Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-19 / 91. szám

II "MEGYEI TÜKÖR" HÉTFŐ, 2004. ÁPRILIS 19. A legtöbb ismerősöd westeles? Akkor legyél te is az! Hozd a szamodat, és mobilozz velünk gazdaságosabban! Egyben biztos lehetsz. Egy jobb világ jön a számodra! A régi kedves hívószámodra! tjjei-nappa) kedvezményesen hívható informátit» vonal: 06-40/633-633. *t*Kt>*k t:W«1» 11»MM*MmMai «HMM*»« tmátM. KStltt. Verebes Linda (Marianne) és Czapkó Antal (Alfréd) az előadás egyik jelenetében Fotó: Karnok Csaba Izraeli börtönéből telefonált a palesztinok közé zárt szegedi férfi Sebők Ferenc haza akar jönni Folytatás az 1. oldalról Egyesek úgy vélték, hogy Sebők Ferenc a magyar vagy/és az izraeli titkosszolgálatnak, a Moszadnak a tagja, ezért hagyták futni, de ezt hivatalosan mindig cáfolták. Az Izraelben raboskodó férfi, amikor erről kérdeztük, kitérő választ adott. Sebők Ferencet tavaly novemberben lakásán vették őrizetbe. Akkor közölték vele a magyar állam kiadatási kérelmét, egyúttal tájékoztatták, hogy már nem súlyos, életveszélyt okozó testi sértéssel, hanem emberölés kísérletével vádolják. A vidámpark egykori tulajdonosát azonnal börtönbe szállították, és megindították ellene a kiadatási eljárást, amelyet a bíróság folytat le a vádlott meghallgatásával és a bizonyítékok mérlegelésével. A jelenleg Bérsavában raboskodó férfi elmondta, a tolmácstól kezdve a nagykövetségen keresztül a feleségéig mindenki öszszefogott ellene. Elege lett, kezdeményezi, hogy tárgyalás nélkül adják át a magyar hatóságoknak. Sebők fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a helyi bíróság a Magyarországról megküldött, és rá nézve terhelő bizonyítékok alapján sem tartotta megalapozottnak az emberölés kísérletéről szóló vádakat. Ezután részletesen elmondta, hogy a tolmács egyszerűen nem fordítja le azokat az iratokat, amelyeket ő kér, a nagykövetség nem szerzi be a szükséges dokumentumokat, a felesége pedig minden eszközzel megakadályozza (?), hogy a legkiválóbb magyar ügyvédek segítsék a büntetőperében. Sebők azt mesélte, hogy a követségnek csak addig volt fontos, ameddig az általa üzemeltetett étterem felvásárolta egyes diplomaták közreműködésével (?) az országba behozott szeszes italt és dohányárut. A férfi, amikor többször is figyelmeztettük, hogy ezek súlyos vádak, hangsúlyozta: minden állítását kép- és hangfelvételekkel és szemtanúkkal tudja bizonyítani. Sebők Ferenc ezután kitért arra is, hogy felesége, amellett, hogy minden segítséget megtagad tőle, akadályozza védekezését, kiforgatta több millió dollárra rúgó vagyonából. A feleség a fenti állításokra azt mondta, szerinte nem a férje telefonált, nem vele beszéltünk, ellenségük, rosszakarójuk akarja kényelmetlen helyzetbe hozni őket. Sebőköt számos ügyében a tavaly elhunyt Bába István védte, képviselte. Jelenleg azonban különböző nincs ügyvédje, bár az is lehet, hogy ezt csak taktikai okokból mondta. Elfogultságot jelent be a Csongrád Megyei Főügyészség és a Csongrád Megyei Bíróság ellen, kérni fogja, hogy az eljárást más megyében, vagy a fővárosban folytassák le. Ödön von Horváth-bemutató Történetek egy szegény színházból k tN * www.westef.bu Disznóröfögés és Emineni. Nagyjából ez a két effekt igyekszik az eredeti helytől és időtől függetleníteni és a globális mai Közép-Európába helyezni Ödön von Horváth darabját a szegedi színpadon. Vannak éles részletek. Például amikor a romantikus lelkületű hentes, Oszkár, hirtelen eldönti, mégis ő fogja megölni a disznót, nem bízza az örökké vérfoltos kötényű segédre. És innentől Oszkár köténye véres. Ez az apróság felérhetne egy egész filozófiai, társadalompszichológiai tanulmánnyal és a személyközpontú analízis terepén is sokat mondó - lehetne. Ha meg csupa ilyenekből állna össze az előadás - erős lehetne. De sajna, Oszkár vérfoltos köténye nem eléggé jól előkészített és következményeiben sem kidolgozott, így elsikkad, vagy inkább beleolvad az általános színpadi egyhangúságba. Az a néző gondolata, hogy a szegény színház (nem a szó színháztörténeti értelmét, nem a Grotowski-féle színházi laboratóriumot értjük, hanem a valóságos és jelenlegi anyagi rosszlétet), illetve Almási-Tóth András rendező a Történetek a bécsi erdőből előadásán előnyre akarta fordítani a hátrányt. A tök üres színpadot egyfajta elidegenítő közegként akarta használni, ahol időtlen borzalmak jelzésével megéreztetne valamit Ödön von Horváth személyes kiábrándultságából, továbbá a hetven évvel ezelőtti és a mai Közép-Európa kísértetiesen egyforma „szar életéből". De ha Balla Margit és Molnár Zsuzsa tervezők valóságos csodatevők lennének, akkor sem hitethetnék el, hogy a semmi: valami. A hatalmas, ásító tér, a nagy színpad olyan erős üresség, amit ezen az előadáson, a múlt pénteki bemutatón nem sikerült semmi mássá átváltoztatni. A darab kétséget kizáróan kamarakörülményekért kiált; alig is érthető, miért kellett műsorba iktatni a jelenlegi színházi viszonyok között, amikor nincs kamara játszóhely. De ha mégis, akkor ki kellett volna módolni (hosszas műhelymunkában) egy idevágó játékstílust és iszonyúan szigorú következetességgel alkalmazni. Nem sikerült fölfedeznünk ilyent. Az előadás - különösen az első része - lusta, ritmustalan. És mintha mindenki azt játszaná, ami éppen az eszébe jut. Fekete Gizi abszolút rutinosan, mindentől és mindenkitől függetlenedve kompakt karaktert formál Valériából, Kiss Jenő mintegy karikírozza a Tündérkirályt, Hógye Zsuzsanna - mint nagymama - pedig azt játssza, amit alighanem minden szereplőnek játszani kellene: széles iróniával és egyszersmind pompásan megtalált elidegenítő eszközökkel, afféle szatirikus brechti pcdagogizálással - színházi élettel tölti meg a monstre teret. 99 A hatalmas, ásító tér, a nagy színpad olyan erős üresség, amit ezen az előadáson, a múlt pénteki bemutatón nem sikerült semmi mássá átváltoztatni. Nem csak ez a háromféleség nem jön össze. Molnár Zsuzsanna (Anya) realista eszközöket talál, Somló Gábor a Kabaréba illően fergeteges nőimitátor-magánszámot produkál, Pataki Ferenc mintha egy mai maffia-filmből került volna a színpadra, Gömöri Krisztián egy humorfesztivál Hitler-karikatúráját adja, Rácz Tibor rezonőrként fogja föl a dolgát. Verebes Linda tehetséggel formáz mai butuska-félét Mariannéból, Czapkó Antal dettó, olyan, mint némelyik mostani, diszkókban őgyelgő szerencsétlen-határozatlan, élettudatlan, kissé gügye, felelőtlen ifjonc. Szinte senki sem megbocsáthatatlanul rossz, mégsem jön össze az egész színházzá, hanem darabokban, töredékekben marad. Nem lesz Ödön von Horváth kor- és kórképe félelmetesen, szívszorítóan, fájdalmasan mai. Legföljebb azt fogjuk föl, hogy nagyon az akar lenni - például a fölöslegesen hosszas és erőszakosan aktualizáló, de sajnos vér amatőr bárjelenettel. s. e. Magyarország legnagyobb mobilszolgáltatója