Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-03 / 79. szám

SZOMBAT, 2004. ÁPRILIS 3. •AKTUÁLIS» Tizennyolc szövetkezet összefogásával alakult meg a DATÉSZ A közös piacszerzés a legfontosabb A vásárhelyi közgyűlés a Szivárvány vezetője mellé állt Nem indul fegyelmi eljárás Folytatás az 1. oldalról A vizsgálat során számos jogsértésre derült fény. A jelentés szerint a lakókat fizikailag ugyan nem bántalmazzák, de kimenő- és költőpénzmegvonással, vagy a „gondolkodó" nevű szobába zárással büntetik őket, időn­ként áthelyezik néhányukat a derekegyházi ápolóotthonba. Az ombudsman kezdemé­nyezte, hogy az intézmény vezetője a jogsértő állapotot haladéktalanul szüntesse meg, a polgármestert pedig felkérte, hogy fegyelmi eljárás keretében tisztázzák az érintettek fe­lelősségét. A közgyűlést követően Lázár Jánostól, a vá­ros polgármesterétől megtudtuk, az egész­ségügyi, népjóléti, szociális és családvédelmi bizottság tagjait bízták meg a vizsgálattal, amelyben külső szakértők is közreműköd­nek. A bizottságnak minden, az ombudsman által felvetett kifogásra válaszolnia kell. A polgármester hozzátette: a képviselők egy­hangúlag szavazták meg, hogy nem indíta­nak fegyelmi eljárást az intézmény vezetője, Adorján Andor ellen, mert nem látják szük­ségesnek. - Azzal, hogy nem indítunk fegyelmit, hi­tet tettünk amellett, hogy a betegek jogai nem sérültek a Szivárványban - fogalmazott a döntéssel kapcsolatban Grezsa István, a szakbizottság vezetője. A képviselő hozzátette: teljes körű vizsgá­latot kezdenek, átnézik az intézmény összes dokumentumát, és a szakmai munkát is gór­Az igazgató már nem sokáig marad az otthonban Fotó: Tésik Attila cső alá veszik. A következő időszakban tisz­tázzák a jogi, emberjogi és orvosszakmai kér­déseket is. Szerettük volna az üggyel kapcsolatban megkérdezni Adorján Andort is, ő azonban annyit mondott: amint elküldte válaszát az ombudsmannak - várhatóan április második felében kerül erre sor -, lapunkkal is meg­osztja véleményét. Az viszont biztos, hogy a Szivárványt nem sokáig vezeti már, hiszen még tavaly pályázott a szentesi kórház pszi­chiátriai osztályának vezetői posztjára, ame­lyet május közepén foglal el. SZÖGI ANDREA A pusztulás szaga FEKETE KLÁRA Akinek jó szeme van és mindig akad felesleges, bármikor előhúz­ható néhány száz milliója, az bizonyára megveszi majd a cipőgyá­rat a Római körút és a Szilién sugárút sarkán. Akinek ugyanis jó a szeme, az pontosan tudja, mit lehet kihozni ebből a teljesen le­pusztult, labirintusszerű, látszólag logikátlan elrendezésű hatal­mas, belvárosi épületegyüttesből. Mert ennél belvárosibb már nem is lehetne egy ipari ingatlan. Akinek azonban jó szeme és sok-sok pénze van, annak az agya is másképp jár, mint az enyém. Annak először is vannak tapasz­talatai, nem most jött a hat húszassal és nem az első bezárt gyá­rat látja, esetleg veszi meg. Ő lesz majd az, aki pontosan tudja, mikor érkezik el az alkalmas pillanat, amikor megteszi az ajánla­tát, esetleg mélyen a forgalmi érték alatt. Az alkalom eljöhet ápri­lisban, de az is lehet, hogy csak két év múlva lesz itt az ideje, a fel­számolási eljárás finiséhen. És az is lehet, hogy a mi emberünk már tegnap tudta, mit lehet kihozni ebből a koszfészekből. A legtöbbünknek persze se fantáziája, se pénze, se lehetősége nincs, és mindig mindenkor a legrosszabb helyen tartózkodik. Az ilyenek, ha ránéznek a cipőgyárra, a szívükhöz kapnak. A hulló cserepek miatt a Római körúti sarkot elkerítették, a lakók által használt lépcsőház a hatvanas évek neorealista olasz filmjeinek lehetett volna ideális forgatási helyszíne. Az elhagyott üzemcsar­nokokban vigyázm kell, nehogy hozzáérjen az ember valamihez: szutyok, eldobott tejfölöspoharak, kitört ablakok, elfeketedett parketta, pókháló és egérszag. Es hát maguk az otthagyott gépek: egyik-másik letakarva, a töb­bi meg a maga nyers valójában, nem éppen a legfejlettebb tech­nológiáról árulkodva. Ezek közül a berendezések közül tegnap azok az emberek válogattak, akik szintén látták bennük a fantá­' ziát: vagyis a gépek valamire még jók voltak. Jöttek, láttak és vá­sároltak, a látványtól a szempillájuk sem rezdült. Igaz. egyikük megkérdezte, miért gyűjtik műanyag ládában az ereszcsatorna vizét az udvaron, de nem kapott választ. Én tudtam a megoldást, csak nem szóltam: azzal a vízzel öblíti le maga után a vécét az, aki még őrzi a cipőgyárat. Egymillió forintot árultak ki tegnap a cipőgyárban Dobra verték Mary hagyatékát Nógrádi Zoltán, Kerényi István igazgatótanácsi elnök és Tóth Sán­dorné felügyelőbizottsági elnök a tájékoztatón Fotó: Gyenes Kálmán Mórahalmon az országban el­sőként alakult meg egy olyan kereskedelmi és szolgáltató részvénytársaság, amely a térség mezőgazdasági termelőszövet­kezeteit fogja össze annak ér­dekében, hogy minél sikereseb­ben vegyék fel a versenyt az Európai Unió gazdálkodóival. A magyar agrártörténelem egyik legjelentősebb napjának nevezte Nógrádi Zoltán, Mórahalom pol­gármestere a tegnapit, amikor megalakult a Dél-alföldi Terme­lési Értékesítési Szövetkezet (DATÉSZ) Kereskedelmi és Szol­gáltató Részvénytársaság. A DA­TÉSZ 18 előzetesen elismert mezőgazdasági szövetkezetet, egyszersmind 5 ezer gazdát tö­mörít. - Bács-Kiskun és Csongrád megyéből nyolc, Békés és Pest megyéből egy szövetkezet lépett be az rt.-be. A szövetkezés politi­kai, gazdasági és önkormányzati szempontból is fontos volt, s olyan vidék- és régiófejlesztő erő­vé válhat, amivel hosszú távon számolni kell itthon és az unió­ban egyaránt - fogalmazott Mó­rahalom polgármestere. Nógrádi Zoltán megjegyezte, a DA­TÉSZ-be tömörült termelők sok­kal jobban tudják óvni eddigi piacaikat, emellett nagyobb lehe­tőségük lesz újakat szerezni. A DATÉSZ igazgatótanács el­nökéül megválasztott Kerényi István a tegnapi sajtótájékozta­tón hozzátette, a magyar gazda sosem szeretett közösködni, ez a szövetkezés azonban elengedhe­tetlen. - Önmagunkban kicsik va­gyunk, de ez a 18 szövetkezet most átlépte a saját árnyékát ­mondta Kerényi István. A részvénytársaság törzstőkéje 30 millió forint, éves forgalmát pedig 10 milliárdra becsülte Nógrádi Zoltán. A forgalom 30-40 százalékát a legnagyobb, 18 százalékos részvénycsomag­gal rendelkező Mórakert Szövet­kezet adja. G. SZ. L. A tavaly nyáron bezárt Mary cipőgyár berendezéseire kiírt első árverés mindössze 1 millió forintot hozott a konyhára. Ke­vesen jöttek el, lapunk mun­katársait az olasz tulajdonosok ügyvédje tessékelte ki az üzem­ből. A Mary 2000 Cipőgyár Rt. elbo­csátott dolgozóinak nevében Bá­lint János ügyvéd február 23-án kért végrehajtást a cég ellen azért, hogy árverésen értékesít­hessék az ingó és ingatlan va­gyont, s kifizethessék az elma­radt járandóságokat. Az ingósá­gok, vagyis a gyár gépeinek, be­rendezéseinek első nyilvános li­citjét tegnap tartották. Az árverésen fotóriporter kollé­ganőmmel nem vehettünk részt, mivel Gsászár Mátyás, az olasz tulajdonosok jogi képviselője az üzem elhagyására szólított fel bennünket. Mindössze az érdek­lődőket számolhattuk össze ­közel húszan jelentek meg a lici­ten -, akik értő szemmel járták körbe a második emeleti csarno­kot, a „tűzőt". Utóbb Dienes Árpád végrehaj­tó azt a felvilágosítást adta, hogy közel 1 millió forint értékben ta­láltak gazdára a berendezések, jellemzően a kikiáltási ár egyne­gyedéért. Elmondta, legálább száz érdeklődőre számított, azon 73 MILLIÓ HIBÁDZIK A szegedi elbocsátott dolgo­zók közül 139-en, a vásárhe­lyiek közül 91-en fordultak bírósághoz azért, mert a Mary 2000 Rt. tulajdonosai nem fi­zették ki elmaradt munkabé­rük egy részét és a végkielégí­tésüket. A szegediek követelé­se 46, a vásárhelyieké 27 mil­lió forintra rúg, így együttesen 73 millió forint az olaszok tartozása. Szegeden különben 220-an, Vásárhelyen 130-an kerültek utcára 2003 nyarán. Itt háromnegyed éve minden az enyészeté Fotó: Schmidt Andrea kevés cipőgyár szakembereire, amely cégek még talpon vannak, valamint magánszemélyekre. Az Árverési Hírek című kiadvány azonban nem jutott el a címzet­tekhez a Magyar Posta miatt, mert ez is a budaörsi elosztóban rekedt. A végrehajtó egy hónap múlva, az ingatlanárverés idő­pontjához közeli napon újabb li­citet ír ki a megmaradt gépekre. Kiderült az is, hogy míg a speciá­lis cipőipari berendezések alig fogytak, a tmk-műhelyből az utolsó vasszöget is elvitték. A dolgozók ügyvédje kérdése­inkre válaszolva elmondta, az is lehet, hogy már nem kerül sor a következő árverésre. Amennyi­ben ugyanis a jövő hét elején jog­erős lesz a Csongrád Megyei Bí­róság végzése a felszámolásról, akkor ez az eljárás a végrehajtás helyébe lép. A felszámolást a Mary egyik telephelye, a Veszp­rém megyei Csetény önkor­mányzata indította többek kö­zött a helyi iparűzési adó nemfi­zetése miatt, az összeg 5 millió forint. Bálint János szerint a fel­számolással előbb látnának pénzt a szegedi és a vásárhelyi dolgozók, a bérgarancia-alapból ugyanis akár két héten belül hoz­zá lehet jutni a már jogerősen megítélt, együttesen 73 millió forinthoz. FEKETE KLÁRA NEMZETI PETÍCIÓ Április 6-án, kedden, 18.30-kor Orbán Viktor beszédet mond Szegeden, a Dóm téren. Jöjjön el Ön is, támogassa a Nemzeti Petíciót a biztonságos csatlakozásért! Munka, otthon, biztonság! MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG Az európai néppírt

Next

/
Thumbnails
Contents