Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-20 / 92. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL mhmmmn SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. ÁPRILIS 20. CSONGRÁD MEGYEI AGRÁRIUM: ASZÁLY, DRÁGA TAKARMÁNY, ZILÁLT TEJPIAC Nem sikerült az utolsó „békeév" Az uniós csatlakozás előtti utolsó „békeévét" zárta 2003-ban Csongrád megye mezőgazdasága, óhatatlanul is bázist teremtve az elkövetkező esztendők értékeléseinek. A megyei KSH nemrég megjelent éves elemzésében Pálfalvi Zsoltné osztályvezető állította össze a nem túl szívderítő zárólettárt: aszály miatt gyenge lett a tavalyi termés, drága a takarmány, s újabb mélyponton van a szarvasmarhalétszám. Aszályos volt a 2003-as esztendő, mégpedig egymás után már a második, amikor lényegesen kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál. (Az idei évindításra ebből a szempontból nem lehet panaszunk.) A szárazság korán kezdődő nagy meleggel párosult, mindez együttesen visszavetette a növénytermesztést. A gabonától a lucernáig Az összesítések szerint 2003-ban kalászos gabonát országosan 1,7 millió hektárról takarítottak be, nagyjából ugyanakkora területről, mint 2002-ben. Ebből Csongrád megye 113,5 ezer hektárral részesedett. Ez utóbbi terület az előző évivel azonos nagyságú volt, lényegesen felülmúlta viszont a 90-es évek második felének megyei átlagát. A búza vetésterülete az utóbbi három évben 70 ezer hektár körül alakult, ami a 90-es évek előtt megszokott nagyságnak felel meg. A kukorica 58 ezer hektárja alig haladja meg az előző évit, és azonos a 90-'es évtized második felének átlagával. A fontosabb szántóföldi növények közül a burgonya és a repce betakarított területe is növekedett - igen jelentősen. A búza, kukorica után a megye harmadik és negyedik legfontosabb növénye, a napraforgó, illetve a lucerna területe stagnált, a cukorrépáé viszont több mint egytizedével viszszaesett. A 2003-as esztendőben Csongrád megyében betakarított termés mennyisége valamennyi fontosabb növény esetében alatta maradt az előző évinek, a csökkenés mértéke a triticale 36 százalékától a napraforgómag 14 százalékáig terjedt. A kalászosok termésének bő héttizedét ugyanúgy, mint országosan - a búza adta, vidékünkön második legfontosabb kalászos, az őszi árpa részesedése elérte a 15 százalékot. A búza 70 ezer hektárjáról 179 ezer tonna termést takarítottak be, több mint egyötödével kevesebbet, mint a 2002. évben, de a 90-es évtized második felére jellemző éves átlaghoz képest az elmaradás még tetemesebb. A kukoricatermés különösen annak fényében tűnik kevésnek, hogy a visszaesés a roszszul sikerült 2002. évhez képest is elérte a 25 százalékot. Rendkívüli aszály Az országosan 4 millió tonnánál nem sokkal több kalászos gabona termésének 6 százalékát Csongrád megyében takarították be. Burgonyából a megye részesedése 12, FONTOSABB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK ~ • TERÜLETE 2003-BAN 1 évak Maginak százalékában mm\ növény terület (ezer hektár) 1991-1995 I 1996-2000 Kalászos gabonák 113,5 125.2 114,3 Ebből búza 70 119 114 öszi árpa 17 99,6 99,8 Kukorica 57,8 86,8 101,1 Napraforgó 21.9 98.6 91.7 Lucerna 10,1 42.7 : 59,9 133,1 Burgonya 4.8 116,8 59,9 133,1 Cukorrépa 2.5 60,3 80,4 I forrás: KSH DMgrafika A kalászos gabona hat százalékát Csongrád megyében takarították be tavaly FOTÓ: GYENES KÁLMÁN lucernaszénából 7, cukorrépából 5, napraforgóból 4, kukoricából nem egészen 4 százalék. Az aszály rendkívüliségét jelzi, hogy a kiesés az előző évihez képest minden hektár után 14-33 százalék, de az elmúlt évtized második feléhez képest akár a 60 százalékot is eléri. Még a szárazságtűrő napraforgó terméseredményein is meglátszik az aszály, ezért nem csoda, hogy a lényegesen vízigényesebb kukoricából elért hektáronkénti hozam több mint egynegyedével múlta alul a 2002. évit. Országosan búzából és kukoricából a legjobb termésátlagokat egyébként Dél-Dunántúlon regisztrálták. A Csongrád megyei érték kukoricából 46, búzából 29, napraforgóból 24, cukorrépából 22 százalékkal marad el a legjobb megyék (sorrendben Hajdú-Bihar, Baranya, ismét Hajdú-Bihar, illetve Zala) átlagától. A rendkívüli aszály miatt a kertészeti termékek betakarítása is a megszokottnál korábban kezdődött, míg a befejezést az október közepi erős lehűlések siettették. Először a tavaszi fagykárok, majd a csapadékhiány okozta jelentős terméskiesést csak kismértékben ellensúlyozta a kiváló minőség. Ugyanez mondható el a szőlőültetvényekre, magas cukorfok mellett a legtöbb helyen 1-3 tonnányi szőlőt szüreteltek a termelők hektáronként. Az almatermés gyenge lett, és ez esetben a minőség sem volt megfelelő. A betakarított mennyiség nagy részét csak léalmaként tudták értékesíteni a gazdák. A megyei FM-hivatalhoz aszály- és fagykárra 7576 termelő kért és kapott támogatást I- N FONTOSABB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK ) TERMÉSMENNYISÉGE 2003-BAN évek ittaginak százalékában növény termés (ezer tonna) 1991-1995 1996-2000 \ Kalászos gabonák Ebből búza ösz! árpa 254,1 72,6 70,8 Kalászos gabonák Ebből búza ösz! árpa 179,3 72 73,5 Kalászos gabonák Ebből búza ösz! árpa 37,3 58,7 59,8 Kukorica 171,8 58,4 52,8 Napraforgó 40.2 97,7 90.6 Lucerna 34.8 34,6 37 Burgonya 64,9 86,9 78,4 Cukorrépa 89,6 65,4 67,8 DM grafika 2003-ban. Az igény elérte a 3,34 milliárd forintot, amelynek mintegy negyedét fizették ki. A nyári állatállomány nagysága a szarvasmarha és a sertés esetében nem érte el, míg a juhnál és a tyúkféléknél meghaladta az egy évvel korábbit. A szarvasmarhalétszám a maga 40 ezres értékével újabb mélypontot ért el. A gazdasági szervezetek és az egyéni gazdálkodók egyaránt csökkentették állományukat, együttesen több mint egytizedes volt a visszaesés. Nyomott árak A 2003-ban termett kevés és drága takarmány miatt többen értékesítették tehénállományukat és tejkvótájukat. A régió legnagyobb tejfeldolgozója az év végi elszámolásokkor - exportveszteségre hivatkozva -12 forinttal kevesebb összeget fizetett ki a gazdálkodóknak a tej literjéért. Fokozta a feszültséget, hogy a 2004. évi induló átvételi árat - meghirdetett irányár híján - alacsony összegben, 62 forintban határozta meg. A sertések száma a tavalyi kiugróan magas, félmillió fölötti szinthez képest 4 százalékkal csökkent. A 482 ezres állomány mellett a piacon - az FM-hivatal szakemberei szerint egyensúly alakult ki, megszűnt az oly sokáig jellemző túlkínálat. Az értékesítési árak mindemellett egész évben elég nyomottak voltak, ugyanakkor a takarmányokat drágán - és egyre drágábban - tudták csak beszerezni a gazdálkodók. K. A. NAPI MELLÉKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU Jelentés a bérekről BUDAPEST (MTI) Az idén január-februárban a bruttó nominális átlagkereset 8,5 százalékkal, a nettó 7,3 százalékkal, a reálkereset - a fogyasztói árak 6,9 százalékos növekedése mellett - 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel ko rábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 140 ezer 300 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 ezer forint, a szellemi foglalkozásúaké 196 ezer 900 forint. A versenyszférában dolgozók átlagosan 128 ezer 200 forintot, ezen belül a fizikaiak 89 ezer 400 forintot, a szellemiek 204 ezer 200 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó keresete 169 ezer 200 forint, ezen belül a fizikai dolgozóké 101 ezer 700 forint, a szellemi foglalkozásúaké 190 ezer 800 forint volt. A január-februári nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 91 ezer forintnak felelt meg. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 146 ezer 600 forint, 556 euró volt, ez 9,3 százalékos növekedés az előző év első két hónapjához képest. A munkajövedelem kereseten felüli része 2004. január-februárban munkavállalónként átlagosan 4,3 százalékot tett ki. LAPSZEMLE Ráfizetünk? Egy, a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal közreműködésével készített jelentés szerint könnyen elképzelhető, hogy Magyarország ráfizetéssel kezdi uniós tagságát - írta tegnap a Világgazdaság. A dokumentum két forgatókönyvet vázolt: az első 36,6 milliárd forintos nyereséget mutat a 2004-es évre, a második szerint ugyanakkor a csatlakozás évében nettó befizető lehet Magyarország, 46,2 milliárd forint erejéig. A most elkészített jelentés kevésbé kedvező számokat tartalmaz, mint amit a kormány az elmúlt évben becsült. Még az optimistább verzió szerint is kevesebb mint a fele összeghez jutna az ország 2004-ben a csatlakozási tárgyalásokon tervezetthez képest. Az uniós kasszába befizetendő összes tétel mintegy 157-158 milliárd forintra tehető. Újabb • Biztos • Siker 1,1 literes, 4 hengeres, 16 szelepes, 64 lóerős motor megújult belső tér a GL és GLX modellekben az ABS és a dupla légzsák alapfelszereltség átlagfogyasztás 4,9 liter 100 kilométeren ' fejtámla az első és hátsó üléseken Mái" 1 895 000 Ft-tÓI | XLTO. Egy csöpp energia. SUZUKI Üzemanyag-fogyasztás (kombinélt): 4,0 I/100 km. CO2 -kibocsátás (kombinált): 119 g/km.