Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-06 / 56. szám

SZOMBAT, 2004. MÁRCIUS 6. • AKTUÁLIS« 3 Az Alkotmánybíróság dönt, megkaphatják-e az önkormányzatok a Volánokat Autóbuszos fejlesztések Nem kaphatják meg térítésmen­tesen a Volán vállalatok tulajdon­jogát az arra igényt bejelentő ön­kormányzatok, ha az Alkotmány­bíróság úgy határoz. A privatizá­ció előtt álló Tisza Volán Rt. fej­leszt - jelentette be Szeri István. Csak az Alkotmánybíróság ha­tározata után dönthet a kor­mány a Volán társaságok átadá­sáról vagy privatizációjáról. A közelmúltban ugyanis egy al­kotmánybírósági beadvány be­nyújtói kérték a privatizációs törvény azon passzusának tör­lését, amely alapján az önkor­mányzatok térítésmentesen igényelhetik a helyi tömegköz­lekedést végző társaságokat, azok ingatlanjaival együtt. Tizenegyen kérték Csongrád megyében eddig Sze­ged, Vásárhely és Mártély is élt jo­gával, egyébként pedig a nagyvá­rosok közül Pécs és Debrecen, il­letve hat kisebb település jelentet­te be igényét a helyi Volán társa­ságra. A cégcsoportot tulajdonló ÁPV Rt. szóvivője, Faikas Andrea kérdésünkre nem tudott pontos adatot közölni, milyen bevételki­esés érné az államot, ha a privati­zációra kijelölt Volán társaságokat átadnák az önkormányzatoknak, ugyanis még nem készült el a cé­gek teljes körű vagyonértékelése. Az ÁPV Rt.-nek nincs hivatalos álláspontja az önkormányzati igé­nyekkel kapcsolatban, ezt várható­an a második negyedévben alakít­ják ki. A végső döntést a kormány hozza meg, azonban meg kell vár­ni az Alkotmánybíróság ítéletét, és ez Farkas Andrea szerint az ügy el­húzódását eredményezheti. Közeli a megegyezés Szeri István, a Tisza Volán Rt. vezérigazgatója tegnapi sajtótájé­koztatóján továbbra sem kom­mentálta a szegedi közgyűlés egy Szeri István (jobbról a második) a szegedi közgyűlés döntését nem kommentálta Fotó: Schmidt Andrea hete megszületett döntését, amely szerint a város bejelentet­te igényét a cég részvényeire, és privatizációs ügyekben sem fog­lalt állást. Elmondta viszont, hogy min­den eddiginél közelebb kerültek az álláspontok a január l-jén az önkormányzat által bevezetett kombinált bérletrendszerrel kap­csolatban. A bevétel megosztása körüli vita Szeri számításai sze­rint 70-100 millió forintról szól. A két érdekelt fél, az SZKT és a Tisza Volán Rt. között Nagy Sán­dor városfejlesztési alpolgármes­ter közvetít, és a két cég egy kül­sős szakértőt is megbízott a hely­zet értékelésével. A közeljövőben aláírhatják a Tisza Volán 2004-es helyi tömegközlekedési szolgáltatási szerződését is a vá­ros vezetőivel. Szegeden egyedül építenek A Tisza Volán tervei szerint 2007-ig elkészül a helyközi és tá­volsági közlekedést bonyolító új buszpályaudvar a Bakay Nándor utcai, két és fél hektáros terüle­ten, miközben a Mars tér helyi tömegközlekedési centrum ma­radhatna. A beruházáshoz szük­séges közel 2 milliárd forintot a cég saját erőből, pályázati forrás­ból és befektetők bevonásával kí­vánja előteremteni. Jelenleg a tervező kiválasztása folyik. A cég Kistelek és Mórahalom önkor­mányzatával közösen épít busz­pályaudvart a közeljövőben a te­lepüléseken, újjáépíti a csongrá­di, és felújítja a szentesi, illetve a makói buszállomást. A progra­mot 2008-ig fejezik be. Szeri István bejelentette: folyta­tódik a buszpark rekonstrukciója. Tíz év alatt a járművek 90 száza­léka cserélődött ki, az új beszerzé­sekhez a tulajdonos ÁPV Rt. se­gítséget ígért. A meglévő hét ala­csonypadlós busz mellé négy új, korszerű járművet vesz, amelyek Vásárhelyen közlekednek majd. K.B. Első fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hamarosan délen is tetőzik a Tisza A megyében a hét végén tetőzik a Tisza. A folyón első fokú ár­vízvédelmi készültséget rendel­tek el. A szegedi alsó rakpartot nem zárják le a forgalom elől. Az Alsó-Tiszán a korábbi hóolva­dás és a sok csapadék miatt a hét végén tetőzik a folyó. Az Alsó-Tí­sza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) megbízott főmérnöke, védelemve­zető helyettese, Dobi László la­punknak elmondta: mivel a kis­körei víztározó túltöltődött, ezért azt is megnyitják, leeresztik a vi­zet. Ezért a Tisza folyamatosan kap utánpótlást, így elhúzódó le­vonulásra lehet számítani. MUANYAGFLAKON-EXPORT Több ártéren lévő mellékutat is alámosott, megrongált a Körösök vi­ze az elmúlt két hétben Romániában. A kár jelentős, mintegy 940 millió lejbe (közel 7 millió forintba) kerül a helyreállítás. A Nyugati Jelen című magyar nyelvű aradi napilap az Arad megyei tanács alel­nökét, Gheorghe Falcát idézte, aki az áradás kapcsán ironikusan megjegyezte: „legalább növeltük a műanyagflakon-exportunkat". Az árhullám ugyanis kitakarította a Körösök medrét és partját, s a hul­ladékot - így a műanyag-flakonokat is - átsodorta Magyarországra. A napilap szerint ennek az „exportnak" sok hivatal is örülhetett a megyében, ugyanis a miniszterelnök által támogatott Tiszta Romá­niáért kampány a folyók partjainak megtisztítását is szorgalmazza. Az Atikövizig kezelésében lévő folyószakaszon a víz elöntheti a mélyebben fekvő ártereket is. A szakemberek az árhullám hétvégi levonulása után jelentós mennyi­ségű uszadék érkezésére számíta­nak a Tiszán. A több ezer négyzet­méter hordalék a kiskörei víztáro­zóban halmozódott fel. A Tisza magas vízállása miatt a legalacsonyabb, első fokú árvíz­védelmi készültséget rendelték el. A szakemberek nem tartanak attól, hogy a víz elönti a szegedi alsó rakpartot, ezért azt egyelőre nem zárják le a forgalom elől. A magas szint miatt egyes csa­tornákból a víz nem folyik bele a folyóba, ezeken a részeken szi­vattyúval emelik át. A vízben sze­gény, száraz homokhátsági terüle­teken ugyanakkor, a belvízvédel­mi szempontok figyelembevétele mellett, visszatartják a vizet. A. T. J. Ma Csongrádra ér a folyó uszadéka Kilépett medréből a Tisza Fotó: Tési Attila A vízen hagyott stégeket veszélyezteti a Kisköre felől közeledő nagy mennyiségű uszadék, mely várhatóan ma, illetve holnap éri el Csongrádot. A révnél folyamatosan figyelik az érkező úszó szigeteket. A hét végén a csongrádi és a szentesi szaka­szon kilép medréből a Tisza. Mint arról már korábban beszámoltunk, a tél folyamán a kiskörei vízlépcsőnél nagy mennyiségű usza­dék halmozódott fel, amit március 4-én kezdtek meg leengedni. Az uszadék leeresz­tését szakaszosan oldják meg a kiskörei zsili­peknél. - Tavasszal nem szokatlan ez a jelenség, és nem is tehet nagy kárt az uszadék - tájékoz­tatta lapunkat dr. Ördögh József, az Ativizig csongrádi szakaszmérnökségének vezetője. ­Sem a tavaly ősszel felújított hatvanméteres betontámfalat, sem az üdülőket nem fenye­geti veszély, ugyanakkor, ha a feltorlódott fa­ágak úszó szigetté alakulnak, a vízen hagyott stégek megsérülhetnek, legrosszabb esetben el is sodorhatja azokat a víz. A hozzáértők szerint a magas vízállás miatt az uszadék nagy része a sodorvonal mentén az ártérben fennakad, így a Kiskörén felgyülemlett mennyiség töredéke ér csak le a Tisza dél-al­földi részére. Ami pedig a veszélyhelyzetet il­leti, leginkább a Tisza szentesi és mindszenti szakaszán szokás, hogy az üdülőtulajdono­sok télidőn is a vízen hagyják stégüket. Jelen pillanatban is több tucat ilyen hordókra épí­tett szerkezet ringatózik a folyón, ezért a víz­ügyi szakemberek azt kérik az érintettektől, hogy a tulajdonuk megőrzése érdekében néz­zenek rá a stégekre. - Várhatóan a hét végén leér Csongrádra az uszadék, a folyót ezért folyamatosan figyel­jük - mondta lapunknak Varga Dénes, a csongrádi fahíd üzemeltetője. Amennyiben szükség lesz rá, a megyei közútkezelő mun­katársai leengedik a kompkötelet, nehogy megsérüljön a biztonságos átkeléshez szük­séges huzal. B. D. Smígeret BÁTYI ZOLTÁN Százötvenedik születésnapját ünnepelte e héten a szegedi vasút. Mit mondjak: mégis látszik rajta. Mármint a kora. Az ünnepron­tás leghaloványabb szándéka nélkül mondom ki: a híres-neves Szeged pályaudvar, ahol az emeletre fut be vonat, hogy azért egy csipetnyi építészeti bravúr se hiányozzék e tömegközlekedési centrumból, ezt az ünnepet is olyan rozzant állapotban várta, mint valamennyit az elmúlt évtizedekben. Ám a graffitikkel mocskolt falak közé újfent beköltözött a reménykedés, mert Ud­vari László, a MAV Rt. elnöke bejelentette: mire az autópálya el­éri Szegedet, megújul a város vasúti főpályaudvara is. Vagyis nem csupán egy új emléktáblával gazdagodtunk az ün­nepen, hanem megérkezett menetrend szerint az újabb ígéret is. Ám a derék és jó szándékú főmasinisztát valaki figyelmeztethette volna: Szeged városában csínján kéne bánni az ígéretekkel, már ha építkezések kerülnek szóba. Mert ez az a település, ahol vala­hogy mindig felbukkan egy, előre nem látható akadály, ami miatt a szalagavatós hejehuják idejét el kell halasztani. A tervgazdálko­dós évtizedekből említhetném az újszegedi sportcsarnokot (ami uszodának indult), az Izabella-hidat, netán az üveg hasú postapa­lotát, a közelmúltból elég csak a Radnóti tornacsarnokát vagy a parkolóházat szóba hozni. Ám egy épület sorsa mindnél sokkal sanyarúbb. És ez éppen a 150 éves ünnepségeknek helyet adó nagyállomás, a Szeged pu. Évtizedek óta barkácsolják szerencsétlent, cseréltek itt már tetőt, nyílászárót, ki tudja még milyen alkatrészt, körbepakolták konté­nerekkel, hadd keltsük egy kicsit az épületrekonstrukció hamis látszatát, mégis úgy néz ki megyénk legpatinásabb vasúti állomá­sa, mint egy nagyra nőtt, de annál is elhanyagoltabb bakterház. Panaszkodnak is emiatt a vasutasok éppen úgy, mint az utasok. Ha felidézzük az elmúlt évek történéseit, azt is észrevehetjük, az ígérgetések sem hiányoztak. Pár évvel ezelőtt jómagam írhattam le egy interjúban: 2002-ben, amikor 100 éves lesz a nagy állomás épülete, oly szép épülettel