Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-04 / 54. szám

Csütörtök, 2004. március 4. BIZALMASAN 9 Hogyan mondjuk meg a frankót? GYEREKVÁLLALÁS, CSAK HA A FŐNÖK IS AKARJA Megmondjuk-e a frankót? Ha elfut bennünket a méreg, hall­gatni arany vagy kitálalni? A „sík ideg" helyzetet nehéz, de tudni kell kezelni, hogy normálisak legyenek emberi kapcso­lataink, s meglegyen a lelki békénk. Azt már a keleti ősbölcsek örökül hagyták ránk, hogy a sza­vaknak akkora a súlya, hogy akár ölni vagy gyógyítani is lehet velük - ám sokszor lebecsüljük ennek jelentőségét. Zaklatott korunk „sík ideg" helyzeteiben sokaknál előrébb jár a düh­roham, a leordítás, mint a gondolkodás. De vajon jó-e, ha elüvöltjük a frankót? Megoldódnak-e a problémák a düh­kitöréstől, vagy csak sebeket osztogatunk, elmélyítjük a gon­dokat, végletesen elmérgesítjük a helyzetet? Ha viszont nem balhézzuk ki magunkból az indulatainkat, a sorozatosan el­fojtott agresszivitás nem fog gyomorfekélyhez, epekőhöz, ideg­rendszeri problémákhoz vezetni? Nem egyszerű ezekre a kér­désekre válaszolni, s mindenkinek magának kell, ott és akkor ­de könnyebb dolga van annak, aki a lehetséges és a helyes viszonyulásokon, viselkedésen időnként elgondolkodik. Akinek gondolattréningje van, az nagyobb mérséklettel, kö­rültekintőbben tudja kezelni a „pattanós szitukat", a problémás embereket, annak nem önti el agyát a düh, s nem vagdalkozva, sértegetve, ordítozva akar felülkerekedni. A beépített fékeket - a gondolkodást, körültekintést, kombinálókészséget, higgadtsá­got, civilizált viselkedést - alkalmazni tudók járnak jobban: ők képesek jobban felmérni, igazuk van-e, és hogyan harcoljanak azért, hogy igazából célt érjenek, hogy megoldják a problémát. A cél ugyanis a szembeállító gond megoldása, és nem a balhézás, az ellenségeskedés, a rágalmazás, a vádaskodás, a vélt igazság tűzzel-vassal, de leginkább full hangerővel történő bizonygatása. Attól a hevesebb vérmérsékletűek némileg ugyan megkönnyebbülnek, de vele semmit sem tesznek igazán helyre. Sőt! Leginkább csak károkat okoznak. Az örök hőbörgők ké­pesek folyamatos hátrányokba is beledolgozni magukat, s előbb-utóbb szabadulni igyekeznek tőlük a munkaadók, a kollégák, meg a társaságuk is. Odadobott, bántó szavaikat megjegyzik, felírják nekik a vitapartnerek. Aki között olyan is lehet, kit oly mélyen képes megsebezni a rossz szó, hogy belebetegszik. A szavakat, a harcmodort a legélesebb hely­zetekben is ildomos higgadtan megválasztani, és tanácsos a személyre és a hangerőre is koncentrálni. A főnökkel nemcsak nem illik, de nem is célszerű kiabálni. SZABÓ MAGDOLNA Jó feszültségoldó lehet egy váratlan homlokcsók fotó: mti Tényleg egyenlők az esélyek? Akár családfenntartási vágy, akár karrierizmus hajtja a nők egyre nagyobb százalékát nap mint nap a munkahelyekre, az esélyek és az erőviszonyok a két nem között kevéssé ki­egyenlítettek. Január elsejétől azonban törvény szabályozza a problémák orvoslását. A nagy kérdés viszont az, hogy mennyire sikerül neki érvényt szerezni a gyakorlatban. Nagyszüleink idejében ter­mészetes volt, hogy az apa családfenntartóként, az anya pedig otthon szorgoskodó, gyermekeket nevelő multi­funkcionális háztartási alkal­mazottként működött. Ahogy azt a mindennapi életünkben tapasztalhatjuk, ez mára tel­jesen megváltozott. Szakem­berek egy része a kétkeresős családmodellt emlegeti, gaz­dasági okokra és az Európai Unióra hivatkozva. Vagyis tet­szik, nem tetszik, anyának is állást kell vállalnia. Kínos kérdés Több nőismerősöm mesélte, hogy már az állásinterjún megkérdezték tőle: mikor sze­retne gyermeket szülni, és ez a magánéleti változás mennyi­ben befolyásolja majd mun­kahelyi teljesítményét. Ma­gánélettel kapcsolatos kérdé­seket férfi munkavállalóknak nem tesznek fel. Más esetben előfordult: a nő munkaszer­ződésében rögzíteni szerették volna, hogy az elkövetkező öt évben nem szülhet gyerme­ket. Szerencsére a helyzet meg­változni látszik, ugyanis janu­ár elsejétől él az egyenlő bá­násmódról és az esélyegyen­lőség előmozdításáról szóló törvény, amely a remények Vizsga előtt teljes az esélyegyenlőség. Ez vajon évek múlva is így lesz? ILLUSZTRÁCIÓ: MISKOLCZI RÓBERT szerint az előbb említett nemi alapon történő diszkriminá­ciónak is elejét veheti. Svastics Carmen, az Esély­egyenlőségi Kormányhivatal nők és férfiak társadalmi egyenlősége igazgatóságának tanácsosa elismerte: a törvény jó, azonban csak annyit ér, amennyit sikerül belőle be­tartatni. Kötelezik például az ötven főnél nagyobb létszámú cégeket, költségvetési szerve­ket és a többségi állami tu­lajdonban lévő vállalatokat, hogy még az idén készítsenek esélyegyenlőségi tervet. A törvény ugyan csak két hónapja lépett érvénybe, azonban máris sokan támad­ják minden irányból. A mun­káltatók úgy érzik, ha nem tehetnek fel bizonyos kérdé­seket az állásra jelentkezők­nek, zsákbamacskát vesznek. Az egyik patinás szegedi szál­loda humánerőforrás-mene­dzsere szerint bizonyos mun­kakörök betöltésére inkább a nők, másokra inkább a férfiak alkalmasak. Bizonyos álláso­kat pedig sokkal nehezebb úgy ellátni, hogy napközben még a családról is gondoskodni kell. Az édesanyák javarészt nem vállalnak éjszakai műszakot és túlórát. A cég érdekei A munkát vállaló nők szerint a közelmúltban megjelent tör­vény sem nyújt számukra elég biztosítékot. Ugyanis sok munkáltató nem is tud a lé­tezéséről, vagy csupán felü­letes ismeretei vannak a tar­talmát illetően. Másrészt pe­dig még nem hozták létre azt a szervet, amely a törvény be­tartását ellenőrizné. Az egyik szegedi cég vezetője hallott a törvényről, ennek el­lenére nem akar változtatni az állásinterjúkon megjelenő nőknek feltett kérdésein. Úgy gondolja: a főnök minden esetben a cég érdekeit helyezi előtérbe. Ezért kézenfekvő, hogy megkérdezi, mikor sze­retnének gyereket. A munkál­tató azt a jelentkezőt választja, aki szükség esetén túlórázik és hosszú távon lehet rá számí­tani. Ezek a munkavállalók pe­dig általában férfiak vagy fiatal, egyedülálló nők. A cég­vezetők többsége szerencsére ezt másként látja. Szegedi vál­lalatok körében végzett gyors közvélemény-kutatás szerint a munkáltatók igyekeznek csu­pán szakmai alapon különb­séget tenni alkalmazottaik kö­zött. Az EU-ban könnyebb? Uniós csatlakozásunk után az esélyek tovább javulhatnak. Külföldön nem egyedi eset, hogy nemi diszkrimináció mi­att női érdekképviselethez for­dul egy alkalmazott, a mun­káltatót pedig hatalmas össze­gű kártérítésre ítéli a bíróság. MÁTÉ ERZSÉBET citibank A 190 éves múltra visszatekintő Citibank - a Citigroup csoport tagja - a világ vezető pénzintézete. A ma már több mint 100 országban működő bank 1986 óta van jelen a magyar bankpiacon. Lakossági üzletágunk dinamikusan fejlődő Hitelközpont hálózatának bővítésére Szegedre keresünk: • Értékesítő munkatársakat • Feladat: potenciális ügyfelek felkutatása és a célzott ügyfelek akvizíciója • banki kapcsolat kiépítése és karbantartása • a Lakossági Bank termékeinek értékesítése. Réf.: SCB-03/2004 Előnyt élveznek azon jelentkezők, akik kiváló kommunikációs készséggel rendelkeznek, értékesítési vagy ügyfélszolgálati tapasztalattal bírnak. • Hitelközpont vezető • Feladat: az irányított Hitelközpontban a meghatározott értékesítési célok elérése • a helyi piacon elvárt piacvezető pozíció megszerzése és megtartása • értékesítési utak meg­találása, meghatározása. Ref: SCM-03/2004 Előnyt élveznek azon jelentkezők, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, értékesítési és vezetői tapasztalattal bírnak. Munkájukat versenyképes jövedelemmel, folyamatos képzéssel, valamint karrierlehetőséggel ismerjük el. Ha felkeltettük érdeklődését és szívesen dolgozna a Citibanknál, kérjük küldje el jelentkezését 2004. 03.17-ig a következő címre: Citibank Rt. Humánpolitikai Osztály, 1134 Budapest, 1051 Budapest, Szabadság tér 7., E vagy e-mailen: recruitment.citibankhu@citigroup.com 8 hetes fogyókúraprogram • heti étrend receptekkel • mozgásaiánlat •fogyókúrás tanácsok • regisztrációs lehetőség Olvasson minket és hasznosítsa eredménnyel Ön is a Fogyi-klub tanácsait! DELY1AGYARORSZAG A könnyűklasszikus... Életkedvre hangoló A makói születésű Szentpéteri Csilla klasszikus zenei tanul­mányait követően sajátos mű­fajt honosított meg: a köny­nyűklasszikus muzsikáét. Hogy ez milyen, arról március 5-én a szegedi közönség is meggyőződhet koncertjén. Szentpéteri Csillát immár nemcsak országszerte, de kül­földön is ismerik. Bevallása szerint itthon nem volt nehéz nőként érvényesülnie. Persze az is igaz, hogy bizonyos szem­pontból különleges, amit csi­nál, így tulajdonképpen nem kellett vetélytársakkal meg­küzdenie. Külföldön azért volt nehéz előrejutnia, mert Ma­gyarországról kijutni az euró­pai „forgalomba" csak komoly menedzsmenttel sikerülhet. A művésznő nagyon ragasz­kodik családjához. Nemrég egy féléves amerikai meghí­vást kapott. Még nem dön­tötte el, megy-e, azt azonban rögtön kikötötte: csak akkor utazik, ha férje és kisfia is vele tarthat. Persze a háztartásra is nagy gondot fordít, és ha te­heti, minden másnap főz. Mint mondja, sokszor ki sem látszik a munkából. Férje, Fü­löp Csaba fotóművész ilyen­kör úgy érzi: egyszerre négy Szentpéteri Csilla szaladgál a lakásban... Egykori szépségkirálynő­ként is felfigyelt rá az ország. A színpadon nemcsak játéká­val, de küllemével is hódít. Egy ilyen produkciót a legap­róbb részletekig ki kell dol­gozni, a közönségnek a maxi­mumot kell nyújtani min­denben. Persze az is igaz, hogy önmagára igényes nő­ként nem is érezné jól magát, ha másként kellene megje­lennie a színpadon. SZABÓ IMRE MTI A német fodrászok életkedvre akarnak hangolni frizuráikkal. Beach - vagyis tengerpart -, karibi, szafari és etno-folklór­ezek a „menő" nyári frizurák. A kreációknál visszanyúlnak a XX. század húszas, negyvenes, ötvenes, hatvanas és hetvenes éveinek hajdivatjára. A fodrá­szok szövetsége szerint nőktől és férfiaktól ugyanazt követeli a divat: egyazon vágás sokféle fri­zurát tegyen lehetővé. A vágá­sok minden estre strukturáltak, nők esetében például hosszabb a frufru, valamint a fej felső és hátsó részén, oldalt viszont rö­videbb. Férfiaknál rövid frizura esetén is takarja haj a füleket, s hátul a haj legyen láthatóan hosszabb, mint oldalt. a Délmagyarország VASÁRNAP REGGELBEN

Next

/
Thumbnails
Contents