Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-15 / 88. szám

"MEGYEI TŰKOR» CSÜTÖRTÖK, 2004. ÁPRILIS 15. A biztosítók szeretnének hozzájutni ügyfeleik adataihoz Vita robbant ki a géntörvényről Várhatóan ősszel tárgyalja a parlament az úgynevezett géntör­vényt, amely kitér a genetikai adatok védelmére is. A tervezet már most nagy vitákat váltott ki. A biztosítók szeretnének hozzájutni ezekhez az információkhoz, hogy saját kockázatukat csökkent­hessék, többek szerint azonban ezt nem szabad megengedni nekik. A tervek szerint ősszel kerül a parlament elé a géntörvény, amely szabályozza a genetikai adatok védelmét, az ilyen irá­nyú kutatásokat, az ezzel kap­csolatos vizsgálatokat, vala­mint a biobankok létrehozását és fenntartását. Bár még csak a tervezet készült el, máris ko­moly vitákat váltott ki. Az om­budsman szerint szigorú szabá­lyozásra van szükség, a biztosí­tótársaságoknak pedig törvény által kell megtiltani, hogy gene­tikai adatokat kezeljenek. A biztosítók azonban nem tarta­nák tisztességesnek, ha csak az ügyfél tudná ezeket az adato­kat. Szigorú szabályozás Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalásában hang­súlyozta: mindenképpen szigo­rú szabályozásra van szükség. Mint lapunknak elmondta, a génállomány személyes adat­nak minősül, amelyből akár több generációra is lehet vonat­koztatni. Az orvostudomány fo­lyamatos fejlődésének köszön­hetően olyan információk is hozzáférhetők lesznek belőle, amelyekről most még nem is tudunk. Éppen ezért az om­budsman úgy gondolja, ezek kö­zött az adatok között semmi ke­resnivalója nincs a biztosítók­nak, vagy akár a munkáltató­nak. Ábrahám László úgy fogalma­zott: számára már az is nehezen értelmezhető, hogy egy biztosító­társaság a kockázatbecslés érde­kében hozzájuthat az ügyfél egészségügyi állapotáról szóló dokumentumokhoz. A betegjo­gokra specializálódott szegedi ügyvéd szerint már ez alapján is feltehető az a kérdés, amely a ge­netikai adatok kapcsán még in­kább előtérbe kerül: hol van ak­kor a biztosító kockázata? A biztosító kockázata Sipos József, az Allianz Hun­gária Biztosító Rt. kommuniká­ciós igazgatója más álláspontot képvisel. Mint mondta, a bizto­sítók eddig is megkapták a nagy összegű életbiztosításokhoz az egészségügyi állapotról szóló dokumentumokat azért, hogy megállapíthassák a kockázati arányt. A genetikai adatok - vé­leménye szerint - ugyanúgy csak valószínűsítik egyes beteg­ségek előfordulását, mint az ál­taluk most is megismerhető adatok. Sipos szerint, ha a jövő­ben lehetőség lesz arra, hogy sa­ját genetikai adataihoz minden­ki hozzájuthasson, kivéve a biz­tosítót, azzal rövid távon éppen ezek a társaságok kerülnek hát­rányba, hiszen nyilvánvaló, hogy akik tisztában vannak a saját fokozott kockázatukkal, leginkább azok fognak - és mi­nél nagyobb összegre - életbiz­tosítást kötni. Ha viszont nem tudnak kockázatarányos árat szabni ezeknek az ügyfeleknek, ez vagy a biztosítókat viszi vesz­teségbe, vagy a többi ügyfél szá­mára is árat kell emelni. Az adatvédelmi biztos azzal ér­vel, hogy ha a genetikai informá­ciók a biztosítók számára is hoz­záférhetővé válhatnának, az előbb-utóbb azt eredményezné, hogy az érintetteket akár ki is zárnák a "szerződéskötésből, egy olyan betegségre hivatkozva, amely lehet, hogy soha nem ala­kul ki. Kiszolgáltatott betegek Ábrahám László ezt azzal egészítette ki: a beteg ember először saját betegségének válik kiszolgáltatottjává, majd ké­sőbb esetleg annak a testület­nek is, amelytől a gyógyulást reméli. Véleménye szerint nemsokára folytathatjuk a fel­sorolást azzal az intézménnyel, amelytől kára megtérítését vár­ja. Hogy ezt elkerüljük, annak a szegedi ügyvéd szerint az egyetlen módja, ha a genetikai szabályozással kapcsolatos tör­vény megtiltja a biztosítóknak, hogy ezekhez az adatokhoz hozzáférjenek. TÍMÁR KRISZTA A pusztamérgesi vályogvető citerás pengeti és készíti is a hangszert Magától tanult muzsikálni Radics Bálint magától tanult incg citcrázni, majd később hangszert is készíteni. A 24 éves pusztamérgesi fiatalember ezenkívül vályogvetésből és napszámból tartja cl feleségét és három gyermekét. Száradó vályogtéglák között vezet az út az aprócska pusztamérgesi tanyához. Radics Bálinték többek között vályogvetésből élnek. -Csinálunkmi mindent, amiből pénzt látunk - jelentette ki a csa­ládfő. - Három kicsi gyermekünk kenyerére, nihájára napszámból, építkezésből és hangszerkészítés­ből teremtjük elő a pénzt. Bálint három évvel ezelőtt egyik rokonánál próbált először meg­szólaltatni egy Budai Sándor-féle citerát. Eleinte ez sehogy sem si­került neki, de nem adta fel. - Ezt is csak ember csinálta, te­hát lehet rajta játszani - mesélte nevetve. 99 ABoneyM-től a Hopsz, te Zsigáig bármit eljátszok Radies Bálint citerakészítő A vásáron vett magának egy ezresért egy citerát, azon gyako­rolt. Alig egy év múlva már bronzéremmel tért haza egy or­szágos minősítő versenyről. Ta­nító nélkül, teljesen magától ta­nult meg citcrázni. - Ha már játszani tudok rajta, miért is ne készítsem el ezt a hangszert, gondoltam - emlék­szik Bálint. Szinte magától érte­tődő, hogy a hangszergyártás fortélyaira is egyedül jött rá. A keze alól legelőször egy ötfejes barna citera került ki. Három hétig szárazon hajlította azt a fát, amiből a citera oldala lett. Most meg már eladásra is ké­szít citerákat. Főleg az idősek keresik ezt az ősi magyar hang­szert. Bálint korábban dobolt és tangóharmonikázott, így igen sok nótát ismer. - Lakodalmakon, bálokon is zenélek. Citerán is mindent el­játszok, amit kérnek. Ha kell egy-egy Boney M-számot, de a Hopsz, te Zsigával sincs semmi Radics Bálint a maga készítette citerán játszik gond - árulta el. Kilencéves lá­nya és hétéves fia néptáncra jár. így, ha édesapjuk otthon zenél, a gyerekek azonnal táncolni kezdenek, amihez négyéves kis­húguk is hamarosan csatlako­zik. - A kicsik szégyenlősek, ezért apjuk háta mögött ugrálnak - vet­te át a szót Bálint felesége. Zsuzsa Fotó: Frank Yvette asszony is kiveszi a részét a citera­készítésből. Az ő dolga, hogy a hangszerekre gyönyörű motívu­mokat, főleg virágokat fessen. K.T. Fémzárolt műtoprongy írva vagyon, a Mondolat-pörben kimondták már, széllel szembe ne peselj. A divattal szemben se érdemes. Csöndben szólni legföljebb. Ki tudná megmondani, hány éve hódít már a műtoprongy ? Gene­rációk hosszú sora költ hatídmas pénzeket arra, hogy véletlenül se nézzék normálisnak. A sima rongy már a hajléktalanoknál is szé­gyen. amit kificamcxlott divatihktátorok találnak ki. az a sikk. Ami­kor már azt hiszi a magamfajta jámbor lélek, hogy ennél lejjebb nem lehet csúszni, jön egy hibbant ötlet, és tarol. Addig sikálták például a farmernadrágot, amit rojtosra nem szakadt. Bohóccipőnek is beille­ne a helyre lánkátiak a lábbelije, csak éppen úgy ki van hegyezve, mentsen Isten, hogy valakit megbillentsen vele. A másiknak a nagy­fenekű bugyogója van teleaggatva csüngőkkel és csimbókokkal. Miért mondom fémzároltnak ' Hajszálra olyan, mintha két zsá­kot varrtak volna egybe. A zsákban vetőmag szokott lenni, és abból a legjobba fémzárolt. Úgyis terjed, mintha vetnék. Abel rájött már a rengetegben, ha lelő egy ördögöt, azonnal kettő lesz belőle. Felelet a Mondolatra. Az építészet se akar lemaradni. Bejött pár évvel ezelőtt, talán Amerikából, nem topronggyal, eleganciával egy speciális falazó anyag, a maga stílusával. Odakint orkánok, tájfunok és hurrikánok borigatják föl a házakat, érdemes olyat építeni. Olcsóbb is. Akárhányat látok - úgy terjed pedig, mint a nátha -, mindig árvi­zek és belvizek jutnak eszembe. Bennünket ilyen természeti csa­pások szoktak meglátogatni. Még csak pipiskednie se kell az ára­datnak, hogy átbukjon a küszöbön. Magasabb lábazatnál is ablak közepén szokott ott maradni a vízjel. Tüdőm én, mert érzem, minden esztendőben minden emelet ma­gasabb. Eljöhet az az idő is, hogy valakinek az agyonszapult sátorte­tős öt grádics is leküzdhetetlen föladat, de ha csak a küszöb a küszöb, lépcső meg semmi, akkor még kiadós esőt se mernék kívánni nekik. Mintha sivatagi aszályra rendezkedne be az emberiség. H.D. A Szegedi Vadasparkban kifutót és téli szállást építenek a ragadozóknak Ősszel költözhetnek az oroszlánok Szóbeli megegyezés után írás­ban is a Szegedi Vadasparknak adományozott egy hím és egy nőstény oroszlánt az algyői Köntös Imre. A ragadozók ide­iglenes lakhelyükről, a nyíregy­házi állatkertből várhatóan ősz­szel kerülnek a városba. MUNKATÁRSUNKTÓL A nem megfelelő tartásra hivat­kozva hónapokkal ezelőtt orosz­lánokat vittek a nyíregyházi ál­latkertbe egy algyői portáról. A ragadozók közül öt Köntös Imre cukrász, egy pedig egy cirkusz tu­lajdonában van. Az elszállítás után nem sokkal az algyői férfi szóban ígéretet tett, hogy két oroszlánt, egy hí­met és egy nőstényt a Szegedi Va­dasparknak adományoz. - Most már biztos, hogy hoz­zánk kerülnek a ragadozók, mi­vel írásban is megállapodtunk az adományozásról - mondta Gösi Gábor, a park igazgatója. Az oroszlánpár csak akkor köl­tözhet a város állatkertjébe, ha megépül a kifutójuk. A közgyű­lés 22 millió forintot szavazott meg a beruházás finanszírozásá­ra. Emellett várják még szponzo­rok segítségét is, illetve egyre többen ajánlják fel személy jöve­delemadójuk egy százalékát is er­re a célra. Jelenleg az oroszlánok kifutó­ját és a téli szállásukat tervezik, készülnek a különféle engedé­lyek. A tervek szerint ősszel már költözhetnek is ide a nyír­ségi megyeszékhelyről a ragado­zók. Ez az öreg hím is hamarosan tágas otthonra lel a Szegedi Vadasparkban Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents