. Kitűnő lehetőségek nyílnak, ám az állam csak kereteket adhat, amelyhez a cégeknek, intézményeknek, az egyénnek a saját tudását hozzá kell tennie. V. FEKETE SÁNDOR - Kondult a vészharang: Magyarország az idén többet fizet Brüsszelnek, mint amennyit visszakap onnan. Ön is ilyen egyenlegre számít? - Nagy felelőtíenségnek tartom, ha az ismeretlen miatt egyébként is bizonytalan embereket ilyen valótlan állításokkal riogatják. A magyar politikai erőknek közös érdekük, hogy sikeres legyen a csaüakozás. Egységes fellépésre van szükség. Ami az egyenleget illeti: az unió által odaítélt források 10 százalékát előlegként lehívhatjuk. Ez már önmagában garantálja, hogy többet kapunk, mint amit befizetünk. Emellett intenzíven folyik a pályázatok előkészítése, a jó pályázatokat pedig az unió támogatja, fejlesztésekre, beruházásokra ad pénzt. Tehát már az első évben pozitív lesz az egyenleg, a további esztendőkben pedig egyre több pénzt tudunk felhasználni uniós forrásokból. A hátrányban lévőket felkarolják -Az ország keleti és nyugati része között nagy a különbség, ha a gazdasági mutatókat nézzük. Félő, hogy a startnál hátrányban lévő kelet még jobban leszakad. - Sokkal bonyolultabb a kép, mint kelet és nyugat, egyik megye vagy a másik kérdése. Inkább foltokban tapasztalható eltérés. Borsodban és Szabolcsban is akadnak dinamikusan fejlődő térségek, és „Versenyképes tudásra , is J ... , vannak olyavan szükségé a magyar munkaerőnek" vannak nok, amelyek foglalkoztatási gondokkal küzdenek. Az unió - természeténél fogva - a hátrányos helyzetben lévőket segíti, hogy fel tudjanak zárkózni, mert így tud növekedni az összeurópai teljesítmény is. Mi a forrásainkat arra fogjuk használni, hogy azoknak a térségeknek, váltatoknak segítsünk, amelyeknek nehezebb a helyzete. Az autópálya-építés is azt a célt szolgálja, hogy azok a területek is be tudjanak kapcsolódni a gazdasági vérkeringésbe, amelyek idáig elzártak voltak. Ez alapfeltétele annak, hogy oda tőke, beruházás menjen. Ehhez a témához tartozik, hogy a felnőttképzést bátorítjuk, ez a munkahelyek megőrzésének egyik záloga. Versenyképes tudásra van szüksége a magyar munkaerőnek, ez legalább olyan fontos kérdés, mint az infrastruktúra minősége. Azok a térségek lesznek sikeresek, amelyek félreteszik a politikai acsarkodást. Vannak jó példák, ahol a polgármestereknek fontosabb az ott élők boldogulása, mint a világnézeti különbségek ütköztetése. Az unióban pedig egyértelmű, hogy nemzeti érdekeket kell képviselni, nem pártkötődéseket megjeleníteni. Lejárta kalandozások kora - Ügy látszik, nemcsak mi tartunk az uniótól, hanem az is tőlünk, hiszen több ország leeresztette a sorompót a magyar munkaerő előtt. Ugyanakkor kicsit vicces, hogy válaszlépést jelentett be a kormány... - Európában a kalandozások félelmet keltettek már ezer esztendővel ezelőtt is. De félre a tréfával! A nevetséges inkább az lenne, ha Magyarország nem viszonossági elvet képviselne, hiszen azonos jogok illetik meg a tagországokat. Persze létezik átmeneti szabály, amit mi is kértünk földügyben. Lehetnek ilyenek a munkaerő kérdésében is. Úgy vélem, ez főként nemzeti önérzet kérdése, nem annyira gazdasági probléma. A munkaerő-áramlás összetett kérdés. A jól képzett szakemberek találnak maguknak könnyen ,Az unióban egyértelmű, hogy nemzeti érdekeket kell képviselni, nem pártkötődéseket megjeleníteni" FOTÓ: BERTLEFF ANDRÁS