Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-15 / 88. szám

NŐI TAKTIKÁK ÉS PRAKTIKÁK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN BIZALMASAN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA 2004. ÁPRILIS 15. HALASYNÉ BACSA ILDIKÓ: RÖSZKÉN A VÁMOS MUNKA NEM SÉTAGALOPP A férfiakkal könnyebb dolgozni Hét éven át irányította a röszkei vám­hivatal munkáját Halasyné Bacsa Il­dikó. A déli végeken zajló csempész-fi­nánc háborúban számos sikert elért asszony a legrázósabb helyzeteket is megoldotta, így sikerült kivívnia e fér­fias szakmában az erösebb nem el­ismerését is. Furfangos cseleket kiagyaló csempé­szek, hangoskodó, mindig türelmet­len fuvarozók, ezer nyelven perleke­dő utazók, éjjel-nappal dübörgő ka­mionok - aligha ez a legideálisabb társaság a munkavégzéshez egy nő számára. Mégis dolgozott a déli vége­ken egy olyan asszony, Halasyné Ba­csa Ildikó, aki sikeresen megállta he­lyét ebben a közegben. Olyannyira, hogy főnökei Magyarország egyik leg­színesebb történelmű, sok ezernyi csempész által megrohamozott ha­tárállomásának, a röszkei vámhiva­talnak vezetését bízták rá. Kiváló munkájáért egy közel sem hivatalos, de annál többet mondó dicséretet is megkapott. A szeszcsempész gratulál - Egy szeszcsempész ötperces kéz­rázogatással gratulált, amikor kollé­gáim kétórás keresés után a kocsi dísz­léce alatt megtalálták a tiszta szesz leeresztésére szolgáló csapot. Elége­detten szemlélte a szeszfuvaros, hogy tudjuk ugyan, szeszt rejt a kocsija, de nem árulta el a leeresztés módját. Mondván: megdolgozott vele, dogoz­zunk meg mi is. Amikor mégis meg­találtuk a csapot, így szólt: büszke lehetek beosztottaimra. Hát az is vol­tam mindig, Röszkén töltött vámos éveim alatt - idézett fel egy sztorit a sok közül az őrnagy asszony. A ranglétra fokai Halasyné 1987. április l-jén kezdte szolgálatát a vámőrségnél, s rögtön a röszkei vámhivatalhoz került. - Mint mindenki, én is placcfináncként áll­tam munkába, majd 1991-ben lettem előadó, két évvel később parancsnok­helyettesnek neveztek ki, 1997 már­ciusában pedig parancsnoki kineve­zést kaptam - sorolta beosztásait. Majd így folytatta: - Röszkén a vámos munka soha nem volt sétagalopp. A forgalom nagyságát jelentősen befo­lyásolta a magyarországi és a jugo­szláviai gazdasági helyzet. Köztudott, hogy jelentős eltérések adódtak az árakban hol a mi, hol pedig a jugoszláviaiak javára. így aztán na­gyon megérte utaztatni az árut. Mindig voltak slágercikkek, a Vajdaságból sze­szes ital és cigaretta érkezett, az üzem­anyag - különösen a délszláv háború idején meghirdetett ENSZ embargó idején - pedig tőlünk vándorolt délre. Halasyné röszkei parancsnoki szol­gálata alatt tevékeny részese lehetett az ország egyik legnagyobb vámos be­ruházásának - az elavult, s nyugdíjba küldött röszkei határállomás mellett ma már az uniós normáknak is min­den szempontból megfelelő korszerű határkapu fogadja az utazókat. A férfiak elismerése - Sok-sok órát töltöttem az építke­zésen, de megérte. A terveknek és a helyi ötleteknek köszönhetően olyan létesítmény áll már Röszkén, ami biz­tosítja a hatékony munka és az itt dolgozók jó közérzetének feltételeit Halasyné Bacsa Ildikó és a csempészáru is. Többek között ezért is örömmel gondolok vissza a Röszkén eltöltött tizenöt esztendőre. Fontos része volt életemnek ez a feladat, röszkei. pénz­ügyőri pályafutásomhoz rengeteg él­mény és siker fűződik, s azt hiszem, bizonyos mértékig mindig is röszkei maradok - mondta az őrnagy asz­szony. Halasyné Bacsa Ildikó szerencsés em­bernek vallja magát, hiszen családja Az életerő női titkai FOTÓ: KARNOK CSABA mindig mellette állt, támogatta munká­ját, s úgy érzi férfi kollégái elfogadták mint női főnököt. Én azt vallom - fogal­mazott Halasyné, ki ma már a dél-alföldi regionális vámparancsnokság humán­politikai osztályvezetőjeként dolgozik Szegeden -, hogy a férfiakkal könnyebb dolgozni, de nehezebb kivívni az elis­merésüket. Ám ha ez sikerül, nem gond, ha a pénzügyőr nőnek született. BÁTYI ZOLTÁN Illatos paplanok Egy alapos testmasszázs minden napszakban üdít Befonják a napi teendők, gondok, mindig készenlétben van, siet, stresszes - nincs ideje saját magára? Rossz úton jár, változtatnia kell. Néhány apró trükk, némi önkényeztetés, és minden sokkal könnyebb, szebb lész. A mindennapos rohanásban a hölgyek többsége még az évez­redes bölcsesség mellett is el­fut, pedig az megszívlelendő: úgy szól „az asszony néha ké­nyeztesse magát". Mert a nő­kön régóta sok a testi-lelki te­her, cipeléséhez sok erő és derű kell, azt ildomos hát naponta megalapozni, megújítani. Kezdjék mindjárt reggel: tíz perccel korábban kelve kevés­bé lesz feszes az indítási tem­pó, juthat egy-egy mosoly a családtagoknak, lehet/legyen idő a kávé mellett reggelire. Ha LmL! FOTÓ: MTI netán mégsem eszik otthon, vi­gyen a munkahelyi hűtőbe jog­hurtot, kefirt, sajtot, salátát, fiókjába csokit, kekszet, müzli szeletet. Jobb lesz tőle a közér­zete. Kerülje a mérgelődést, a marakodást, álljon ki a frontvo­nalból. Ha összecsapnak a feje felett a hullámok, húzódjon félre, hunyja le a szemét, en­gedje el magát, gondoljon vala­mi szépre, ez elhessenti a gon­dot, feltölti energiával. Vagy kezdjen kávé- vagy teaszeánsz­ba: kedvenc italát komótosan, csak annak ceremóniájára fi­gyelve készítse el, kényelmesen elhelyezkedve, aromáját élvez­ve fogyassza el. Aki egész nap számítógéppel dolgozik, annak fárad, esetleg be is pirosodik a szeme. Dör­zsölgetés helyett kényeztesse: csináljon óránként egy kis szemtornát, és munkanapja során legalább egyszer-kétszer rózsavizes, kamillás vattadara­bokat tegyen nyugtatónak a szemére. S hogy munkaidő után is üdének, fiatalosnak hasson a tekintete, világos és matt árnyalatú (pl. bézs, mo­gyoró, karamell) sminket te­gyen fel. Életerejét, jókedvét fokozza, ha a „második mű­szak" előtt nassol valamit (vi­gyázva a kalóriákra), sétál ki­csit, vagy elszopogat egy csé­sze gyömbérteát, ami aktivi­zálja a jó közérzetért felelős hormonokat. Este pedig ma­gával is tanácsos jót cseleked­nie: egy félórás, tengeri sós für­dőzés, közben kellemes dol­gokra gondolva felold, megpi­hentet. Hát még ha utána könnyű, ízletes vacsora jön, a napi gondokon, holnapi teen­dőkön rágódás helyett pedig egy jó könyv, film vagy zene­hallgatás következik... SZABÓ MAGDOLNA Az egyik legkedveltebb újdon­ság az idei ágyneműdivatban az úgynevezett Body Lotion pap­lan, amelyik több mosás után is megőrzi kellemes illatát. MTI Az ágyneműdivat is változik, a gyártók minden évben igye­keznek kirukkolni valami új­donsággal. A legújabb ötlet, amelynek vélhetően nagy lesz a sikere, az illatosított paplan. Ennek az anyaga pamut, ame­lyik egy újfajta technológiai eljárás révén illatanyaggal van átitatva, még kellemesebbé téve az alvást. Az illatanyag sok mosást ki­bír - akár 100 fokon is - ám ez esetben inkább semleges öb­lítőt használjunk, hogy ne üs­se egymást a két illatkompo­zíció. A hazai paplan és pár­nagyártók eddig főleg az al­lergiára, illetve annak kivédé­sére koncentráltak. Van, aki a poratkára, van aki a tollra, más a gyapjúra al­lergiás, ezért tehát néhányan akkor is műszállal töltött pár­nát és paplant kénytelenek vá­lasztani, ha tudják hogy a ter­mészetes töltet alapjában vé­ve egészségesebb, és nagyobb komfortérzetet biztosít. NAPI MELLÉKLETEK Péntek delmaqar Szombat szfEsrrs Hétfő A dó. sportja Kedd fi pött beszél, gyogy-tfi Szerda randevú WWW.DELMAGYAR.HU LEVÉLFÉLE Paprikakoszorú „Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyan­annyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégsem koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a ma­dzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor ml? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igaz­ságoknakjöhet a nyomára!" Kedvenc Örkény-egyperce­sem a fent idézett. Nem csak annak okán, hogy 25 éve távo­zott közülünk sokunk legkedve­sebb kortárs írója, akinek nevét épp az évforduló kapcsán veszi fel Pesten a jelenlegi Madách Kamara Színház. Elsősorban azért citáltam a filozofikus soro­kat, mert újraolvasva most egé­szen másfajta gondolatokat éb­reszt bennem, mint amikor épp harminc esztendeje először vet­tem kézbe. Akkor először is izga­tottan vártuk Örkény minden újabb jelentkezését, légyen az az egyperces műfaj maga te­remtette remeke, vagy éppen dráma, amelynek bemutatója országos esemény és ünnep volt. Itthon, a fővárosban és vi­déken, s a nyelvi akadályok elle­nére külföldön is. Akkor volt Időnk újraolvasva ízlelgetni a novellákat, író-olva­só találkozókra járni, parkban vagy otthon ücsörögve barátok­kal megvitatni a látottakat, hal­lottakat. Azt is, hogy vajon való­ban nem a madzagon múlik-e a paprikakoszorú? Ma meg nem­hogy ezen nincs érkezésünk töprengeni, hanem sok más, ennél talán lényegbevágóbb kérdésről sem. Arról például, hogy minél tökéletesebb, min­dentudó eszközök vesznek ben­nünket körül, annál pörgőbb, ki­zsákmányoltabb lesz az életünk. Mert a vágyott tárgyak árát meg kell fizetni egyre zaklatottabb mókuskerekünkkel. Nemcsak kortársaimtól, hanem pályakez­dő gyerekeinktől is azt hallom, hogy ők már nem bírják ezt a hajtást, az állandó rohanást, hogy soha, semmire sincs elég idejük, csak a munka, a munka, meg a tanulás. Elszomorodom, látva karikás szemüket, stresz­szelésüket az esztelen munka­helyi Iram miatt. S még Inkább elkeseredem, amikor tizenéves legkisebb gyerekem közölte a minap, ő ilyen életet nem akar. Talán azért, mert máris ben­ne van, nyakig. Nem gyötörtem pedig különórák hadával, még­se jut ideje mindennap leg­alább egy órát sétálni, a friss levegőn pletykálgatnl barátnő­ivel. Sétát, mozit, színházat, közös családi reggelit, ebédet próbáljuk a röpke hétvégébe belezsúfolni. Amitől az a két nap is rohanás lesz, csak épp nem a munka, hanem a sza­badidős programok miatt. A paprika, a madzag és a paprikakoszorú viszonylata he­lyett én most leginkább azon tö­röm a fejem, hogyan lehetne él­hetőbb életet élnünk. BAYER ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents