Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-24 / 96. szám

18 laívynöM iaölÖYBB^aiO rA SZIESZTA 2004. április 24., szombat aviivui! — A GREENPEACE AZ ÉLELMISZEREKBEN LÉVŐ MÉRGEZŐ ANYAGOK ÉS A GÉNKEZELT NÖVÉNYEK ELLEN KAMPÁNYOL A látványos és rámenős zöldszervezet harcai A Greenpeace aktivistái az Egyesült Államokat jelképező Uncle Samnek öltözve kukuricaszemeket öntenek a fogyasztókat játszó, kényszerzubbonyos társaikra, a géntechnológiát alkalmazó cégek ellen tiltakozva FOTÓ: MTI zével védeni fogják a termé- feldolgozás során a zöldségekszetvédelmi területet. be jutó mérgező anyagokkal, A közelmúltban ugyanilyen illetve a génkezelt élelmiszerek lelkesedéssel emeltek szót esetleges veszélyeivel, egyes kozmetikumokban lévő Öt éve rohamosan növekszik káros anyagok betiltásáért, az a friss élelmiszerekben nem ártalmas vegyületeket tartal- engedélyezett növényvédőmazó kozmetikumok forga- szer-maradék: az akkori 3,7 lomból való kivonásáért. százalékról pár év alatt közel 12 -A közeljövőben az egész vi- százalékra nőtt a hatóság által lágban összehangolt kampány vizsgált friss élelmiszerek illerészeként hazánkban is az élei- gális vegyszertartalma. Egy miszer-biztonság kérdésével független laboratórium rendkífoglalkozunk - adta hírül Ne- vül nagy mennyiségű gombames Noémi, a kampány szerve- ölő szert mért egy fejessalázője. Mint mondta, jelenleg a ta-mintában. A bevizsgált zöldségek egyikében a ditio-karbamátok megengedett értékének harminckétszeresét találták. Az említett gombaölő szer több bomlásterméke fokozottan rákkeltő. A környezetvédő szervezet szerint az is gondot jelent, hogy a növényvédő szerekhez a termelők bármilyen engedély vagy ellenőrzés nélkül hozzájuthatnak. Génkezelt élelmiszer - A feldolgozás során előfordul, hogy olyan növényvédő szert használnak, amit az adott növénykultúrában nem lenne szabad alkalmazni - hangsúlyozta a kampányszervező. Elmondta még, szeretnék elérni, hogy Magyarországon a hatóságok szigorúbban ellenőrizzék a friss élelmiszereket. A Greenpeace felvilágosító kampányt indított a génkezelt élelmiszerek forgalmazása és termelése ellen annak apropóján, hogy április 19-én szigorúbb lett a génmanipulált öszszetevőt tartalmazó élelmiszerekre vonatkozó uniós címkézési szabályozás. A repce, a szója, a gyapot és a kukorica különböző származékai majd minden iparilag előállított élelmiszerben megtalálható, ezért jelent külön kockázatot, hogy e négy növényfaj génmódosított változatait a világ egyre több országában termesztik. A zöldszervezet szerint a génmanipulációs eljárások kockázatot jelentenek az emberi egészségre: hosszú távú kísérletek híján nem tudható, hogy az idegen gének hogyan viselkednek a fogyasztók szervezetében. Nemes Noémi végül hangsúlyozta: az EU környezetvédelmi szabályozása szerint a génmódosított növénytermesztés Magyarországon nem valósulhatna meg a szükséges hatástanulmányok nélkül. LÉVAY GIZELLA hatók. A kampányszervező úgy látja, a környezetvédelem terén az EU-tagállamokhoz képest legalább 20-30 év a lemaradásunk. A magyar szervezet szeretné elérni, hogy hazánkban a legnagyobb környezetvédő maga a mindenkori kormány legyen. A Zengő csúcsán A közelmúltban ezért is helyezték kilátásba, hogy május 3-án, az EU-csatlakozásunkat követő első munkanapon panaszt tesznek az Európai Bizottságnál a Zengő csúcsára tervezett radarállomás ügyében. Az eset nagy port