Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-15 / 88. szám

"MEGYEI TŰKOR» CSÜTÖRTÖK, 2004. ÁPRILIS 15. A biztosítók szeretnének hozzájutni ügyfeleik adataihoz Vita robbant ki a géntörvényről Várhatóan ősszel tárgyalja a parlament az úgynevezett géntörvényt, amely kitér a genetikai adatok védelmére is. A tervezet már most nagy vitákat váltott ki. A biztosítók szeretnének hozzájutni ezekhez az információkhoz, hogy saját kockázatukat csökkenthessék, többek szerint azonban ezt nem szabad megengedni nekik. A tervek szerint ősszel kerül a parlament elé a géntörvény, amely szabályozza a genetikai adatok védelmét, az ilyen irányú kutatásokat, az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat, valamint a biobankok létrehozását és fenntartását. Bár még csak a tervezet készült el, máris komoly vitákat váltott ki. Az ombudsman szerint szigorú szabályozásra van szükség, a biztosítótársaságoknak pedig törvény által kell megtiltani, hogy genetikai adatokat kezeljenek. A biztosítók azonban nem tartanák tisztességesnek, ha csak az ügyfél tudná ezeket az adatokat. Szigorú szabályozás Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalásában hangsúlyozta: mindenképpen szigorú szabályozásra van szükség. Mint lapunknak elmondta, a génállomány személyes adatnak minősül, amelyből akár több generációra is lehet vonatkoztatni. Az orvostudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően olyan információk is hozzáférhetők lesznek belőle, amelyekről most még nem is tudunk. Éppen ezért az ombudsman úgy gondolja, ezek között az adatok között semmi keresnivalója nincs a biztosítóknak, vagy akár a munkáltatónak. Ábrahám László úgy fogalmazott: számára már az is nehezen értelmezhető, hogy egy biztosítótársaság a kockázatbecslés érdekében hozzájuthat az ügyfél egészségügyi állapotáról szóló dokumentumokhoz. A betegjogokra specializálódott szegedi ügyvéd szerint már ez alapján is feltehető az a kérdés, amely a genetikai adatok kapcsán még inkább előtérbe kerül: hol van akkor a biztosító kockázata? A biztosító kockázata Sipos József, az Allianz Hungária Biztosító Rt. kommunikációs igazgatója más álláspontot képvisel. Mint mondta, a biztosítók eddig is megkapták a nagy összegű életbiztosításokhoz az egészségügyi állapotról szóló dokumentumokat azért, hogy megállapíthassák a kockázati arányt. A genetikai adatok - véleménye szerint - ugyanúgy csak valószínűsítik egyes betegségek előfordulását, mint az általuk most is megismerhető adatok. Sipos szerint, ha a jövőben lehetőség lesz arra, hogy saját genetikai adataihoz mindenki hozzájuthasson, kivéve a biztosítót, azzal rövid távon éppen ezek a társaságok kerülnek hátrányba, hiszen nyilvánvaló, hogy akik tisztában vannak a saját fokozott kockázatukkal, leginkább azok fognak - és minél nagyobb összegre - életbiztosítást kötni. Ha viszont nem tudnak kockázatarányos árat szabni ezeknek az ügyfeleknek, ez vagy a biztosítókat viszi veszteségbe, vagy a többi ügyfél számára is árat kell emelni. Az adatvédelmi biztos azzal érvel, hogy ha a genetikai információk a biztosítók számára is hozzáférhetővé válhatnának, az előbb-utóbb azt eredményezné, hogy az érintetteket akár ki is zárnák a "szerződéskötésből, egy olyan betegségre hivatkozva, amely lehet, hogy soha nem alakul ki. Kiszolgáltatott betegek Ábrahám László ezt azzal egészítette ki: a beteg ember először saját betegségének válik kiszolgáltatottjává, majd később esetleg annak a testületnek is, amelytől a gyógyulást reméli. Véleménye szerint nemsokára folytathatjuk a felsorolást azzal az intézménnyel, amelytől kára megtérítését várja. Hogy ezt elkerüljük, annak a szegedi ügyvéd szerint az egyetlen módja, ha a genetikai szabályozással kapcsolatos törvény megtiltja a biztosítóknak, hogy ezekhez az adatokhoz hozzáférjenek. TÍMÁR KRISZTA A pusztamérgesi vályogvető citerás pengeti és készíti is a hangszert Magától tanult muzsikálni Radics Bálint magától tanult incg citcrázni, majd később hangszert is készíteni. A 24 éves pusztamérgesi fiatalember ezenkívül vályogvetésből és napszámból tartja cl feleségét és három gyermekét. Száradó vályogtéglák között vezet az út az aprócska pusztamérgesi tanyához. Radics Bálinték többek között vályogvetésből élnek. -Csinálunkmi mindent, amiből pénzt látunk - jelentette ki a családfő. - Három kicsi gyermekünk kenyerére, nihájára napszámból, építkezésből és hangszerkészítésből teremtjük elő a pénzt. Bálint három évvel ezelőtt egyik rokonánál próbált először megszólaltatni egy Budai Sándor-féle citerát. Eleinte ez sehogy sem sikerült neki, de nem adta fel. - Ezt is csak ember csinálta, tehát lehet rajta játszani - mesélte nevetve. 99 ABoneyM-től a Hopsz, te Zsigáig bármit eljátszok Radies Bálint citerakészítő A vásáron vett magának egy ezresért egy citerát, azon gyakorolt. Alig egy év múlva már bronzéremmel tért haza egy országos minősítő versenyről. Tanító nélkül, teljesen magától tanult meg citcrázni. - Ha már játszani tudok rajta, miért is ne készítsem el ezt a hangszert, gondoltam - emlékszik Bálint. Szinte magától értetődő, hogy a hangszergyártás fortélyaira is egyedül jött rá. A keze alól legelőször egy ötfejes barna citera került ki. Három hétig szárazon hajlította azt a fát, amiből a citera oldala lett. Most meg már eladásra is készít citerákat. Főleg az idősek keresik ezt az ősi magyar hangszert. Bálint korábban dobolt és tangóharmonikázott, így igen sok nótát ismer. - Lakodalmakon, bálokon is zenélek. Citerán is mindent eljátszok, amit kérnek. Ha kell egy-egy Boney M-számot, de a Hopsz, te Zsigával sincs semmi Radics Bálint a maga készítette citerán játszik gond - árulta el. Kilencéves lánya és hétéves fia néptáncra jár. így, ha édesapjuk otthon zenél, a gyerekek azonnal táncolni kezdenek, amihez négyéves kishúguk is hamarosan csatlakozik. - A kicsik szégyenlősek, ezért apjuk háta mögött ugrálnak - vette át a szót Bálint felesége. Zsuzsa Fotó: Frank Yvette asszony is kiveszi a részét a citerakészítésből. Az ő dolga, hogy a hangszerekre gyönyörű motívumokat, főleg virágokat fessen. K.T. Fémzárolt műtoprongy írva vagyon, a Mondolat-pörben kimondták már, széllel szembe ne peselj. A divattal szemben se érdemes. Csöndben szólni legföljebb. Ki tudná megmondani, hány éve hódít már a műtoprongy ? Generációk hosszú sora költ hatídmas pénzeket arra, hogy véletlenül se nézzék normálisnak. A sima rongy már a hajléktalanoknál is szégyen. amit kificamcxlott divatihktátorok találnak ki. az a sikk. Amikor már azt hiszi a magamfajta jámbor lélek, hogy ennél lejjebb nem lehet csúszni, jön egy hibbant ötlet, és tarol. Addig sikálták például a farmernadrágot, amit rojtosra nem szakadt. Bohóccipőnek is beillene a helyre lánkátiak a lábbelije, csak éppen úgy ki van hegyezve, mentsen Isten, hogy valakit megbillentsen vele. A másiknak a nagyfenekű bugyogója van teleaggatva csüngőkkel és csimbókokkal. Miért mondom fémzároltnak ' Hajszálra olyan, mintha két zsákot varrtak volna egybe. A zsákban vetőmag szokott lenni, és abból a legjobba fémzárolt. Úgyis terjed, mintha vetnék. Abel rájött már a rengetegben, ha lelő egy ördögöt, azonnal kettő lesz belőle. Felelet a Mondolatra. Az építészet se akar lemaradni. Bejött pár évvel ezelőtt, talán Amerikából, nem topronggyal, eleganciával egy speciális falazó anyag, a maga stílusával. Odakint orkánok, tájfunok és hurrikánok borigatják föl a házakat, érdemes olyat építeni. Olcsóbb is. Akárhányat látok - úgy terjed pedig, mint a nátha -, mindig árvizek és belvizek jutnak eszembe. Bennünket ilyen természeti csapások szoktak meglátogatni. Még csak pipiskednie se kell az áradatnak, hogy átbukjon a küszöbön. Magasabb lábazatnál is ablak közepén szokott ott maradni a vízjel. Tüdőm én, mert érzem, minden esztendőben minden emelet magasabb. Eljöhet az az idő is, hogy valakinek az agyonszapult sátortetős öt grádics is leküzdhetetlen föladat, de ha csak a küszöb a küszöb, lépcső meg semmi, akkor még kiadós esőt se mernék kívánni nekik. Mintha sivatagi aszályra rendezkedne be az emberiség. H.D. A Szegedi Vadasparkban kifutót és téli szállást építenek a ragadozóknak Ősszel költözhetnek az oroszlánok Szóbeli megegyezés után írásban is a Szegedi Vadasparknak adományozott egy hím és egy nőstény oroszlánt az algyői Köntös Imre. A ragadozók ideiglenes lakhelyükről, a nyíregyházi állatkertből várhatóan őszszel kerülnek a városba. MUNKATÁRSUNKTÓL A nem megfelelő tartásra hivatkozva hónapokkal ezelőtt oroszlánokat vittek a nyíregyházi állatkertbe egy algyői portáról. A ragadozók közül öt Köntös Imre cukrász, egy pedig egy cirkusz tulajdonában van. Az elszállítás után nem sokkal az algyői férfi szóban ígéretet tett, hogy két oroszlánt, egy hímet és egy nőstényt a Szegedi Vadasparknak adományoz. - Most már biztos, hogy hozzánk kerülnek a ragadozók, mivel írásban is megállapodtunk az adományozásról - mondta Gösi Gábor, a park igazgatója. Az oroszlánpár csak akkor költözhet a város állatkertjébe, ha megépül a kifutójuk. A közgyűlés 22 millió forintot szavazott meg a beruházás finanszírozására. Emellett várják még szponzorok segítségét is, illetve egyre többen ajánlják fel személy jövedelemadójuk egy százalékát is erre a célra. Jelenleg az oroszlánok kifutóját és a téli szállásukat tervezik, készülnek a különféle engedélyek. A tervek szerint ősszel már költözhetnek is ide a nyírségi megyeszékhelyről a ragadozók. Ez az öreg hím is hamarosan tágas otthonra lel a Szegedi Vadasparkban Fotó: Schmidt Andrea