Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-06 / 56. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR« SZOMBAT, 2004. MÁRCIUS 6. Darvasi László: Szeged a tengerben (2.) Az utolsó verőfényes napok Sorozatunkban a 125 esztendeje bekövetkezett borzasztó árvíz hőseinek és áldozatainak kívánunk emléket állítani. Nem akartunk vetélkedni helytörténészeink szakértelmével, és a bőséges szakirodalom révén szenzációs újdonságokkal sem szolgálhattunk. Ami történt, megírták már. A vaskos krónikák, naplók, viszszaemlékezések és tanulmányok elmondták, miért következhetett be a szerencsétlenség, hogyan tört az ár a városra, számtalan életkép és írói elbeszélés, tárca és tudósítás mesélte el a vészterhes napokat. Mi csupán gyűjtögettünk. A tragikus napok krónikáját olvashatják március 13-áig. Amikor ezt a sorozatot írjuk, éppen Brazíliában és Új-Zélandon pusztítanak árvizek. Egykor árvíz pusztítja el Szentpétervárt és Hamburgot is. Jól emlékszünk, néhány éve Drezdát mosdatta meg az Elba hideg vize. A világot sem más menti meg a globális(!) méretű özönvíztől, mint a biblikus idők első jegyzett alkoholistája, a galambos Noé. Ha cinikusok akarunk lenni, azt lehetne mondani, Szeged polgári fejlődésében roppant pozitív esemény volt az árvíz. És talán nem is kell cinizmus e kegyetlen kijelentéshez. Mi kellett tehát egy korszerű, európai rajzolatú város fölépüléséhez? Például százhatvanegynéhány ember szörnyű halála. És mellesleg az egész, ismételjük, gyakorlatilag az egész város pusztulása, jó hatezer ház, házikó, kiskunyhó összeomlása. A Tisza megunta az olcsó és kisszerű, méreteiben ugyan tekintélyes, de strukturálisan elmaradott - például kőből épített emeletes házak relációjában messze az országos átlag alatt regnáló - települést. A Tisza újat akart. Meg a Maros, amely szintén segített a Tiszának. És persze az áradó Duna is tudta a dolgát, úgy lehet, ezek a folyók összefogtak Szeged ellen 1879 hűvös kora tavaszán. A természet, mivel nem elégedett meg a szabályozására foganatosított reformokkal, forradalmat robbantott ki. Petőfinek tetszett volna az árvíz nyilván. Társadalmi hasonlatra jó lett volna. Jókai Mór az ötödik szegedi kirándulását nyugtázza vész után. Végigcsónakázza a halott várost - vizesebb, mint Velence! - és képtelen megszólalni a döbbenettől. Miután szárazon áll, ő, Jókai Mór, a magyar irodalom legnagyobb fantasztája suttogja, ennél nagyobb pusztítást el nem képzelhetett volna. Szeged gyakorlatilag vályogváros, holott az árvíz esztendejében a második legnagyobb magyar település a maga hetvenezres népességével. Harmadik Szabadka hatvanezer lakossal, negyedik Debrecen, és éppen ötvenezerrel az ötödik Hódmezővásárhely. S hogy milyen város Szeged? Mocsaras, sok helyütt bűzös, a Tisza partja rendezetlen, Alsóváros kesze-kusza, Felsőváros nem kevésbé, a Széchenyi tér lapos és kopár. Egyébként pedig izgalmas város. Van színház, polgárság, rivalizáló hírlapírás, tornászat, báli élet, koncert. Állnak már impozáns polgári paloták is, mint a Fekete Ház, vagy az Oroszlán és a Nádor utca találkozásában épült Hungária Szálló, a mai egyetemi könyvtár, akkor a Főreáltanoda épülete. A városban sok helyütt gázlámpa alatt lehet csókokat váltani, s majd harminc utcán már kőburkolat fénylik. S a hétköznapok? Bosznia okkupációja után jönnek haza a magyar katonák, köztük szegediek is. A város állandó hidat szeretne régen, különböző impozáns tervek fölött számolgatnak a honatyák. 