Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-26 / 97. szám

HÉTFŐ, 2004. ÁPRILIS 26. •AKTUÁLIS" 3 Néhányan fütyültek, a többség ünnepelt Aradon Áll a Szabadság-szobor Folytatás az 1. oldalról Az aradi képviselő-testület a szobor felállítása, így a román-magyar megbékélés mellett állt, s ezzel európaiságát bizonyította mondta Dorel Popa, a város polgármestere. Dávid Ibolya, az országgyűlés alelnöke - akit mint a négy parlamenti pártfrakció közös küldöttét, a szobor elkötelezett hívét, Medgyessy Péter miniszterelnök megkülönböztetett tisztelettel köszöntött, s aki a legnagyobb tapsot kapta az ünneplőktől - arra figyelmeztetett, nincsenek ellenségeskedésre ítélt népek, csak egymásra utaltak. A Szabadság most már arról is beszél a magyarságnak, hogy ezt a népet békés úton az uniós csatlakozás révén lehet újból egyesíteni. fonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai küldöttségének elnöke azt mondta, ez történelmi jelentőségű nap; mindenkinek tudnia kell, az unió attól erős, hogy erős karakterű, de egymást tiszteletben tartó népek alkotják. Vörösmarty Szózata után magyarul és románul is elhangzott a miatyánk, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök pedig a könynyeivel küszködve mondta: az ima azokért szólt, akik az újbóli fölállításért dolgoztak. Az ünnepségre nemcsak a fütyülök, de a békésen ünneplő aradi románok is elhozták a zászlóikat, a többség mégis magyar volt. Erdély távoli vidékeiről éppúgy érkeztek ide, mint Csongrád és Békés megyéből. Koszorúzott Médgyessy Péter mellett Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere, több magyar országgyűlési képviselő, Martonyi János és Schmitt Pál a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviseletében. A talapzatra került Szeged és Makó önkormányzatának, s a Csongrád megyei közgyűlésnek a koszorúja is. - Én legénykoromban láttam utoljára Hungáriát, a várban, gyalázatos állapotban. 31 éve eljöttem Aradról, és nem hittem volna, hogy még egyszer visszajövök. De most nem bírtam volna otthon maradni - mondta lapunknak a csíkszeredai Hegedűs Imre, aki szintén letette a koszorúját. Sokan lefényképezkedtek a szoborral, amely szépen, tisztán látszik majd a képeken: az ünnepség idejére elállt az eső, de a felhők takarták a napot, így a felvételeket nem zavarta ellenfény. BAKOS ANDRÁS CSAK A SZÍNÉSZRE HALLGATTAK „General criminul!" - olvashattuk a fütyülő román szélsőségesek tábláján: „Gyilkos tábornokok!" Ugyanazok álltak a tábla alatt, akik az elmúlt hónapokban a szobor fölállítása ellen tüntettek. Fütyültek. huhogtak, amikor Király András, Markó Béla, Medgyessy Péter beszélt, de a legjobban akkor zajongtak, amikor Razvan Theodorescu miniszter állt a mikrofon mögött, főleg, mikor ő feléjük fordulva azt mondta: az itt kivégzett tábornokok közül egy sem harcolt Erdélyben. Dorel Popa aradi polgármestert, aki civilben babtista lelkész, árulónak nevezték, mire ő mosolyogva azt mondta: bárcsak én lennék Románia legnagyobb árulója. A Szózat előtt a színpadra lépett Lovas Zoltán. Az aradi magyar színész kifejező románsággal, indulatos hangon szavalta el Gheorgbe Cosbuc versét- a fütyülőknek. Többször Is fölemelte a mutatóujját, mintha gyerekeket intene csöndre. Ez hatott. Rehabilitáció a Homokháton MUNKATÁRSUNKTÓL Ellenőrző állomást avatott a kormányfő Az állategészségügy európai kapuja Nagylakon Májustól Románia felől csak egy helyen, Nagylaknál léphetnek be az állat- és növény-egészségügyi ellenőrzést igénylő szállítmányok Magyarországra. A fogadásukra közel egymilliárdos beruházással felépített, európai színvonalú ellenőrző állomást Medgyessy Péter miniszterelnök avatta fel vasárnap délelőtt. A következő öt évben közel 10 milliárd forintnyi költségvetési és ugyanennyi uniós támogatásból megkezdődik a Duna-Tisza közi Homokhátság vízháztartásának rendbetétele - döntött a kormány legutóbbi ülésén. Nemcsók János, az Alföld kormánybiztosa arról tájékoztatta lapunkat, hogy az idén elinduló programban 399 millió forintos önerőt biztosítanak a Bács-Kiskun megyei beruházások számára, itt kezdődik a munka, amely érinti Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyét is. A Homokhátság rehabilitációja az országos jelentőségű területfejlesztési programok egyike, a kormány azt szeretné, ha az elsivatagosodó térség vízutánpótlása - többek között tározók építése révén - helyreálljon. így kedvezőbb környezet alakul ki a mezőgazdaság számára, javul a vidék népességmegtartó képessége. Nemcsók elmondta, a feladat irányítására tárcaközi bizottság alakul, s ezt a grémiumot ő vezeti. A politikus hozzátette, lobbizik azért, hogy Csongrád és Békés megye mintegy egymilliárd forinttal részesüljön a Sapard-támogatásból, s a Dél-Alföld jelentősebb segítséget kapjon ebből a forrásból, mint a Dunántúl, annak érdekében, hogy csökkenjen a különbség a két vidék fejlettségi szintje között. November végén még sártenger volt a nagylaki határátkelőnek azon a részén, ahol most a korszerűen felszerelt, laboratóriumi berendezésekkel és hűtőkamrákkal is ellátott termékfogadó épület áll. A teljes egészében hazai beruházásból felépített állomás két részből, állat- és növény-egészségügyi ellenőrző helyből áll - mindkettőt az illetékes szakhatóság működteti. Az egyik a Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, melynek vezetőjétől, Gavallér Józseftől megtudtuk: az állomás képes az uniós normák által előírt valamennyi vizsgálat elvégzésére. Ha egy szállítmány itt zöld utat kap, akár Gibraltárig is elmehet. Május elsejétől a létesítmény napi huszonnégy órában várja a kamionokat. A forgalom minden bizonnyal óriási lesz, hiszen Románia felől más átkelőn a csatlakozás pillanatától állat- és növény-egészségügyi ellenőrzést igénylő szállítmányok nem léphetnek be. A létesítményt tegnap reggel Medgyessy Péter miniszterelnök avatta fel, aki az ünnepségen többek között arról beszélt: büszkék lehetünk arra, hogy beléphetünk az unióba, mert ezt a magunk erejéből, saját teljesítményünkkel értük el. A csatlakozás ugyanakkor felelősséget is ró ránk: egy huszonöt államból álló szövetség biztonságára kell ügyelnünk határainkon, többek között olyan létesítményekkel, mint a nagylaki. A kormányfő megjegyezte: reméli, hogy néhány éven belül tovább bővülhet a csatlakozó országok listája és ezzel a magyar nemzet határok feletti újraegyesülése is megtörténhet. A beruházás részeként egyébként elkészült egy élőállat-fogadó telep is a nagylaki kendergyár területén, ahol a beérkező juhokat és szarvasmarhákat vizsgálják meg - a lovakkal viszont ugyanezt Magyarcsanád közvetlen közelében, egy vállalkozóval közösen működtetett istállóban teszik meg. SZABÓ IMRE VÉGE A HÚSTILALOMNAK Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára jó hírt hozott a nagylaki avatóünnepségre: a jövő héttől Magyarország újra szállíthat húsipari termékeket az Egyesült Államokba. Mint emlékezetes, az amerikai mezőgazdasági minisztérium élelmiszer-biztonsági ellenőrző szolgálata (FSIS) az ottani hatóságok exportengedélyével rendelkező hét magyarországi vágóhíd és üzem vizsgálata alapján január 13-án vette le Magyarországot azoknak az országoknak a listájáról, amelyek húsipari termékeket szállíthatnak az Egyesült Államokba. A most elkészült új amerikai jelentés már nem tartalmaz korlátozó végzáradékot és ez a legutóbbi hivatalos álláspont szerint a tilalom feloldását jelenti. Évtizedek PANEKSÁNDOR Végre helyén áll a vértanúk emlékére emelt és abszurd módon meghurcolt Szabadság-szobor Aradon. Az emlékmű áll, s ennél az 1848-49-es szabadságharc emlékezete szempontjából nincs fontosabb. Az avatáson azonban ismét hallani lehetett, hogy „le a gyilkosok szobrával", ami jelzi, hogy az emlékmű mégsem annyira a román-magyar enyhülés szimbóluma..A visszahelyezés méltatlan egyezkedései nyomán a román miniszterelnök nem vett részt a szobor Jelavatásán, s még sok jel utal arra, hogy a román politikának a választások előtt ellentétes üzenetekkel kell ellensúlyoznia elfogadó döntését a román emberek előtt. 1990-ben a Ceausescu-diktatúra összeomlása után már látni lehetett, hogy az erdélyi magyar-román együttélésben nem fog a két népből egyből feltörni a naiv értelmiségiek által Jeltételezett barátság. A nagy katarzisnak látszó társadalmi változás nemhogy új alapokra helyezte volna az együttélést, de felszínre hozta az addig elfojtott konfliktusokat. Az előzményeket nem lehetett nyilatkozatokkal eltörölni: a nemzetétől leszakított többmilliós magyarság, a közösségi tulajdonuktól és jogaiktól megfosztott emberek gondolkodásában hetven év erősítette meg a gyanút, hogy a román politikában nem lehet bízni. Ugyanakkor a román emberek tudatában mindig is benne volt a félelem, hogy Erdélyben olyasmit birtokolnak, ami nem teljesen övék, s ezért a magyarság részéről bármikor elszakadásra számíthatnak. Tévedtek azok is, akik az uniós csatlakozástól gyors csodát vártak. A magyar politika hol a nyomásgyakorlással, hol az egyoldalú engedményekkel kísérletezett, az eredmény ugyanaz volt: román részről csak a nemzetállami koncepcióból akartak kiindulni és fenyegetésként állítottak be minden törekvést, amely a magyarok kulturális autonómiáját célozta. Bukarest a kilencvenes évek során kettőzött buzgósággal hivatkozott az egyének szabadságára, amely szerinte eleve fölöslegessé teszi az autonóm kollektív jogokat. Ha reálisan nézzük, nem is volt más várható; a politika nem szokott a választókéval ellentétes akaratból kiindulni, a román választók fejében pedig az elmúlt évtizedek történelemoktatásának következtében az elkésett nemzetállami érésre jellemző fogalmak vannak, nem pedig az autonómia. Az uniós csatlakozás mégis új helyzetet teremthet, amennyiben Romániában valóban felismerik a közös térségi érdekeket, amelyekkel az unióban pénzt lehet idehozni. Évtizedek telhetnek el, amíg az értelmesen felfogott közös uniós érdekek a mindennapi ember életszintjén jelentkezve felőrlik a szembenállást. Ezeknek az évtizedeknek bizonnyal lesznek még olyan stációi, mint a Szabadság-szobor mostani felavatása. Bár egyelőre várjuk meg, milyen román emlékmű kerül majd a megbékélési parkba a Szabadság-szobor mellé, s azt is, hányszor mázolják majd össze a jelképes műveket. Az áfatörvény utóhatását a fogyasztó viseh A fogsorért is többet fizetünk A fogtechnikusok 30 százalékos áremelkedéstől tartanak, szakmai szövetségük „mindössze" 20 százalékos drágulást jósol erre az évre. A fogtömésekkel, pótlásokkal bajlódó emberek függetlenül az áremelés mértékétől - mindenképpen rosszul járnak. Fogorvoshoz járni sosem tartozott az olcsó passziók közé. Akinél nagyobb beavatkozásra van szükség, eddig is háromszor meggondolta, mikor menjen el a fogászához, honnan tudja lecsípni a szükséges összeget a fogsorára. így hát hideg zuhanyként éri majd az embereket, hogy idén várhatóan 20 százalékkal drágulnak a fogtechnikai szolgáltatások díjai az áfatörvény módosítása miatt - mondta Schulze László, a fogtechnikusok ipartestületének elnöke. Ugyanis 2004. január elsejei hatállyal a tárgyi adómentes áfakörbe kerültek, ezzel megszűnt beszerzéseik áfájának visszaigénylési lehetősége. Ábrahám Zsolt, a szegedi Maros utcai Dentalsprint Fogtechnikai Kft. ügyvezetője az áfatörvény módosítása következtében előállt helyzetet a következőképpen magyarázta el: - Eddig visszaigényelhettük a beépített anyagok áfáját, január 1-je óta azonban erre már nincs lehetőség. Emiatt számításaim szerint 30 százalékkal nőttek meg a költségeink, a fogorvosokkal azonban mindeddig nem sikerült elfogadtatni az áremelési szándékot. Éles ugyanis a verseny, aki árat emel, azt otthagyják a megrendelők. A szakember szerint május l-jét, az EU-csatlakozás napját A fogtechnikai laboratóriumok drágább alapanyagból dolgoznak Fotó: Miskolczi Róbert követő időszakban dől majd el, hogyan tovább. Abban bíznak ugyanis, hogy vagy több megrendelést kaphatnak külföldről amelyet eddig a szállítási nehézségek, valamint a vámprocedúra nehezített -, s ezzel kompenzálni tudják veszteségeiket, vagy közelíteni tudnak a nyugati árakhoz. A módosítással a fogtechnikai szolgáltatás 12 százalékos áfaterhe.is megszűnt, amely a visszaigénylés tilalma mellett összességében a költségek növekedéséhez vezet. A törvénymódosítás nyomán tárgyi adómentes lett a fogsor, a híd és a fogkerámia. A fogszabályozó 15, a fogsorok és hidak javítása viszont 25 százalékos sávba került. Az inflációval együtt ez a változás 20 százalékos lépcsőzetes áremelkedéshez vezet - az ipartestület számításai szerint. EK. Dorel Popa, Razvan Theodorescu, Medgyessy Péter és Markó Béla a román emlékmű előtt - mögöttük a Szabadság-szobor Fotó: Schmidt Andrea