kavart, minden médium beszámolt az esetleges környezeti károkról: a háromszáz hektáros élőhelyen védett, Európában egyedülálló és komoly veszélyben lévő növényritkaságokról. A radarállomáshoz vezető műút nyomvonalán 19 védett növényfaj él, köztük a fokozottan védett bánáti bazsarózsa - virágállományának kilencven százaléka Magyarországon elsősorban a Zengő csúcsán él! melyek áttelepítésére a Honvédelmi Minisztérium kísérletet tett. Az akció kudarccal zárult: az áttelepített tizenkétezer tő kilencven százaléka elpusztult. A Habitat Direktíva az unió egyik legfontosabb természetvédelmi jogszabálya, mely kimondja: a bánáti bazsarózsa fennmaradásáért a felelősség Magyarországot terheli. - A közvélekedéssel ellentétben, a Zengő-ügy alapvetően nem Greenpeace-kampány. A helybeli emberek küzdenek már hosszú évek óta a 45 méteres betonépítmény megépítése ellen, végső elkeseredésükben kerestek meg bennünket - fogalmazott Csáki Roland. Elmondta, szívesen álltak az ügy mellé és a polgári engedetlenség minden eszköA világon már mindenütt odafigyelnek, ha a Greenpeace aktivistái egy ügy érdekében felemelik szavukat a természet és a környezet védelméért. Magyarországon 2002-ben alakult meg a helyi szervezet, egyre többet hallunk akcióikról. Gondoljunk csak a Zengőre tervezett radarállomás elleni tiltakozásra, illetve a legújabb kampányra, mely az élelmiszer-biztonság kérdésével foglalkozik. „Gyermekeid 21. századáért harcolsz - pokolba a szabályokkal!" - fogalmazott egykor Dávid McTaggart, a Greenpeace egyik alapítója, s ki gondolta volna a hetvenes évek elején, hogy kijelentését milyen komolyan gondolja. Azóta a világ legnagyobb nemzetközi környezetvédelmi szervezetének tagjai nemes ügyük érdekében sokszor akár életük kockáztatásával próbálták és próbálják elérni céljukat - legyen szó víz alatti atomrobbantásról, az őserdők és a tengerek védelméről, vagy a bálnák kipusztítása ellen vívott küzdelemről. A nyilvánosság fegyvere Kampányakcióik legtöbbször látványosak és rámenősek, kötelezően magukra vonják a sajtó figyelmét: a nyilvánosság hatalom és fegyver is egyben ahhoz a harchoz, amit a nagyhatalmi politika és a csak profitot néző nagytőke ellen folytatnak. A világon ma már közel negyven irodával rendelkező, több mint száz ország magánszemélyei támogatásával működő Greenpeace: fogalom. Őrzik függetlenségüket és megvesztegethetetlenségüket, nem fogadnak el pénzt üzleti vállalkozásoktól és semmilyen politikai hatalomtól. - Az irodák nagysága országonként eltérő: míg a környezettudatosság terén nagy hagyománnyal rendelkező Németországban kétszáz főállású alkalmazottat foglalkoztat a helyi szervezet, addig nálunk mindössze hatot - magyarázta Csáki Roland, a magyarországi Greenpeace kampányszervezője. Az aktív tagok számát hazánkban közel háromszázra, míg az időszakosan bekapcsolódókat négy-ötszázra becsülte. A részvétel minősége is változó, van, aki szaktanácsadással segíti a szervezetet, más az autóját kölcsönzi egy-egy kampányhoz, míg a fiatalabbak a demonstrációknál mozgósítA fokozottan védett bánáti bazsarózsa kilencven százaléka elsősorban a Zengő csúcsán él Tanulmány a nőkről és a számokról A magyar irodalomban többször próbálták meg már megszámolni a nőket, vagyis: adekvát relációba hozni a nőt és a számokat, s e szempontból nyilván az egyik legkézenfekvőbb megoldás az a könyvcím, amely így hangzik: „Egy nő". A nők már az iskolában Is másképpen számolnak, mint a férfiak, és jó okuk van rá, hogy így tegyék. De mielőtt e másság mibenlétét és természetét testközelből is megvizsgálnánk, jusson eszünkbe, a nagyáruházak, a kisáruházak, a vegyeskereskedések és a temetöpénztárak fényes pultja mögött többnyire szépséges hölgyek püfölik a pénztárgépek kopott fejű billentyűzetét, és ők mondják a vevő szemébe nézve, hogy gyök alatt három per logaritmus hatszázhatvanhat, vagy azt hogy, tizennyolcmillió-négyszázezer. S ez nagyon fontos poétikai, filozófiai és szociológiai szempont. A nő nem azért ül a pénztárgép mögé, mert jobban számol - különben jobban számol, mint a férfi, vagy ha tetszik, másként -, hanem mert ott is jól tud mutatni. A férfi egészen rosszul mutat a pénztárgép előtt, és lassabban is kezeli azt. Például ahogy a papok kitöltik a nyugtákat. Borzasztó. Ha egy kicsiny vegyeskereskedés pénztáránál mégis férfi ül, többnyire a tulaj, úgy e pénztáros férfi gyakran számol fejben is. A nő egészen kivételes alkalmakkal számol csak fejben, ám ha mégis, akkor magában számol. Csak az ajkai mozognak, s a tekintetet váltogatja a remény és a keserű epekedés szemfényeit. Ha egy nőtől azt kérdik, hol, nyugodt marad, a szeme se rebben. Ott, mondja. Valahol. Akárhol. Ahol. Vagy csak megvonja azt a kis fényes vállát, honnan tudnám, és elmosolyodik. Ha egy nőtől azt kérdezik, miért, kicsi dafke ráncocska támad a száj szögletében, és a válasz: csak. Lebiggyed az ajak, a tekinlet fölényes, értetlenkedő. Mert. Azért. Ha egy nőtől azt kérdezik, hová, akkor a nő többnyire gondterhelt lesz, ó, hát oda, már megint oda, ahova. Ha egy nőtől azt kérdik, ki, tágra nyílik a szeme, megremeg a szempillája, és azt mondja, hogyhogy ki, hát én. (Különben erre pont így válaszol a férfi is.) Ha nem ez a válasz, hanem ez: Ő, akkor baj van. Akkor megcsalták, akkor elvettek tőle valamit, akkor kihasználták, el akarják hagyni. Ha egy nőtől azt kérdezik, mennyi, hány, nos, akkor a nő nem válaszol nyomban. Valami édes zavartság támad a rendszerben, valami bizonytalanság, de ilyen lágy, finom és kellemes bizonytalanság, a nő elnéz a távoli kékbe, ahol éppen vágják a hízót, modernizálják a Himnuszt, kirobbantják a harmadik világháborút, vagy rózsacsokrokat kötöznek anyák napjára, szóval elnéz, tűnődik kicsit, aztán azt mondja, hát nem is tudom. Mennyi? Azért sok, teszi hozzá. Több annál, mint amennyi, mondja. Tűnődik újra, könnyű csuklója felrebben, s egyetlen finom mozdulattal a helyére rántja a kérdező férfi elcsúszott, sárgacsíkos, és Iszonyatos ízlésről árulkodó nyakkendőjét. Aztán így szól kesernyés mosollyal: kevesebb. A férfi unja már kicsit azt a bizonytalanságot, ezért azt kérdezi, szóval akkor elég? Nem, mondja a nő, és nem mosolyog. Vagy azt mondja, elég, és bólint is a nő, és a férfi ilyenkor tudja, tudnia kell, hogy a nő nem mond igazat, vagy beteg, nagyon beteg, halálos beteg, vagy egyszerűen el akar menni, ki akar vándorolni a férfi életéből, az a nő, akinek valami elég, elegendő, az voltaképpen már nem is nő a férfi életében. Egy világhírű amerikai egyetem - a Yale - munkatársai Venezuelában, Fokföldön és Magyarországon is elvégezték ugyanazt a kísérletet, amely perdöntő bizonyíték a nőnek a számokkal kapcsolatos misztikus viszonyára. Tudjuk, ami egzakt, az nem lehet misztikus. Ami kiszámítható, megmagyarázható, úgyszintén nem lehet az. Nos, különböző venezuelai, fokföldi és magyar hölgyeket kérdeztek meg arról, hogy, mondjuk, hány férfit láttak aznap utcán, téren, boltban, temetőben. Mindegy, melyik náció tagja volt az említett hölgy, soha nem adott pontos, mondjuk így: számítógép és közjegyző által is hitelesíthető választ. Ha tehát aznap nyolcszáztíz férfit látott, akkor nyolcszázkilencet vagy nyolcszáztizenegyet mondott. A magyar is, a venezuelai is. Ha az volt a kérdés, hány úrral létesített nemi szempontból is értékelhető kapcsolatot, úgy amelyik hölgy tizenhármat mondott, az biztosan tizennégy férfiúval alkotott tökéletes formációt. Közbevetőleg, e misztikus számmeghatározások lényegisége - márhogy ami a nőnél annyi, az soha sem pontosan annyi nem az, hogy a férfi maga misztikus képződmény lenne. Nem, semmiképpen sem az. Csak arról van szó, hogy a férfi releváns módon része a világ adott, nő által generált misztikus működésének. A nő pontosan tudja, hogy mennyi a hány, tudja, hogy tíz férfi, nyolc pár cipő, hogy huszonnyolc karát, ámde a benne működő életelv egyszerűen nem engedi, nem engedheti, hogy e számok a buta köznapi módon vagy képzelethiányos bankári arronagciával mondassanak ki a számtábla előtt. Ám ha valaki azt veti ezen elemzés ellen, hogy de viszont a női sportolók, jelesül a kézilabdások, mindig is tisztában vannak az eredménnyel, tudják, hogy tizennyolc-tizennyolc, vagy a drága kosaras lányok is tudják, hogy száz-százegy az állás, akkor mi csak annyit teszünk ehhez, hogy e hölgyek hozzájuk hasonlatos hölgyek ellen mérkőznek, ezért, és nem másért tudják pontosan az eredményt, ám lennének csak ellenfelek férfi kézilabdások vagy kosárlabdások, a nő nyomban nem azt az eredményt tudná, ami az eredményjelzőn villog félreérthetetlenül. Egy kényes témáról is szólni kell, a nő és a végrendelet. Szegény dúsgazdag papa meghalt, még mozog a szemhéján egy rebellis ér, de a család már számol. Számolgat. Tessék. Kik fognak jobban, helyesebben, lényegre törőbben kalkuláni? Persze hogy a nők! A tintaceruzás nagymamák, a számítógépes távoli unokahúgok, a pénztárgépes féltestvérek, ők aztán százasvesszőre kiszámolnak mindent. S ha valaki azt mondja, rosszhírbe kívánjuk hozni a női természetet a vagyonelosztás lelkileg bonyolult szituációiban, arra azt válaszoljuk, semmiképpen, hiszen örökség, hagyatéki eljárás esetében a nő szinte soha nem magáért, hanem mindig férfiért számol. A bamba férjéért, a naplopó fiáért, satöbbi. Áll a férfi és a nő egy virágos mező előtt. Nézik a gyönyörű mezőt. Mind a ketten mást tudnak számszakilag. A nő azt tudja, e mező virágaiból hány illeti őt jogosan. A férfi azt tudja, hány napig, évig, évtizedig tart leszedni, és csokorba gyűjteni ennyi virágot. A férfi azt mondja, egyszer ütöttem. Akkor hogyan található három különböző helyen - talp, tompor, halánték - véraláfutás a testemen, kérdezi halkan, ámde súlyosan a nő. Kis csönd, a férfi körülményesen rágyújt, majd a kihívott rendőrőrmester szemébe néz, ne haragudjon, biztos úr, szakmai kérdésekről nem szívesen beszélek nyilvánosan. Ha egy férfi és egy nő csillagos égbolt alatt üldögél, a nő tudja, hogy hány csillag szórja rájuk a sárga a fényt. A férfi azt tudja, a csillagok milyen messzi vannak. Vagy. A férfi az órájára néz, sóhajt, már csak öt órát kell várnom, öt óra múlva, ahogy ígérte, Mária, megcsókolhatom? A nő elmosolyodik, igen, és nyomban megcsókolja a férfit. SZÍV ERNŐ