Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-02 / 78. szám

6 "MEGYEI TÜKÖR« PÉNTEK, 2004. ÁPRILIS 2. Az unióban a piac szelektál Termőföldet lehet majd venni az államtól A sertés- és baromfitartókra nehéz évek várnak az EU-ban, hiszen nem védhetjük meg piacunkat a másutt előállított hústól - állította többek között Németh Imre agrárminiszter Opusztaszeren egy közelmúltban megtartott konferencián. - Medgyessy Péter miniszterelnök vetette fel nemrégiben, hogy az állattartók gondjain segítene, ha a Nemzeti földalaptól (NF) hektárokhoz juthatnának. Kivitelezhető-e ez az ötlet7. - Szakmailag megalapozott és kivitelezhető a miniszterelnök úr javaslata. Az Európai Unió közös agrárpolitikája ugyanis azt sugallja, hogy a termelők a jövedelemkiegészítő támogatásokat a területhasználathoz kapcsolódóan kaphatnák meg a jövőben. De hogy a magyar gazdák meg tudják szerezni ezeket a pénzeket, nekünk segítséget kell nyújtanunk. Valóban sok az olyan állattartó, aki nem rendelkezik termőterülettel, s ez tarthatatlan állapot: megtaláljuk a módját annak, hogy a Nemzeti földalap által kezelt területekből - amelyeket a Földért életjáradékot program során az NF megvásárolt az állattartó gazdaságok méretarányosan termőterülethez jussanak. Vagy vásárlással, vagy haszonbérleti szerződéssel. - A februári kéthetes tüntetéssorozat után megkötött „agrárbéke" nem nyugtatta meg a sertés- és baromfitartókat. Helyzetüket ma is válságosnak érzik. Mi lehet a megoldás az ügyükben ? - Nem titkolom, hogy az EU-csatlakozás a sertés- és baromfitartók számára jelenti a legnagyobb kihívást. Ezeket a termékpályákat ugyanis az unió lazán szabályozza, nincsenek árgaranciák, csak bizonyos támogatások léteznek a termékfelesleg tárolására, harmadik országba való exportálására. Magam mégsem látom pesszimistán a helyzetüket. Február eleje óta ugyanis az unióban jelentős készletektől szabadultak meg, folyamatosan emelkednek az árak, a hasított félsertés felvásárlási ára immáron elérte a 330 forintot. A magyar árbizottság is ezt tekinti mércének. De azt tudni kell, hogy az egységes, immáron 25 államot számláló unión belül senki sem biztosíthat külön támogatásokat és senki sem védheti a saját piacát. így tehát az egyedüli értékmérő a termelés hatékonysága és az előállított minőség. A piac ugyan szelektálni fogja a termelőket, de ha sikerül a magyar feldolgozóiparral egy korrekt szakmaközi megállapodásra jutni a felvásárlási árakról, akkor a sertéstenyésztők helyzete stabilizálódhat. - A tavalyi aszály padlóra küldte a termelőket, akik sokkal inkább egyszeri kompenzálásra, mintsem hitellehetőségre vártak. Vajon sikerül-e kölcsönökkel megoldani a gondokat ? - A 2003-as év tényleg ijesztő volt, szerencsére csak ötven évente fordul elő ekkora szárazság. Ez a tárcát is nehéz helyzetbe hozta, mert az uniós átállás gondjait szaporította, s rontotta a hangulatot. Kompenzálására azonban soha nem látott mértékű, 10 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyújtottunk. Amióta az agrárágazatban dolgozom, a mezőgazdaság még egyszer sem kapott ekkora összeget, amihez társult egy 50 milliárdos nagyon kedvezményes hitellehetőség is. Ezen túlmenően az uniós felkészülésre, a tőkehiány pótlására 160 milliárd forintos hitelt nyújtunk, s ezt olyan formában tesszük, hogy a kistermelők, akik közvetlenül nem tudnak hozzájutni, integrátorszervezeten keresztül lehetnek kedvezményezettek. Van is komoly érdeklődés, már 100 milliárd forintnyi hitelszerződést megkötöttünk. Az idei költségvetés jelentős támogatásokat csoportosít át a termelők javára, s hogy a vissza nem térítendő segítség odaérjen a