1878. december 24-én, vagyis Szenteste a szegedi korcsolyázók díszgyakorlatot tartanak a jégpályán. Közben a Tisza „szokatlan magasságban" hömpölyög. A tisztviselők társalgó köre a villamosságról hallgat meg érdekfeszítő előadást. Az év utolsó napjaiban (ankievics Izidor helybeli szerb tanító fia, ki Boszniából érkezik haza, öngyilkos lesz. Camille Flaumaion francia csillagász szerint a Holdnak lakói vannak. Január elején a Fekete sas utcában az Újvilág vendéglő előtti járdakövezet megrongálódik. Kéretik kijavítani! Nem jó jel, a Tiszán jégtorlasz keletkezik. Az érdeklődők a Hungária Szálloda 5. szobájában tekinthetik meg az Edison-féle Phonográph-ot. A Tisza vízállása rohamosan emelkedik, ezen aggasztó hírt január 15-én jelentik. Egy szerencsétlen szegedi katona Boszniában hídépítés közben a Magláj folyóba esik, és szörnyethal. Szépen szaporodnak a szegedi nazarénusok. Január végén az új Zsótér-ház hófedte kéménye lángra kap. Az ágoston hitvallású evangélikusok istentisztelete után az imaházban a lelkész évi jelentést ad. Cipőt Weisz Gusztávnál tessék venni, a Fekete sas utcában. Január 25-én a polgári dalárda táncvigalmi estélyét tartják. Február másodikán tolvajt fognak az izraelita imaházban. Ovgumit, az urak a bécsi Máriahilferről hozzanak. Van halhólyag koton, elszakíthatatlan önzárós, szivar alakú, mogyoró, dió, illetve finom francia koton is. Sajnos terjed a roncsoló toroklob. Február ötödikén Guadi Ferenc lókupec és kártyaspíler sikkasztási bűnügyét tárgyalják a királyi törvényszéken. Dolli Sándor, az Oroszlán kávéház tekeőre, akivel az első tekeasztal biliárdosai sokat pereltek a helytelen számbeírások miatt, 72 évesen önkezűleg vet véget az életének. A február 10-i közgyűlésen Pálfy polgármester úr évi beszámolójában kitér a város légrontó kigőzölgéseire, illetve a légfertőző faggyúolvasztás tűrhetetlenségére is. Egy képviselő javaslatot tesz a városi mocsarak feltöltésére, valamit a Mars téri szemét, és állati hulladéklerakók felszámolására. A Széchenyi tér korzójának főcsatornájába végre emésztőgödröt vezetnek. A Tisza folyton és rohamosan árad, de nincs ok félni, írja a Szegedi Híradó. Büdös a szája? Anatherin-szájvíz! Sárgul, fehéredik a haja? Puritas hajifjító! Dohányos? Schwartz Fülöp várja a Fekete sas utcában tajpipával és kitűnő szipkáival. Roszszul lát? A Klauzál téren most Hatsek Miksa budapesti látszerésznél gyöngyházlátcsőt vehet. Magömlések, húgycsőfolyások, bujakóros daganatok bántják? Irány Pest, Dr. Ernst Kétsas utca 24. A Hungária Szállodában káposzta kapható! Március első napján egészen magas vízállást mérnek. Az emberek megrémülnek. Március másodikán utászok érkeznek a városba, és huszonegy pontont fektetnek le a városháza előtt. A ladikok úgy néznek ki, mintha máris hatalmas koporsók lennének. És ez a vidám, eleven város elnéptelenedik. Nem pipázgatnak emberek a városháza előtti téren, az úgynevezett Köpködőn, és kiürül a Koplaló is, a búzapiacot nevezték így, ma a Szent István tér ez a hely. Nem korzóznak a Széchenyi téren, sem a Kárász utcán a hölgyek és az ifjú gavallérok. Verőfényes napok voltak ezek, holott a vész fenyegetőbb, mint valaha. Aggodalomra oly nagy oka még soha nem volt a szegedieknek, mint március másodikán, írta a Szegedi Híradó. így igaz. Még kilenc gyorsan elpergő nap, és elvész az egész város. (Folytatás a következő számunkban.) GYULAY A FILMRŐL Ha valaki ismeri az evangéliumot, az megérti Mel Gibson Passió című filmjét - nyilatkozta lapunknak Gyulay Endre. A szeged-csanádi megyés püspök a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival együtt tekintette meg a filmalkotást. Gyulay szerint mély hatású, hiteles és komoly mű a Passió, mely nagy átélésre ad lehetőséget. A püspök elmondta: negyvenen nézték meg a filmet, amelynekvégén - amikor kigyulladtak a lámpák a vetítőteremben - „mindenki csendben és némán a helyén maradt". A végtelenül nagy átélésre lehetőséget ad, hogy az ember nem olvassa, hanem látja az evangéliumot - tette hozzá. A filmet világszerte ért kritikák kapcsán a püspök úgy nyüatkozott, hogy a Passió „nem bántó a zsidóságra nézve, nem antiszemita". Elmondta: noha túl realisztikus a kínzások ábrázolása, a történet azt adja vissza, amit az evangélium leírt. Gyula Endre szerbit gyakran erős idegek kellenek ahhoz, hogy az ember a valósággal szembenézzen. Mocskold be a szentet, tele lesz a zsebed Mel Gibson világot fölzaklató Passiója Amerika után Európában is elkezdték vetíteni a Krisztus passiója című filmet, amely feltehetően az öreg kontinensen is viharokat kavar. A vallástudós szerint semmiképpen nem hivatkozhat a katolikus tanításra, aki a zsidókat vádolja az Isten-gyilkossággal. A Mel Gibson-mű már a bemutató előtt vitákat váltott ki: antiszemitizmussal vádolták, mondván, a zsidókat teszi felelőssé Jézus Krisztus haláláért. A kritikusok a hiperbrutális stílust bírálták. A különösen véres keresztre ícszítési jelenet már az első vetítési napon balált okozott: a moziban szívrohamot kapott egy 57 éves nő. Az ausztrál színész-rendező akiről tudnivaló, hogy egy tradicionális katolikus csoport tagja - 30 millió dollárral finanszírozta a filmet. Az amerikai vetítés induló hetének végén, péntektől vasárnapig 76,2 millió dollárt termelt, lekörözve ezzel a Gyűrűk ura trilógia tizenegyszeres Oscar-díjas harmadik filmjét. A kínzások részletező, véres megjelenítését és más horrorfilmes eszközöket felvonultató mű nézői között rendkívül népszerűek az amerikai kegytárgykészítők termékei, a szög- és keresztfüggők. A filmbeli szögek kicsinyített változataiból készült, nyakban hordható, 17 dolláros füzérekről azt állította Mel Gibson (balról) új filmjével kapcsolatos kérdésekre válaszol Jay Lenónak, az NBC műsorvezetőjének Fotó: MTI készítőjük, hogy azok a keresztény emberek új jelképei. Magyarországon 26 kópiával március 25-én indul a Passió. Megkérdeztük Máté-Tótb Andrást, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszék vezetőjét a katolikus egyház vonatkozó tanításáról. - Az egyház álláspontja egyértelmű, világos és semmiképpen sem vádolható antiszemitizmussal mondta a vallástudós. - Nemcsak a katolikus hivatalosság, de minden értelmes katolikus ember azt vallja, hogy a zsidók nem vádolhatók az Isten-gyilkosság bűnével. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az se nem tárgyszerű, se nem jogszerű, se nem etikus, és semmiképpen nem hivatkozhat a katohkus tanításra. Bárha a történeti tények szerint Jézus Krisztus zsidó ember volt, egy korabeli zsidó belharc egyik pártján állt és zsidó ellenfelei vették rá a római vezetőket, hogy kivégezzék - a korabeb szereplők felelőssége nem terjeszthető ki általában a zsidóságra. Gibson azt állítja, a filmje történeti hitelességű. Máté-Tóth András szerint naivitás lenne azt gondolni, hogy egy történetiséget tisztelő műalkotás nem alkalmas a gyűlöletkeltésre. - A vallási érzés mély, akárcsak a szerelem, vagy a nemzeti érzés. Következésképpen: nagyon sérülékeny. Könnyen el tudom képzelni, hogy egy indulatokat keltő, vallási érzelmeket felzaklató műalkotás sérthet vallási érzékenységet. Amit a filmmel kapcsolatban eddig olvashattam, annak alapján az egész inkább vallásbiznisz. Ennek üzleti stratégiája egyszerű: mocskold be a szentet, tele lesz a zsebed. Gibson nyilatkozataiban a történeti hitelességre hivatkozik, valószínűbb azonban, hogy egyfajta fundamentalista, szószerinti bibliaértelmezést használt fel horrorfilmjének témájául. SULYOK ERZSÉBET