Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-17 / 90. szám

Szombat, 2004. április 17. SZIESZTA 17 HATVAN ÉVVEL EZELŐTT ÁPRILIS 16-ÁN KEZDŐDÖTT A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓK GETTÓKBA GYŰJTÉSE ü I . :mm '-mmm, • g •szak félmillió áldozata Kárpátalján 1944. április 16-án kezdődött a zsidók get­tókba tömörítése későbbi de­portálásuk céljából. E nap há­rom éve a magyarországi ho­lokauszt emléknapja. MTI Budapesten 1944-ben német parancsra március 21-én alakí­tották meg a Zsidók Központi Tanácsát, hogy a megszálló pa­rancsnokság rajta keresztül érintkezzék a zsidókkal. Az in­tézkedéseket Adolf Eichmann kommandója diktálta, a Stern Samu vezette Zsidó Tanács pe­dig végrehajtatta, megkönnyít­ve ezzel a deportálásokkal szembeni esetleges ellenállás leszerelését. Az SS figyelmeztet­te a zsidó vezetőket: a németek fegyelmezett magatartást kí­vánnak az itteni zsidóságtól, kövessenek el mindent, nehogy pánik legyen. Hangsúlyozták, hogy csak azért, mert zsidó, senkinek sem lesz bántódása. Közben megfélemlítésül egyre több zsidót tartóztattak le. Jogfosztó rendeletek Ezalatt a Sztójay-kormány nagyszámú megkülönböztető és jogfosztó rendeletet foga­dott el a „zsidónak tekinten­dő" magyar állampolgárokkal szemben. Április 5-i hatállyal elrendelte számukra a sárga csillag viselését, majd egy ren­deletözön folytán vagyonukat elkobozták, állásukat fel­mondták. A zsidók részére kü­lön (sárga) élelmiszerjegyeket vezettek be, ezekre más, ke­vesebb élelem járt. Április 7-től a 825 ezernyi magyar zsidónak megtiltották az utazást, lakókörzetüket nem hagyhatták el. Ekkor adta ki Baky László belügyi állam­titkár bizalmas rendeletét, amely a deportálást megelőző intézkedéssor eleme volt. „A m. kir. kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól. A tisztogatást terü­letrészenként rendelem el, eredményeként a zsidóságot nemre és korra való tekintet nélkül a kijelölt gyűjtőtábo­rokba kell szállítani. Városok­ban és nagyobb községekben később a zsidóság egy része a rendészeti hatóságok által ki­jelölt zsidóépületekben, illetve gettókban nyer elhelyezést." „Senkinek sem lesz bántódása" A zsidók „összeszedése" vi­déken, falvakban a csendőr­ség, a városokban a rendőrség feladata volt, de szükség ese­tén a csendőröknek karhatal­mi segítséget kellett nyújtani a rendőrség számára. Április 8-án Munkácson „a magasabb parancs folytán" létrejött zsidótanács irodája közzétette: a jövőben „az ille­tékes hely összes utasításait a zsidótanácson keresztül fogja kiadni". Felelőssége teljes tu­datában biztosított mindenkit, hogy a nyugtalanságra semmi Zsidó asszony a budapesti holokausztmúzeumban kiállított képek egyikén FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS ok. Pontosan közvetítette a né- jól álcázott deportálás megva­met megszállók álnok ígérete- lósításakor az SS begyakorol­it: „Ha minden hittestvérünk tátott kiszolgálása, a legtelje­utasításainkat követni fogja, sebb engedelmesség az ördö­senkinek sem lesz bántódása". gi terv előkészítőinek a kezére A kárpátaljai zsidóság veze- játszott. A német jelentések tői ugyancsak elfogadták a né- szerint Kárpátalján április met ígéreteket, közleményeik 16-án kezdődött a zsidók get­legszigorúbb követésére buz- tokba tömörítése, s rendzava­dítottak. A már eltervezett, ám rás nélkül ment végbe. A holokauszt magyarországi áldozatainak számában ma sincs egyetértés, bár a szaktörténészek egyre újabb részleteket dol­goznak fel, s a pontos adatokhoz egyre közelebb jutunk. Mértékadó kutatások szerint a trianoni országterületre számítva az összveszteség több mint 300 ezerre, az 1944-es, megna­gyobbodott országterületre számítva közel félmillióra tehető. A holokauszt cigány áldozatainak száma még bizonytalanabb: körülbelül 5 és 50 ezer közé tehető. Adolf Eichmann SS-Ober­sturmbannführer a fokozatos­ságot tartotta célravezetőnek. A németek Kárpátalját és Észak-Erdélyt (április l-jén), valamint Délnyugat-Dunántúlt (már március 29-én) hadműve­leti területté nyilvánították, hogy a zsidókat „evakuálhas­sák" innen. Még aznap három várost (Ungvárt, Munkácsot és Beregszászt), amelyekben kü­lönösen nagy arányban éltek zsidók, lezárással izoláltak. Vonatok Auschwitzba Edmund Veesenmayer buda­pesti birodalmi megbízott és munkatársai Berlinbe küldött jelentései arról tanúskodnak, hogy a gettóba „koncentrálás" időszakában a megszállók nagy figyelmet fordítottak az egyénileg is veszélyesnek tar­tottak letartóztatására. Április 28-ig egyénileg 8225 zsidót vet­tek őrizetbe, 194 ezer embert a gettókba kényszerítettek. A gettókba elkülönített vi­déki magyar zsidóság összes­ségében szörnyű körülmé­nyek között, kifosztottan, egy­re súlyosabb megaláztatások között várt sorsára. Sok em­bernek fekhely, takaró sem ju­tott, a zsúfoltság a folyamatos beszállítások miatt egyre nőtt. A legtöbb gettóban hiány volt élelmiszerből és vízből, de vé­cék, mosdók sem álltak ren­delkezésre. A megaláztatások, nélkülözések közepette a get­tókban már megkezdett csendőrnyomozói kihallgatá­sok, gyakran verések és kín­zások nyomán a gettóbeli ön­gyilkosságok (nemritkán há­zaspároké is) mindennapossá váltak. Több helyütt járvány­veszély, tífusz jelentkezett. A magyar zsidóság megsem­misítésére Eichmann depor­táló osztaga készséges magyar támogatókra talált. Az SS a ko­rábban más országokban jól bevált módszereket, menet­rendet alkalmazta itt is: hely­hez kötés (utazási és költözé­si tilalom), megkülönböztető jelzés, kényszerlakhely kijelö­lése, vagyis gettóba zárás, „be­terelés" a gyűjtőtáborba, vé­gül bezsúfolás a halálszerelvé­nyekbe, amelyek célállomása Auschwitz-Birkenau volt. NAPI SZOLGÁLTATÓ, KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAM PONT színház SZEGED NEMZETI SZÍNHÁZ Ma 15 óra: Mesél a bécsi erdő ­tragikomédia. Jávor Pál-bérlet; holnap 10.30 óra: Hangverseny a 80 éves dr. Mibálka György karnagy tiszteletére ­Szeged MJV Polgármesteri hivatal rendezvénye. BÁBSZÍNHÁZ Holnap 11 óra: Jancsi és fuliska. Bérletszünet. MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI NAGYTEREM Ma és holnap 15.30, 17.45 és 20 óra: Starsky és Hutch. Színes amerikai film BELVÁROSI MOZI EILMTÉKA Ma és holnap 16.15 és 20.45 óra: A szenvedély labirintusa. Színes spanyol film; 18.30 óra: FilmEurópa sorozat ­Grazia szigete. Színes olasz-francia film. BELVÁROSI MOZI KAMARATEREM Ma és holnap 16 és 18.15 óra: Montecarlo. Színes magyar film; 20.30 óra: Zatoichi. §zínes japán film. GRAND CAFÉ Ma „La Mafia" 16 óra: Donnie Brasco; 18 óra: Casino; 21 óra: Keresztapa 3-, holnap: „La Mafia" 17 óra: A halál keresztútján,• 19 óra: Volt egyszer egy Amerika. PLAZA CINEMA CITY A repülő osztály, ma és holnap: 11, 13.15, 15.30, 17.45 óra. Starsky és Hutch. ma és holnap: 10.15, 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 óra és ma 22.15 órakor is. Michael Vaillant ­Mint a villám, ma és holnap: 17.45, 19.45 óra és ma 21.45 órakor is. Scooby Doo 2 - Szörnyek póráz nélkül, ma és holnap: 10.30, 12.15, 14, 15.45, 17.45 óra. A macska - Le a kalappal!, ma és holnap: 10.30, 12.30, 14.30, 16.30, 18.30 óra. Gothika. ma és holnap: 16, 18, 20.15 óra és ma 22.15 órakor is. Elvarázsolt kastély, ma és holnap: 10.15, 12.15, 14.15, 16.15 óra. Rap, revü. Rómeó, ma és holnap: 13.45 óra. Horrorra akadva 3, ma és holnap: 12, 14, 16, 18, 20 óra és ma 22 órakor is. Passió, ma és holnap: 10, 12.30, 15, 17.30, 20 óra és ma 22.30 órakor is. Rocksuli. ma és holnap: 20.30 óra és ma 22.30 órakor is. TUcatjával olcsóbb, ma és holnap: 11.45 óra. Derült égből Polly, ma és holnap: 19.45 óra és ma 21.45 órakor is. Vas, ma és holnap: 18.15 óra. Hideghegy, ma és holnap: 20.15 óra. Az utolsó szamuráj, ma és holnap: 20.15 óra. A gyűrűk ura - A király visszatér, ma és holnap: 13.45 óra. Pán Péter, ma és holnap: 11.30 óra. Mackótestvér, ma és holnap: 10 óra. VÁSÁRHELY Ma és holnap 17.45 óra A pillangó. Színes, m. b. francia film; 20 óra: Derült égből Polly. Színes, m. b. amerikai (ilm. MAKÓ Ma és holnap 19 óra: Az Amazonas kincse. Színes amerikai film. MINDSZENT Ma 18 óra: Jószomszédi iszony. Színes amerikai film. RÚZSA Holnap 18 óra: Kapitány és katona - A világ túlsó oldalán. Színes, m. b. amerikai (ilm. SÁNDORFALVA Ma és holnap 18 óra: Apósok akcióban. Színes amerikai film. SZEGVÁR Holnap 19 óra: Jószomszédi iszony. Színes amerikai film. ÜLLÉS Holnap 18 óra: Kémkölykök 3-D-Game over. Színes, m. b. amerikai film. KÖZÉLET SZEGED A Százszorszép Gyermekházban (Kálvin tér 6.) ma 9-12 óráig: Csongrád megyei bábcsoportok találkozója - A megyében tevékenykedő bábcsoportok fellépése. A Móra Ferenc Múzeumban (Roosevelt tér 1-3.1 ma 10 órakor: A látszani jó című kiállításhoz kapcsolódó matiné - Sárkányok földjén. Papírsárkány készítése Csizmazia Botond vezetésével. A Bartók Bcla Művelődési Központban (Vörösmarty u. 3.) ma 10 órától: Csongrád megyei Roma Ki mit tud? A Somogyi-könyvtár lapozójában (Dóm tér 1-2.) ma 10.30 órakor: 10 éves a Nótás Újság címmel megemlékező ülést tart a lap szerkesztőbizottsága. Az Újszegedi Református Egyházközségben (Szent-Györgyi A. u. 6-8.) ma 16 órakor: imaóra; holnap 9 órakor: gyermek és felnőtt istentisztelet. A Millenniumi Kávéházban (Dugonics tér 12,| ma 20 órakor: Latin-est Martha Alvarado és Szabados László szervezésében. KONCERT SZEGED A Közéleti Kávéház rendezvénye a Király-König Péter Zeneiskolában (Tábor u.3.) ma 18 órakor: „Álmodó Tisza part..." Az algyői Parlandó Énekegyüttes operett- és sanzonműsora. Művészeti vezető: Lakatos Béla. Házigazda: Juray Miklós A Juhász Gyula Művelődési Központ rockklubbjában (Vörösmarty u. 5.) ma 20 órakor: Csehszlovák Tájak, Nitró. Az Ifjúsági Házban (Felső Tisza part 2.) holnap 16 órakor: Magyarnóta-szerzők és Énekesek Dél­magyarországi Egyesülete a 10 éves jubileumi rendezvényei között testvéregyüttesét, az Orczy Nóta- és Dalklubot fogadja. KIÁLLÍTÁS SZEGED A Nemzeti Színház nézőtéri előcsarnokában az előadások elótt megtekinthető: Vaszy Viktor emlékkiállítása. A várban (Stefánia) megnyílt: „Játszani jó! Történelmi barangolás a játékok birodalmában" című játéktörténeti kiállítás. A tárlat megtekinthető: július 18-áig. A Fekete Házban (Somogyi u. 13.) megnyílt: Istennel a hazáért és a szabadságért! Emlékkiállítás a Rákóczi­szabadságharc zászlóbontásának 300 éves évfordulóján A tárlat megtekinthető: december 31-éig. A Móra Ferenc Múzeumban (Roosevelt tér 1-3.) látható: Úton-útfélen... Múzeumi kutatások az M5-ÖS autópálya Csongrád megyei szakaszán. A tárlat december 31 -éig látható, „...és jött a gőzös" című, Szeged 150 éves vasútját bemutató kiállítás. Látogatható: május 23-áig, az újjászületett város címmel a szegedi nagy árvízről megemlékező kiállítás. A tárlat látható: december 31-éig, Pulitzer József, a sajtócézár című kiállítása. A tárlat május 31-éig tekinthető meg. Hétfő szünnap. 6 o ys A PROGRAMPONT TÁMOGATÓJA: Gor)' Pince & Terasz, 6723 Szeged, Liszt u. 9. AixUlfi>jdaiàs: (62) 422-157 A FILMTÖRVÉNY ES AZ EU-S PÉNZEK SEGÍTHETNEK Nem kellenek A magyar rajzfilmes szakma súlyos válságban van: nincs pénz, hiányzik a szakmai kapcsolat, a filmek nem jutnak el a nézőkhöz. Külföldi bérmunkára ugyan van igény, de az önálló ötletek nem kellenek senkinek - állítja Szo­boszlay Péter Balázs Béla-díjas animációs- és rajzfilmrendező. A negyven éve alkotó művész a Szegedi Tavaszi Fesztivál rajzfilmnapjainak vendége volt. - Már szinte csak múlt időben beszélhetünk a magyar animációs és rajzfilmről - kezdte pesz­szimista hangvételű helyzetleírását a neves rendező, amikor lapunk a honi rajzfilm lehető­ségeiről kérdezte. Szoboszlay Péter szerint az ilyen alkotások előállítása igen költséges, ol­csóbb a tévéknek meg­venni külföldi verseny­társaik műveit. A hazai mozikban sem játsszák ezeket a produkciókat, így gyakorlatilag meg­szűntek azok a csator­nák, amelyeken keresz­tül eljuthatnak a nézők­höz a magyar rajz- és animációs filmek. A rendezők ehelyett kénytelenek beérni a kul­tuszminisztérium által nyújtott szűkös pályá­zati forrásokkal, vagy - jó esetben - lehetősé­gük van külföldi megrendelésre, rögzített ter­vek szerint bedolgozni egy-egy produkcióba. - A külföldiek nem a saját ötleteinkre kí­váncsiak, csak a kézügyességünket veszik meg - tette hozzá Szoboszlay. A kiszolgáltatott hely­zet, mint mondja, azt okozhatja, hogy eltűnik a magyar alkotások szellemisége, amely annak idején olyan sok díjat hozott készítőiknek. Nézete szerint a hazai munkák eredetisége és egykori népszerűsége abból adódott, hogy A régi rajzfilmek közérthetőek voltak, ugyanakkor burkolt rendszerkritikát, „ellenzéki szemléletet" hordoztak. Ezt külföldön nagyra értékelték. közérthetőek voltak, ugyanakkor burkolt rend­szerkritikát, „ellenzéki szemléletet" hordoztak, mint például a Mézga család, vagy a Gusz­táv-sorozat. Ezt külföldön nagyra értékelték: bátornak tartották a filmeket. Véleménye sze­rint a jelenlegi támogatási nehézségeken a filmtörvény és az EU-csatlakozás révén el­érhető pénzek némileg segíthetnek: valószí­nűleg több pénzből több alkotónak lesz le­hetősége olyan filmet forgatni, amelyben ér­vényesülhet saját művészi koncepciója. Egy másik jelentős problémát okoz az ani­mációs- és rajzfilmrendezői szakma szétfor­gácsolódása. Mint Szoboszlay elmondta, a technikai feltételek viszonylag egyszerű meg­teremtése miatt ma számtalan stúdió működik itthon is. - Húsz éve csak egy stúdió volt, és minden ott készült vagy átment a kezünk alatt, így tudtunk egymás munkáiról ­magyarázta. Hozzátette azt is, a három évente megrendezett filmszem­léjük túl szűk és ritka fó­rum ahhoz, hogy folya­matos szakmai kapcso­latot, együttműködést alapozzanak rá. A rendező elmondta: hat esztendeje tanít 10 és 16 év közötti gyerekeket, akik tele vannak jobbnál jobb, egyedi ötletekkel. Kreativitásuk és intuíciójuk révén úgy dolgoznak, mint ami­kor „valaki tökéletesen kezdene beszélni egy olyan nyelven, amit nem is ért". A szakember ezt úgy magyarázza, hogy ezek a gyerekek a mozgóképen nőttek fel, számukra ez a gon­dolkodás, látásmód a természetes. Véleménye szerint ők jelenthetik majd a magyar animációs film - remélhetőleg kedvezőbb helyzetű ­utánpótlását. TOMBÁCZ RÓBERT

Next

/
Thumbnails
Contents