gazdákhoz, egyszerűbben, normatív alapon közvetlenül kapják majd pénzt. Ezt akár beruházásra, akár pénzügyi problémák kezelésére is felhasználhatják. Idén a normatív kifizetések összege 176 milliárd forintot tesz majd ki. FEKETE KLÁRA Németh Imre: Az EU-csatlakozás a sertés- és baromfitartók számára jelenti a legnagyobb kihívást Fotó: Schmidt Andrea Visszavágyik mintegy másfél évvel ezelőtt kiégett erzsébeti tanyájába Komjáti Sándor. A költözéshez viszont lakhatóvá kellene tenni a házat, de erre az 55 éves, betegeskedő férfinak nem futja. MUNKATÁRSUNKTÓL Az omladozó és a füsttől koromfekete falakon még mindig a másfél évvel ezelőtti lángok nyomai láthatóak Komjáti Sándor egykori tanyáján. Annak idején lapunk is beszámolt a tűzről, melyet a tévékészülék elektromos hibája okozott. A Vásárhelyhez tartozó Erzsébet közelében lévő épület még jóindulattal sem nevezhető háznak, nemhogy otthonnak, az 55 éves tulajdonos mégis ide vágyik vissza. Igaz, előtte rendbe szeretné tenni, ezért jár ide nap mint nap, na meg két hűséges kutyája, Brutus és Pici miatt. A férfi a tűz óta egyébként egy másik, a közelben lévő tanyán lakik, de oda szinte csak aludni jár. - Nagyon szeretnék már visszaköltözni, de sajnos nincs pénzem megcsináltatni mondja Sándor. - Kamatmentes kölcsön kellene, hogy végre lakhatóvá tehessem a házat. A tűz szinte mindent elpusztított, csak a falak és ez a két szekrény nem vált a lángok martalékává - mutat az egyik helyiségben lévő barna bútorokra. Amit tudtam, azt már kicseréltem, a tető majdnem kész, s másik ajtót és az ablakot is beszereztem. A valamikori szoba közepén, egy asztalon néhány darab vöröshagyma és Sándor gyógyszerei árválkodnak. A havi mintegy 36 ezer forintból élő férfi egészsége az elmúlt időszakban nagyon megromlott. - Szívinfarktusom volt, lebénult az egyik karom, így dolgozni sem igazán tudok - magyarázza Sándor, aki csak a gyógyszerekre rendszeresen 15 ezer forintot költ. Most még plusz kiadásom is lesz majd, mert a hallókészülékemet is le kellene cserélnem. A férfi legnagyobb bánata mégis az, hogy a tanyájában a tűz előtt volt villany, de a szerencsétlenség után kikötötték az áramot, s azóta is nélkülöznie kell. Sőt az ideiglenes otthonában - amit a környéken élők csak bunkernek neveznek - sincs villany. - A béna kezem miatt alig tudom kimosni a ruháimat, na meg a házban végzett munkák miatt is jó lenne, ha legalább az áramot visszakaphatnám - panaszolja Sándor, akinek bár van egy ütött-kopott hűtője is, de csak a kenyeret tartja benne, hogy ne száradjon ki. Főznie amúgy sem kell, mert az ebédet ingyen kapja a vásárhelyi gondozási központból. Sándort csak kere9ztlárrya látogatja, pedig az édesapja és a húga bent lakik a városban, így aztán leginkább magányosan tesz-vesz a tanyája körül, s arról ábrándozik, hogy viszszaköltözik a régi otthonába. Végigjárnák Radnóti utolsó útját Vásárhelyi tisztelgés a holokauszt 60. évfordulója előtt Szokatlan módon kíván tisztelegni a holokauszt 60. évfordulója előtt a vásárhelyi Honvédség és Társadalom Baráti Kör. Radnóti Miklós utolsó, a bori rézbányától Abdáig vezető útját járnák végig. Különleges pályázatot adott be a vásárhelyi Honvédség és Társadalom Baráti Kör a holokauszt-megemlékezések ideiglenes szakmai kollégiumához. - Azt gondoltuk, hogy Radnóti Miklósnál igazabb magyar embert nehezen lehet találni, legfeljebb csak hasonlókat. Radnóti ugyanakkor zsidó származású volt, hiszen Glatter Miklósként született, Sík Sándor piarista rendfőnök keresztelte meg - mondta Neparáczki Ferenc, a kör titkára. - Úgy véltük, sorsa tipikusnak mondható a XX. századi magyar történelemben. A honvédség és a zsidóság kapcsolata régi időkre nyúbk viszsza, ennek egyik vásárhelyi jele, hogy annak idején Plohn József fotografálta le a '48-as honvédeket. A néhai fényképész emléktábláját is a baráti kör állíttatta. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör elképzelése szerint felidéznék Radnóti Miklós utolsó útját, akit társaival együtt a bori rézbányákból indítottak útnak Németországfelé, s a Győr közelében lévő Abdánál lőtték agyon, mert nem bírt továbbmenni. A szervezők a résztvevő 12-18 éves fiatalokkal együtt, gyalogtúra keretében indulnak Borból, majd Cservenkánál lépnék át a határt, hogy Mohács, majd Szentkirályszabadja érintésével jussanak el Abdáig. Innen utaznának Budapestre, hogy megtekintsék a holokausztmúzeumot. A szervezők úgy tervezik, hogy például Mohácson feltűznék a sárga csillagot. A szokatlan ötletet támogatja Vanderstein János, vásárhelyi zsidó hitközség és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz vezetője, valamint Fröhlich Róbert dandártábornok, tábori rabbi is. B. K. A. Hiányzik a villany Sándornak Visszavágyik a tanyájára Komjáti Sándor egyedül próbálja lakhatóvá tenni kiégett tanyáját Fotó: Tésik Attila A nagy testű madár húsának alacsony a koleszterintartalma Kuriózum a strucctenyésztés, van benne fantázia Gál Albert szerint van jövője a strucctenyésztésnek, de az ágazat magyarországi fellendülése még várat magára. A csongrádi nyugdíjas tizenkét madarat tart városszéli tanyáján. Lassan két esztendeje, hogy az egykor a kereskedelemben dolgozó Gál Albert belevágott a kuriózumnak számító strucctenyésztésbe. A csongrádi nyugdíjas férfi tizenöt, gyöngytyúk nagyságú csibét vásárolt Domaszékről, azonban időközben három, még növésben lévő állatot sérülésük miatt le kellett vágnia. Ekkor kóstolta meg először az Afrikában honos, hazánkban szemes takarmányon tartott nagy testű madár húsát. - Az átlagnál jöbban kell fűszerezni a leginkább a marhahúshoz hasonlító strucchúst magyarázza a gazda. - Aki az egészséges táplálkozás híve, annak mindenféleképpen ajánlanám, hiszen a baromfihúsnál is kisebb a koleszterinszintje. A strucc élelmiszer-ipari feldolgozásánál csak a két comb játszik szerepet, így a mázsás madárból legfeljebb harmincöt kilogramm, emberi fogyasztásra alkalmas hús nyerhető. így a tizennégy hónapos korában már vágásra alkalmas állat feldolgozásában a könnyűipar is jeleskedik, ugyanis a strucc bőre és tolla is értékes a divatszakma számára. A kezdeti lendület és a sok lehetőséggel bíró hasznosítás ellenére Magyarországon évek óta csupán formálódóban van az ágazat teljes körű kiépítése. - Csongrád megyében két helyen is le lehet adni struccot, azonban a felvásárlók ellenszolgáltatása - mint az állattenyésztés többi területén - meglehetősen időigényes, ezért most kivárásos taktikát alkalmazunk - fejtegeti Gál Albert. A nyugdíjas férfi folyamatosan tartja a kapcsolatot a tenyésztőket összefogó szövetséggel, melynek adatai szerint pillanatnyilag nyolcezer vágósúlyban lévő strucc van Magyarországon. Az ágazatban ténykedők információi szerint májusi átadással új, az uniós előírásoknak megfelelő vágóhíd létesül a Dunántúlon, amely számottevő mennyiségű elő állatot tud majd fogadni és exportorientáltan feldolgozni a jövőben. A nyereségemésztő várakozás sem vette el a gazda kedvét attól, hogy az állomány javarészének leadása után továbbra is struccokkal foglalkozzon tanyáján. Szerinte előbb vagy utóbb kapós lesz a nyakát nyújtogató madár húsa, hiszen az ötletet korábban nehezményező család is nagyon megszerette a struccokat. B.D. A csongrádi nyugdíjas tizenkét madarat tart Fotó: Bíró Dániel