Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-16 / 89. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. ÁPRILIS 15. • AKTUÁLIS« 3 Vevőcsalogató az olcsó kenyér a hipermarketekben Hatósági árért kiáltanak Nem tudnak versenyezni a nagy élelmiszer-áruházak kenyéráraival a kisebb pékségek, ezért segítséget kérnek az agrártárcától. A pékszövetségben felmerült a hatósági ár bevezetésének kérdése is. A Magyar Pékszövetség szerint az önköltségi ár alatt árusítják a kenyeret és a kiflit a nagy áruházláncok. A kispékségek ennél csak drágábban tudnak szállítani. Ilonka Boldizsár, a szakmai szövetség megbízott elnöke szerint a hipermarketek visszaélnek gazdasági erőfölényükkel, s emiatt a pékségek jelentős hányada tönkremegy. Magyarországon 1400 péket tartanak számon, jelenleg 30 százalékuk a csőd szélén táncol. Szó szerint segítségért kiált a szakma. A megbízott elnök hozzátette: a hipermarketek csak vevőcsalogatónak sütnek maguk is kenyeret, az e terméken képződő veszteségüket más cikknél hozzák be. Ilonka Boldizsár 160 forintos minimálárát tartana elfogadhatónak egy sima kilós fehér kenyér esetében, ami már tisztességes hasznot is tartalmazna. Csak így lehet képes egy pékség arra, hogy az uniós normáknak megfelelő üzemet alakítson ki, jelentős anyagi ráfordítással. Ha a hatósági árat mégsem sikerül kiharcolniuk az agrártárcánál, akkor azt szeretnék elérni, hogy pályázati forrásokhoz jussanak, hiszen 140 milliárd forintot fizetnek be egy év alatt az államkasszának. A pékszövetség különben akár útelzárásra is hajlandó mozgósítani a tagságot, ha nem ér el eredményeket - tette hozzá Ilonka Boldizsár. Balázs András péksége is kénytelen olcsóbban adni a tápai kenyeret Fotó: Frank Yvette A MINIMÁLÁR BEVEZETESE ELLENTETES AZ UNIÓS JOGOKKAL A Gazdasági Versenyhivatal Irodavezetője, Szolnoki Péter szerint korlátozná a versenyt, ha a kenyérre minimálárát vezetnének be. Ez a megközelítés ellentétes az uniós jogokkal, s egy piacgazdaságban szokatlan. Az ártörvény már csak kevés rögzített, hatósági árról rendelkezik, ilyen többek között a maximális tarifa kikötése a taxisoknál, avagy a gázárakba való kormányzati beavatkozás. A mezőgazdaságban ismertek az úgynevezett garantált árak, amelyeket krízishelyzetben, nagy tömegű felvásárláskor az állam alkalmaz. Az agrárrendtartási törvény Is csak irányárakat rögzít. Balázs András pék, a híres tápai kenyér atyja lapunknak elmondta, szerinte is meg kellene határozni egy olyan minimálárát, amely alatt „bűncselekménynek" számítana a kenyér átadása a kereskedelemnek. Az ötvenkilós zsákos liszt kilója áfa nélkül jelenleg 65 forintba kerül, ezért igencsak megkérdőjelezhető szerinte, mit tartalmaz a 68 forintos bolti áron kínált kenyér. Borka lózsef, a Szegedi Sütödék Kft. ügyvezető igazgatója azt nem érti, miért sokkolja az embereket egy esetleges kenyéráremelés híre, amikor ma már minden napi cikk jóval többe kerül, mint a pékáru. Szerinte az EU-csatlakozás után mindenképpen elmozdulnak az árak, hiszen a kenyér még a szomszédos országokban is drágább, mint nálunk, de nem ritka az ötszörös különbözet sem. FEKETE KLARA Tüntetnek Hattyason Tüntetők állják el ma Tompaszigetnél a fél útpályát. A kerékpáros útlezárás a tervek szerint reggel 8-tól este 6-ig tart Hattyason, a Gyálarét felé vezető úton, a Holt-Tiszánál. A szervezők az ellen tiltakoznak, hogy a tavat termálvízzel szennyezik. Pénzhez juthatnak a gazdák A februári tüntetéssorozatot követő agrármegállapodás egy pontját teljesíti a kormány azzal, hogy támogatáshoz juttatja a gazdákat, ha kérelmüket április 30-áig eljuttatják az FVM-hivatalhoz vagya falugazdászokhoz. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Közlönyben szerdán jelent meg az a rendelet, amely a mezőgazdasági termelők földhasználatát és állattartását támogatja. Szántó, gyep, gyümölcsös és szőlőültetvény után hektáronként 8 ezer, anyatehenenként 40 ezer, anyajuhonként és kecskénként 1600 forint igényelhető. A támogatási kérelmek beadási határideje április 30. A kérelmeket Szegeden az FVM-hivatal, a településeken a falugazdász fogadja. A hivatal a támogatásról igazolást állít ki, amelyet május 20-áig elküld a termelő címére. Az igazolással a pénzintézethez lehet fordulni, amely úgynevezett előfinanszirozásban vállalja a támogatás kifizetését, ám ez esetben csak az összeg 96 százalékát kapják kézhez a gazdák. A másik megoldás az, hogy a termelő a summát, akárcsak az eddigiekben, december 10-e után az adóhatóságtól kéri. A Draskovics-csomag egyik áldozatának számít Bezárt az AMC irodája A kormányzati szintű spórolás következtében március végével bezárt az Agrár Marketing Centrum (AMC) szegedi, az egész dél-alföldi régiót kiszolgáló irodája. Az előző ciklusban sokszor politikai felhanggal működő Agrár Marketing Centrum nem szűnt meg, mindössze hat régiós irodáját zárták be március végén az úgynevezett Draskovics-csomag hatására. A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei agráriumát és élelmiszeriparát bel- és külföldön propagálni hivatott AMC helyi irodáját Kiss Árpád vezette, aki azóta, hogy lakat került az Oroszlán utcai bérelt helyiségre, szellemi szabadfoglalkozásúnak számít. Mint mondta, valójában egy szűk költségvetéssel, régiós szinten évi 25-30 millió forint elköltése felett rendelkező, 1998 óta létező egyszemélyes iroda zárt be. A legnagyobb, eseményszámba menő rendezvények - ilyen a csabai kolbász-, a makói hagymafesztivál és a vásárhelyi állattenyésztési napok - finanszírozásába a központi büdzsé szállt be. A helyi élelmiszer-marketingre ezután már nem jut pénz, s nyilván egyelőre számokban sem mérhető, éri-e egyáltalán veszteség a Csongrád megyei termékeket. Kiss Árpád elmondta, az eltelt hat esztendő során helyben és külföldön is sok kiállítást, partnertalálkozót szerveztek. Büszke arra, hogy olyan cég, mint amilyen a strucctenyésztéssel foglalkozó bordányi Kukori, az AMC nélkül sosem került volna kapcsolatba a külvilággal. Elismerte: mindig is olyan intézménynek számított az iroda, amely megalakulása óta a viták kereszttüzében állt. A legtöbb támadás Torgyán József minisztersége alatt érte az AMC-t, pontosabban a fővárosi központot, emiatt az intézmény sokat veszített presztízséből. F.K. Az örök vesztes FEKETE KLARA Valószínűleg végső kétségbeesésükben gondolhattak a pékek arra, hogy megpróbálnak hatósági áras, avagy ennél finomabban fo.galmazva, minimáláras kenyérárat kiharcolni maguknak. A kereskedelemmel folytatott harcban ugyanis két éve tartó folyamatos próbálkozás után még mindig vesztésre állnak. Két éve kapálózik a sütőipar, hogy a szó szoros értelmében ötről a hatra jusson, hogy a kenyérből legalább annyit kihozzon, ami veszteségeit fedezi. Nem sikerült. Az ára, az áfája azóta mindennek emelkedett, kenyérügyben azonban szinte csak filléreket nyertek a pékek. A képlet nagyon egyszerű, sok a fóka, kevés az eszkimó, sok a pékség, az emberek pedig a szénhidráttól való félelmükben egyre kevesebbet esznek a sütőipar tömegárujából, a kenyérből. Szó sincs anyagi megfontolásról, hiszen minden háziasszony tudja, bármennyire is szeretne spórolni, a pénzt nem a kenyéren, kiflin tudja megfogni, hanem a többi élelmiszeren, avagy a kozmetikumon, mosóporon. Ahogy azt egy sütőiparban jártas szakember mondta nemrégiben, ebben az iparágban ugyanazokat a hibákat követték el a rendszerváltáskor, mint valaha az államosításkor, csak éppen fordítva. A szocializmus hőskorában mindent államosítottak, azt is, amit nem kellett volna, tíz éve pedig mindent darabjaira szedtek, azt is, amit nem lett volna szabad. Például a sütőipart, hiszen látnivaló, hogy nem él meg ennyi pékség, amikor - a helyzetet és a magyar mentalitást kihasználva - a hipermarketek is saját sütödét működtetnek és reklámcikknek használják az olcsó kenyeret. A partvonalról sokan adnak tanácsot: nem kenyeret kéne „gyártani", hanem mindenféle finomságot, ínycsiklandozó falatot, és az ilyen helyeken csak amúgy mellékesen lehetne kapni a „mindennapit"is. Mint ahogy az történik szerte Európában, ahol a sétálóutcák egyik ékessége a pékség, avagy a cukrászda. Ez a fajta vállalkozás nálunk sem ritka, azok a sütödék tehetik meg, amelyek az évek során üzletláncot hoztak létre és ebbe az irányba mozdultak el. De egyelőre még ők sincsenek olyan helyzetben, hogy a tömegcikkről, a kenyérről lemondjanak. Talán majd tíz-húsz év múlva. Sándor Klára: Nem kellenek politikai türelmi zónák Liberális terv az adócsökkentésre Az SZDSZ elkötelezett az adócsökkentés mellett. A liberális párt a kisebb állam megteremtését, és az adófizetők szabadságának növelését tűzte ki céljául. A Liberális adócsökkentés programja (LAP 25) legfontosabb tételeit ismertette Szegeden Sándor Klára. Az Szabad Demokraták Szövetsége országos elnökségének tagja elmondta: pártja adóstopot hirdet, a jövőben egyetlen adónövelő elképzelésre sem szavaz igennel a parlamentben. Emellett javasolják: a személyi jövedelemadó középső kulcsa csökkenjen 2 százalékkal, felső határa pedig emelkedjen 2 millió 500 ezer forintra. így mindenki, aki legalább havi bruttó 100 ezer forintot keres, érintettje a változásnak, a legmagasabb jövedelműek zsebében így évi 154 ezer forinttal maradna több. A párt gazdasági elképzelései között szerepel az esza, azaz az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevezetése is. Indítványozzák, hogy az iparűzési adó akár 100 százalékban is leírható legyen a nyereségadóból, és szeretnék, ha az szja-ból felajánlható kétszer 1 százalékot összevonnák. így a teljes összeget szabadon fordíthatnák akár civil, akár egyházi célra az adózók. Kérdésre válaszolva Sándor Klára elmondta: liberális politikusként nem érthet egyet azzal, hogy bárhol is szabályozzák a közterületek politikai célú használatát. A politikus a Fidesz szegedi, Dóm téri nagygyűlése után kialakult nyilatkozatháborúval kapcsolatban azt mondta: mindkét oldal a maga javára akarta használni az eseményeket. Az esetleges szabályozással kapcsolatban kijelentette: nem kellenek politikai türelmi zónák. K. B Ma nyílik a virág- és kertészeti kiállítás Flóra 2004 címmel virág- és kertészeti kiállítást, valamint vásárt rendeznek mától vasárnap estig a szegedi nagybani virágpiacon, a röszkei úton a 177-es kilométernél. MUNKATÁRSUNKTÓL A kiállítást ma délután 2 órakor Botka László polgármester és Frank fózsef, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke nyitja meg. A csarnokban idén először nem kell fizetniük a kiállítóknak a területért. A csarnok előtt pedig a látogatók nagykereskedelmi áron vásárolhatnak virágokat és egyéb dísznövényeket. A kiállítás ma délután két órától este hatig, szombaton és vasárnap pedig délelőtt tíz órától este hatig látogatható. Péntektől vasárnapig virágkötészeti versenyekkel, különféle bemutatókkal, illetve gyermekprogramokkal is szórakoztatják azokat, akik felkeresik a röszkei úti nagybani virágpiacot. Tombolasorsolást is tartanak, amelyen többek között a debreceni virágkarneválra induló buszokra szóló jegyeket is nyerhetnek a szerencsések. A kiállítás helyszínére és viszsza ingyenes „virágjáratok" közlekednek óránként a Széchenyi és a tarjáni Víztorony térről. A Széchenyi térről ma 13.40-kor, a hét végén 9.40-kor, a Víztorony térről ma 13.30-kor, a hét végén pedig 9.30-kor indulnak az első buszok. SZÍNPADI PROGRAMOK Péntek: 14.00: ünnepi megnyitó 14.30: előadás a dísznövényekről 15.00: előadás a „növényútlevélról" Szombat: 10.00: Peter & Pan duó-koncert 11.00: Andy Dance School-bemutató 14.00: Calipso 15.00: Forgács Gábor humorista műsora 16.30: Firebird's-koncert Vasárnap: 11.00: Andy Dance School 14.00: Sasíjász Nomád Hagyományőrző Csoport bemutatója 15.00: Kiszely Zoltán operaénekes műsora 16.30: Molnár Dixieland Band-koncert Szép lányok hívták fel a járókelők figyelmét a ma kezdődő kiállításra Fotó: Karnok Csaba