gazdagodik városunk, amilyet még nem látott a pesti gyors. Hát nem fényesedett. De látszik már az alagút vége - mire meg­jön az autópálya, lesz megújult állomás is, mondá a MÁV-elnök. Most csak azt nem tudom, hogy a sztrádaépítőknek szurkoljak-e jobban, ugyan haladjanak már minél gyorsabban, vagy a követke­ző, Szegedre látogató MAV-os főhivatalnoknak?Mert ha az autó­pálya-avatóra se szabnak új ruhát a nagyállomásnak, bizony nem lesz könnyű dolga, ha hihető határidővel szeretné megajándékoz­ni az oly sokat átvert szegedieket. Román kormányhatározat a megbékélés teréről Fölállíthatják az aradi Szabadságot Romániában kormányhatáro­zat született arról, hogy az aradi Szabadság-szobrot mégis fölál­líthatja a helyi közösség. Zala alkotása mellett helyet kap egy diadalív is; a Tűzoltó tér a kor­mány szándéka szerint a meg­békélés tere lesz. A román kormány csütörtök es­te bejelentett döntése szerint Zala György alkotása az aradiak kérésének megfelelően a Tűzol­tó téren fog állni, a már meg­kezdett talapzaton. A magyar szobor mellett egy diadalívet is elhelyeznek, amely az 1848-as román forradalmaknak állít emléket - tudtuk meg Király Andrástól, az RMDSZ Arad me­gyei elnökétől, aki a Szabad­ság-szobor Egyesületnek is el­nöke. A városi képviselő-testület ta­valy a Tűzoltó téren adott enge­délyt az 1925-ben lebontatott Szabadság-szobor újbóli fölállítá­sára. A munkálatok el is kezdőd­tek zömmel a magyar állam, ön­kormányzatok, magánszemé­lyek támogatásával. Úgy volt, október ötödikén fölavatják a szobrot, ám csak a talapzat ke­rült a helyére: az építési enge­délyt a területi építési hatóság visszavonta, arra hivatkozva, hogy a művelődési minisztérium ellenjegyzése nincs rajta. Per is folyik ebben az ügyben. A két emlékmű együttes fölál­lítása, a megbékélési park létre­hozása már korábban is felvető­dött, ám a művelődési miniszté­rium szakértői a városháza mö­götti zöldterületet találták alkal­masnak erre a célra. Ez pedig nem felelt meg az aradi magyar közösség elképzeléseinek, ők ki­tartottak a Tűzoltó tér mellett. Azt, hogy most a minisztérium álláspontja is változhatott, az jel­zi, hogy a kormányhatározat egyik megszövegezője maga Raz­Most talán kiszabadulhat a Szabadság... Fotó: Gyenes Kálmán van Theodorescu, a művelődési miniszter. Király András elmondta, a kor­mányhatározat az RMDSZ és a szociáldemokraták közötti hosz­szú egyeztetés eredménye, és az aradi magyarok természetesen örülnek annak, hogy a szobor mellékalakokkal együtt, az ere­deti formájában kerül a Tűzoltó térre. Arról még nem lehet sokat tudni, a diadalív pontosan hol lesz a téren. A határozat arról szól, hogy az alkotó elképzelése szerint ez az emlékmű a Szabad­ság-szobor tengelyében helyezke­dik el, és bővíteni is fogják a te­ret. A munkálatokra a kormány 90 milliárd lejt különít el, s az is szerepel a határozatban, hogy a diadalív fölállításának költségei­vel 2004 december végéig el kell számolni. A Szabadság-szobor Egyesület elnöke azt mondta, az is szerepel a határozatban, hogy a magyar szoborral kapcsolatos munkákat folytathatják. Azt pe­dig hamarosan kiderítik, ehhez milyen engedélyt kell beszerezni­ük: elég-e a városi, vagy a minisz­tériumhoz kell fordulniuk. B.A.

Next

/
Thumbnails
Contents