Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-16 / 89. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. ÁPRILIS 15. • AKTUÁLIS« 3 Vevőcsalogató az olcsó kenyér a hipermarketekben Hatósági árért kiáltanak Nem tudnak versenyezni a nagy élelmiszer-áruházak kenyér­áraival a kisebb pékségek, ezért segítséget kérnek az agrártár­cától. A pékszövetségben felme­rült a hatósági ár bevezetésének kérdése is. A Magyar Pékszövetség szerint az önköltségi ár alatt árusítják a kenyeret és a kiflit a nagy áru­házláncok. A kispékségek ennél csak drágábban tudnak szállíta­ni. Ilonka Boldizsár, a szakmai szövetség megbízott elnöke sze­rint a hipermarketek visszaél­nek gazdasági erőfölényükkel, s emiatt a pékségek jelentős há­nyada tönkremegy. Magyaror­szágon 1400 péket tartanak szá­mon, jelenleg 30 százalékuk a csőd szélén táncol. Szó szerint segítségért kiált a szakma. A megbízott elnök hozzátette: a hipermarketek csak vevőcsalo­gatónak sütnek maguk is kenye­ret, az e terméken képződő vesz­teségüket más cikknél hozzák be. Ilonka Boldizsár 160 forintos minimálárát tartana elfogadha­tónak egy sima kilós fehér ke­nyér esetében, ami már tisztes­séges hasznot is tartalmazna. Csak így lehet képes egy pékség arra, hogy az uniós normáknak megfelelő üzemet alakítson ki, jelentős anyagi ráfordítással. Ha a hatósági árat mégsem sikerül kiharcolniuk az agrártárcánál, akkor azt szeretnék elérni, hogy pályázati forrásokhoz jussanak, hiszen 140 milliárd forintot fi­zetnek be egy év alatt az állam­kasszának. A pékszövetség kü­lönben akár útelzárásra is haj­landó mozgósítani a tagságot, ha nem ér el eredményeket - tette hozzá Ilonka Boldizsár. Balázs András péksége is kénytelen olcsóbban adni a tápai kenyeret Fotó: Frank Yvette A MINIMÁLÁR BEVEZETESE ELLENTETES AZ UNIÓS JOGOKKAL A Gazdasági Versenyhivatal Irodavezetője, Szolnoki Péter szerint korlátoz­ná a versenyt, ha a kenyérre minimálárát vezetnének be. Ez a megközelítés ellentétes az uniós jogokkal, s egy piacgazdaságban szokatlan. Az ártör­vény már csak kevés rögzített, hatósági árról rendelkezik, ilyen többek kö­zött a maximális tarifa kikötése a taxisoknál, avagy a gázárakba való kor­mányzati beavatkozás. A mezőgazdaságban ismertek az úgynevezett ga­rantált árak, amelyeket krízishelyzetben, nagy tömegű felvásárláskor az ál­lam alkalmaz. Az agrárrendtartási törvény Is csak irányárakat rögzít. Balázs András pék, a híres tá­pai kenyér atyja lapunknak el­mondta, szerinte is meg kellene határozni egy olyan minimál­árát, amely alatt „bűncselek­ménynek" számítana a kenyér átadása a kereskedelemnek. Az ötvenkilós zsákos liszt kilója áfa nélkül jelenleg 65 forintba kerül, ezért igencsak megkérdő­jelezhető szerinte, mit tartal­maz a 68 forintos bolti áron kí­nált kenyér. Borka lózsef, a Sze­gedi Sütödék Kft. ügyvezető igazgatója azt nem érti, miért sokkolja az embereket egy eset­leges kenyéráremelés híre, ami­kor ma már minden napi cikk jóval többe kerül, mint a pék­áru. Szerinte az EU-csatlakozás után mindenképpen elmozdul­nak az árak, hiszen a kenyér még a szomszédos országokban is drágább, mint nálunk, de nem ritka az ötszörös különbö­zet sem. FEKETE KLARA Tüntetnek Hattyason Tüntetők állják el ma Tompaszi­getnél a fél útpályát. A kerékpá­ros útlezárás a tervek szerint reg­gel 8-tól este 6-ig tart Hattyason, a Gyálarét felé vezető úton, a Holt-Tiszánál. A szervezők az el­len tiltakoznak, hogy a tavat ter­málvízzel szennyezik. Pénzhez juthatnak a gazdák A februári tüntetéssorozatot kö­vető agrármegállapodás egy pontját teljesíti a kormány azzal, hogy támogatáshoz juttatja a gazdákat, ha kérelmüket április 30-áig eljuttatják az FVM-hiva­talhoz vagya falugazdászokhoz. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Közlönyben szerdán je­lent meg az a rendelet, amely a mezőgazdasági termelők föld­használatát és állattartását támo­gatja. Szántó, gyep, gyümölcsös és szőlőültetvény után hektáron­ként 8 ezer, anyatehenenként 40 ezer, anyajuhonként és kecskén­ként 1600 forint igényelhető. A támogatási kérelmek beadási határideje április 30. A kérelme­ket Szegeden az FVM-hivatal, a településeken a falugazdász fo­gadja. A hivatal a támogatásról igazolást állít ki, amelyet május 20-áig elküld a termelő címére. Az igazolással a pénzintézethez lehet fordulni, amely úgyneve­zett előfinanszirozásban vállalja a támogatás kifizetését, ám ez esetben csak az összeg 96 száza­lékát kapják kézhez a gazdák. A másik megoldás az, hogy a ter­melő a summát, akárcsak az ed­digiekben, december 10-e után az adóhatóságtól kéri. A Draskovics-csomag egyik áldozatának számít Bezárt az AMC irodája A kormányzati szintű spórolás következtében március végével bezárt az Agrár Marketing Cent­rum (AMC) szegedi, az egész dél-alföldi régiót kiszolgáló irodája. Az előző ciklusban sokszor politikai felhanggal működő Agrár Marketing Centrum nem szűnt meg, mindössze hat régiós irodáját zárták be már­cius végén az úgynevezett Draskovics-csomag ha­tására. A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei agráriumát és élelmiszeriparát bel- és külföldön propagálni hivatott AMC helyi irodáját Kiss Árpád vezette, aki azóta, hogy lakat került az Oroszlán ut­cai bérelt helyiségre, szellemi szabadfoglalkozású­nak számít. Mint mondta, valójában egy szűk költségvetés­sel, régiós szinten évi 25-30 millió forint elköltése felett rendelkező, 1998 óta létező egyszemélyes iro­da zárt be. A legnagyobb, eseményszámba menő rendezvények - ilyen a csabai kolbász-, a makói hagymafesztivál és a vásárhelyi állattenyésztési na­pok - finanszírozásába a központi büdzsé szállt be. A helyi élelmiszer-marketingre ezután már nem jut pénz, s nyilván egyelőre számokban sem mérhető, éri-e egyáltalán veszteség a Csongrád megyei ter­mékeket. Kiss Árpád elmondta, az eltelt hat esztendő során helyben és külföldön is sok kiállítást, partnertalál­kozót szerveztek. Büszke arra, hogy olyan cég, mint amilyen a strucctenyésztéssel foglalkozó bordányi Kukori, az AMC nélkül sosem került volna kapcso­latba a külvilággal. Elismerte: mindig is olyan in­tézménynek számított az iroda, amely megalakulá­sa óta a viták kereszttüzében állt. A legtöbb táma­dás Torgyán József minisztersége alatt érte az AMC-t, pontosabban a fővárosi központot, emiatt az intézmény sokat veszített presztízséből. F.K. Az örök vesztes FEKETE KLARA Valószínűleg végső kétségbeesésükben gondolhattak a pékek ar­ra, hogy megpróbálnak hatósági áras, avagy ennél finomabban fo­.galmazva, minimáláras kenyérárat kiharcolni maguknak. A ke­reskedelemmel folytatott harcban ugyanis két éve tartó folyama­tos próbálkozás után még mindig vesztésre állnak. Két éve kapálózik a sütőipar, hogy a szó szoros értelmében ötről a hatra jusson, hogy a kenyérből legalább annyit kihozzon, ami veszteségeit fedezi. Nem sikerült. Az ára, az áfája azóta minden­nek emelkedett, kenyérügyben azonban szinte csak filléreket nyertek a pékek. A képlet nagyon egyszerű, sok a fóka, kevés az eszkimó, sok a pékség, az emberek pedig a szénhidráttól való fé­lelmükben egyre kevesebbet esznek a sütőipar tömegárujából, a kenyérből. Szó sincs anyagi megfontolásról, hiszen minden házi­asszony tudja, bármennyire is szeretne spórolni, a pénzt nem a kenyéren, kiflin tudja megfogni, hanem a többi élelmiszeren, avagy a kozmetikumon, mosóporon. Ahogy azt egy sütőiparban jártas szakember mondta nemrégi­ben, ebben az iparágban ugyanazokat a hibákat követték el a rendszerváltáskor, mint valaha az államosításkor, csak éppen for­dítva. A szocializmus hőskorában mindent államosítottak, azt is, amit nem kellett volna, tíz éve pedig mindent darabjaira szedtek, azt is, amit nem lett volna szabad. Például a sütőipart, hiszen lát­nivaló, hogy nem él meg ennyi pékség, amikor - a helyzetet és a magyar mentalitást kihasználva - a hipermarketek is saját sütö­dét működtetnek és reklámcikknek használják az olcsó kenyeret. A partvonalról sokan adnak tanácsot: nem kenyeret kéne „gyártani", hanem mindenféle finomságot, ínycsiklandozó fala­tot, és az ilyen helyeken csak amúgy mellékesen lehetne kapni a „mindennapit"is. Mint ahogy az történik szerte Európában, ahol a sétálóutcák egyik ékessége a pékség, avagy a cukrászda. Ez a faj­ta vállalkozás nálunk sem ritka, azok a sütödék tehetik meg, amelyek az évek során üzletláncot hoztak létre és ebbe az irány­ba mozdultak el. De egyelőre még ők sincsenek olyan helyzetben, hogy a tömegcikkről, a kenyérről lemondjanak. Talán majd tíz-húsz év múlva. Sándor Klára: Nem kellenek politikai türelmi zónák Liberális terv az adócsökkentésre Az SZDSZ elkötelezett az adó­csökkentés mellett. A liberális párt a kisebb állam megterem­tését, és az adófizetők szabadsá­gának növelését tűzte ki céljául. A Liberális adócsökkentés prog­ramja (LAP 25) legfontosabb té­teleit ismertette Szegeden Sán­dor Klára. Az Szabad Demokra­ták Szövetsége országos elnöksé­gének tagja elmondta: pártja adóstopot hirdet, a jövőben egyetlen adónövelő elképzelésre sem szavaz igennel a parlament­ben. Emellett javasolják: a sze­mélyi jövedelemadó középső kulcsa csökkenjen 2 százalékkal, felső határa pedig emelkedjen 2 millió 500 ezer forintra. így min­denki, aki legalább havi bruttó 100 ezer forintot keres, érintettje a változásnak, a legmagasabb jö­vedelműek zsebében így évi 154 ezer forinttal maradna több. A párt gazdasági elképzelései kö­zött szerepel az esza, azaz az egy­szerűsített személyi jövedelem­adó bevezetése is. Indítványoz­zák, hogy az iparűzési adó akár 100 százalékban is leírható le­gyen a nyereségadóból, és szeret­nék, ha az szja-ból felajánlható kétszer 1 százalékot összevon­nák. így a teljes összeget szaba­don fordíthatnák akár civil, akár egyházi célra az adózók. Kérdésre válaszolva Sándor Klára elmondta: liberális politi­kusként nem érthet egyet azzal, hogy bárhol is szabályozzák a közterületek politikai célú hasz­nálatát. A politikus a Fidesz sze­gedi, Dóm téri nagygyűlése után kialakult nyilatkozatháborúval kapcsolatban azt mondta: mind­két oldal a maga javára akarta használni az eseményeket. Az esetleges szabályozással kapcso­latban kijelentette: nem kellenek politikai türelmi zónák. K. B Ma nyílik a virág- és kertészeti kiállítás Flóra 2004 címmel virág- és kertészeti kiállítást, valamint vásárt rendeznek mától vasár­nap estig a szegedi nagybani virágpiacon, a röszkei úton a 177-es kilométernél. MUNKATÁRSUNKTÓL A kiállítást ma délután 2 órakor Botka László polgármester és Frank fózsef, a Csongrád Me­gyei Közgyűlés elnöke nyitja meg. A csarnokban idén először nem kell fizetniük a kiállítóknak a területért. A csarnok előtt pe­dig a látogatók nagykereskedelmi áron vásárolhatnak virágokat és egyéb dísznövényeket. A kiállítás ma délután két órától este hatig, szombaton és vasárnap pedig délelőtt tíz órától este hatig láto­gatható. Péntektől vasárnapig virágkö­tészeti versenyekkel, különféle bemutatókkal, illetve gyermek­programokkal is szórakoztatják azokat, akik felkeresik a röszkei úti nagybani virágpiacot. Tombo­lasorsolást is tartanak, amelyen többek között a debreceni virág­karneválra induló buszokra szóló jegyeket is nyerhetnek a szeren­csések. A kiállítás helyszínére és visz­sza ingyenes „virágjáratok" köz­lekednek óránként a Széchenyi és a tarjáni Víztorony térről. A Széchenyi térről ma 13.40-kor, a hét végén 9.40-kor, a Víztorony térről ma 13.30-kor, a hét végén pedig 9.30-kor indulnak az első buszok. SZÍNPADI PROGRAMOK Péntek: 14.00: ünnepi megnyitó 14.30: előadás a dísznövényekről 15.00: előadás a „növényútlevélról" Szombat: 10.00: Peter & Pan duó-koncert 11.00: Andy Dance School-bemutató 14.00: Calipso 15.00: Forgács Gábor humorista műsora 16.30: Firebird's-koncert Vasárnap: 11.00: Andy Dance School 14.00: Sasíjász Nomád Hagyományőrző Csoport bemutatója 15.00: Kiszely Zoltán operaénekes műsora 16.30: Molnár Dixieland Band-koncert Szép lányok hívták fel a járókelők figyelmét a ma kezdődő kiál­lításra Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents