Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-13 / 86. szám

SZOMBAT, 2004. ÁPRILIS 10. • AKTUÁLIS* 3 Tizenkettővel bővülhet az exportáló hús- és tejfeldolgozók száma 32 húsüzem maradt talpon Tavaly még ötvennyolc Csong­rád megyei hús- és tejföldolgozó várta az uniós csatlakozást, a közelmúltban lejárt határidőig azonban csak harminckettő fe­lelt meg a feltételeknek. A vesz­teség jelentős, ám a talpon mar­adottak között - a fejlesztések nyomán - duplájára nőtt az ex­portjoggal rendelkezők száma. Amikor 2003-ban az uniós csatla­kozás előkészítése miatt a Csong­rád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás vé­gigjárta az állati eredetű élelmisze­reket előállító cégeket a megyé­ben, az derült ki, hogy az ötven­nyolcból huszonhat nem felel meg az új higiéniai és technológiai kö­vetelményeknek. A működést fölfüggesztő határo­zatra kilenc vállalkozás - közöttük a szegedi és a vásárhelyi Tesco hús­üzeme is - úgy reagált, hogy nem akar tovább működni az új föltéte­lek mellett. A kihívást vállaló ti­zenkét cégnek tervet kellett készít­tetnie a szükséges fölújításokról, s a munkát el kellett kezdeni 2004. március 31-ig. Közülük ötnek si­került is elindítania a beruházást, ebből négy elkészül május elsejéig, egy üzemben pedig június-júliusra fejeződik be a munka. Nem sike­rült a határidőre elkészülnie a pit­varosi vágóhídnak, amelyről la­punk többször is írt. így az uniós csatlakozás idő­pontjában összesen harminckét üzemnek lesz érvényes működé­si engedélye, közöttük vannak nagyobbak, mint a Pick és a Hungerit, és közepesek is, mint a makói Füstölt Kolbász Kft.. Három vadonatúj húsos cég is indul: Zsombón egy korábbi vá­A makói vágóhíd azok közé tartozik, amelyek megállták a helyüket Fotó: Schmidt Andrea góhíd helyén konzervet gyártó vállalat alakult, Mórahalmon pe­dig egy új húsüzem és egy hűtő­ház kért és kapott engedélyt. Dr. 71irgonyi Lajos élelmiszer-hi­gjéniai osztályvezető főállatorvos arról tájékoztatta lapunkat, hogy a napokban kapják meg a működési engedély sorsáról szóló határoza­tokat a huszonhatok, és bár jelen­tősen apadt a megyében működő üzemek száma, a kapu nem csu­kódott be végleg. Azok a vállalko­zások, amelyek teljesítik a feltéte­leket, a törvénynek megfelelően kaphatnak működési engedélyt. Amikor az ellenőrzések meg­kezdődtek, a makói Füstölt Kol­bász Kft. tulajdonosa, Sipos Jenő keserű hangon nyilatkozott la­punknak arról, mennyire ma­gukra maradtak a vállalkozók az új követelmények megjelenése­kor; nem kaptak konkrét segítsé­get az átalakításokhoz. Turgonyi Lajos most azt mondta, a keserű­séget megérti, ám ő és munka­társai többször is fölkeresték az üzemeket, és ahol tudtak, segí­tettek. Úgy érzi, ennek is kö­szönhető, hogy a megye húsipara alapvetően mégsem vesztett na­gyot. Sőt. - Miközben jó néhány üzem tényleg kiszorult a piacról, a ma­kói és egy csongrádi vállalkozás is Sapard-támogatást kapott a bővítésekre - említi az osztályve­zető. - A fejlesztések nyomán pe­dig duplájára nőtt a megyében azoknak a hús- és tejüzemeknek a száma, amelyek hamarosan ovális bélyegzőt és sorszámot kapnak a minisztériumtól: tehát exportjoguk lesz, mint a Picknek vagy a Hungeritnek. Ilyen a Sole makói tejüzeme is. A korábbi ti­zenegy exportálóhoz tizenkettő új társul, ami szerintem min­denképpen nyereség. B.A. SZAVAY ISTVÁN Ellenőrzések napjait éljük az utakon. Az ünnepen száznál is több rendőr cirkált a megyében a közlekedési szabályok megsértőire vadászva, egy szigorított büntető pontrendszerrel csőre töltve. Rendben van, mondhatnánk, legyen rend és fegyelem az uta­kon, hisz a közlekedés ezen a hétvégén is követelt áldozatot a megyében. És amikor emberéletről van szó, sokak biztonságáról, elkél a szigor is. Legföljebb az gondolkodtatja el az embert, hogy olykor évek telnek el, amikor csak a szigor él, ám a közlekedés föltételei szóba sem kerülnek. Még emlékszem arra, amikor Kádár János kijelentette, hogy ez, kérem, a gyalogosok országa. Erre hiába kapta föl a vizet sok száz­ezer autós, hogy csak a közlekedés óriási terheit viselik, anélkül, hogy valamit is visszakapnának utakban, tisztességes közlekedé­si föltételekben. Útjaink állapota most is - enyhén szólva - katasztrofális. Mert ugyan részben felépült egy MO-ás körgyűrű a főváros kö­ré, leállósávra azonban már nem tellett. így ha baj van, képte­lenség kikerülni az összecsattanó, keresztbe forduló kocsikat. Halálút a javából - tanúsítják ezt a bőven sorjázó baleseti ada­tok. Vagy itt van az M5-ös, amely nagy nehezen megépült ugyan Félegyházáig, aztán úgy maradt éveken át, ráadásul olyan drága úthasználati díjjal terhelve, hogy mindenki a régi 5-ösön járt. A környező falvak lakói a megmondhatói - a sofő­rök mellett -, hogy mi mindenen mentek keresztül az elmúlt években. Szerencsére végre elkezdik az E5-ös építését és a matricás rendszerben megfizethetővé szelídültek a használati dijak is. De nézzük a többi utat.1 Mert az azért elgondolkodtató, hogy szinte minden autós fejből fújja, merre kell folyamatos életve­széllyel számolnia utazás közben. És nemcsak a köztudottan veszélyes 8-as és 6-os útra gondolok, hanem azokra is, ame­lyeken itt, a megyében sem megy végig szívesen az ember. Mint a 43-as Szeged és Nagylak közt, vagy a 47-es Szeged és Vásárhely között kétsávosán maradt szakasza, vagy az 5-ös út Félegyházáig. Figyelmeztető jel, hogy a hét végén a motoros halálos balesetéhez, a szemtanúk szerint, egy útvályú is hoz­zájárult a 43-ason. Természetes, hogy kell a rend és a fegyelem az utakon. De a forgalmat tisztesen kiszolgáló föltételek is kellenének végre! És ha naiv vagyok is, a magam részéről örülnék, ha büntetés­képpen befizetett forintjaink is az útépítéseket finanszíroz­nák. Szakmunkást nagyítóvalis nehezen találnak Már a kőműves is Romániából jön Segéderőt bőven, de szakmun­kást olykor nagyítóval sem ta­lálnak az építőipari cégek. Ezért ma már nemcsak a ro­mán és ukrán segédmunkást, hanem az onnan érkező szak­munkást is keresik, igaz, leg­többször feketén alkalmaz­zák. Az álláshirdetések többségében kőművest, ácsot, szerkezetla­katost, épületburkolót keres­nek, azonnali felvétellel. Ezek a toborzók jelzésértékűek: arra utalnak, hogy baj van a hazai szakmunkásképzéssel, máskü­lönben nem mutatna ilyen torz képet a keresleti piac. Süle Jó­zsef, a Dél-Alföld legnagyobb képzőhelyének számító Bau­studium Kft. ügyvezető igazga­tója szerint az a gond, hogy a legtöbb gyerek gimnáziumba megy, s akik hozzájuk kerül­nek, nem biztos, hogy valóban jó szakemberré válnak. Évente mintegy 180-an kapnak építő­ipari szakmáról bizonyítványt a Baustudiumtól az egész megyé­ben. Ez kevés, ennél a létszám­nál többen öregszenek ki a régi­ek közül. - A munkaügyi ellenőrzések KÉPZÉS A CSILLAGBAN Két cél is vezérelte a Baustudium Kft.-t, valamint a Nagyfa Alföld Kft., amikor 2002-ben pályázatot nyújtott be az Országos Foglal­koztatási Közalapítványhoz kő­művesképzés beindítására a Csillagban. Egyrészt enyhítik az építőipari szakmunkáshiányt, másrészt szakmát adnak az egy-két éven belül szabadulók kezébe. A szervezet 17 millió fo­rinttal járult hozzá az elméleti és gyakorlati oktatáshoz. Idén már­ciusban az első 15 kőműves már szakmunkásvizsgát is tett a bör­tön falai között. során azt tapasztalják az ellen­őrök - mondta el Veprik Árpád, a Csongrád Megyei Munkabiz­tonsági és Munkaügyi Felügye­lőség munkaügyi igazgatóhe­lyettese -, hogy egyre több ro­mán, ukrán, bosnyák ácsot, kő­művest találnak az építkezése­ken. Olykor komplett, össze­szokott brigádok érkeznek kül­földről, amelyeket észrevételeik szerint nemcsak azért alkal­maznak a megyében, mert ke­vesebbet kell nekik fizetni, ha­nem azért is, mert helyben nem találnak szakmunkást. A nagy cégek is találkoznak az egyre inkább nélkülözhetet­lenné váló külföldi munkaerő­vel, akkor, amikor alvállalko­zókkal kötnek szerződést egy munkára. Koreck Ferenc, a Délépítő Rt. vezérigazgatója megerősítette, a mostani szak­munkásképzés elmarad a tíz-tizenöt évvel ezelőttitől. Kevés helyen kevés fiatalt ké­peznek, a végzősök is ritkán választják hivatásuknak az épí­tőipart, emiatt a szakmában el­foglalják a terepet a külföldiek. A Délépítő Rt. 200 főt foglal­koztat, zömmel korosabb mes­tereket. Azért nem bővítik a létszámot, mivel a hullámzó megrendelések miatt nem te­hetik ki magukat annak, hogy hol felvegyék, hol elbocsássák az embereket. Az építőipari cégek érdekvé­delmi szervezete, az ÉVOSZ nemrégiben kész tervvel állt elő a feketemunka felszámolá­sára. Irodát nyitnának néhány külföldi városban, ahol mun­kásokat toboroznának fix fize­téssel, jogi és egészségügyi ellá­tással - legálisan. A munkás ugyan többe kerülne számuk­ra, de a cégeknek nem kellene a munkaügyi ellenőrzésektől tartani. FEKETE KLÁRA Személyivel is utazhatunk az EU-ba Hamarosan személyi igazolvánnyal is utaz­hatunk az Európai Unió tagállamaiba. A határátlépést felgyorsítja, hogy az uniós belső határokon, amelyekhez május l-jétől Magyarország szlovák, osztrák és szlovén határszakaszai is tartoznak, az utasokat csak egyszer, kilépéskor ellenőrzik a ha­tóságok. MUNKATÁRSUNKTÓL 1 Az uniós csatlakozást követően - május else­jétől - a magyar állampolgároknak nem lesz szükségük útlevélre, ha az EU, valamint az Európai Gazdasági Közösség tagországaiba ­Izlandra, Lichtensteinbe és Norvégiába ­utaznak. E célországok esetén a személyi igazol­vány is elég a határátlépéshez, majd 90 na­pig tartózkodhat az egyesült Európa orszá­gaiban a magyar utazó. A 14 évnél fiatalabb gyerekek számára, vagyis azoknak, akiknek még nincs személyi igazolványuk, szüksé­ges az útlevél, és a felnőttek is csak ilyen úti okmánnyal léphetik át az unión kívüli országok határait. Az unión belül - így az osztrák és a szlo­vén határon - nem csak az új plasztikkár­tyát, de a régi személyi igazolványokat is elfogadják. A belső határokon az utasokat csak egyszer, kilépéskor ellenőrzik. Ugyan­erre Szlovákiába tartva nyár végétől szá­míthatunk. A csatlakozás napjától a magyar állampol­gároknak a repülőtereken az uniós ellenőrzés sávjában kell ki-, illetve belépniük, és a repü­lővel történő utazások alkalmával is használ­ható útlevél helyett a személyi igazolvány ­az EU-tagállamokban. A piros tojás mellett az alkohol is jól fogy húsvétkor Szondáztatták az autósokat NEGYSZER JELZETT A SZONDA Húsvéthétfőn 107 rendőr 1096 autóst ellenőrzött Csongrád megyében. A látó­körbe került sofőrök közül négyen ittak alkoholt. Ér­vénytelenség miatt két jogo­sítványt, más okok miatt pe­dig 21 forgalmit vettek el. Az akció alatt egy körözött bű­nözőt elfogtak, egy tolvajt pedig tetten értek. Szabály­sértés miatt 180 autózót bír­ságoltak meg. Összesen 1 millió 163 forint büntetést szabtak ki, 55 autóst pedig feljelentettek. Sok autóvezető helyeselte az akciót Fotó: Miskolczi Róbert Folytatás az 1. oldalról Ellenőrizték - többek között - a biztonsági öv és a gyerekülés használatát is. A járőrkocsik hétfőn folya­matosan, reggeltől késő délutá­nig járták a megye útjait. Kora délután az E75-ÖS út kivezető szakaszán, az Öthalmi úti kol­légium közelében ellenőriztek. Érkezésünkkor éppen egy olasz rendszámú Volvót vettek üldö­zőbe, mivel a kocsi vezetője- a záróvonalat átlépve előzött. Az ellenőrző akciót az autó­sok többsége helyeselte. - Mindennap legyenek kinn az utakon a rendőrök! - fogalmazta meg óhaját a Budapestről érke­zett Gervai István. - Annyi gaz­fickó ül autóba, hogy az rémes. A rendőrök láttán a sofőrök is fe­gyelmezettebbek lennének. A budapesti férfi a rendőrök utasítására „erősen, mint a gyertyát", megfújta a szondát, ami nem mutatott ki alkohol­fogyasztást. Ugyanezt az ered­ményt mutatta a készülék, amikor Erdélyi Sándor fújt be­le. - Én lennék a legjobban megle­pődve, ha jelezne - mondta, majd a rendőrök megnyugtatták, az eredmény negatív. A Tisza Vo­lán Rt. buszsofőrje éppen mun­kába tartott, amikor fennakadt az ellenőrzésen. - Sok az olyan ember, aki nem úgy vezet, ahogy , kellene. Nem csak az ittasságról van szó. A közlekedési morállal van a gond. Ezek a rendőrségi el­lenőrző akciók talán segítenek. A. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents