Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-28 / 99. szám

100 • MEGYEI TÜKÖR» HÉTFŐ, 2004. ÁPRILIS 26. Ingatlannal kötelezettség is járna A Hági a belváros rongyos koldusává lett A Hági védett épülete jó ideje az enyészeté Fotó: Karnak Csaba Szeged legendás épületeiből so­kat engedett az enyészet útjára. Több patinás vendéglátóhely ma már csak emlék, közülük az egyik a Hági, ahol évek óta nincs élet, s úgy tűnik, nem is lesz egyhamar. Azt hinné az ember, hogy a vil­lamosról pipiskedve, maga­sabbról többet lát a Hágiból. Pedig nem. Akármerről ku­kucskálunk, a szürkeségen, az ordító magányon kívül nincs ott más. Védetté nyilvánítva Úgy tűnt 2001 végén, van re­mény a Hági sorsának jobbra fordulására: Nóvák István, Sze­ged akkori főépítésze és Széphe­gyi László, a Nemzeti Örökség­védelmi Hivatal helyi vezetője elérte, hogy a Hági védettséget kapjon. így a Kelemen utca 3. szám alatti terület és a rajta lé­vő épület - amely jelenleg tár­sasházként működik, s néhány lakás, továbbá a Hági és a Brnói étterem alkotja - a helyi érték­védelmi rendelet szerint 2001 októbere óta 69. szám alatt vé­dettnek minősül. Ezért más, az A SZONYS-KÉPEK RAGYOGNAK Műemléki védettséget él­vez(ne) a Hági régi berendezé­se, amelynek java része ré­ges-régen eltűnt, kivéve talán a Haraszthy Jenő által festett üvegablakokat. A híres, Szőnyi István által festett pannók kis részt a szerencsének, java­részt Cziner István műértő szándékának köszönhetően új­ra eredeti szépségükben él­nek. Pontosabban élnének, mert jelenleg szakszerűen raktározva várnak fényre, vagy új tulajdonosra. A képek res­tauráltatása után, utoljára ta­valy októberben, a Hangár Ex­po és Konferencia-központban kerültek a nyilvánosság elé a felújított Szőnyi-pannók, me­lyeket korábban zsír-, kávéfolt és sok egyéb más sérülés csú­fított. Bár kívánatos volna, hogy Szegeden maradjanak a művek, helyi érdeklődőből nagy a hiány. A város és a mú­zeum számára egyaránt drágá­nak bizonyultak, s helyben nem találni értő civil mecé­nást. A képek értéke - neves műértők szerint - 50-65 millió forint közötti, s bár drágának tűnnek, ne feledjük: egyedülál­ló alkotások, amelyek kivéte­les szerencsével kerülték el a Hági sorsát. átlagosnál szigorúbb, városképi és az épített értékek szempont­jából alakított szabályok vonat­koznak rá, melyek a tulajdono­sokra is különleges kötelezett­séget rónak. Nóvák főépítész ja­vaslatot tett arra is, miként le­hetne megoldást találni a Hági problémájára. A város másfél esztendeje indí­tott kötelezési eljárást az épület­tel szemben. így a társasházat komplett felújítási terv elkészít­tetésére kötelezték, ám ez a mai napig elmaradt, ezért aztán a mulasztókkal szemben szank­ció, végrehajtási bírság várható. Bár információinkat nem erősí­tették meg a városházán, mégis úgy tudjuk, jelenleg az aktát a közigazgatási hivatal szakembe­rei tanulmányozzák. Eszközök és pénzek A Hági épülete évekkel ezelőtt túljutott azon a pusztulási álla­poton, amely zavaró, ám a város­nak szúk eszköztár áll rendelke­zésére, ahhoz, hogy változtasson az ilyen jellegű, elhanyagolt, de fontos épületek állapotán. Ez Szabóné Fehér Eva, Szeged város jelenlegi főépítészének vélemé­nye. A szakember szerint város­képi szempontból az lenne a sze­rencsés, ha a homlokzatot rend­be tennék, bár védettség és átépí­tési-beépítési tilalom illeti a kert­helyiséget és a belső tereket is. Az állagmegóvás érdekében végzett eljárást az is indokolná, hogy az utca túloldala hamaro­san szebb lesz, a Kelemen és a Somogyi utca által határolt ház­tömb rehabilitációja eredménye­ként. A tulajdonos kivár A Hági jelenlegi tulajdonosa, az Imosoft Kft. öt esztendeje ­árverezések, perek után - 67 mil­lió forintért vásárolta meg a pati­nás vendéglőt. A cég ügyvezetője, Török Zoltán két éve nyilatkozta lapunknak, hogy az eredeti funk­ciót megtartva kívánnak életet lehelni a Hágiba, s hasonlókép­pen vélekedik ma is. Am arra a kérdésre, hogy ezt a lépést mikor teszik meg és miből finanszíroz­zák, Török Zoltán nem tud vála­szolni, mert - mint mondja ­megfelelő gazdasági klímára vár­nak. - Idő és türelem kell, mert úgy látjuk, a Hágit nem bírná eltarta­ni a város, sőt: az idegenforgalmi szezonban sem volna telt ház ­jelentette ki az ügyvezető, aki nem érti, lapunk miért épp a Há­gival foglalkozik, mikor - véle­ménye szerint - ennél rosszabb állapotú magán- és városi épüle­tet egyaránt találhatunk Szeged. Arra a kérdésre, nem óhajtják-e eladni az ingatlant, Török Zol­tán visszakérdez, miért is adnák el, míg kíváncsiskodásunkra, hogy tartanak-e a lokálpatrióták, építészek, műemlékvédelmi szakemberek és városatyák rosz­szallásától, a vállalkozó közli: mindenkit szívesen invitál be­szélgetésre a Hágival kapcsolat­ban, s minden hivatalos szervvel hajlandó együttműködni. A patinás épület jövője tehát a homályban marad, hiszen konk­rét szándék, lehetőség egyelőre nem mutat utat. A Hági így egy olyan álom maradt, melybe egyre ritkábban téved be valaki. KATKÓ KRISZTINA KÉNYSZERTATAROZÁS Akad példa Szegeden a kényszertatarozásra: az Oskola utca 3. számú ház esetében a város érvényt szerzett érdekeinek, így bírósági döntés nyomán a homlokzat kényszertatarozását rendelte el, melynek költségeit jelzáloggal terhelte az ingatlanra. OTTHON VAN!

Next

/
Thumbnails
Contents